Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-25 / 121. szám
2 Szombat, 1985. május 23. Losonczi Pál kolumbiai minisztert fogadott m Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Gusiavo Castro Guerrerót, a Kolumbiai Köztársaság gazdaságlejlesztési miniszteréi. niszter-helyette.s és aki a magyar—kolumbiai v gazdasági vegyes bizottság küldöttséget vezeti. A miniszter átadta Losonczi Pálnak Belisario Betancur köztársasági elnök személyes üzenetét. A találkozón jelen volt Bónyi József külügymiCarlos Dániel Roca Castellanos koülésén részt vevő kolumbiai lumbiai nagykövet is. Tűzszünet Libanonban 0 Bejrút (MTI) tében 15-en meghaltak, és A Damaszkuszban folyta- több tucat a sérültek száma, tolt tárgyalások csütörtökön Súlyos anyagi károk is keaz éjjeli órákra meghozták letkeztek. A messzehordó eredményüket. A négynapos lövegek zaja betöltötte egész harcokat lezáró, végjeges- Bejrútot, a kézifegyverekkel nek hirdetett tűzszünet kezdődött az Amal és a bejrúti táborokban levő palesztin harcasok között. A megegyezés értelmében a libanoni hadsereg 6. dandárjának katonái gyűjtik össze a táborokban levő nagvmenynyiségű fígyvert. s ők szavívott kisebb-nagyobb utcai összecsapások robaja eltörpült a becsapódó gránátok detonációja mellett. Abu Musza ezredes, az El Fatah Arafattal szembeszálló szárnyának vezetője korábban azt közölte. hogy harcosai igyekeztek a hevatolják a táborok és lakói- gyekből ily módon támoganak védelmét. tást nyújtani a táborok véA pozitív eredményi hozó döinek. A drúz harcosok vihosszas megbeszélések Had- szorít azt állították, hogy a dam szíriai alelnök irányi- vak ágyúzás a falangisták tilsával folytak, s azokon ellenőrizte vidékekről indul réskt vett az Amal. vala- ki. Estére egyébként az rtiint a baloldali libanoni Amal gyakoriatilag ellenőrerőket tömörítő Nemzeti De- ,. . , . . mokratikus Front küldőiké- zese ala vonta a szabral es ge. és az. arafati politikát satüai tábort, bíráló Palesztinai Nemzeti Miközben az Amal az Megmentési Front több Arafatot támogató erőket képviselője. Ez utóbbi tömö- vádolja a konfliktus kirobrülés egyelőre még nem bantásával, a PFSZ VB elalakította ki végső közös ál- nöke Ammanban azt fejteJáspontját a meghirdetett gette, hogy szerinte a siíta feltételekről. Ugyanakkor az szervezet t.itkos egyezséget összes érintett fél garanciá- kötött Izraellel, s ennek kat adott arra, hogv további értelmében igyekszik megtárgyalásokat folytatnak gátolni a" palesztinokat -a majd hogy a lehető iegha- Dél-Libanonból kiinduló akmarabb ós véglegesen ren>dezzék a konfliktust. Megfigyelők szerint ezt elsősorban Szíria tudná biztosítani — együttműködve Valid Dzsumblatlal, akinek ütőképes katonai erői ellenőrzik a Bejrúttól Keletre húzódó hegyvidék jelentős részét. A tűzszünet. kihirdetését megelőzően a heewidékröl heves ágyú- és rakéta tűz zúdult Bejrút sűrűn lakott déli külvárosaira, de nem kímélték a keresztények lakta külső kerületeket sem. Csütörtök délután néhány óra alatt mintegy 300 darab 30 es 155 mm-es lövedék. valamint rakéta hullott a városra. Ennek következcióikban. Ruszakov magyar kitüntetése A Moszkva (MTI) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására látogatást tesz a Szovjetunióban, pénteken Moszkvában átnyújtotta Konsztantyin Púszakovnak, az SZKP KB titkárának a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét, amellyel az Elnöki Tanács a magyar —szovjet kapcsolatok ápolásában, a szocialista országok együttműködésének fejlesztésében. a világ békéjéért cs biztonságáért vívott harcban szerzett kimagasló érdemeiért. 