Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-23 / 119. szám

2 Csütörtök, 1985. május 23. Bocsássanak meg, kérem Új filmek Színes szovjet film. Irta munkra a feltehetően sok A másik lényeges pont: és rendezte: Vitautasz Zsalakjavicsusz. Fényképezte: Donatasz Pecsiura. Zene: Vitautasz Kcrnagisz. Főszereplő: Kosztasz Szmoriginasz. „Az életei élni kell. nem magyarázni" — hallhatjuk ebben a filmben. A mondat igazsága ismerős, nem is nagyon vitatható, a kérdés viszont az: igen ám, de hogyan kell élni ezt az életet? És voltaképpen milyen is ez az élet? A válasz Vitautasz Zsalakjavicsusz filmjében egy kis litván falu mikrovilágán át rajzolódik elénk, sajátosan filozofikus, az ábrázolásmódban néha a szürrealizmus eszközeivel kacérkodó megvalósításban. Hogy a két világháború között független államiságban létező kis balti köztársaságokról. Észtországról. Lettországról és Litvániáról vajmi keveset tudunk, sajna, tény. Így hát csöppet sincs csodálkoznivaló azon, hogy ez az érzékelhetően speciális belső litván életproblematikát is jelezni akaró alkotás gyakran szinte-szinte érthetetlen nekünk. s külön zavaró, hogy a Mozart-témákra írott dalok (Vitautasz Kernagisz szerzeményei) szövegeit nem fordították le, s igv végképp ismeretlen marad száképi metaforát magyarázókifejtő szövegek jelentése. S mivel amúgy is szép számmal találni szimbolikus-allegorikus snitteket, olykor bizony csak találgatni lehet a szövegközi utalások mibenlétét illetően. Mindazonáltal két fontos észrevétel még így is vilá-' gossá válik a film kapcsán. Nem tudom, az elmúlt negyven-egynéhány esztendő milyen reflexiókat váltott ki a litván művészetből. mindenesetre most egyfajta jótékony orosz hatás egyértelműen észrevehető. Arra a több évszázados hagyományra gondolok, amit az orosz irodalomból Oblomov alakja, a „fölösleges ember" típusai, Csehov darabjainak miliői vagy az Éjjeli menedékhely világa révén ismerünk. Fentiek közül szinte mindegyiket megtalálni a Bocsássanak meg, kérem című alkotásban. Igazi szlávos melankóliával filozofálgatnak, keleties némasággal meditálnak. és néha megpróbálnak ki-kitörni sa'át világukból, természetesen sikertelenül. A látszólag csupán töredékes epizódokból építkező mű szövetéből így viszont kibomlik valami, ami egy kis közösség életének minőséglehetőségeit próbálja felmutatni. ez a sajátos hangulatú ,,kisvilág" csakis úgy válhat igazán fontos jelen idejű jelzések együttesévé, ha akár a figurák, akár az időnként szuggesztívnek ható atmoszféra egyféle művészi erőteljességgel képes érvényesülni. Am ha az ábrázolásmód dinamikája majdnem oly ernyedt, mint a (tulajdonképpen jól) felmutatott élethelyzetek hőseinek univerzuma, ha a mutatott kép tán hiteles is, ám annak „mélységélessége" távolról sem kielégítő: egy ismeretlen világ híradása nem tud igazi hírértékkel rendelkezni. Magyarán: mégiscsak unatkozunk olykor. Pedig a Bocsássanak meg. kérem mindezzel együtt — elsősorban filmnyelvi eredetiségre való törekvésével és különleges helyi színeivel-ízeivel — lényeges társadalmi és lélektani jelzőkaró lehetne. így viszont, hogy stílusosak legyünk, csak a borús ég alatt, a végtelenbe nvúló sík, zöld litván mezőkön lanyhán félredőlt oszlopocskának tűnik. Amire tán odapillantunk — de érdekes alkotmány! —, ám megyünk is tovább. Pedig tulajdonképpen nem kéne. Domonkos László Flashdance-hipnózis Megint egy Love Story? téssel. Elintézhetnünk, ha hipnotikus, csontkemény Megint egy Love Story, Az oly könnyű derékficammal tanulságreceptje: a lány éramerikai show businness kibújhatnánk hatása alól, vényesülési módszerei őszinidőről időre újratermeli ön- mint egy hulahoppkariká- ték, tiszták, sallangmentesek. divatreklámját. Erich Segal ból. Csakám nehéz szaba- Sem áhított szakmájának, könnyfacsaró alapnovellája dúlni tőle. Nehéz, mert az sem magánéletének vágyaóta dúl az ádáz vita: mo- önmegvalósitás finom apo- it nem engedi szétsározni, dern életérzés vagy merő teózisa villanyoz bon no bepiszkítani. Környezetének giccs, ha két fiatal tiszta oly elementáris erővel, mint- csábító ingereivel szemben szerelmét finoman lecsupa- ha áramkörbe dugná man- sem, hisz éppen a könnyebb szítják a környezeti ártal- csait az ember. Valaki ellenállást, sugalló módszemakról, behatásokról, s oly akar valamit. lenni akar rekkel dacolva őrzi meg szimpla fejlődésvonalakkal