Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

3 Csütörtök, 1985. május 9. bb rg sir n • gn •• n r? rrn r n Valasztasi jelolo gyulesek Tegnap, szerdán Szegeden befejeződtek a választisi ,í=­lölő gyűlések. Az elmúlt három hét alatt belpolitikai éle­tünk legjelentősebb közéleti eseményein sok ezer választó­polgár vett reszt. A jelölő gyűléseken száznál több közér­dekű javaslat, illetve bejelentés hangzott el. A statisztika igénye nélkül, a felsorolás részleteit nélkülözve jegyez­nénk le, hogy az állampolgárok elsősorban az infrastruk­túra helyzetével, a lakáshoz kapcsolódó létesítmények épí­tésének elmaradásával foglalkoztak felszólalásaikban. A felvetésekből a szűkebb pátria szeretete és féltő óvása csendült ki minden alkalommal. A jelölő gyűlésekről szó­ló utolsó tudósításokat most adjuk közre. Hárman kaptak bizalmat mást kereső kezek elfogadá­sát, összefogását — a-külön­bejáratú tervek híján — a népfront programját. Az meg ki más, mint: én. le, ő, mi... még itt, a paneikaptárakban is. Lendülnek a kezek. G4-böl 59 jelez igent^ Csőkénére, 04 Rácz Mihályra, s mert csak 15 nyúlt a levegőbe egy har­madik jelöltért, maradnak ketten. Oszlik a választók gyüle­kezete. Az imént érzelmek­től elcsukló hangon szónok­ló néni meglepetten végig­mér. Nincs mese, én vagyok „az a hülye muksó, aki nem dolgozik sehol, mert csak a kutyájával rohangál a házam előtt". És elképzeli, hogy ne­ki, velem kell majd össze­fognia ! I. Zs. Az 5. országgyűlési vá­lasztókerületben a Hazafias Népfront dr. Komócsin Mi­hály nyugdíjas pártmunkást, a megyei pártbizottság tag­ját és Árendás Józsefet, az Új Élet Tsz elnökét java­solta képviselőjelöltnek. Harmadikként Király Zol­tánt, a Magyar Televízió szegedi stúdiójának mun­katársát is jelölték. Mindhármukat hosszú évek munkája tette ismert­té a lakóterületen élők előtt. A 17 hozzászóló közül leg­többen dr. Komócsin Mi­hály jelölése mellett ejtet­tek szót. Több mint négy évtizedes munkássága, me­lyet a köz érdekében fej­telt ki, predesztinálja is erre. Árendás József jó té­eszt csinált az Üj Életből. Nem volt könnyű dolog. El is ismerték. I^irály Zoltán újságírói munkásságáról is elismerően szóltak. A jelölő gyűlésen, ahol Nagy István, a Hazafias Népfront megyei elnöke el­nökölt és dr. Székely Sán­dor. a szegedi városi párt­bizottság első titkára volt a szónok, ott volt Papdi Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára és Prágai Tibor, Szeged megyei város tanács­elnökének általános helyet­tese. A gyűlés végén a sza­vazók bizalmát elnyert mindhárom, immár ország­gyűlési képviselőjelölt el­mondta programbeszédét. Mindhármukat megtapsol­ták. P. F. Szép kertek mellett Határoztak Sándorfalván Csongrád megye 7. ország­gyűlési választókerületében tegnap, szerdán tartották meg a harmadik jelölő gyű­lést. A sándorfavi művelő­dési ház nagyterme zsúfolá­sig megtelt. A több mint háromszáz választópolgár Sándorfalva. Szatymaz, Zsombó és Dóc községek la­kosságát képviselte. A meg­jelenteket Kónya Jocsc/ helybeli tanácselnök a 'Ha­zafias Népfront Csongrád megyei bizottságának nevé­ben köszöntötte. A jelölő gyűlésen Oláh Miklós, a sze­gedi városi pártbizottság tit­kára mondott beszédet. Föl­vázolta a város környéki települések eddigi eredmé­nyeit, nagyra értékelte Sán­dorfalva és környékének fejlődését. Ezután a HNF nevében javasolta, hogy kép­viselőjelöltnek dr. Rusz Mar. kot, és Veszclinov Dánielnét jelöljék. Bemutatta a HNF jelöltjeit