75-ik születésnapja alkalmából tüntette ki a szovjet vezetőt. A kitüntetés átadásánál jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Dumaslátogatása * Prága (MTI) Pénteken befejezte Csehszlovákiában tett kétnapos hivatalos látogatását Roland Dumas, akinek személyében 1966 óta először tárgyalt francia külügyminiszter Prágában, Vendéglátójával, Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel folytartott csütörtöki megbeszélésén, jóllehet, eltérően ítélték meg a nemzetközi helyzet rosszabbodásának okait, hangsúlyozták, hogy számos fontos kérdésben álláspontjaik' megegyeznek. VY Ürpajzsterv" Afrika Egy egész földrész ünnepe a mai nap — Afrikáé. A kontinens lakóinak, csaknem 500 minió embernek a reményeit, de aggodalmát is jelképezi. Nem csupán ünnep tehát, hanem figyelmeztető is! Huszonkét esztendővel ezelőtt, 1963. május 25-én alakult meg az Afrikai Egységszervezet (AESZ). Akkor 32 független állam képviselője írta alá az alapító okmányt, ma 51 tagja van a szervezetnek. A szándék, ami összeköti őket, az egység. Egység függetlenségük oltalmazásában, a gyarmatosítás és újgyarmatositas, a fajüldözés elleni küzdelemben. a társadalmi és gazdasági gondok felszámolásában. „Külön-külön mindannyian koldusok vagyunk. Együtt enyhíthetünk szegénységünkön" — mondta Juiius Nyerere tanzániai elnók az AESZ legutóbbi csúcsértekezletén. A szervezel alapításakor szép reményű földrész ma gondok sokaságával birkózik. A világ 30 legszegényebb állama közül 20 itt található. Az afrikaiak 60 százaléka éhezik. Az évszázad legpusztítóbb szárazsága elsősorban Etiópiát, de Malit, Mauritániát, Csádot, Kenyát és Mozambikot is sújtja. A törékeny kontinensnyi egységet válsággócok és helyi háborúk sora gyöngíti. A földrész déli részén a dél-afrikai fajüldöző rezsim, a tőkés országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok támogatását maga mögött tudva, törvénytelenül megszállva tartja Namíbiát, kegyetlenül elnyomja saját fekete lakóit, s állandóan veszélyezteti Angolát és Mozambikot. A kontinens közepén polgárháború dúl Csádban, följebb pedig Nyugat-Szaharáért küzd a Polisario Front Marokkóval. Afrika országai ma a gazdasági elmaradottság felszámolását tartják a legfontosabbnak — keserű tapasztalatok tették ezt a feladatok sorában az első helyre. Tudják, függetlenségük csak ennek megvalósításával lehet teljes. Ehhez viszont egységre van szükség, stabil egységre, amely végre méltó helyére emelhetné Afrikát a világban. A Washington (MTI) rozható a Földről történő A Discovery amerikai űr- folyamatos lézeres követés repülőgép legközelebbi, jú- pontossága. A berendezés a nius közepére tervezett útján kifejlesztés alatt álló, kozelőször próbálnak ki olyan mikus állomásoztatású eleberendezést, amely közvetle- meket is magába foglaló nül kapcsolódik az Egyesült amerikai 'rakétaelhárító Államok kozmikus fegyver- rendszer fontos része, kezési terveihez. A Pentagon megfogalmazáA Pentagon illetékes rész- f ,szeHnl . f- „űrpajzsterv" legének bejelentése szerint á fontos reszet alkoto kísérlet' ... , . , fo célja a Fold koruli, alaDiscovery utjun kipróbálnák CSQny pályan haladó fellenséegy műszert, amelynek ren- ges objektumok pontos bedeltetése az, hogy megható- mérése és követése. A TASZSZ szovjet hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy láthatóan fokozódik az amerikai hadügyminisztérium ellenőrző