Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam, 126. szám 1985. május 31., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint . _ Ara: 1,80 forint Fejlődésünk alapja: a hatékonyabb munka Losonezi Pál beszéde a kaposvári választási nagygyűlésen Választási nagygyűlést rendeztek csütörtökön Ka­posvárott, a városi sport­csarnokban. A mintegy ezer résztvevő között ott voltak Somogy megye és a megye­székhely politikai, gazdasá­gi és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intéz­mények küldöttei, valamint a megye országgyűlési kép­viselő- és tanácstagjelölt­jei. A Himnusz elhangzása után dr. Nóvák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei •titkára nyitotta rneg a nagygyűlést, majd Losonezi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke mon­dott beszédet. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk, és könnyebbnek u következő öt sem ígérke­zik — mutatott rá elöljáró­ban Losonezi Pál. — A kül­ső körülmények adottak, azokon változtatni nem tu­dunk. Az előbbre jutáshoz 1ehát saját tevékenységün­kön kell igazítani. Helyze­tünk javításának cyyetlcn kulcsa van: a jobb mun­ka! — Gazdasági fejlődésünk elsősorban a dolgozó em­bertói, munkájának színvo­nalától és hatékonyságától függ. Ilyen munkát azon­ban csak akkor várhatunk el, ha a társadalmilag hasz­nos többletteljesítményt következetesen — és a vég­zett munka értékének —. megfelelően díjazzuk. Sok szó esett ezekről a kérdésekről a XIII. párt­kongresszuson, és a határo­zatban is megfogalmazó­dott a munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatásának, a jobb munkának igénye, il­letve az a kívánalom, hogy u jövedelmek a teljesítmé­nyek növekvő gazdasági­társadalmi értékét szemé­lyek szerint is differenciál­tan tükrözzék. Vagyunk még jó páran — ebben a teremben is —, akiknek vannak emlékei a íélfeudális magyar viszo­nyokról, az emberi munka értéktelenségéről. Mint olyan sók másban, ebben is a felszabadulás hozott alap­vető változást, társadal­munk központi értékeinek egyikévé avatva a munkát. Amikor a munkáról szó­lok általában, minden hasznos tevékenységre gon­dolok, a fizikaira és a szel­lemire egyaránt. Szocialista céljainknak és elveinknek megfelelően már jelentós lépéseket tettünk előre a köztük levő különbségek csökkentésére. Ha körülnézünk napjaink világában, nem nehéz ész­revenni, hogy a legjobb gazdasági fejlődés ott megy végbe, a munka hatékony­sága ott nő leggyorsabban, ahol a műszaki fejlesztés­nek, a technikai haladás­nak, a korszerű eljárások alkalmazásának a legna­gyobb figyelmet szentelik. — Arra már többen em­lékszünk, hogy szocialista fejlődésünk korábbi szaka­szaiban a tudatra, illetve az emberek erkölcsi érzékére bízva szerettük volna meg­teremteni a korszerű mun­kavégzéshez nélkülözhetet­len fegyelmet, máskor meg azt hirdettük: a munka a szocializmushoz való vi­szony egyik mutatója, „be­csület cs dicsőség dolga". Az érdekeltség és a szerve­zés, a munkafeltélelek gya­korlatias megteremtését lel­kesedéssel akartuk helyet­tesíteni. — Valamennyiünk előtt világos, a munka a szük­ségletek kielégítésének esz­köze. Értéke annál nagyobb, minél inkább szolgálja az emberi vágyak beteljesedé­sét. Ezért vállalnak több­letmunkát. túlórázást, rész­vételt a gazdasági munka­közösségekben, vagy ép­penséggel az úgynevezett második gazdaság különbö­ző képződményeiben. — Kívánatos lenne, amit a kongresszusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben szerzett kere­set legyen az alapja az életszínvonal emelkedésé­nek, rnert akkor több idő jutna pihenésre, művelődés­re, sportolásra, szocialista eredményeink élvezetére. — A társadalomnak és az egyes embernek ehhez a közös céljához azonban csak­is a jelenleginél hatéko­nyabb munka vihet köze­lebb. A mindennapok tapaszta­lataiból tudjuk viszont, hogy nem is olyan könnyű ezt gyakorlattá tenni. A ha­tékonyság bizonyos feltéte­lei és a szocialista gazda­ság egyes erkölcsi elvei nem mindig találkoznak egymással. Két — egymás­sal nem teljesen azonos — értékrendszerünk' is van. Ez fejeződik ki például a tel­jes és a hatékony foglalkoz­tatottság ellentmondásában. Kiemelkedő szocialista vívmányaink egyikét — a teljes foglalkoztatottságot — meg akarjuk őrizni a termelékenység ütemének a jelenleginél gyorsabb nö­vekedése mellett. Ebből kö­vetkezik, hogy a jövőben munkát — és nem munka­helyet — kell biztosítanunk minden keresőképes magyar állampolgárnak. Mégpedig ott, ahol