majd az elnök azt is bejelentette, hogy a desz­ki. illetve az üllési jelölő gyűlésen a választópolgárok javaslataikkal dr. Juratovies Aladart is jelöltnek állítot­ták. Számosan fölszólaltak a gyűlésen. Sándorfalva, Dóc. Zsombó és Szatymaz örömei és góndjai kerültek "előtérbe. A választópolgárok képvise­lői mindhárom jelöltnek el­ismerték eddigi közéleti munkáját, s ki ennek, ki annak a jelöltnek „kortes­kedett". Végül szavaztak a jelenlevők és a deszki, az üllési, valamint sándorfalvi jelölő gyűlések együttes sza­vazatai alapján mind a há­rom javasolt fölkerült a kép. viselőjelölti listára. G. I. Azt hiszem, az lett volna a legnépszerűbb résztvevő a 34.es választókerületben, aki letette volna a szent es­küt, hogy megszabadítja né­hány utca lakóit a sárten­gertől. Mert azt mindenki elismeri, hogy az élmúlt ciklusban is nagyot lépett előre Fodortelep és Gedó, megvalósult az önerős gáz­vezetés mindkét városrész­ben — Fodortelepen 87, Ge­dóban 114 lakást kapcsoltak a vezetékes gázellátásba. A munka során szép példáját adták a lakossági összefogás­nak az együttes szervezés­nek, a közös erőfeszítések­nek. A területen 8 családi házat szanáltak, helyükön — talán már ez év végén — 114 OTP-értékesitésű lakást adnak át. Több utca kapott aszfaltszőnyeget, néhányat kohósalakkal stabilizáltak — a legfőbb gond ennek elle­nérc a „mostoha" utcák sár. tengere. Természetesen még sok­sok kérdést felvetettek a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában le­zajlott, élénk hangulatú, őszinte, parázs vitákban is bővelkedő tanácstagi jelölő gyűlésen ahová mintegy 150-en jöttek el a panel­házak és a körtöltés ölelésé­ben meghúzódó kertváros­ból. (Bár akadt hozzászóló, aki — tán kissé pesszimis­tán — falunak minősítette lakóhelyét, a város kegyet­len szorításában.) Aki vi­szont végigsétál a csöndes utcákon, az új és megszé­pült házak között a virágzó fák alatt, a rendben tartott kertek mellett, örömmel nyugtázhatja: az itt élő em­berek szeretik környezetü­ket szépítik, óvják, gyara­pítják otthonaikat. Ezért in­gerli, bosszantja őket a sze­mét, a hanyag porta, a la­kótelepi kutyatulajdonosok, akik hajnali sétára az elő­kertekbe vezetik kedvencei­ket, az állattartási rendele­tet semmibe vevő szomszéd, aki szagfelhővel árasztja el a környéket és sorolhatók hosszan ... Jórészt az idősebb kor­osztály képviselői jöttek el e fontos fórumra. S őszintén, nyiltan — gyakran beval­lottan is — önző módon fo­galmaztak. Egyértelműen kristályosodott ki a lakók véleménye: olyan tanácsta­got szeretnének, aki körze­tükben él, együtt dagasztja velük a sarat, akihez bár­mikor be lehet kopogtatni ügyes-bajnos dolgokban. Ezért jelölték a Hazafias Népfront két jelöltje — — Zsila Katalin és Molnár Bálint — mellé Mészáros Tibornét. Arról sem feled "Keitek rfíég a Választópol­gárok hogy jegyzőkönyvben mondjanak köszönetet ko­rábban tevékenykedő tanács tagjaiknak. T. L. Á 117-esben Egymást kereső kezek Panelkaptárak kies vidé­kén gyakorta kerekednek panaszos hangon fúvó sze­leg, hogy az elidegenedés si­rámait röpítsék szárnyukon. „MINDENKI" magának él, „SENKI" nem törődik a „KÖZÖSSÉG" érdekeivel, „ELZÁRKÓZUNK, BEGU­BÖZUNK", csak a „NEGY FAL" között élünk, itt az emberek nem érzik felelős­nek magukat a környezetü­kért. így aztán nem hala­dunk egyről a kettőre, csak élünk. „MAGUNKNAK", a térképen egyetlen foltkent nyilvántartott ötven-hatvan négyzetméternyi területen EGYMÁS FÖLE RÉTEGEZ­VE. Hogy