szerepe az űrkutatási hivatal (NASA) felett, s a hivatal valójában csupán formálisan irányítja a többszörösen felhasználható űrrepülőgépek programját. A jogalkotásról T ársadalmi rendünk a sadalmi haladást előre vivő vényesülése. Módszere pefelszabadulás óta di- politika, ha a gazdasági, a dig a jogszabályoknak atárnamikusan alakuló kulturális és más feltételek sadalmi, politikai és gazdafejlődés eredménye. Az. ót- között reális társadalmi ér- sági céljainkkal összhangban alakulás nem mindig zökke- dekeket'juttat érvényre. így és egységesen történő értelnőmentes. A haladás időn- a jogpolitika folyamatszerű: mezese és alkalmazása, ként különböző akadályok- újabb és újabb jelentős fel- A jogalkalmazás részletes kai találkozik, s ezek hol po- adatoknak jogi szempontú jogpolitikai elveit — külön litikai, hol gazdasági prob- stratégiai megoldása. Szilárd az ítélkezésre és külön az lémákká sűrűsödnek. Tény, elvi alapjai egyfelől a szo- egyéb jogalkalmazásra — hogy — időleges gondok el- cializmus társadalmi elvei, még 1373-ban magas szintű lenére is társadalmunk fej- másfelől a szocialista jog el- jogszabály állapította meg. lődése folyamatos; a felme- vei, ezen belül különösen a Az abban lefektetett elvek rülő problémákat dolgozó né- szocialista törvényesség, a túlnyomórészt ma is helytpünk a munkásosztály mar- jogbiztonság, a szocialista áilóak. Jogalkalmazásunk xista—leninista pártjának jog demokratizmusa és hu- ennek megfelelően fejlődött, vezető erejével rendben meg- manitása. Ám a törvényesség követeloldja. Az erre irányuló tár- A czekro épülö jogpoliti- menyének közelebbi, konksadalmi osszefogas es együtt- ka nem lehet merev' iga- rét tartalma és inkább foműködés rendkívül sokféle zodnia kell az élet lgényei- lyamatszerű, mint állapot; feladatot és tevékenységet h társadalmi fel- töretlen, de változik, a foly— adatok megoldásához. Mivel to™s változáshoz igazodik. ez nem valamilyen végre- Ezert indokolt lehet újra hajtási-technikai, hanem na- átgondolni azt is, hogy joggyon is tartalmi-politikai a kalmazasunk jogpolit.kai kérdés, időszakonként cél- elvel Jelenleg hogyan akluaszerü lehet nemcsak egySzocialista társadalmi vív- egy aktuális részösszefüggémányaink — mint például a ^ét, hanem teljes egészét is termelőeszközök köztulajdo- áttekinteni, na, a tervgazdálkodás, a szocialista nagyüzemi mezőgaz- A jogalka mazasra vonat- meeianasa eraedálkodás a telies íoelalkoz- kozó jogpolitikánk fő torek- fa a Jog megiaruisa eroe aaiKonas, a teljes íogiaiKoz. A kol- kében. A jog ervenyesulese tatottsag, a szeles korú tar- vesei változatlanok. A KOX . ' sadalombiztosítós a szocia- lekt vizmus, a demokratiz- előfeltételezi ^zt, hogy az sadaiombiztositas, a szoc.a humanizmus elvi állampolgárok a jogot, anérint, s mindegyiknek megvan a maga jogi vetülete is. Abban, hogy ezek a folyamatok rendezetten zajlanak le, állami és jogi életünknek jelentős szerepe van. fejlizálhatók, miképpen le6zthetők tovább. Jogpolitikánk harmadik nagy területe az állampolgári magatartás befolyásolása a jog megtartása érdelista demokrácia kibontakoz- mus es a ; n.,v f™.