Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-07 / 105. szám
6 Kedd, 1985. niájus 7. Választási jeleli gyűlések Tegnap, hétfőn folytatódtak az országgyűlési képviselők és a tanácstagok jelölő gyűlései. A jelöltek elfogadták a Hazafias Népfront programját, és elnyerték a jelenlevők többségének támogatását. Munkatársaink Szegeden, Ullésen és Algyőn jártak. Hármas bizalom Nagy László felvétele A jelöltek: dr. Komócsin Mihály, Árendás József és Király Zoltán Szeged az elmúlt két évtizedben reneszánszát élte — mondta Papp Gyula, a városi tanács elnöke, aki szamokkal is bizonyította ezt. Hangsúlyozta, hogy a múlt századi nagy árvíz után is hősies erőfeszítéseket tett a város; 1960 óta megépült 35 ezer új lakás. Ez azt jelenti, hogy több mint százezer ember költözhetett új otthonba, s nem is akármilyenbe, mert a lakótelepeken kivétel nélkül komfortos, fürdőszobás lakások épültek. A Jövő képe szebb a mustánínál — mondta a tanácselftbk. Ha gazdagabbak leszünk, akkor arra is gondolhatunk, hogy 80, vagy akár 100 négyzetméteres lakások is épüljenek. Papp Gyula szólt a város néhány gondjáról is. Elsőként a tömegközlekedésről. A reggeli órákban túlzsúfoltak a villamosok és a buszok. Napközben viszont szinte üresek. Ennek ellenére sem változtatnak a közlekedési szokásokon. Az 5. számú országgyűlési választókerületben a Hazafias Népfront dr. Komócsin Mihály nyugdíjas pártmunkást, a megyei pártbizottság tagját, és Árendás Józsefet, az Üj Élet Tsz elnökét ajánlotta. Azt hiszem, mindkettőjüket fölösleges bemutatni. Hosszú-hosszú évek közéleti szereplése tette őket ismertté a szegediek körében. Dr. Komócsin Mihály ma is ebben a körzetben lakik. Árendás József pedig itt dolgozik. És most hadd szóljak a harmadik jelöltről. Király Zoltánról, a televízió szegedi stúdiójának riporteréről. 1948-ban született. Valamennyien ismerjük a tévé Ablak című adásaiból. A jelölő gyűlésen Bálint László, a szalámigyár és húskombinát vezérigazgatója elnökölt. Ott volt Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság első titkára is. Amit valahány résztvevő megállapíthatott: az embereket egyre jobban érdekli lakókörzetük sorsa, s hallatják is érte a szavukat. Ezt tette például Papp Sándor is, aki Hattyastelep gondjait sorolta föl. Szó esett persze Alsóváros és Móraváros problémáiról is. Több csatorna kellene, s gondoskodni volna szükséges tisztításukról is. A városi tanács elnöke válaszában tényekkel bizonyította, hogy ezek a városrészek sem mostoha gyermekek. Fejlődésükről, fejlesztésükről gondoskodnak a vezető testületek. Ebben az évben például két új ABCáruház épül. az egyiknek a móravárosiak, a másiknak az alsóvárosiak örülhetnek majd. Papp Gyula szólt arról is, hogy ha a lakosság hozzájárul, meg lehet valósítani jó néhány programot, így például a gázvezeték-épitést. és a vízszolgáltatás javítását. A jelölő ",'űlés végén mindhárom képviselőjelölt szólt várható programjáról. Dr. Komócsin Mihály arról beszélt, hogy itt született, volt már ennek a választókerületnek a képviselője, minden gondot. problémát ismer tehát, azon szeretne fáradozni, hogy ezek megoldódjanak. Árendás József is hasonló programot ígért. Király Zoltán is hitet tett amellett, hogy megválasztása esetén legiobb tudása szerint képviseli a lakóterületen élők ügyeit. Az 5. országgyűlési választókerületben mindhárom jelöltnek bizalmat szavaztak. r. F. gyakorlatában a buktatókat is éppoly intenziven együttesen ismerik-élik meg, mint a sikereket. Tölgyesi Bélá könnyű szívvel „ismerte be" a tavalyi algyői kudarcot, a kivitelezők körüli egészségtelen huzavona károkozó hatását. Könnyen tette, mert a jelöló gyűlés napjának délelőttjén írták alá a megállapodást az új — és eddig megbízhatóbb — kivitelezővel, a Dégázzal, hogy vállalják az „olajfalu" gázprogramjának idei feladatait. Na persze, azokat sem kihagyva, akiknek tavaly gáz helyett csak ígéret jutott. Az idén ők lesznek az elsők. Jó hírt hozni mindig ió, gondolhatta az előadó, s joggal érezte meg: az elmúlt öt év alatt vé"zett közéleti munka, a társadalmigazdasági élet fél évtizedes változásairól, az elmúlt ciklusról szóló beszámolója akkor „talál" igazán, ha helyi, úgyszólván testre, méretre szabott lesz. S akkor, ott, sikerült is. Könnyű dolga lett egyszeriben a levezető elnöknek: oly kevesen szóltak hozzá, hogy egy pillanatig sem kellett gondolkoznia, szelíden, vagy erélyesen figyelmeztesse a felszólalási idő betartására a jelentkezőket. Alig voltak. Amennyire egyértelmű egyetértéssel a beszámolót fogadták, olyan természetes módon reagáltak a jelöltekre is a helybéliek: támogatták mindkét várományos felkerülését a jelölőlistára. Akárcsak a jelöltek. Manapság oly sokat elmondtuk már, hogy a kettős jelölésnél a lemaradó sem lesz vesztes, hogy mi sem természetesebb, mint a két „ellenfél" egymást dicséri, ismeri el. Papp Istvánné, az algyői postahivatal főpénztárosa bemutatkozó beszédében például nyomatékosan hangsúlyozta: a jelölttársamat szívből választom — júniusban. Naggyörgy József, a DélTisza Menti Afész elnöke tanácstagjelöltté választásuk után nemcsak gratulált Pappnénak, hanem bátorítóan megjegyezte, ha ő lesz a póttanácstag, számíthat a segítségére. Sportszerűségben nincs hiány! S még búcsúzásnál is kedélyes beszélgetés, kedves mosolyok kíséretében köszöntek el mint régi ismerősök. Aligha látszott rajtuk, hogy most találkoztak először, s ho<»" — mert végül is vagy egyikük, vagy másikuk — ellenfelek lennének. A közösségi megbízatást most kortyolgató postáskisasszony, s a három évtizedes közéleti múlttal rendelkező szövetkezeti elnök. Ellenfelek? Volnának nálunk ilyenek? S pont ők? Nos, az a bizonyos látszat nem ezt mutat 1 a. I. Zs. mm Határoztak Ullésen Sebmid*. Andrea felvétele A képen, balról jobbra: dr. Rusz Márk, Veszclinov Dánielné cs dr. Juratovics Aladár Gázos ügyek — Ezt a dumát tanítani lehetne! — foglalta össze tömören a félrelesült hajú fiatalember az Algyőn rendezett jelölő gyűlés előadójáról. Pontosabban arról a nyíltságról, és kendőzetlen, őszinte, de tárgyilagos hangvételről, amelyet az estén az új iskolában tapasztalt. Volt, aki úgy fogalmazott Tölgyesi Béla — a városi tanács építési, közlekedési osztályvezetője — előadásáról, hogy „kifogta a szelet a vitorlából". A panaszkodók, zsörtölődök, vádaskodók vitorlájából. Ha ugyanis arról beszél kertelés nélkül, ami legégetőbb gondként foglalkoztatja a helyi lakókat, nincs miről beszélni. Algyőn éppen ez történt. A 64. számú választókerületben többen készültek „kipakolni", hogy mégiscsak felháborító, hogy megalakították a földgáz-bevezetési társulást, megrendelték a munkát, s mégsem készült el sem a vállalt, sem a reményekben képzelt, módosított határidőre a gázvezetékük. Mit mondjanak akkor, amikor a tanács képviselője szájából hangzik el a kudarc beismerése! Mintha csak éreznék, nincs „ez az oldal", és nincs „a másik oldal". Elvégre is a komfortot jelentő gázprogramban közösen munkálkodó társak vagyunk! Lakossági társulás — tanácsi irányítás — nem is új fogalmak, de az összefogás mindennapi Csongrád megye 7. számú országgyűlési választókörzetének második jelölő gyűlését Üllés község művelődési házában tartották meg tegnap, hétfőn este. A nagyterem zsúfolásig megtelt: ot.t Voltak az üllésieken kívül a forráskúti, a bordányi és a domaszéki választópolgárok képviselői is. A Himnusz után szavalattal tették ünnepélyesebbé a jelölést. A megjelenteket Nyáriné Tajti Anna köszöntötte, s ellátta a gyűlés elnöki tisztét. A Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága képviseletében Ocskó Lajos mondott beszédet. Elsősorban az érintett négy község életéről szólt. A környék gazdasági helyzete figyelemre méltó, szép eredményeket tudhatnak magukénak. A mezőgazdasági üzem és a községek megtartó ereje erősödött. Fölemlített néhány olyan gondot is, amelyek megoldása nem várhat sokáig. Beszéde végén ismertette a választási törvényt, majd javaslatot tett a HNF jelöltjeire. A korábbi deszki jelölő gyűlésen dr. Rusz Márk és Veszelinov Dánielné mellett harmadik jelöltet is javasoltak a választópolgárok képviselői, dr. Juratovics Aladár személyében. Mo6t mindhárom jelöltet újból bemutatták, akik a gyűlés résztvevői előtt vállalták a népfront programját és a jelöltséget. Élénk lett a gyűlés hangulata, amikor a fölszólalásokra került sor. A „homoki" emberek elismeréssel nyilatkoztak volt képviselőjükről, dr. Rusz Márkról, méltatták Veszelinov Dánielné tanárnő munkáját, s sokan dr. Juratovics Aladár tevékenységét ecsetelték, amelyet a környék fejlesztéséért tett és tesz. Véleményt mondott: dr. Joó Andrásné orvos (Üllés), Tari Istvánné tanár (Üllés), dr. Kalivoda Imre szakszövetkezeti elnök (Domaszék), László Ferenc szövetkezeti tag (Üllés), Selindi Jánosné szakszövetkezeti tag (Bordány), Ádám Jenő tanár (Bordány), Mészáros György gumigyári dolgozó (Deszk), Márkus Sándor olajipari dolgozó (Szeged), Dudás Kálmán téesztag (Üllés), dr. Kálló Antalné tanár (Domaszék), Szabó Imre téeszelnök (Forráskút), dr. Vratán György orvos (Bordány), Viola Tamás olajmunkás (Szeged), Seres László tanár (Üllés), Engi László olajmunkás (Domaszék), Jámbor György olajmunkás (Üllés). Ezután az elnök elrendelte a szavazást. Mindhárom jelölt, a deszki és az üllési jelölő gyűléseken megkapta a szükséges szavazatot. Tudományos tanácskozás Csongrád megye egészségügyének 40 éve A Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya, a megyei egészségügyi intézmények, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága és a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége tudományos ülést rendezett tegnap, hétfőn a SZAB székházban. Csongrád megye egészségügyének 40 éve címmel. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket majd dr. Koncz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára Egészségpolitikánk 40 éve cimmel tartotta meg bevezető előadását. Vázolta a felszabadulás utáni magyar egészségügy és szociálpolitika fejlődését és szólt azokról az ellentmondásokról is, amelyek az egyes szakaszokat jellemezték. A századforduló elmaradott közegészségügyén már a Magyar Tanácsköztársaság is megkísérelt lendíteni. Fönállásának rövid 131 napja alatt is időtálló intézkedések egész sora született, egyebek között az állami egészségügy megteremtése és az ingyenes egészségügyi ellátás. Ugyancsak követésre méltó példákat szolgáltatott a Szovjetunió több évtizedes egészségügyi gyakorlata. A Horthy-korszak magas csecsemőhalandóságot, elmaradott egészségügyet örökített ránk, a II. világháborúnak áldozatául esett a magyar orvosok ápolónők, beteggondozásban résztvevők 25 százaléka. A felszabadulás utáni népi demokráciának ezeket a hátrányokat és a háború pusztításának következményeit kellett leküzdenie. Az ötvenes évek igazságos megítéléséhez tartozik — mondotta az előadó —, hogy ebben az időszakban megkétszereződött a