Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

4 Szerda, 1985. május 29. BNV—BNV Üstököst figyelő űreszközök A tavaszi BNV a beruhá­zási javak szakvására. S ed­dig még soha nem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg a kiállítás iránt. Ebben való­színű, szerepet iátszik az is, hogy a korábbi években visszafogott beruházási tem­pó valamelyest fölélénkült. A szegedi és a környékbeli vállalatok többsége ugyan a fogyasztási javak termelője, de néhány cég öregbíti iá hírét a szegedi és a Csong­rád megyei alkotóknak, mun­kásoknak. A vásárhelyi gyá­rak közül — mint minden esztendőben — külön kis pavilonban mutatkozik be a Metripond Mérleggyár. Me­chanikus, elektronikus és optikai rendszerű mérlegek­kel és mérlegrendszerekkel. Ez alkalommal viszont dí­jazták azokat, az általuk gyártott fémlemezeket (nem testidegen), amelyeket csont­töréseknél. ízületi betegsé­geknél operálnak be a szer­vezetbe. Persze a Metripond mérlegei, mérőberendezései a látványosabbak és hasz­náltabbak. A taxik viteldíj­órájától a menetíró beren- gárzás regisztrálása. A Plaz- és azok hatásáról, a napré­dezésig. mag műszer spektrométer- szecske-tevékenységről tá­detektorait szovjet, elektro- jékozódlak. Ez külön ercd­Az új termékként bemutatkozó menetíró; a Metripond terméke. nikus egységét magyarszak- mény. hiszen a Vega—1. és emberek készítették. Ennek a Vega—2. — két azonos — A Budapesti Nemzetközi Vásáron — az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kiállításán — láthatók a tj)kösre néznek, mérési ada- fel a bajkonuri kilövőállo­Vcga űrszondán elhelyezett taik révén tanulmányozha- másról tavaly decemberben, egyes tudományos műszerek fák majd az üstökösmag il- ho"V tüzetesen megvizsgál­másolatai Ezeket az eszkö- lékonv. komponenseinek ké- hassák a Halley üstököst miai osszetevoi, es az usto- 1980 marciusaban, amikor zoket — miként; Varga And- küs légkörében lejátszódó azt az űrszonda megközelíti, rás, az. MTA Központi Fizi- kémiai folyamatok, kai Kutató Intézete kozmi- A Vcga űrszonda több tu­kus fizikai osztályának ve- dománvos berendezése földi zetője elmondta — magyar ellenőrző egységeinek, köz­szakemberek kötremükö- rx-nti adatgyűjtő rendszeré­nek kueilesztesehez is téve­désénél fejlesztették ki a kenyen hozzájárultak a ma­Halley üstökös megfigyelő- gyár szakemberek. Ezek va­sére. A széles körű nemzet- lamennyien jól működnek a fedélzetén. k jszülő űrszondák vL' " Mérési adataikat a telemet­közi kooperációban műszerek előállításában ma- ria-rendszerek 20—25 napon­gyar részről főleg a KFKI ként juttatják a Földre, a szakemberei vettek részt. Krím félszigeten levő Jev­patorijába. Innen továbbít­Az egyik ilyen eszköz a 1ak a szovjetunió Tudomá­mikroszamitogenes teve- nyos Akadémiájának Ürku­A Halley üstököst az utób­bi évszázadokban sokan megfigyelték, pályája ponto­san ismert, tudjuk, hogy 7G évenként kerül Föld-közei­be. Ar. üstökös magját és légkörét azonban a legna­gyobb földi teleszkóppal sem lehetett felderíteni. A szak­emberek feltételezései sze­rint az üstökösök naprend­szerünk külső részéből szár­mazó, kondenzált iéggé fa­volt gázmolekulákból és az ezek közé tapadt szilárd ré­szecskékből álló égitestek. rendszer, amely felderíti és tjtási Intézetébe onnan pe- az üstökös a Naphoz kö­automatikusan követi a Hal- ^jj, az cgv'üttműködö' inté- zeIedve felmelegszik, és il­ley üstököst, felvételeket ké- veteknek,"köztük az MTA iékony alkotóit, az úgyneve­szít róla. és azokat a földi Központi' Fizikai Kutató In- zett anyamolekulákat szub­vevőállomásra továbbítja tézetének. A folyamatosan hmálás révén kibocsátja. A maid. A másik műszer a érkező adatokat ' rendre kiszabaduló gázmolekulák a Tünde szovjet—magyar— eiemzjki miként a társinté- közéiük fagyott szilárd ré­NSZK-beli koprodukció, zetekben is A Tünde elöcze- szecskéket is magukkal ra­rendeltetése: az üstökösből , , , ... ... gadiák. Napjainkban, az űr­."ármaző ionok érzékelése tes adataibol mar ez ldeia technika feilődésének ered­és energiaeloszlásának meg- ls nem várt informaciokat menyeként adódott lehető­határozása, a kozmikus su- szereztek: a napkitörésekről ség arra. hogy űrszondáról meaközelítsék és űreszkö­zökkel vizsgálják az üstökö­söket és ily módon több is­meretet szerezhessünk nap­rendszerünkről. A szocialista országok In­terkozmosz szervezete — a nyugati űrkutatási szakem­berekkel együttműködve — megkísérli a Hallév üstökös megfigyelését. Ezért bocsá­tották fel a Vega nevű űr­szondákat, amelyek ez év iúniVisában a Vénusz mellett is elhaladnak, cs így infor­mációkat szerezhetnek e bolygó lécköréről és felszí­néről is. A Vénusz és az üstökös orosz nevének kez­dő szótagja együtt ar. űr­szonda neve. Gazdaságpolitikánk o vállalati gyakorlatban Gazdaságpolitikánk a vál- valóvá vált: nagyobb nye­lalati gyakorlatban címmel reség csak nagyobb kocká­kedden országos propaganda- zattal érhető el. A legfon­tanácskozás kezdődött Győr- tosabb feladat ezért éppen ben, a Közlekedési és Táv- r.z, hogy a vezetők megta­közlési Műszaki Főiskolán, lálják a stabilitás és a koc­az MSZMP KB agitációs és kázat helyes arányát. Maga propagandaosztályának, gaz- a kockázat is viszonylagos, daságpolitikai osztályának mértékét ugyanis jelentősen és az MSZMP Győr-Sopron csökkenteni lehet, egyebek Megyei Bizottságának ren­dezésében. Résztvevőit: vál­lalati, gazdasági és mozgal­között előrelátó tervezéssel és fejlesztéssel, a kooperáló vállalatokkal folytatott mi vezetőket a tudományos együttműködés javításával, kutatásban, az oktatásban Ma már nélkülözhetetlen és a tömegtájékoztatásban azoknak a piaci változások­dolgozókat Lakatos László, nak a folyamatos figyelem­az MSZMP Győr-Sopron mel kisérére is, amelyek Megyei Bizottságának első gyakran csak áttételesen, titkára köszöntötte, majd hosszabb idő után éreztetik Lakatos Ernő, az MSZMP hatásukat. KB agitációs és propaganda- Az előadók többsége rész­osztályának vezetője nyitót- letesen elemezte azokat az ta meg a tanácskozást. Az első napon 12-en tar- felismerése, emberi tényezőket, amelyek tottak előadást. Az előadók bő teret szen­hasznosítása, vagy éppen megváltoztatása a magyar gazdaság fejlő­teltek annak, hogy a sike- désének egyik kulcskérdése, res vállalati gazdálkodás Szóba került a tanácsko­alapja a távlatokban való záson az is, hogy az új vál­gondolkodás, a jól kimun- lalatirányítási formák beve­kált hosszú távú stratégia, zetésével jóval nagyobb sze­Rámutattak, hogy ez nem rephez jutnak a kollektívák, s ez a tény a munkastílus továbbfejlesztését igényli a mozgalmi munka helyi irá­áll ellentétben a rugalmas üzletpolitikával, a piaci vi­szonyok változásaihoz tör­ténő gyors alkalmazkodással, nyitóitól. Többen szóltak arról, A tanácskozás szerdán hogy napjainkra nyilván- folytatja munkáját. (MTI) Bérnyomás és orvoslás A mikor a dolgozó elhelyezkedik, ál­lást változtat vagy eppen ragasz­kodik a meglevőhöz — némi egysze­rűsítéssel — két körülményt mérlegel: mit követelnek tőle és mennyiért. Egyesek még a munkahelyen is a kenyelmet kere­sik, míg mások tisztes pénzért cserében vállalják a nagyobb követelményeket, az esetleg nehezebb körülményeket. S egyre inkább van választási lehetőségük azok­nak, akik a kényelem rovására, a nagyobb jövedelmet részesítik előnyben. KczdelDcn csak a központi szabályozás és ellenőrzés hatókörén kívül eső szabad piacon lehetett viszonylag magas jövedel­met kialkudni. Azután alakultak a gmk-k, a vgmk-k, jött a kísérleti bérszabályozás, és 1985-től a keresetszint-szabályozás, egyre tágítva a mozgásteret a bér- és tel­jesítményalkuhoz. Jobban lehet fizetni, többet követelni. A bővülő lehtőség egyben természetes fe­szültségforrás. A kívülrekedtek ugyanis becsapva érzik magukat, s a nagyobb jö­vedelmet reklamálják. Az elért teljesit­ményről mit sem tudnak, nem is kíván­csiak rá. Elég széles körben kétféle mércével és hatással múködö bérezés létezik. Egyrészt többféle formában léteznek, és mind na­gyobb tért hódít/inak a rugalmas és ösz­tönző bérezési és jövedelemszabályozási megoldások. Másrészt tovább él a keretek és szabályok által behatárolt, nyomott és merev bérezés, amely nem számol a mun­kaerőpiac szűkös kínálatával, az ösztönzés követelményeivel, s ezért túlfoglalkozta­táshoz, kapun belüli munkanélküliséghez vezet. Miért léteznek az életre való, új formák mellett a túlhaladott, régiek? A hatásos ösztönzéshez szükséges eszközök, erőforrások előteremtésének sokáig a nép­gazdaság lehetősége, újabban a vállalatok teherbíró-képessége szab határt. Jellem­ző. hogy a hatásos ösztönzésre ráutalt több vállalat 1985 januárjától képtelen volt lemondani az új és rugalmas kereset­szint-szabályozás alkalmazásáról, mivel a minimális bérfejlesztéshez sincs kellő nyereségfedezete. Az elavult bérezési formák előbb-utóbb kiszorulnak, miközben az előremutató megoldások továbbfejlődnek. A bérek mind következetesebben — nem valami­lyen külön mutató alapján, hanem *— kizárólag a nyereségtől függően növeked­nek vagy csökkennek. Ezzel összhangban megszűnik a különböző ráfordítások rub­rikázása, a „kemény" bér és a '„puha" költségforintok elkülönült kezelése. Mint ismeretes, a puha költségforintból fizethetnek jelenleg kétszer akkora átlag­bért a vállalati gazdasági munkaközössé­gekben, mint a főmunkaidőben. A teljesít­mények pedig 30—50 százalékkal maga­sabbak. „Ennyiért megéri, kevesebbért nem" — vallják a többletmunka önkéntes vállalói, akikre egyébként nem jellemző a bérmunkás-mentalitás. Jól előkészítik, ön­tevékenyen megszervezik saját munkáju­kat — a szakmai elkülönültség, a hie­rarchia korlátait áttörve —, egymást se­gítve, helyettesítve dolgoznak. Nincs „vat­taember", állásidő, eszközpazarlás. Egy­értelmű és közvetlen az érdekeltség. Valahogy így képzelhetjük el a kor­szerű ösztönzést a főmunkaidőben. Az egyre inkább megkeményedő költségkeret­ből fizetik majd a béreket. Ezáltal persze feleslegessé válik minden olyan vgm-tevé­kenység, amely a főmunkaidőben elvé­gezhető. A- vállalati gazdasági munkakö­zösségek pedig majd csak sajátos jelle­güknél fogva a főmunkaidőbe be nem il­leszthető feladatok végzésére specializá­lódnak. Olyanokra, amelyek valódi vál­lalkozókészséget feltételeznek, s nem a munkaidő puszta meghosszabbítására épí­tenek. „Fizessenek minket is úgy, mint a vgmk-tagokat, és akkor mi is többre le­szünk képesek." Látszólag mintha a kí­vülállóknak ebben igazuk lenne. A lehe­• Elvileg a heti 40 óra alatt le­hetne annyit teljesíteni, mint jelenleg a túlmunkával együtt »—55 óra alatt. A lehetőség azonban nem valóság. Egyrészt azeii, nieH amíg a vgmk képes a gya­korlatban követni a termelés egyenetlen­ségeit. a főmunkaidős tevékenység nem. Másrészt az ország nincs abban a hely­zetben. hogy megelőlegezze, 100 százalékos többletbérrel honorálja a holnapi, akár 30 —50 százalékkal nagyobb teljesítménye­ket. E lgondolkodtató egyébként, hogy rendkívül erőteljes és széles körű a bérnyomás. Nincs olyan ágazat és nincs olyan szakma, amely ne érezné és ne hangoztatná hátrányos anyagi hely­zetét. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy az utóbbi években csökkent a mun­kajövedelmek reálértéke, ösztönző ereje. Különös paradoxon: az alacsony szintű főidős teljesítmény, a kapun belüli mun­kanélküliség nem mérsékli, ellenkezőleg, kifejezetten felhajtja a béreket. Felboritia a piaci egyensúlyt, mesterkélt munkaerő­hiányt és irreális keresletet teremt. Vég­eredményben olyan helyzet alakult ki, hogy a bérnyomás nem szüntethető meg csupán béremeléssel. A meglevő dolgozók hatékony fog­lalkoztatása. a felesleges létszám leépí­tése, a munkaerőpiac egyensúlyának meg­teremtése a feladat. Csak így válhatnak a jelenleginél szigorúbbá nz elhelyezkedés feltételei, és érvényesülhetnek az ösztön­zést kiegészítő kényszermechanizmusok. A gazdálkodási tartalékok felszabadításá­hoz, mozgósításához különben is az ösz­tönzés csak egy eszköz, bár igen fon­tos eszköz. Múlhatatlanul szükséges a vg­zetés, a szervezés, az irányítás, a szabás lvozás iavítása is. Végső soron olyan fel­tételek kialakítása a feladat, amelyek közt lehetővé válik, sőt kikényszentődik az eredményes, jó munka. Mindenütt és mindenkinek van tehát tennivalója a főmunkaidő tekintélyének, teljesítményének emelésében, a gazdasági folyamatok dinamizálásában, a jobb élet megalapozásában. Kovács József Magyar—!b@lgár barátsági ncsp Tegnap, kedden magyar— után barátsági gyűlés volt bolgár barátsági napot tar- a gyárban, ahol Frányó Jó­tottak Szegeden, a KSZV zsef igazgató mondott be­Üjszegedi Szövőgyárában, szedet. Felszólalásában Ni­Nino Nikolovot, a Bolgár no Nikolov szólt a győze­Kulturális és Tájékoztatási lem 40. évfordulójáról és a Központ igazgatóját és magyar—bolgár barátság Lengyel Pétert, az intéz- jelentőségéről. Ezután a mény munkatársát Kulcsár- HNF városi bizottságának né dr. Kiss Piroska, a Ha- klubjában Annus József író zafias Népfront Szeged Vá- és a bolgár vendég: Nino rosi Bizottságának titkára Nikolov költő és műfordító és Molnár Sándor, a HNF vezetésével eszmét cseréi­megyei titkára fogadta. tek a magyar és bolgár A vendégek üzemlátoga- irodalomról, fáson vettek részt a KSZV Ma. szerdán Hódmezövá­Ujszegedi ' Szövőgyárában, sárhelyre és Szentesre láto­és találkoztak a Dimitrov gatnak a bolgár vendége­szocialista brigáddal. Dél- ink. A Balatonnál Felkészülés a nyárra A Balatoni Intéző Bizott- állattartó telep rekonstruk- tély északi szárnyát. Siófok ság kedden Vonyarcvashe- ciója a hígtrágya-szennye- új autóbusz-pályaudvarral gyen ülésezett. Ábrahám zés megakadályozása cél- és az Európa Szállónál Kálmán államtitkárnak. a jából. Mcgújulóban van a uszodával gazdagodott. B1B elnökének vezetésével to nádállománya: az elmúlt Több. eddig kevésbé áttekintették a vízminőség télen több mint 80 száza- hasznosított üdülőt állíta­védelmére hozott kormány- lékban learatták a termést, nak idén a turizmus szol­határozatok végrehajtását, s megkezdték a nádgazdái- gálatába. Siófokon a Sió­Erre a célra az idén 1,3 kedást nehezítő vizi >épít- tour bérbe vette az építők milliárd forintot költenek, menyek lebontását. A jö- üdülőjének egy részét. Cso­Rövidesen teljesen eláraszt- vőben csak kijelölt terüle- pakon három nagy üdülő ják az első kis-balatoni tá- teken engedélyezik újabb áll időszakosan a külföldi rozót, amely a Zala folyó stégek felállítását. turisták rendelkezésére. Jú­vizének megszűrésére hiva- a szezonra való felkészü- nius 1-től a szezon folya­tott. Befejezéshez közeledik lésről Rosta Sándor, a BIB 1,1 an a külföldi szociáltu­a vízgyűjtő térségben 21 főtitkára számolt be. El- r'sztikai csoportok fogadá­mondta, hogy sok gondot sára szállodaként haszno­okoz a hosszú és kemény sítják a SZOT balatonfürcdi tél által okozott károk oktatási központjának épü­helyreállítása. A közterüle- letét is. A fizető-vendéglátó tek. strandok, kempingek szolgálattal kapcsolatos új belső úthálózatában kelet- rendelettől a kiadott szo­kezett kár összege 55—60 hak szamának növekedését millió forintra becsülhető. ás a színvonal javulását Az erős fagy megrongálta varjak. a könnyűszerkezetes idény- Az ellátás várhatóan a épületeket is, helyreállítá- tavalyihoz hasonló szinten suk jelentős költséggel és lesz. Gondot okoz, hogy a sok munkával jár. Feltét- magánkeresedök nemigen lenül szükség van a bolt- vállalkoznak élelmiszer­hálózat rekonstrukciójának árusításra, előnyös válto­folytatására, mert a koráb- zást várnak viszont a ban végrehajtott pavilonte- Veszprémben nemrégen lepítési program nem oldot- megnyílt zöldség-gyümölcs ta meg a gondokat. nagykereskedelmi piactól. A Balatonnál az idén nem Szó volt az ülésen az bővül a szálláshálózat, de olö- és utószezon kihaszná­Tihanuban a lebontott mo- latlanságáról. Hangoztatták, fel helyén o főszezonra el- hogv további árkedvezmé­készül a külföldi vartne- nyekkel, a csendesebb idő­rekkel létrehozott részvénn- szakokban is szívesen üdülő társasáa üdülőtelepének 160 idősebb korosztály érdeklő­háza. Felújították a bala- désének megnyerésével tö­tonfüredi Marina Szállót és rekednek a szezon meg­a keszthelyi Festetics-kas- hosszabbítására.

Next

/
Thumbnails
Contents