™ olnírá^iit icmrrtatása - az állami tevé- alapjain a jog. szabályozas- nak f^l^eMirasait ismer kenységformákat és megfe- ban. az erdekek kozott a "—-rdel.,. HH , tettünk ennek !ofi magatartast tanusitsarendünk formálásához _ jék, elfogadják, azzal egyetlelő ioei formákat is szűk- t7rad*alm7~7rdekek""kifeje~ értsenek hogy tudatos fele. Jogi iormaKat is szúk- tettünk ennek lófi magatartast tanúsítsasegesse tesznek. Társadalmi ^ké^ns az 2 3ff nak. A jog érvényesülésének hozzá tartozik állami életünk zásai folytán még sok újabb a megfelelő allampolgar. nozzatartoziK auami eletünk . » . J magatartás az alapja, s nem es jogunk fejlesztése is; en- tennivalónk is- lesz. Az OSSZ- :,]kl- hatósáeok nek megvalósulása azonban társadalmi politikai érdek és a JOgaiKaimazo natosagok nek megvaiosuiasa azonoan .... , . . érHek mukodese, amely, bar nelnem automatizmus. peltiau] a gazdasagi erdek . '. . gyakran nem eles hatarral Kuiozneieuen mégis csak A társadalom politikai vál- váljk el egymástól olykor biztosítéka lehet annak Az lozása csak átgondolt céltu- pedig szétválaszthatatlanok. állampolgárok nagy többsédatossággal képes a jogot Esetenként azt sem könnyű Ke tiszteletben is tartja a eredményesen a szolgálatába megállapítani hogy egy vi- torvényeket. s azoknak állítani. A jog változtatása, szonyban a' csoportérdek megfelelően él, dolgozik, korszerűsítése elsősorban mennyiben társadalmi ér- gyakorolja jogait es teljesíti politikai kérdés, és mégsem dck, s melyik van túlsúly- kötelességeit. Ugyanakkor kizárólag csak az, mert a ban Az egyéni a csoport- és ^J008- szaporodnak a jogeljogban rejlő lehetőségek be- az össztársadalmi érdek ér- íencs magatartasok is, amehaiároltak, végesek. Az em- vényes ülésé nek szocialista ?ek természetesen megfelelített céltudatosságot 'a jog- elveink .szerinti rendezésében lo hatósági intézkedéseket is fiolitika juttatja kifejezésre, a jpg ncm minden esetben szüksegessé tesznek. Önmaamelynek segítségével meg- bizonyul az elvárásnak meg- f^ban e 'laUwaR' lOtezkevalósul a társadalompolitikai felelően eredményesnek. En- <lesek azonban nem oldhatirányvonai érvényesülése jog területén. a nek több oka lehet. Ott például, ahol a kívánt társadalmi cél elsősorban kultuják meg az magatartások befolyásolását, állampolgári széles körű még ha a i-ogpolitikánk eredmé- ráh nevelési vagy gazdasá. jogalkalmazásnak tényleges J nye mutatkozik meg , eszközökkel érhető el, a nevel° 18 van«•» CíADinliet n inrítv»nrl_ ' szerünk SfSenTet" j°gi tóizko;'-ok ^feljebb ezek ben; abban, hogy jelenleg S eÍrt nemcsak szaa tárkell irányulnia, hogy az állampolgárokat SEfrES. SS ha' SSÍ. tgst és a jogalkalmazás a maga nem a módszerek és az esz- geről, vagy legalábbis felegészében kielégíti az azok- közök is fontosak. Ezek he- készítse őket a jog elfogakal szemben támasztható po- iyes megválasztása feltehető- dására- befogadására, hogy litikai és törvényességi igé- " - ,u azt ne formaságként, ne nyeket. Ez d kedvező össl en mereekelhel' az ^^ idegenként kezeljék, hanem kép nem jelenti azt, hogy jelIeSŰ jogalkotást s talán a a sajátjukként a maguké ezen a téren javítani való jog felesleges — nemegynincs. S ha ennek a lehe- szer csak a bürokratizmusSf kfe?SÜk 7 ami k?~ nak helyet csináló -menyrantsem csak jogászi szakmai feladat —, akkor jog- nységi növekedést is. pohUkai alapokról céls^rű A lapvetó követelmény a j^k j^k irtaTt Nm /\ Jogalkotás torvenyes- eiegendő tehát, ha jogaíkoA párt és az állam általá- sege. alkotmányossá- tásunk, jogalkalmazásunk nos politikájának a jogra vo- ga Ha fontos életviszonyo- jogpolitikánk céljai szerint natkozó része — a jogpoliti- kat nem megfelelő szintű a n,-.p érdekében működik ka — valójában dolgozó né- jogszabályok rendeznek, il- szükséges az is hogy a néppünk egészének az érdekeit letőleg, ha alacsonyabb szin- po) cgyijtt