meglepődnénk, ha egyik napról a másikra va­laki kihúzná alólunk a pad­lót, mint illuzionista a trükk­dobozból a fémlapot, s mind lepottyannánk a legalsó la­kásba! Az lenné csak az iga­zi EMBERI KÖZELSÉG! S akkor lepődnénk meg igazán, mert szembetalál­nánk magunkat azokkal, akik ugyanúgy, s ugyanazt mond­ják és ugyanúgy szenvedik az IDEGENSÉG nyomasztó hatását és persze ugyanúgy a másikat okolják a TART­HATATLAN állapot „fenn­tartásáért", mint mi. En, te, ö... És ugyanúgy azt gon­doljuk, hogy ÉN igazán MEGTENNÉK mindent a szebb, külső-belső környeze­tért, a „közérzetileg" is kom­fortosabb OTTHONUNKÉRT, de hat így EGYEDÜL, saj­nos, nem megy. Egy fecske vagyok, (aki ugyebár szólás­béli örök státusánál fogva) régóta nem csinál nyarat. Sőt, nem csinál semmit. Csak él a fészkében. De hát élet ez?... Panelkaptárak kies vidé­kén a 40. számú rókusi ta­nácstagi választókerületben jutottak eszembe e gondola­tok, és sorakoztak elő a megszokott panelok, melyek­ből az amúgy összkomfortos lakótelepi életformánk minő­sítése építkezik. S mindez a HIÁNY okán! Hogy lénye­gében nem emeltek — meg­szokott — falakat egymás közé ezekből az. időtálló ele­mekből a jelölő gyűlés részt­vevői; hogy sokkal inkább az. egymást kereső kezeket, mint a másokra mutogató ujjukat véltem látni, hogy már-már összepróbált kórus­hangzássá erősödött: segít­sünk, fogjunk össze — ha egyszer ugyanabban a — fe­ne egye meg, de szűk! — cipőben járunk. Mármint a tanácstagjelültek is, velünk •együtt. Mert, ha nem, kö­szönjük, de nem kellenek. Miután kiderült, hogy a 40-es kerületben javasolt Racz Mihály olajipari dolgo­zó es Csöke Szilveszterné, az. Expressz. ABC (szakmájának versenyén magyar bajnoksá­got nyert) pénztárosa is ugyanazokban a házakban lakik, mint választói —meg­nyugodtak a kedélyek. Jó, akkor át tudja érezni, hogy (itt felsorolás következne) ... ezért már csak arról beszél­jenek, milyen elképzelésük • van a leendő munkájukról — kéri az egyik hozzászóló, vázolják a programjukat! Megilletődött válaszok, nem programot, „igyekezetet" ígérnek. A velünk együtt akarás hajlandóságát azegy­Befejeződtek a jelölö gyű­lések. Ott jártunk számtalan művelődési otthonban vagy iskolában, egyáltalán a gyű­léseken. S ott jártak a nép­front, a tanács dolgozói is. Őróluk nem tudósítottunk, ők „csak" tették kötelessé­güket, előadtak, levezettek, jegyzökönyvet írtak; dolgoz­tak rajtuk kívül a gépko­csivezetők, s a „hátország" gépírói is. A „főhadiszállás" a 117-es szoba a jó öreg városházán. A tornyos épület előtt egy­mást váltják az autók: azok hozzák a helyszínen készült jegyzökönyveket? Nem. Azokkal hozzák a késő estig dolgozó soförük. előadók, jegyzőkönyvvezetők ... A „mióta dolgozik?" kér­désre az egyik gépkocsive­zető csak ennyit válaszolt: — Régen, de többet nem nyilatkozom. Aztán utánam jött. meg­jegyezte: — Most ez a dolgom, szí­vesen csinálom. A 117-esben nyugalom te­lepszik a múlt századból itt­maradt hatalmas szobára. Szilágyi György, a szervezési és jogi osztály vezetője ve­szi át a jegyzőkönyveket, ő az, aki lajstromozza az azonnal intézendő közérdekű bejelentéseket ö az, aki ér­deklődik, hogy hányan vol­tak a jelölő gyűlésen, neki tudnia kell arról is. hogy volt-e harmadik jelölt, ö a leginformáltabb. — Fáradt? — Ezt nem engedhetem meg magamnak, de nem is fáradtam el. Precíz ember vagyok ez a munka inkább felüdülés. — Pihenő következik, hi­szen van még idő a vá­lasztásig. — Rosszul mondja! Semmi pihenés. A további magyarázkodás helyett naptárát emeli elém. Percekre beosztott az ideje ezután is. Az egyik gépíró kislány­nak kényelmesebb munkahe­lyet kínálok. Visszautasít. — Tökéletesen megfelel nekem ez itt. Otthon meg­szokták (én tudom), első a munka. Azt hiszem, hogy kíváncsi is vagyok. Erdekei, hányan voltak jelölni meny­nyi a nő, hányan fiatalab­bak 30 évnél, s mennyi volt a spontán jelölés. A 117-esben este 9 körül csökken a forgalom. Már csak két jelölésről hozzák a hivatalos jegyzőkönyvet, s azután bevégeztetett a mun­ka. Aznapra . . . A. S. Hazánkba érkezett Altonso Guerra Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására szerdán hivatalos magyarországi lá­togatásra Budapestre érke­zett Alfonso Guerra, a spa­nyol miniszterelnök helyet­tese. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt Jósé Maria Ullrich y Rojas, Spa­nyolország budapesti nagy­követe. Szegeddel ismerkedett az odesszai vendég Az Ukrán Kommunista Párt megyénkben tartózkodó képviselője, Igor Pavlovics Szeröv. az Odessza terü­leti pártbizottság előadói csoportjának vezetője teg­nap, sfcerdún Szeged üzemei­nek és szövetkezeteinele munkájával ismerkedett. Délelőtt ellátogatott a Mahart tápéi hajójavító vál­lalatéhoz, ahol Ungi Gyula igazgató ( tájékoztatta az üzem munkájáról. Ezt kö­vetően a Tápéi Háziipari Szövetkezetben folyó mun­kával ismerkedett a szovjet vendég. Bemula Mihály el­nök beszélt a szövetkezet tevékenységéről, a bedolgo­zási rendszerekről. Tápéról a Szegedi Kábelgyárba vitt a vendég útja, ahol Tom­bácz József igazgató és Gor­csa Attila párttitkár vázolta fel az üzem tevékenységét, termelési feladatait. A gyár­ban Igor Pavlovics Szeröv előadást is tartott. A szovjet vendég tegnapi programjában szerepelt még a Tisza—Maros Szög Terme­lőszövetkezet megtekintése Ünnepi aktívaülés A Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezete Csong­rád Megyei Bizottsága ünne­oí aktívaülésen köszöntötte Szegeden a szakszervezeti munkában kiemelkedően te­vékenykedőket. Az! ünnepsé­gen dr. Cselötei István, a KPVDSZ megvebizottságá­nak titkára kitüntetéseket adott át. A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés arany fokoza­tát kapta: Bihaly Lászlóné, a sándorfalvi áfész szak­szervezeti bizottságának tit­kára. Ezüst fokozatot ka­pott: Szabadi Gyuláné. a szegedi áfész szvb elnöke. Kovács Andrásné főbizalmi. a Csongrád Megyei Vendég­látó Vállalat, Török László­né bizalmi, a Delta Keres­kedelmi Vállalat, Járai An­talnó főbizalmi-helyettes, a Vidia Kereskedelmi Válla­lat dolgozója. Harmincan SZOT-oklevelet, tizenhár­mán KPVDSZ-emlékplaket­tet kaptak. Szakszervezeti propagandamunkáért emlék­lapot kapott: Rangli István­ná propagandista, a Csong­rád Megyei Vendéglátó Vál­lalat dolgozója. Az elmúlt évben végzett kiemelkedő kulturális munkáiuk elisme­réseként Kulturális Vándor­serleget kaptak: a Csongrád Megvei Zöldért Vállalat és a sándorfalvi áfész. Akadémiai számvetés Szerdán újabb osztályülé­sekkel folytatódott a Ma­gyar Tudományos Akadémia 145. közgyűlése. A Föld- és Bányászati Tu­dományok Osztályának nyil­vános ülését az. Akadémia székházában tartotta. Az osz­tály elmúlt ötévi tevékeny­ségét Martos Ferenc akadé­mikus. osztályelnök értékel­te. majd szólt a következő időszak feladatairól. Napjaink gazdasági körül­ményei között különösen megnőtt a jelentősége a ha­zai természeti erőforrások pontos feltárásának, szám­bavételének, minél gazdusú­gosabb. hatékonyabb