Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

Szerda, 1985. május 8. 3 Választási jelölő gyűlések Egy választó naplójából Vege felé közelednek Szegeden az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok jelölő gyűlései. A tapasztalatok szerint minden lakókörzetben nagy érdeklődés melleit tar­tották meg a gyűléseket. Az események alkalmat adtak az állampolgároknak, hogy közérdekű bcjclentísekként gond­jaikat is elmondják a választókerületből. Munkatársaink tudósításaiban többek között ezekről is beszámolnak. Epizódok Miután a népfront nevé­ben Tóth Ferenc bemutatta a két tanácstagjelöltet a Madách iskola tantermében, egy pillanatra néma csend lett. Aztán az egyik sarok­ban. ahol többnyire farmer­nadrágos fiatalok ültek, mozgolódás támadt, sokáig tanakodtak. Szeged 8. számú választókerületének megje­lent polgárai izgatottan fi­gyelték, mit akarnak a fia­talok. Egymásután kértek szót, röviden beszéltek, lé­nyegre törően. Valamennyi­en matematikusok, az egyik tanácstagielölt. dr. Hantos Zoltán tudományos kutató kollégái. A JATE kiberneti­kai intézetében programo­kat készítenek. Nem főnö­kük a jelölt, nem is azért jöttek, hogy korteskedjenek, bár dicsérték munkatársu­kat, kreativitásáért, kitartá­sáért, Nem is erre kautam fel a fejemet. A fiatal tu­dósjelöltek elmondták, ne­kik azért hasznos, ha vala­ki fontos feladatot kap a közéletben, mert rajta ke­resztül jobban megismerik a várospolitikát, és el tud­nak igazodni a bürokrácia útvesztőiben. Dr. Hantos Zoltán már korábban is volt tanácstag, és sokszor segí­tett abban, hogv megértsék a belpolitikai élet izgalmas helyi kérdéseit. A másik tanácstagjelölt­nek. Szőke Irénnek is eljöt­tek a munkatársai. A Pan­nónia Szőrmeipari Vállalat dolgozói elmondták a fiatal munkáslán'y ió tulajdonsá­gait, mert segítőkész és sza­bad idejéből nagvon sok órát áldozott a közösség dol­gaira. ö még nem volt ta­nácstag. de mint az üzem egyik KISZ-vezetöje, jártas­ságot szerzett a szervezés­ben. Aztán kiderült, hogy a szőrmések is ugyanúgy érez­nek, mint a matematikusok. Ha valaki közülük többet mozog a közéletben, abból nekik is hasznuk van, mert kapocs, segítség a közösségi ügyeknél á tájékozódáshoz. Több jelölt nem volt. de a gyűlés résztvevői fellelke­sedve a munkatársak meg­nyilatkozásain, feltárták a körzet gondjait. Korom Mi­hály például az idősek ér­dekében kért még több meg­értő figyelmet, gondosko­dást. Nagyon sok olyan egyedül élő nyugdíjas lakik ezen a vidéken, aki tágas otthonának magas rezsijét nehezen tudja kifizetni. Biz­tosan lennének fiatalok a környékről, akik odaadnák kis lakásukat a nagyobbért. Intézményesen meg kellene gyorsítani a lakáscseréket, természetesen úgv. hogy az öregek is megtalálják szá­mításukat. Ehhez kérte a maidani tanácstag fárado­zását. Úgv tűnt a szenvedélyes felszólalásokból, hogy a vá­rosrésznek speciális gondja a házfelújítás. Gyakran el­húzódik a rekonstrukció, és hanyagul dolgoznak a fes­tők. kőművesek. Az egyik választópolgár 18 négyzet­méteres szobáját két hétig mázolták. Reggelente bekö­szöntek a Diktorok. aztán gvorsan el is tűntek, csak a táckáiukért iöttek vissza délután. A sérelmet útrava­lóul szánták a tanácstagnak, bár az ilven közérdekű be­jelentés inkább a kivitelező vállalatnak figvelmeztetés a gondosabb. tisztességesebb munka érdekében. H. M. A tornaterembe utcai ci­pőben belépni tilos. Ennek, ellenére valamennyien be­léptünk. És nem is kevesen, mert nem maradt szabad szék azon a jelölő gyűlésen, ahol dr. Miiller Józsefnét és Tápai Gyulánét jelölték. Mindketten matematika—fi­zika szakos tanárok. Meg kell vallanom, sem matematikából, sem fiziká­ból nem jeleskedtem isko­lai tanulmányaim során. Ezeket az egzakt tudomá­nyokat csak