képességeivel, tu­dásával legjobban szolgál­hatja össztársadalmi érde­keinket. Hiszen a munka hatékonyságának gyakorlat­tá válása nélkül nemcsak fejlődésünk egyik legalap­vetőbb feltélelét, hanem számos eddigi eredményün­ket is veszélyeztetjük. Nem kisebb feladat an­nak a megoldása sem, hogy a „jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a telje­sítményekben levő különb­ségeket, a munka társadal­mi hasznosságát". Nem új ez a program. Hosszú évek­re visszamenően, úira meg újra fogalmazzuk. Az „egyenlösdi" azonban ma­kacsul ellenáll. Önök itt Somogyban épp úgy tapasz­talhatják. rnint az ország más vidékein. — Pedig ideje lenne tu­domásul venni, hogy az egyenlősdiben gyökerező rossz elosztás a hatéko­nyabb munkavégzés egvik legnagyobb akadálya. — Ha arra gondolunk, hogy az életszínvonal eme­lésére, az életkörülmények javítására csak azt használ­hatjuk fel, amit megtermel­(Folytatis a 2. oldalon.) Európai genetikai szimpózium Megkezdődött az Európai Humángenetikai Társaság 18. szimpóziuma csütörtö­kön Budapesten. A Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem elméleti épületében jú­nius 2-ig tartó konferenciát dr. Schuler Dezső, a Ma­gvar Humángenetikai Tár­saság elnöke, valamint dr. Osztovics Magda, az Euró­pai Humángenetikai Társa­ság alelnöke, a magyar tár­saság főtitkára nyitotta meg. Üdvözölte a résztvevőket Jan Mohr, a nemzetközi társaság főtitkára is. A tudományos konferen­cián — amelyet első alka­lommal rendeztek meg szo­cialista országban — meg­vitatják a korszerű géntech­nikai eljárások klinikai or­vosi alkalmazhatóságának kérdéseit. Az új eljárások­kal nemcsak a genetikai be­tegségek felderítésének le­hetőségei növekedtek, ha­nem molekuláris genetikai módszerekkel kiszűrhetők a kóros génék hordozói, illet­ve felderíthetők a terhesség első három hónapjában a kóros magzati elváltozások. A szimpóziumon csaknem kétszáz szakember vesz részt a szocialista és a nyu­gat-európai országokból. A fö téma mellett napirenden szerepel a rosszindulatú da­ganatos betegségek geneti­kai háttere, s foglalkoznak a terhesség korai szakaszá­ban végezhető magzati vizs­gálatok jelenlegi lehetősé­geivel is. Szólnak a humán­genetika űiabb eredményei­ről. amelyek elsősorban az értelmi fogyatékosságot oko­zó genetikai ártalmak korai felismerését és megelőzését szolgálják. (MTI) Szabadkai párlkiildöltség Szegeden Tegnap, csütörtökön dél­előtt háromnapos látogatás­ra szabadkai pártküldöttség érkezett Szegedre. A vendé­géket a határon dr. Fraknóy Gábor, a szegedi városi párt­bizottság titkára fogadta. A delegációt Boskó Kovacevic, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Szabadkai Köz­ségi Bizottságának elnöke vezeti: tagjai Stipan Kneze­vic\ a JKSZ szabadkai köz­ségi bizottsága elnökségének tagja, és Stevan Szántó, a JKSZ szabadkai községi bi­zottságának tagja. A vendégek a szegedi vá­rosi pártbizottság székházá­ban baráti eszmecserén vet­tek részt. Dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, Szeged Megyei Város Taná­csának elnöke tájékoztatta őket a város politikai, tár­sadalmi és gazdasági hely­zetéről. Oláh Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára a választási előkészületek ed­digi tapasztalatairól beszélt. A Szeged testvérvárosából jött pártdelegáció kora dél­Nagy László felvétele A delegáció tagjai a Felszabadulás Tsz irodaházában után a Délmagyarország szerkesztőségébe látogatott. tSZ. Simon István főszer­kesztő ismertette velük a 75. születésnapját ünneplő napilap történetét, s 6zólt a lapszerkesztés aktuális kérdéseiről. A jugoszláv vendégek teg­napi programja a Felszaba­dulás Tsz-ben fejeződött be, ahol az üvegházakat és a kertészetet tekintették meg, majd Kotogány Mihály el­nöktől informálódtak a szö­vetkezet gazdálkodásáról. Jjfcj'' ' ^ Átadták a Gyermekekért díjakat Pedagógusok köszöntése A Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Tanácsa a gyermekek szocialista ne­velése, az úttörőszövetség céljainak valóra váltása ér­dekében kiemelkedő alkotó­tevékenységet végző szemé­lyeknek, illetve közösségek­nek évente Gyermekekért díjat adományoz. A kitünte­téseket először csütörtökön a MÜSZ székházában adta át Varga László, az úttörőszö­vetség főtitkára. Az ünnepi eseményen jelen volt Há­mori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A jövöben a Gyermekekért di­jakat minden évben Víz út­törőmozgalom zászlóbontásá­rak évfordulóján — június 2-én — nyújtják át a gyer­THkközösségeket