Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-07 / 105. szám

Kedd, 1985. május 7. 5 Á történelmietlen kérdés Nemrégiben ment a tévé- úgy? Ha nem „keveredne" ben egy — úgy emlékszem, az életükbe a történelem? angol — film, arról szólt, Egyszerű karriertörténet­hogy a gyáros és családtag- ről lehetne szó ha — mond­jai „apró bűnöket" követtek juk Janicsári Júlia, a bale­el egy lány ellen, s ezzel a rina. nem éppen akkor hagy­halálba hajszolták. Egyikük ja el kommunista férjét, sem tudta hogy ugyanarról amikor a kommunisták be­a lányról van szó: a család- bortönzik; ha nem halna fő elbocsátotta, mert lét- meg gyógyíthatatlan beteg­számfölösleg volt; a követ- ségben a kisfia, akit a mű­kező munkahelyéről a gyá- vészete-karrirerje miatt el­ros lánya dobatta ki, mert hanyagolt; ha személyes éle­ruhapróba közben bosszúsá- te nem éppen 1956 októbe­got okozott neki; a gyáros- rére üresedne ki annyira. személyes lét viharaiban állhatatlannak bizonyuló Júlia fölött — nem a mű dolga. „Pusztán" a gondol­kodtatás: a „ha" jogosultsá­gán, botlásaink és bűneink természetén, döntéseink fö­lött, az emberi cselekvések minősítésén, e cselekvések lehetőségén vagy lehetetlen­ségén. Ilyen értelemben fontos és tisztességes ez a film. Rá­adásul „jól meg van csinál­va", ami mostanság, annyi szonyt kezdett vele, majd el- latot keresnie: ha az egyet­hagyta; a gyárosné, mint len ember, akihez hite sze­jótékonysági egyletfőnök, megtagadta tőle a segélyt, mert azt hitte, hazudik, ho­lott tényleg gyereket várt — a gyáros fiától. A didaktiku­sán kapitalista-ellenes, s rint még kötődik, nem ép­pen Bécsben él. éppen ak­kor ... Vajon jogosult-e az a rengeteg „ha"? Láthatóan ez a kérdés fog­véfilm között, külön öröm Ügy látszik, nem hátrány egy rendezőnek ha egyszer­smind jó dramaturg. Szántó Erika aprólékosan kidolgo­zott. gondosan komponált ilyennek ügyetlenke filmnek — kétségtelen — ez örkénv­egyetlen, lélektani vonatko- életműtől sem áll távol, zása volt érdekes: ha mind- (Azt sem mondanám, hogy eme szerencsétlen dolgok hiányzott volna az „Örkényi" nem ugyanazzal a lánnyal stílus, a sokat emlegetett történnek meg, a gyárosék groteszk, a parabola. Hiszen bűnei — nem is bűnök. A Örkényt olvasva néha az az családtagoknak mindenna- ember érzése, mintha időn­posak köreikben természe- ként az író is szívesen meg­i„u „,„i„ jeleneteket határozottan ve lalkoztatta az alkotókat, mely ^ színészekkel játszatott el. A film pontosan vágott, ritmusos, hatásos, a már­tesnek számítóak voltak a reakcióik, a cselekvéseik. Ha nincs ez a véletlen, hogy ugyanazt az embert érik, már megszokott, mégis mindannyiszor roppant bosz­szantó rétestészta-jellegnek — nyoma sincs. A színészek listája káprázatos ez az a bizonyos „nagy szereposz­tás", telitalálat. Epizódfigu­szabadult volna a^, nagy tőle már-már megkívánt stílusjegyektől, formáktól, és igazmondó ha nincs következmény - híyeuSm­egyszer írt volna inkább hi­ostorozó, „ember­jobbításokat" ...) Ám az ítélkezés a történelmi és nincs bűn. Vajon? Egészen más közegben és bákat egyenesbn stílusban, de ugyanez a prob- vezércikk-stílusú léma (is) foglalkoztatta A hattyú halála című, csütör­tökön bemutatott tévéfilm alkotóit. Örkény István no­velláinak elemeit használta hozzá Szántó Erika. a forga­tókönyvíró-rendező. Fősze­replő balerinájának „apró bűnei", mulasztásai, önér­dekkövetése, állhatatlansága. úgy tetszik, megbocsátható — lenne, ha ... Ha mások a körülmények? Ha nem éppen akkor és nem éppen máinak meg, kitűnően. Mi­niatűr remeklés például Törőcsik Marié. Tolnay Klá­rié Igó Éváé, Bubik Istváné, Bánki Zsuzsáé. S a balerinát ki más játszhatná: Eszter­gályos Cecília. Magávalra­gadóan. Sulyok Erzsébet Radnóti szavalóverseny A jánoshalmi Radnóti kólák számára a Radnóti Miklós Gimnázium, a hosz- szavalóversenyt. 