később kezdtem el tisztelni. Felnőtt korom­ban. Akkor jöttem rá. hogy a matematikai alaposság és a fizikára .jellemző bölcses­ség nélkül nem ment vol­na előre az emberiség. Gn­lilei. Newton, Gauss, Einstein kellettek ahhoz, hogv eljussunk a civilizáció mai korába. A két. ezeket a tárgyakat tanító pedagógus nyilván jobban tudja ná­lam ezt. MüLlerné ugyan már nincs a katedrán, a szegedi városi tanács elnök­helyettese, Tápai Gyuláné azonban ma is ezeknek a tudományoknak a szereteté­re oktatja a gyerekeket a Szilléri sugárúti általános iskolában. Müllerné a Tömörkény Gimnáziumban tanított az­után, hogy elvégezte a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen a matematika—fizika szakot. Egyik ajánlója dr. Diós József, az iskola igaz­gatója szép szavakkal mél­tatta akkori munkáját. 1970 óta tagja a pártnak. Marxis­ta—leninista egyetemi szako­sítót is végzett. Ebben a körzetben a 6. számú taná­csi választókerületben ő volt a tanácstag eddig. Tápainé 22 éve pedagógus. A szak­mai szakszervezet gazdasági felelőse. Az ő munkáját is dicsérték és elismerték a je­lölő gyűlésen. Papp Gyuláné azt mondta el róla. hogy a hozzáértés és a szakmai igé­nyesség jellemzi. Áldozat­készsége példamutató. Min­dent megtesz a közösségért, rendszeresen részt vesz to­vábbképzéseken. Hasonlóan beszélt dr. Horváth Lászlóné, a mozi­üzemi vállalat megyei igazgatója is, aki arról szólt: örömmel veszi ezt a kettős jelölést, hiszen mindenkép­pen nő, és arra érdemes nő lesz, aki a választókerület érdekeit képviseli a tanács­ban. A jelölő gyűlés végére rá­jöttem. hogy a matematikát és a fizikát szeretni kell. Ez a két pedagógusképzettségű asszony példa lehet, és pél­da is arra. hogy miként, kell a közéleti szerenlést tiszta szívvel, és valóban jó am­bíciókkal felvállalni. És ezt is erősítették meg mindketten, amikor válasz­tóikhoz szóltak. Müllerné sok más mellett arról beszélt, hogy szükség volna a Ko­mócsin Zoltán tér minél előbbi beéoítésére. De azt sem tagadta hogv a tanács anyagi eszközei vécesek. Tanai Gvuláné az előlege­zett bizalmat köszönte mes. Arról beszélt, hogv szeretné a lakóterületen élő idősek és fiatalok problémáit meg­oldani. Mindketten magukénak, tekintik a népfront prog­ramját. Meggyőződésem, hóev meg is fog iák valósí­tani. A matematika Dontos­ságával és a fizika bölcses­ségével. P. F, Á zöld kerületben Készülődés az elsőre • schmidt Andrea fclvőlele Az első szavazók egy csoportja — Szatmári Gyöngyi va­gyok, negyedikes, a Radnóti gimnáziumban. Állandó lak­helyem szerint kiskunmaj­sai. Szegeden, az Április 4. úti diákotthonban „csak" ideiglenesen lakom. Otthon fogok szavazni. — Honnan tudod. hogy mikor? — Anyu rögtön ír, amint megkapta az értesítést. Gyöngyi mellett még közel 400 szegedi, negyedikes kö­zépiskolás ült tegnap, ked­den a Komócsin téri Ifjúsá­gi Ház nagytermeben. Ál­lampolgári jogaik kiteljese­dése tiszteletére, megünnep­lésére — a HNF városi el­nöksépétöl és a szegedi KISZ-bizottságtól kapták a meghívót a tegnap délutáni •nagygyűlésre. A gesztus fi­gyelemre méltó: először vá­lasztanak ezek a fiatalok, szegediek, vidékiek egy­aránt. A róluk való gondos­kodást jelzi, hogy ifjúsági szövetségük és a népfront, amely most. a jelölő gyűlé­seknek, valamint a válasz­tásoknak szervezője, mozgó­sítója mint jogilag is föl­nőtt állampolgárokra tekint e diákokra, és e státushoz méltó komoly, aktív részvé­telükre számit. A nagygyűlésen — ame­lyen ott volt Kulcsárné dr. Kis Piroska, a HNF városi titkára, Tóth Tamás, a vá­rosi KISZ-bizottság első tit­kára — középiskolások mu­zsikával, dalokkal, verssel köszöntötték iskolatársaikat, majd dr. Szenczy Géza, az Állami Ifjúsági Bizottság osztályvezetője szólt. Fölhív­ta a figyelmet a választások új vonásaira. Mint mondta, a diákok még nem ismer­hetik körzetük jelöltjeit, ezért kérjék ki. a döntés előtt, szüleik, környezetük véleményét, hallgassák meg a fölnőttek tanácsait. A nagygyűlésen, amelyet Sza­bó Ágnes városi úttörőel­nök vezetett, az első vá­lasztók is elmondhatták vé­leményeiket, észrevételeiket. M. E. Milyen jó hogy a lakó­telepeken színesek a házak. Meg sem kell vonni külön a körzethatárokat, az osztódás szempontja adott. Például Rókuson is van ugyebár ró­zsaszín, sárga és zöld valasz. tókerület. Ez utóbbi — „lány­kori nevén" a 42. — színes jelölő gyűlésén (a kék isko­lában) kis vita folyt ugyan arról, hogy a Rókusi körút 23., ahol az egyik jelölt la­kik, milyen színű és hova tartozik. Aztán megegyeztek zöldessárgában és jöhettek a problémák. Mert vannak bőven. A két jelölőlistára került tanács­tag-várományos, ha nem lenne rókusi. idejében elsza­ladt volna. De odatartoznak, tudják, mik a gondok, hol kell a segítség, vállalják a munkát mindketten. Bors László 46 éves, a Vízmüvek és Fürdők Vállalat csoport­vezető technikusa tapasztalt társadalmi munkás. Mondo­vics András 22 éves. a Sze­gedi Szalámigyár és Hús­kombinát üzemi konyhájá­nak főszakácsa fiatal és tettrekész. Ahogy az egyik felszólaló megjegyezte: nem baj. hogy ifjú, látszik, hogy lelkes, és különben is: ö is megöregszik egyszer ... A környék lakói már elő­re bíznak bennük, jól meg­tömték tarisznyájukat meg­oldandó feladatokkal. Ebben a városrészben nincs ABC­áruház. helye ugyan van, meg ígéret, de bevásárolni messzire kell járni. Nincs hírlappavilon nyilvános te­lefon, hiányzik a játszótér, az üde zöldövezet. Zsúfolt az óvoda, a bölcsőde, az is­kola. az orvosi rendelő. Rossz a közlekedés és a zöldség­ellátás. Van viszont lelkesedés. Ritkán tapasztalható kész­ségességgel ajánlották föl a lakók két kezük munkáját parkosításhoz, játszótérépi­téshez. Ki kéne ezt használ­ni! Ha valaki megszervezné, és nagyjából egy időben rend. be hozhatnák a környeze­tüket, kevesebb lenne a szándékos rongálás, a sze­mét. Hiszen egyrészt min­denki óvná, sajátjának érez­né a házak közti apró park­darabkákat, másrészt nem maradna „kopár" szemét­domb sehol, nem kéne iri­gyelni a szomszédokat... Sajnos, csak a lakók nem oldhatnak meg minden fel­adatot. Valóban kevés a húszpercenként (nem hiva­talos mérések szerint húsz­percenként sem) járó 83-as busz, más pedig nincs. Va­lóban gond, hogy itt még a legsürgősebb esetekben is kilométereket kell futni egy telefonért. Valóban nem op­timális kisgyerekes anyu­káknak, idős embereknek a városba utazni kenyérért, te­jért újságért. (Az északi ABC-be még nehezebb eljut­ni, hiába van légvonalban csak egy kőhajításnyira.) Valóban ott vannak még az építőipar kézjegyei a zöld­nek szánt területeken. Az eddig végighallgatott jelölő gyűléseken sehol nem „lábat lógatni" választottak tanácstagjelölteket. A ró­kusi „zöldek" se ... R. C. Targoncák mozgásban A Balkancar jelene Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a Technika Há­zában rendezett szimpóziu­mon a bolgár Balkancar nagyvállalat mutatkozott be, ismertette új gyártmányait és várta vásárlói véleményei termékeiről. A Balkancar 1962 óta ex­portál Magyarországra mo­toros és elektromos targon­cákat. A világ harmadik legnagyobb targoncagyártója. Üzemeiben jelenleg 182 tí­pust készítenek. Anyagmoz­gatói eszközeik a világ 60 országába jutnak el. A Föld különböző országaiban dol­gozó targoncák közül min­den ötödiken megtalálható a cégjelzésük. Évente ter­mékeik 2—3 százalékát szállítják Magyarországra. A bolgár gyár a követ­kező években mind típu­sokban, mind mennyiségben bővíteni akarja termelését. Az eddig gyártott targoncák­nál a műszaki fejlesztés cél­ja a nagyobb üzembizton­ság, a