alkotó mó­don segí'c felnőtteknek. Gyermekekért jdijban ré­szesült: Bőrdo-. Lajos zeneszerző a gyerekek zenei műveltségé­nek fejlesztéséért kifejtett zeneszerzői, zenepedagógusi és előadóművészi munkássá­gáért; Bernáth Elek, a Magyar Üttörők Szövetsége Gyer­mekalkotások Galériájának vezetője a gyerekek művé­szeti-esztétikai nevelésében; képzőművészeti kultúrája fejlesztésében az amatőr művészeti mozgalomban végzett több évtizedes mun­kájáért. A Dunaújvárosi Kohász Sportegyesület a gyerekek és a családok szabadidős sport­tevékenységének szervezésé­ben kifejtett sokoldalú tevé­kenységéért; Gabnai Katalin, a Népmű­velési Intézet főmunkatársa, a magyarországi dramatikus nevelési program kidolgozá­sában és gyakorlati elter­jesztésében kifejtett elméleti és szervező munkájáért; dr. Horváth Mihály, a Ba­ranya Megyei Tanács Gyer­mekkórházának igazgató fő­orvosa a gyermekegészség­ügy szervezésében, az egész­séges életmód fejlesztéséért kifejteit több évtizedes tevé­kenységéért; Hunyadi Györgync, a Bu­dapesti Tanítóképző Főiskola főigazgatója az általános is­kolás korúak közösségi neve­lését és önkormányzatát ku­tató-fejlesztő elméleti és szervező munkájáért, az út­törőmozgalom nevelő mun­kájának tudományos meg­alapozásában végzett tevé­kenységéért; Méhes József, a Vakok és Csökkentlátók Általános Is­kolájának és Nevelőotthoná­nak igazgatója az érzékszer­vi fogyatékos gyerekekkel való foglalkozás fejlesztésé­ben végzett kiemelkedő el­méleti es gyakorlati tevé­kenységéért, nemzetközi színvonalú tudományos mun­kásságáért; a Mickolci Közlekedési Vállalat KlSZ-alapszerveze­tének fafaragó közössége a gyerekek kulturált játéklehe­tőségeinek megteremtésében a népművészet jegyeit hor­dozó, kreativitásra ösztönző játszókertek, parkok tervezé­sében és kivitelezésében végzett munkájáért; Reich Károly grafikusmű­vész könyvillusztrációiért, a gyermekeknek szóló grafikai műveiért, a gyermek- és if­júsági irodalom népszerűsíté­sében végzett munkásságá­ért; Weöres Sándor költő a gyerekeknek írt műveiért, a magyar gyermeklíra nem­zetközi elismertetéséért vég­zett tevékenységéért. Csütörtökön Budapesten hatvan pedagógust és bel­ügyi dolgozót tüntettek ki, illetve jutalmaztak meg azok közül, akik munkájuk­kal jelentés mértékben hoz­zájárultak a gyermekek és fiatalok biztonságos közleke­désre neveléséhez. A pedagó­gusnaphoz kapcsolódó ese­ményen megjelent Köpeczi Béla művelődési miniszter, Földesi Jenő rendőr altá­bornagy, belügyminisztériu­mi államtitkár. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a peda­gógusnap alkalmából csütör­tökön bensőséges ünnepségen köszöntötték az ifjúság ha­zafias honvédelmi nevelésé­ben kilúnt pedagógusokat. Ebből az alkalomból a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke 25 pedagó­gust dicséretben és jutalom­ban részesített. Az elismeré­seket Horváth István vezér­őrnagy, a Magyar Néphadse­reg politikai főcsoportfőnö­kének első helyettese adta át. * Tegnap, csütörtökön Sze­geden, az Ifjúsági Házban rendeztek ünnepséget a pe­dagógusnap alkalmából. Az eseményen megjelent dr. Schmidt József, a városi pártbizottság titkára és Csá­nyi Zoltán, a városi KISZ­bizottság titkára is. Előbb a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola diákjai­nak, valamint a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la szegedi tagozata előkészí­tős növendékeinek verses­zenés tnüsorát hallgatták meg a résztvevők, majd dr. Müller Józsefné, a városi ta­nács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Utalt az iskoláztatás jelenlegi gondjaira, amelyek nagy­mértékben megnehezítik a szegedi pedagógusok munká­ját is: sokszor negyvenes létszámú osztályokban, két műszakban, rengeteg gond közepette keli vegezniük fe­lelősségteljes feladatukat. Hozzátette: talán nem tűnik illőnek, hogy a pedagógusok ünnepén a nehézségeket ecseteljük, de éppen így, e tények tükrében lehet a leg­nagyobb tisztelettel köszön­teni a tanárokat ebből az al­kalomból. összességében ma­gas színvonalú, tartalmas munka jellemezte a város­ban a rövidesen befejeződő tanévet, az új iskolák arcú­lata rövid idő alatt kiala­kult. A pedagógusok mosta­nában oly sokat emlegetett presztízséért pedig maguk az oktatásban dolgozók is sokat tehetnek. Az ünnepség végén df. Csanádi Géza, a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője jutalmakat adott át 124 szegedi oktatási­intézmény-vezetőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents