Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

75. évfolyam, 123. szám 1985. május 28. kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint 1.80 forint Iparjogvédelem Az elmúlt év iparjogvé­delmi eredményeiről és az idei fontosabb iparjogvédel­mi rendezvényekről tartot­tak hétfőn sajtótájékoztatót hz Országos Találmányi Hi­vatal székház;'!ban. A tájé­koztatón Pusztai Gyula, a találmányi hivatal elnöke hangsúlyozta, hogv az utób­bi években folyamatosan nőtt az iparjogvédelem kö­rébe sorolt találmányok, szabadalmak, újítások, véd­jegy- és ipari minták je­üentősége a műszaki fejlesz­tésben, a gazdasági haté­konyság és versenyképesség •növelésében. Az elmúltévek jogszabály-módosításai ugyancsak serkentően ha­tottak a szabadalmi alkotó tevékenységre, és mindez azt eredményezte, hogy 1980 óta több mint 1700-zal nőtt és tavaly már megközelítet­te az ötezret a szabadalmi bejelen lések száma. Tíz év alatt csaknem megnégysze­reződött a találmányok pénzben mért hasznos ered­ménye is. és tavaly már elérte a 8,4 milliárd forin­tot. A szabadalmi bejelenté­sek ágazati megoszlásáról Pusztai Gyula elmondta: Nagy aktivitás tapasztalha­tó a víztisztítással, és az új növényfajtákkal kapcsolatos kutatások terén, s megnö­vekedett az orvosbiologiai diagnosztikai 6zerek és az állatgyógyászati oltóanya­gok területén kifejlesztett szabadalmak száma is. Csökkentek viszont a logi­kai játékokra vonatkozó be­jelentések. Ami a hasznosí­tásból származó gazdasági eredményt illeti, itt az ipar döntő súlya a jellemző: a találmányokon alapuló, pénzben mért hasznos ered­mény e népgazdasági ágban meghaladta a 7,4 milliárd forintot. Az újításokról szólva a találmányi hivatal elnöke elmondta, hogy bár számuk valamelyest csökkent, je­lentősen nőtt azonban szín­vonaluk, gazdasági eredmé­nyességük. Bukta László, a SZOT tit­kára tájékoztatójában hang­súlyozta, hogv a szakszerve­zet fontos kérdésnek tekin­ti az újítási, szabadalmi mozgalom támogatását, azonban szeretnék elkerül­ni e mozgalom öncélúságát. Zárszámadás Zákányszéken A tagok jó közérzete A kezdetek idején vezető­ségi ülésnek sem igen volt közös helyiség —1 ma az efész tagság elfér a Zákány­széki Egyetértés Szakszövet­kezet hűtőházában. Nemcsak gazdasági, hanem társadal­mi eseménynek számit a fa­luban a közgyűlés — a nagy kiterjedésű község távol eső részeiről ritkán látott isme­rősük kerülnek egymás mel­lé a feu°r asztal mellett. Olyan közösség ünnepelt tegnap Zákányszéken, amely keményen Imegdolgozik az eredményekért, s meg tudia becsülni azt a társadalmi légkört, amely ezt lehetővé teszi. . Borbás István elnök be­számolójának is az volt a vezető gondolata: a szakszö­vetkezet nyújtson olyan szolgáltatásokat. segítséget a kistermelöknek. amely biztonságot ad, ió közérzetet nyújt a tagoknak. A gazda­ság hagyományosan megfe­lel ennek a várakozásnak. Idén nem lettek ugyan ki­válóak, de ebben az is köz­rejátszott, hogy lényegesen nehezebb egy elért magas színvonalról továbblépni, mint mélyről gyorsan fejlőd­ni. A szakszövetkezetben köl­csönös érdek a kistermelők támogatása; a szövetkezet értékesíti az árut, s ezért támogatást kap. Mindenkinek a munkája, küzdelme összegződött ab­ban a közel 17 millió forin­tos nyereségben, amely tava­lyi teljesítményük számsze­rű eredménye. Kemény esz­tendő volt 1984: fagy, vihar­kár. szélverés, aszály nehe­zítette a dolgukat. Csökkent az állami támogatás, emel­kedett a termeléshez feltét­lenül szükséges iparcikkek ára. Nyomott a sertéshús piaca, a közelmúltban volt is némi tumultus, bár a fel­vásárló vállalat mindent megtett, hogv a felnevelt állatokat időben átvegyék. A nehézséaek ellenére ez­után is szeretnénk jól élni — hangsúlyozta Borbás Ist­ván. Ezt szolgálják a közös­ben a jelentős béremelések, a tagok gazdaságának nyúj­tott szolgáltatások további javítása. A tagok jó közér­zetéhez tartozik, hogy idő­ben menjen a traktor