működjék ' hogy érinti s épp emiatt fontos tű jogszabály magasabb szin- jogpoiitikánk a közéteti ak l/iv»/-l/w A h U i tinrol öl Aflfotoe ... nak tudják. Felvilágosító, agitatív és nevelő munkáról van szó annak érdekében, hogy az állampolgárok ne közömbösek, elzárkózottak, hanem nyitottak kérdés. Akkor hasznos, tártivitás tevőleges része leKözéleti napló SPANYOL PARTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Az MSZMP KB Társada- nőkének vezetésével. A delelomtudományi Intézetének gáció megbeszéléseket folymeghívására május 17. és tátott több társadalomtudo24. között hazánkban tar- mányi intézetben, és megáltózkodott a SpanyoL Kommu- lapodtak a tbvábbi együttnista Párt Marxista Kutatá- működésről. A delegációt fosok Alapitvanyanak delegá- ., „ ciója, Jose Sandovalnak, az gadta Aczel °y°rgy. az SKP Végrehajtó Bizottsága MSZMP Politikai Bizottságátagjának, az alapítvány el- nak tagja. KISZ-DELEGACIÓ BERLINBEN Hámori Csabának, az vétség küldöttsége. A deleMSZMP Politikai Bizottsága gació a szocialista országok tagjanak, a KISZ KB első , . ,.. titkárának vezetésével Ber- lfJusaS' szervezetei vezetoilinbe utazott az ifjúsági sző- npk tanácskozásán vesz részt. PARANCSNOKI ÉRTEKEZLET A Munkásőrség vezető be- XIII. kongresszusa hatíározaosztású parancsnokai pénte- taiból adódó testületi feladaken tanácskozást tartottak tokról. Hangsúlyozta: a munBudapesten. Borbély Sándor kásőröknek elsődleges kötcerszágos parancsnok értékel- lességük továbbra is, hogy te a munkásorok részvételét . , .,,,. , , . a felszabadulási évforduló helytálljanak a gazdaság, politikai programjaiban, s építésben es a fegyveres tájékoztatott az MSZMP szogálatban. tűvel ellentétes tartalmú ez a jogrendszer egységét gyén. "Ennek megnyüvánuíáashatja ala. Ezért az ilyen si formáira számos péidát szabalyozas elkerulesere tő- iathatunk a különböző berekszunk. Az ezen a téren számolási formáktól a jogelert eredményeinket, jog- szabálytervezetek társadal-^i-i mechanizmusunk mi vitájáig bezárólag. Ezen működését nyilvánvalóan az úlon azonban tovább kell tovább javíthatja az Orezag- haladnunk; újabb formák, gyulamek az orezag életeben módszerek és fórumok kinovekvo szerepe. alakításával is. Tudatosan A jogalkalmazó szervekkel vallatnunk kell a továbbiészemben támasztható elsőd- Pést ezen a téren is, joleges jogpolitikai követel- ftónk, társadalmi életünk mény a szocialista törve- rendje akkor változik megnyesség érvényesítése; tör- feielően, ha a politikai kulvenyeink következetes meg- .. . .... ^ tartása és meátartetása. Ez tura 13 továbbfejlődik. Esznem formális igény: a jog- méink, történeti hivatásunk, szabály az alkalmazó szá- céljaink elérésében a tármára nem lehet holt betű, sadalmi rendűnket biztosító mint ahogyan az ügyfél sem . . , .. .. , , lehet számára személytelen 'og Je,entos társadalmi eszvalaki. köz, amelyet nem szabad A jog a társadalmi érdek- alábecsülnünk vagy egy nek megtelelő általános elő- szakma altal kisajátított leírásokat tartalmazza: az rületként elkönyvelnünk, egyes jogalkalmazói dönté- Alakításában fontos szeresekben is a közösségi érdek pet játszik j0gpolitikánk töelsőbbségének kell érvénye- ..,.[.. . ioeban sülnie. Ezen az alapon segít- keletesitese, hogy a jogban hető elő a jogos érdekek ki- rejlő lehetőségekkel jol tudfejeződése, egymással való junk élni a szocialista összehangolása, egyeztetése, tésünk érdekében, illetőleg védelme, jogok és kötelességek együttes ér- Dr. Antalffy György epi-