22 verseny­szú múltra visszatekintő ha- ző közül az első .'díjat Pá­gyományok alapján, május nya Ildikó, a szegedi Rad­5-én rendezte meg a Rad- nóti gimnázium tanulója nóti nevét viselő középis- nyerte. O rádiófigyelő Eretnekköszöntő ,Minden alkotás, eretnekgyanús, az amely Foglalkozására nézve egye- végigpillantunk akár csak engem temi tanár, az ELTE könyv- az utóbbi 60—70 esztendőn. Ügy is mondhatnánk: tö­mény őrület, abszurditás és bámulatra, zsibbadt rémü­letre egyaránt sokszorosan okot adó eseménysor, túl­áradó bőségben. És eretne­kek keresztfáival szegélye­zett történelmi országutak érdekel." Szívem legmélyé- tártudományi tanszékének iből szóló mondat: engem vezetője. Ez az ember föl­is. Hej, de sokszor kiderült fedezett egy valaha létezett idővel emberi fajtánk his- vallást, a XVI—XVII. szá­tóriájának évezredei 6orán, zadi erdélyi források alap­Ihogy a megégetett, felakasz- ján. A vallásalapító eret­tott, megkínzott, legjobb nek, bizonyos Martin Seidel esetben is száműzött-elné- a maga korában azt hirdet­mított eretnekek, a jövő te, hogy kizárólag a tízpa- százai, akár valaha a ró­méhében rejtőző szebb, rancsolat ismerhető el a vi- mai Via Appia. S ha ezen jobb, emberibb utódok elő- lág számára érvényes vállá- belül Magyarországra gon­íutárai, legtöbbször túl ko- si tanításnak, minden egyéb rán jött ősei voltak. Kiát- előírást követni az egyén kozták, megölték, elhallgat- kizárólagos magánügye, tatták őket. kortársaik tu- Elintézhetnénk a dolgot datából eltüntetni akarták annyival. hogy mindez létezésük még leghalványabb ugyan lehet roppant érde­emlékét is — mégis előbb- kes vallás- és kultúrtörté­utóbb ismerjük őket, tu- neti kuriózum, s az összes ^ dunk róluk és csodálattal többi részlet legföljebb csak emberi "adottról" olyasok­adózunk nekik. Eretneknek ha a közvetlen szakterület lenni mindig enyhén szólva kutatóinak bírhat fontosság­kockázatos vállalkozás volt, gal. Csakhogy a félórás be­aminek veszélyességénél szélgetés, benne első helyen csak a földi életben törté- a már idézett mondattal, nő elismerés vagy rehabili- régi és újabb táció kilátástalansága lát- örök sorsát idézte föl s tán eretnekek^ raetében "A plá­szott nagyobbnak. A min- egy-két, a tovatűnt száza­denkori eretnekek mégis az dok merészen gondolkodni emberiség legnagyobb re- tudó szellemi íorradalmára­ménységei közé tartoznak, in túlmutató tanulságot ök a soha meg nem elége- jelenthet. dők, az örök kételkedők és „Mindez rendkívül fontos Ma" Budapesten utca viseli a kétkedésből újat kigon- mai Európánk megértésé- a nevüket. És a sornak még dőlni, letrehozm merők, s hez, sőt, szűkebb hazánk, nincs vége De utca is van így szinte mesebeli batorsa- Magyarország kultúrájának elég gú hősök. Tévedhettek, de jobb ismeretéhez is." Ez az önállóan gondolkodtak, meg- idézet meg az egykori új halhattak, de újítani meré- vallást fölfedező Dán Ré­szeltek. Bámulatra méltó bert műsort záró mondata önzetlenséggel önmaguk Volt. Igen: mai Európánk megváltását mindig a kései megértése. Mai Európánkat utódokra bízták, amelyek megérteni minden látszat rendre fel is támasztják ellenére nehezebb, mint a őket, hamarább vagy ké- másodfokú egyenlet vagy a sőbb mindegy. Köszöntsük Newton-féle binominális té­az eretnekeket! tel felfogása. Mert míg utób­A cikk elején idézett biakhoz csupán elméleti is­mondat — egy felfedezőtől meretanyag. felkészültség és való. Dán Róbertnek hívják, némileg világos íelfogóké­s Erdei Crünwald Mihály pesség szükségeltetik, az Egyház nélküli vallás című, előbbihez olykor az emberi pénteken este a Kossuth agy és képzelet befogadó­adón sugárzott összeállításé- képességének végső határai nak volt a főszereplője, is elégtelennek tűnnek, ha dolunk, a kép, ha lehetsé­ges, egy fokkal még poko­libb víziót mutat. Köszöntsük hát az eret­nekeket, mindezek ellenére és mindeze"kkel együtt. A közösségért vállalt egyéni ;y sok­szor elmondták-leírták már, kellően patetikus szónoki fogásokkal, hogy sohasem lehetnek hiábavalók. Főleg fajtánk előrehaladásának egyszemélyes dinamói, az eretnekek esetében. A ne a dologban csak az, hogy ez a szólam — tényleg min­dig igaz. Hiszen gondoljunk IS csak például Rajfc Lászlóra vagy Joszip Broz Titóra. Domonkos László Színházi találkozó A Magyar Színházművé- olyan színművet is láthat­szeti Szövetség május 27. és nak, amelyet a fővárosban is június 9. között rendezi meg bemutattak már, illetve ma a IV. Országos Színházi Ta- is játszanak. Így a színház­lálkozót Budapesten. A kul- kedvelő budapestieknek le­turális seregszemle célja, hetőségük nyílik arra is, hogy hogy a fővárosi és a vidéki megismerkedjenek másféle társulatok megismerjék egy- rendezői elképzelésekkel ós más munkáját, eredményeit, színészi alakításokkal, véleményt és tapasztalatot A 12 vidéki színház ven­cseréljenek. Jóllehet min- dégszereplése május 27-én den évadban vendégszerepel a Thália Színházban kezdő­a fővárosban néhány vidéki dik, ahol a Szegedi Nemzeti színház. így mind a szakma, Színház Illyés Gyula Dózsa mind a közönség nyomon kö- György című drámáját adja vetheti művészi alkotómun- elő Sándor János rendezésé­kájukat. Az érdeklődők több ben. Tatay Sándor kitüntetése Az Elnöki Tanács Tatay Sándor írónak kiemelkedő alkotó munkássága elisme­réseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át hétfőn. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár is. Nyugdíjazásakor kérte párttagfelvételét A napokban Lajkó Ferenc- lekkel lehet csinálni. A kel- szejön — mondja, aztán cel. a szegedi rendórkapi- lemetlenségeket hamar el- elém teszi a kis könyvecs­tányság pártbizottságának felejti az ember... két. Benne egy dátum} titkárával pergettük vissza a KISZ-ben eltöltött éveket Beszélgettünk a ma fiatal­Voltak kellemetlenségei Párttagságának kelte: 1985. február 26.! Elérzékenyül, - Csak annyi, mint min- amikor hozzáteszi: - Regi .iáiról és a nyugdíjba vonu- denldnek éddo " e7zel füfié vágyam teljesült -ezzel. Kft­t™,óhhi vki^u. aenKineK. tppen ezzei lugg „»—: össze furcsa párttagfelvételi kérelmem. 1972-ben már sze­lők további életéről. Ekkor került szóba egy ritkaság­számba menő eset, amikor ,, _ . ... , ,..u ,. . rettem volna parttag lenni nyugdíjba vonulo ember . ... f , Vt kéri a párttagíelvételét! Fel merülhet a kérdés, miért, éppen 55 évesen jutott Tari érettnek erre. Később én MihAi,, makacsoltam meg magam. szőnöm mostani feletteseim­nek. és személy szerint Lajkó Ferenc párttitkárnak.­Az akkori feletteseim azon- Bízom benne, hogy ellátnak ban, nem találtak eléggé majd pártmunkával, hi­szen május elsejétől nagyon Mihály zászlós arra az elha­tározásra, hogy kérje páxt­tagfelvételét? Erről beszél­jen ő maga. Körözött és fegyveres bűnö­zőket fogtam el, a szolgálat­kor csak a közügy érdekelt, és akkor „éretlenségem" — Ha most egy önéletraj- akarták bizonyítani? Ezt zot kellene írnia, hogyan . , , ..., mutatná be eddigi életét, értőnek talaltam... pályafutását? ~ Milyen érzésekkel vo­nult nyugállományba május — Balástyán születtem' elsején? 1930. április 27-én. Szüleim szegén vparasztok voltak. A napszámos munka gyötrel­meit már gyermekkoromban megismerhettem. Sorkatonai szolgálatra 1951-ben vonul­tam be. és a leszerelésem után 1953-tól 1955-ig „to­vábbszolgáló" őrvezetőkénta katonaságnál maradtam. Ek­kor pályáztam meg a bel­ügyi szolgálatot, majd a miskolci vasúti őrsre kerül­tem. Vasútbiztosító járőr voltam, amikor kitört az 56­os ellenforradalom. Soha nem felejtem el, nagy csa­patokban jöttek az emberek Ózdról és Diósgyőrből. Több­ször forgott veszélyben az életem. A józan ész. az em­beri beszéd mégis győzött! 1958-ban kerültem Buda­pestre a XVI. kerületi rend­őrkapitányságra, ahol járőr­ként teljesítettem szolgála­tot. 1962-ben nősültem meg a fővárosban. Két gyerme­kem van, akikre nagvon büszke vagyok. Miska fiam hegesztő, Éva lányom pe­dig bolti eladó. Budapesten albérletről albérletre jár­tunk. Lakásgondjaink miatt aztán, 1964-ben hazajöttünk Balástyára a szüleimhez. Vé­gül 1968-ban Kiskundorozs­mán a körzeti iroda mellett kaptam egy szolgálati szük­séglakást. Az életem 1972­hen fordult csodássá. Tar­jánban 2 szoba összkomfor­tos lakásba költözhettünk, a Szeged Városi Rendőrkapi­tányság segítségével. Nagyon boldog embernek érezhet­tem maeam. És még mindig nem volt vége. 1981-ben minőségi cserével 1+2-es lakást kaptunk ... — Harminc év a rendőri pályán nagy idő. Megérte vállalni a veszélyt? — Hát persze. Ezt a fog­lalkozást csakis szívvel-lé­— Csodás érzésekkel. So­ha nem gondoltam volna, hogy a végére minden ösz­sok időm marad a közügyek intézésére... Tari Mihály zászlóst, aki 14 év óta URH-s járőrveze­tó, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Csongrád Megyei Rendőr­kapitányság ünnepségén a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tün­tették ki! Bagaméry László M NB-kötvényjegyzés Hétfőn valamennyi MNB- vény lejárata 8 év, s tör­számlavezető bankszejvnél lesztését a bank 3 éves tü­megkezdődött a Magyar relmi idő után, 1988. július Nemzeti Bank Agrár-, Ipa- 1. és 1993. július 1. között ri-, Kereskedelmi és Szövet- hat egyenlő részben bonyo­kezeti Hitelfőigazgatósága lítia le. A kötvény kamata által kibocsátott 300 millió évi 12 százalék, forint összegű kötvény jegy- Az értékpapírokat — me­zese. A hitel-főigazgatóság lyek a fejlesztést szolgálják a kötvényt forrásainak bó- — hazai gazdálkodó szerve­vítésére bocsátja ki. A köt- zetek vásárolhatják meg. A májusi Tiszatáj A nemrég Kossuth-díjjal talitás elvét." Ám az elmé­kitüntetett Csorba Győző letet nem lehet a gyakorlat­két új verse (Lélegzet-esz- ban mereven alkalmazni, perantó, Hosszabb), a szép- „A lírában... az egyedi ség és köznapiság keverésé- műalkotás mindig jobban vei, a modern magyar líra rászorul a társaival való egyik karakteres esztétikai összevetésre, mert a lírában meggyőződésére példa. A a realizmus — s ezen belül képi elemeket, feltűnő rit- az intenzív totalitás —meg­mikai megoldásokat elhagy- ítélése szintén az egyedi va, az élőbeszédhez közelíti műveken alapul ugyan, de a költő a verset, melv éppen végső és meggyőző megol­a maga kihívó köznapiságá- dását egy nagyobb költői ban és aforisztikus tömör- összképben nyerheti el" — ségében közös emberi ta- állapítja meg Vörös László, pasztalatokat tudatosít. Fo_ Szabó Tibor a Lukács-élet­dor András, Marsall László, mű egyik állandóan vissza­Zalán Tibor és Jőgsa Fábi- térő kérdését, a demokrácia án versei, valamint Jókai problematikáját vizsgálja. Anna A nagynéni levelei Nagy András Kedves Lu­című elbeszélése olvasható kács című. a filozófus és az úi szám szépirodalmi Seidler Irma kapcsolatát anyagában. Funk Miklós a feldolgozó dokumentumre­75 éves Tatay Sándort kö- gényét Balogh Tibor értéke­szönti. — „Tímár. Szabolcs, li. Rakamaz úgy csücsülnek A Néző rovatban Berkes egymás mellett a Tisza bal Tamás az elmúlt év irodai­partján, mint három szép mi Nobel-díjasa, Jaroslav kalárisba fogott gyöngy- Seifert bemutatására vál­szem. A történelem szoro- la 1 kozott. Seifertet valóban sabban fűzi óket egvbe. be kell mutatni a magyar mint bárhol másutt levő há- olvasóknak. Verseiből hú­rom szomszéd községet" — szonöt évvel ezelőtt jelent kezdi a Tiszajárás 64. foly- meg utoljára (szegényes) tatását Tóth Béla, s a viha- válogatás. Hap Béla fordítá­ros múltú falvak története sában most a cseh költő után egy tanítóházaspár néSV versét ismerhetjük magánügynek látszó, való- meg" iáhan általános érdekű ese- A Kritika rovat ezúttal jaban altalanos erdeku pse- kizárólag történeti tárgyú tet mondja el. kiadványokat ismertet. Bá­Lukács György centená- íint Csanád a Magyaror­riumán négy írással emlé- szág története első köteté­kezik a Tiszatáj korunk nek jelentőségét méltatja, egyik legnagyobb marxista Gergely András a népszerű filozófusára. Alföldy Jenő Magyar História sorozat két fölidézi a nagyívü életút kötetét bírálja, Mérei Gyula fontosabb állomásait, s kü- Varga János három, re­lönösen Lukácsnak a szocia- formkorral foglalkozó mun­lizmus demokratizmusát tár- kájáról ír. Antalffy György gyaló írásait, néDfront-poli- Szalay László-monográfiá­tikai megnyilatkozásait ját Papp István Géza, a ajánlja „az irodalom hívei- Szabad György tiszteletére nek" figyelmébe. Vörös kiadott gyűjteményt Bába László tanulmánya („... a Iván, Scserbalov Paskevics legkisebb dal ugyonolyan Magyarországon című mű­intenzív totalitás, mint a vét Rosonczy Ildikó ismer­leghatalmasabb eposz") a lí- teti. A Kortársak Bajcsy­rai intenzív totalitás prob- Zsilinszky Endréről című lémájával foglalkozik. Ady válogatásról T. Bíró Zoltán, Endre verseinek vizsgálata Száraz György úi könyvéről is igazolja, hogy „a lírai (Történelem jelenidőben) realizmusban az egyedi Lázár István ír. Az új Tisza­műnek is mindig meg kell tájat Hézsö Ferenc rajzai valósítania az intenzív to- illusztrálják. I

Next

/
Thumbnails
Contents