szán­tani, megbízható munkát vé­gezzen a kombájn, az igé­nyek szerint érkezzék a csúcsidőben is a trágyaszóró pótkocsi. Köszöntötte a tagságot Bálint Pál, a mórahalmi pártbizottság tagja, aki újabb sikereket kívánt. Dr. Farkas Miklós, a Teszöv szakta­nácsadója kitüntetéseket adott át. A zárszámudó köz­gyűlés utolsó napirendi pontja a hagyományos bog­rácsos pörkölt volt. Készül a Kodály Emlékmúzeum A Középülettervező Inté­zet napokban elkészült, rész­letes tervei alapján a közel­jövőben megkezdődnek a kivitelezési munkálatai a Kodály Zoltán Emlékmúze­umnak, amelyet a nagy ma­gyar zeneköltő egykori laká­sában, a Népköztársaság útja 89. számú házban ala-» kítanak ki. Csaknem egy esztendeje született meg az az ajándékozási-letéti szer­ződés. amely lehetővé tette, hogy — a kecskeméti Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Művelődési Mi­nisztérium gondozásával — olyan emlékmúzeum nyíljék, amely nemcsak a nagykö­zönség, a Kodály-tisztelők tábora számára teszi lehe­tővé a művész munkásságál nak és életművének mind teljesebb megismerését, ha­nem a szakemberek, a tu­dományos igényű kutatáj számára is műhelyként szolgálhat. Kodály Zoltánné Péczely Sarolta a lakás dol­gozószobájának és szalonjá­nak berendezési tárgyait a Kodály Zoltán Zenepedagó­giai Intézetnek ajándékozta, s letétként átadta többek között a több mint 1800 da­rabból álló kottatárat. a mintegy 4000 kötetes könyv­tárat, s a 249 kötetből átló, számos múzeális értékű rit­kaságot tartalmazó úgyneve­zett régi könyvtárat. Az el­múlt hónapokban lehetővé vált az is, hogv — a leendő múzeumot a Kodály-otthon szomszédos lakásaival is ki­bővítve —, az eddigi elkép­zelésekhez képest még tel­jesebb és gazdagabb múzeu­mi-kutatói intézmény jöhes­sen létre. A tervek szerint a lakás két szobáját —a szalont és a dolgozószobát — felújítva, de eredeti állapotban, a régi berendezéseket érintetlenül hagyva — emlékmúzeum­ként nyitják meg a közön­ség előtt. A leendő múze­umban időszakos tárlatokra alkalmas kiállítóteret, vala­mint két szobából álló. ki­sebb koncertek rendezésére alkalmas zeneszobát is ki­alakítanak. Két asszony.. Választási gyűlések Csongrád megye 4. számú országgyűlési választókerü­letében tegnap, hétfőn dél­után rétegtalálkozóval és gyűléssel folytatódtak a választási előkészületek. A kerület két képviselőjelölt­je, Kirí Szilveszternc, a Szegedi Ruhagyár pártbi­zottságának titkára és Ta­kács lmréné, a Szegedi Textilművek pártbizottságá­nak titkára a Volán 10. Számú Vállalatának nagy­termében találkozott hely­beli állampolgárokkal és a környező üzemek szocialista brigádjainak képviselőivel. Az egybegyűlteket Osz Ká­roly. a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsá­gának titkár-helyettese kö­szöntötte. A gyűlés előadója Oláh Miklós a szegedi vá­rosi pártbizottság titkára volt. Azt hangsúlyozta, hogy milyen felelősségteljes ak­tus a szavazás. Arra a po­litikára mondunk igent is­mét, melyet pártunk több mint negyedszázada folytat, amelyet a népfront ismét programjává fogadott el. A két titkárasszony, ba­rátnők, közös ügyért har­colnak mindennap, elmond­ta programbeszédét. Takács lmréné gondola­taiból idézünk: „A népünk legfelső népképviseleti szer­vébe választott képviselők nemcsak meghozzák a tőr­Vényeket, hanem minden­napi tevékenységükben gon­doskodnak is azok gyakor­lati megvalósításáról. Azzal, hogy dolgoznak, ellenőrzik is a törvények végrehajtá­sát, s vállalják a felelőssé­get választóik előtt. A ma­guk bőrén is érzik jól vagy kevésbé jól döntöttek. Az államélet e mechanizmusa a szocialista demokrácia nagy fölényét mutatja, és biztosítja mindenféle bur­zsoá demokráciával szem­ben. Az elmúlt 14 év alatt nem tudtam eldönteni, me­lyik a nehezebb a törvé­nyek meghozatalában fele­lősséggel részt venni vuev a végrehajtásban helytállni. Természetesen magam is vallom, hogy a Parlament munkájában is szükség van reformokra. Mint képviselő tudom, hol kell javítani, A 4. országgyűlési választási kerület gyűlése: résztvevők Nyári szezon a téglagyárijait Schmldt Andrea felvétele Nyolc éra alatt kétszáz köbmétert termel ki a veder­soros kotrógép Szegeden, a Bajai út melletti téglagyár­ban. A földből fekete, sárga, szürke, kék agyagot és tő­zeget emel ki. Az alapanyag pihenőbe kerül, egy évre,-fogy kifolyjon belőle a víz. Jobbról: formázás után, a szárítás előkészületei. mint képviselőjelölt prog­ramként felvállalom, hogy dolgozom a KB 1984. októ­ber 9-j határozatában le­fektetettek megvalósításáért, mely a Parlament munká­jának további szélesítését célozza." Takácsné szólt arról is, hogy megválasztása esetén szót emelne a nők helyzeté­nek javítása érdekében. Kirí §zil vesztemé egyik fontos gondolata: „A-f. én felfogásom szerint a mun­ka értékelésénél — legyen a munkaeszköz tű, orsó, kormánykerék, lombik, szá­mitógép, eke vagy maga az ész — egyedüli mérce csak az lehet, hogy mennyire hasznos az a társadalom­nak, valamennyiünknek. Ha azonban az értéket terem­tő. akkor az a főmunkaidő­ben is érjen annyit mint máshol, és a bérben is fe­jeződjék ki. Akik üresjárat­ban vannak, azoknál meg minél előbb álljon csak ímeg az a kocsi! Csak így lehet megteremteni minden olyan jogos igény kielégíté­sét, amire most még nem futja." A képviselőjelölt szólt a választókerülethez tartozó peremrészek problémáiról, így mondta: „Nem kerülhet le napirendről az ellátás, az egészségügy, a közleke­dés. a belvíz elvezetéséhez szükséges árkok, utók kér­dése. vagy a hulladékszállí­tás napj gondja. Egyszerre, gyorsan változást ígérni fe­lelőtlenség. A lakóhely gya­rapítása, környezetünk ala­kítása nem lehet csak egy kormányzat, a képviselők, vagy a tanács ügye. Azon­ban a lehetőségen belüli jó rangsor és súlyozás, a reá­lis arányok kialakítása, a (meggyőző érvelés, az a mi dolgunk, képviselőké. Sze­gedért, a megyéért, a vá­lasztókerületért!" Kiriné szólt arról is, hogy 6zükség van gazdasági éle­tünk föllendítésére. A vá­lasztási gyűlésen szót kért Lőrincz Lajos, aki azt kér­te a képviselőjelöltektől, (megválasztásuk esetén szól­janak a könnyűiparban dol­gozók anyagi megbecsülése érdekében. Cserényi Sán+ dorné a gazdasági munka­közösségek haszna és értel­tnie mellett tört lándzsát. Miklós Károly pedig arról beszélt, hogy szépítsük to­vább városunkat. Szegedet. Csizmadia József azt java­soltó, a képviselőjelöltek vegyék fel programjukba a szakmunkásképzés feltételé­nek javítását, Papp György szubjektív hangú hozzászó­lása (Erzsike avagy Katika legyen-e a jelölt, nem tu­dom!) akár mottója is le­hetne a tegnapi gyűlésnek. Mindkét titkárasszonv bírja választóinak bizalmát. A választókerület követ­kező gyűlése ma, kedden délután 17 órakor lesz az Eszperantó utcai pártház­ban. P. F. Kistelepülések gondjai A megyénk 12. számú or­szággyűlési választási kerü­letéhez tartozó községek kö­zül Nagytőkén nem volt ko­rábban képviselő jelölő gyű­lés. A tegnap, hétfő délután megtartott választási gyűlé­sen ismerkedhettek meg a helybeliek a jelöltekkel. Bandula Ferenccel és Tóth Lászlóval, a Szegvári Pus­kin Tsz két fiatal mezőgaz­dászával. Az összejövetelre azért is szükség volt, mert Nagytőke korábban nem e választási kerületbe tarto­zott, így a jelöltek is átfo­góbb képet kaphattak a közel 600 lakost számláló kistelepülés gondjairól. Tóth László a falusi né­pesség megtartásának fon­tosságát, az ellátási prob­lémák megoldását, a falvak fejlődését biztosító gazda­sági alap, a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok fej­lesztését emelte ki. Bandula Ferenc külön is kitért a falun élő fiatalok helyzetére. „Ha azt akarjuk, hogy biz­tosított legyen a mezőgaz­dasági termelés utánpótlása is, jobb körülményeket, több szórakozási lehetőséget kell teremtenünk a ma ifjú­ságának, hiszen az ő igé­nyeik már nagyobbak, mint elődeiké." J

Next

/
Thumbnails
Contents