jobb energiatakaré­kosság, a kényelmesebb ve­zetés, a könnyebb karban­tartás és javíthatóság el­érése. Újabb területeken használható gépek kifejlesz­tésén is dolgoznak. Nagy teherbírású és terepjáró mo­toros targoncák, elektromo­bilok és söprőgépek terv­rajzai fekszenek a tervező­asztalokon. Az elektromos targoncák fejlesztésében programvezérlésű, automa­tizált gépek és rendszerek létrehozásán, a mikroelekt­ronika és mikroprocesszorok beépítésén dolgoznak. A Balkancar motoros tar­goncái közül kiemelkedik a „Rekord" gépcsalád, amely­nek műszaki paraméterei megegyeznek a szakágban vezető cégek által gyártot­takéval. Például a haladási és az emelési sebességük vi­lágviszonylatban a legjobb. Valamennyi vezérlökarjuk és pedáljuk könnyen kezelhető^ a targoncavezetőnek kis erőfeszítésébe kerül a mű­ködtetésük. Dízelmotorjukat az angol Perkins céggel együttműködve gyártják. Az idei tavaszi BNV-n mutatják be először hazánk­ban a Druzsba villamos tar­goncák két űj tipusát. Ki­fejlesztésük gondos piacku­tatás után, olasz, nyugat­német, francia és szovjet szakemberek közvetlen be­vonásával történt. Az új típusok teherbírása és eme­lési magassága nagyobb az eddigieknél. A típus ki­alakításánál nagy gondot fordítottak a formatervezés­re is. Minden gépet ellátnak védőtetővel. Esetleges boru­láskor az akkumulátor ki­esését egy szerkezet meg­akadályozza. » A tapasztalatcserére meg­hívott vendégek közül töb­ben érdeklődtek az egye­di darabonként gyártott robbanásbiztos típusokról. Sokan kifogásolták a hazai alkatrészellátást. Az is elő­fordulhat, hogy egy néhány forint értékű persely hiánya miatt még a garanciális idő­szakban egy évnél is to­vább állnak a gépek. Az eddigi két alkatrész-forgal­mazó nagykereskedelmi vál­lalat helyett néhány hónapja csak a Géptektől szerezhetők be a bolgár targoncák tar­tozékai belföldön. A kon­kurrencia megszüntetésétől •nem sok jót várnak a hazai felhasználók. Az évente be­hozott negyvenezer gumiab­roncs is „eltűnik" valahol. Ezekkel a problémákkal szemben kissé értetlenül áll­tak a bolgár szakemberek, ugyanis nekik még erre az évre Magyarország részére ötmilliós lekötetlen alkat­részkapacitásuk van. Talán jó lenne ezt kihasználni, és nem a jóval drágább egyedi hazai gyártásra pazarolni. B. I. Árpádfalvi István köszöntése Nagy László felvétele Horváth Károlync és Oláh Miklós az ünnepelttel (kö­zépen) Tegnapelőtt ünnepelte 70. születésnapját. Szegénypa­raszti sorból szártnazik. Fodrásznak tanult, de a vi­lágválság idején nem tudott szakmájában elhelyezkedni. A szegedi ládagyárban volt segédmunkás. Később egy asztalosüzembe került. Es többször hívták be a hábo­rú idején katonának. 1944 szeptemberében a fronton átment a 6zovjet csapatok­hoz. 1945-ben tért haza, és városi alkalmazott lett. 1946­tól belügyi dolgozó, munká­ját több kitüntetéssel isme­rik el. Tulajdonosa a Fel­szabadulási Jubileumi Em­lékéremnek, a Közbiztonsági Érem bronz fokozatának, a Szolgálati Érdeméremnek, a Kiváló Szolgálatért Érdem­éremnek. Vitrinjének dísz­helyén őrzi a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Arpádfalvi István párt­tagságát 1935-től számítják. Ekkor kapcsolódott be a szociáldemokrata párt mun­kájába. Amatör színész volt. és a szegedi munkásdalegy­let lelkes tagja. A pártmun­kában összeíró volt, terjesz­tette a Népszavát, plakáto­kat ragasztott agitált. Min­dig tudta, hogv hol a helye. Arpádfalvi Istvánt tegnap Horváth Károlyné, a megyei és Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára köszön­tötte. Átadták neki a me­gyei pártbizottság emlék­lapját. melyet Szabó Sándor első titkár írt alá, s a vá­rosi pártbizottság ajándékát. A vörös szegfücsokor mellé jókívánságok sorjáztak. ,

Next

/
Thumbnails
Contents