kiter­melésüknek. Ennek megfe­lelően az 1980. évi közgyű­lés óta számos, e témákhoz kaDcsolódó kutatásra, vala­mint azok eredményeit ösz­szegző tudományos tanács­kozásra került sor. Az erőforrások fokozot­tabb kiaknázása számos kör­nyezet- és természetvédelmi problémát is felvet. A kémiai tudományok osztályának ülésén Beck Mi­hály akadémikus, osztályel­nök szóbeli kiegészítést adott az osztály 1080—84. évi mun­káját értékelő beszámolóhoz, majd a tudományág egy-egy részterületéről hangzottak el előadások. Az elmúlt években, külö­nösen az analitika, valamint a fizikai, a szerves és a makromolekuláris kémia te­rületén történt fontos előre­lépés a hazai kémiai kutatá­sokban. A tudományág mű­velői tevékenységükkel mind jelentősebb mértékben kap­csolódnak különböző terme­lési feladatok megvalósításá­hoz, tudományos megalapo­zásokhoz. Ennek kapcsán Márta Ferenc akadémikus részletesen ismertette a vegyipar es a kémiai kuta­tás szoros kaDcsolatát. Pun_ gor Ernő akadémikus korre­ferátumában a műszaki in­nováció jelenlegi hazai hely­zetét értékelte. A célorien­tált alapkutatások fontossá­pára hivta fel a figyelmet Kisfaludy Lajos akadémi­kus is, akj a gyógyszeripar és a kémiai kutatás kap­csolatát elemezte. Az orvosi tudományok osztályának — az MTA kongresszusi termében i ár­tott — ülésén Petri Gábor akadémikus. osztálvelnök számolt be az 1980. évi köz­gyűlés ó'a végzett tevékenv­ségröl. Bevezetőben kiemel­te: az osztály — amely egye­bek között 15 tudományos bizottságot működtet — más tudományos kérdések mellett foglalkozott a pszi­chiátria hazai helyzetével, szorgalmazta a pszichiátria és a pszichológia szétválasz­tását. megvitatta a klinikai biokémia fejlesztésére tett javaslatokat, áttekintette a klinikai kémia oktatásával, továbbképzésével, szakem­berhiányának pótlásával, a klinikai mikrobiológia diag­nosztikai problémáival, a bakteriológiai diagnosztika fejlesztésével, a kórházi hi­giénével kapcsolatos kérdé­seket. Az osztály javaslato­kat tett az egészségügyi el­látás technikai fejlesztésével összefüggő tervek kidolgo­zására. Az osztályhoz tartozó bi­zottságok munkájáról szól­va az elnök hangsúlyozta: az osztály nem élt kellően a bizottságokban rejlő lehe­tőségekkel, és nem ösztö­nözte őket a napi, vagy a hosszabb távra szóló felada­tokban való elmélyedésre, állásfoglalásra. A jövő feladatairól szólva az osztály elnöke elsősorban a tár-'-'dományokkal. a bi­zottságokkal és az orvostu­dományi egyesületekkel va­ló szorosabb együttműködést hangsúlyozta, illetve ki­emelte a kapcsolattartás fontosságát az orvostudomá­nyi kutatásodban szorosan érdekelt Egészségügyi Mi­nisztériummal. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén Tarján Imre akadé­mikus, osztályelnök az 1980. évi közgyűlés óta végzett munkáról szólva hangsú­lyozta, az osztályhoz tarto­zó bizottsági hálózat meg­újításának fontosságát. Ki­emelte: jelentősen megnö­vekedett a matematika és a fizika, valamint a csillagá­szat tudományközi együtt­működése, a tudományos testülethez kapcsolódó tudo­mányágak társadalmi szere­pe fokoréJott. és jelenleg is átalakuláson megy keresz­tül. Ésszerű, gazdaságos bi­zottsági rendszer kialakítá­sa kívánatos — fejtette ki —. el kell kerülni a felesle­ges párhuzamosságokat az Akadémián belül, a más tárcákkal való együttműkö­désben. mellőzni kell a for­malitást. Az MTA közgyűlése csü­törtökön zárt üléssel folyta­tódik. (MTI) ^

Next

/
Thumbnails
Contents