biztosítottak száma szülőotthonok létesültek, szakképzett káderek láttak munkához és növekedett a szülő nők anyagi támogatása. Mérföldkő volt 1959., amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt részletesen elemezte egészségpolitikánkat. A 15 éves program már előrevetítette egyebek között a lakosság ingyenes kezelését, gondozását is. Az általánossá vált társadalombiztosítás új helyzetet teremtett: az egészségügynek a korábbi feltételek között kellett több ember ellátásáról gondoskodnia. Az egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának köszönhető, hogy eleget tudott tenni az ágazat ennek a követelménynek. Üjabb lendületet adott az egészségügynek az 1960-as évek végén a párt tudománypolitikai határozata, amely az orvostudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazására ösztönzött. Az utóbbi esztendőkben az egészségügyi szociális ellátás mennyiségi és minőségi javulása szembetűnő. További fontos feladat azonban, hogy a gyógyító munka mellett mind nagyobb szerepet kapjon a megelőzés, a közgondolkodás részévé váljanak az egészséges életmód tudnivalói Ez annál is inkább időszerű itt megyénkben, mert az alkoholfogyasztási és az öngyilkossági statisztikák szerint ebben élen járunk az országban. A jövőt vázolva hangsúlyozta az előadó: elsődleges teendő a legnehezebb körülmények között élő rétegek, szinte egyénre szabott szociális megsegítése, az egészségügyi munka minőségi javítása és a társadalmi méretű egészséges életmódra nevelés. A tudományos ülésen dr. Janó János, Pádár Lászlóné, dr. Rózsa József, dr. Varró Vincze, Rákos Gyula, dr. Nemes János, dr. Boros István. dr. Végh Gyula , dr. Szász Károly és dr. Némethy Edit tartott korreferátumot az egészségpolitika egyes kérdéseiről. Emlékülés a Honvédelmi Minisztériumban A fasizmus felett aratott! győzelem 40. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban. Kárpáti Ferenc altábornagy, politikai főcsoportfőnök, miniszterhelyettes elnöki megnyitója után „A fasizmus felett aratott győzelem történelmi jelentősége, tanulságai, a Szovjetunió döntő szerepe a győzelem kivívásában'' cimmel Pacsek József altábornagy, vezérkari főnök, miniszterhelyettes tartott előadást. Ezt követően több előadó méltatta a Vörös Hadsereg szerepét hazánk felszabadításában, a fasizmus felett aratott győzelemben. 3 Az emlékülésen — amelyen részt vettek a Magyar Néphadsereg vezető szerveinek képviselői —, jelen volt a Honvédelmi Minisztérium Katonatanácsának több tagja, valamint Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Az ülés Kárpáti Ferenc zárszavával ért véget. Befejeződtek a munkásörök rajvetélkedöi A győzelem napjára befejeződtek a „Szabad hazánk 40 éve" címmel 1984ben meghirdetett rajvetélkedők a munkásörségben. Ezeken az emlékversenyeken a felszabadulás és az azóta eltelt négy évtized történelmi és helytörténeti eseményeinek tudnivalóiról mérték össze ismereteiket a munkásőrök. A munkaidőn kívül rendezett vetélkedőkön a történelmi ismereteken túl kiképzési, gyakorlati ismeretekben, járőrversenyeken is összemérték tudásukat a rajok. Sok helyütt — például Budapesten, Csongrád, Hajdú-Bihar, Fejér, Vas, Veszprém megyében —, az ifjúsági szervezetek közreműködésével döntötték el a helyezéseket. A munkásőrrajok az úttörőkkel, a KISZ-tagokkal, az úttörő- és ifjúgárdistákkal közösen készültek fel és vettek részt a versenyeken. A nagy sikerű vetélkedősorozaton sok idős munkásőr elevenítette fel személyes élményeit a történelmi sorsfordulókról. A nyertes rajok parancsnokai és tagjai elismerésül parancsnoki dicséretben részesültek, és tárgyjutalmakat kaptak.