valamivé — s ez a valaki konok erkölcseit manipulálvázolják föl, mint Picasso történetesen szexis tüzbo- hatatlannak, skiccelte pár vonással jel- szorkány, mert ennyi képzeképmagasra békegalambját, letvadászatot kötelez a muHa kevés a motiváció, iram- zsika ahhoz, hogy a hatás lik a történet, s a kezdő lenyűgözzön, oda célozzon, képsorokról nagyjából sejt- oda találjon, ahol legnyitothetővé válik a kifejlet: az tabb a fogékonyság a videodalmat kanyaríthat. Nem lesz könnyű — cinkos kompromisszumok, delejes kacsingatások nélkül. Évezredek cudar melankóliája? Üdv a tisztaságnak! Nikolényi István Újítók, feltalálók 'SS S az effajta karriersztori már jóval kevesebb manapság. Ez a felemelő az egészben. Tessék körülnézni a nagyvilágban, tessék csak ember hajlamos rögvest korszak hajnalhasadtán. ^umlf^ ^Lífif' sémát gyanítani. A Romeo Mindent lehet, csak akarni medlumot hozza, slageriroés Júlia óta nincs új a nap kell — bölcselhetném lanátalatt. ra söpörve a konklúziókat. Shakespeare óta mi új a Mégsem jutni messzire vele, nap alatt? Persze a bicikli, hiszen e közhelyigazság még az autóköltemények közötti mindig feneketlen hordó, töválasztékszédület, a ham- méntélén mesekacat beleburger. Az öltözködés-visel- fér. Hanem ami a filmnek kedésbeli szabadossáv mindig korszagú stílusformulája, a nagyvárosok, az iparbő miliő — de hát mindez csupán díszlet, szürkefakó háttérfal ahhoz az érzelmi csodához, amit az emberiség évezredek óta képtelen föltárni a maga fantasztikus komplexitásában, s amit egyszerűen csak úgy hívnak, szerelem, holott annyi az ágaboga annak, hogy nem egy, száz teminus technikus sem képes visszaadni, akár közelítőleg, teljes jelentéstartalmát. A biológia lefokozza, a művészet idealizálja, a való élet pedig oly bőséggel termi „spóráit", hogy csupán változatai léteznek — semminemű modellje. állandósága. Ebből a színképtobzódásból emel fénybe egyetlen reménysugarat Adrián Lyne filmje, a Flashdance: lefordíthatatlan címe valami ^olyasmit takar, kocsmatánc. Alex, a bájos hegesztölány bűvöli vele és általa előbb a mühelyfőnökét. Nickyt. majd második nekifutásra a balettintézet szigorú arcú zsürorjait, konzervatív ítészeit. Reklámfilm, hírlik, az első egész estét betöltő video-clip, Giorgio Moroder izgalmas diszkózenéjével, s mint ilyen, tipikus korjelenség — tudomásulvétsléSzámítástechnika, értékrend Nyári egyetemek Szegeden A közoktatás irányítóinak és gyakorló pedagógusoknak hirdeti meg az idén is a TIT Csongrád megyei szervezete a pedagógiai nyári egyetemet, amely a 22. a sorban. A szervezők mindig büszkék voltak — joggal — arra, hogy a nagy múltú továbbképző fórumon időszerű témákat szerepeltettek; ezen a nyáron a kurzus előadásainak összefoglaló • címe: Számítógép az iskolában. Az, aktualitást aligha kell bizonygatni, lássuk inkább a részleteket, ha tetszik, kedvcsinálónak, hiszen a július 15_től 23-ig tartó nyári egyetemre még június 15-ig elfogadnak jelentkezéseket (a megvei TIT a jelentkezés sorrendjében biztosítja a részvételt). A hallgatóságnak módja lesz elsajátítani az iskolai oktatásban alkalmazható számítástechnikai kultúra elemeit — elméleti előadásokon és gyakorlati tanfolyamokon. számítógépes bemutatókon. A hazai és külföldi személyiszámítógéptípusokon kívül nagyszámítógépes rendszerrel, a videotechnika lehetőségeivel is megismerkednek a résztvevők. Bemutatják a történelem-, a nyelvoktatás, több természettudományos tantárgy válogatott programjait. Az Országos Oktatástechnikai Központ videobemutatóval vesz részt, a szakmai lebonyolításban a JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratóriuma, más egyetemi és főiskolai intézmények. a Tudományszervezési és Informatikai Intézet, az Országos Pedagógiai Intézet és vállalatok is segítenek. Az előadásokon többek között szó lesz az informatika szerepéről, társadalmi-gazdasági hatásairól, beszámolnak az OPI koncepciójának (számítástechnikai alapműveltség a közoktatásban) társadalmi vitájáról, a számitógép felhasználásának lehetőségeiről a különböző tantárgyakban. A 12 órás gyakorlati képzés során 20 fős csoportokban a BASIC-nyelv elemeivel, egyszerű programok készítésével foglalkoznak a hallgatók. Mint ez hagyományos. a szegedi nyár egvéb kulturális eseményein is részt vehetnek a jelentkezők, s ez a körülmény még vonzóbbá teheti a fonti, nyilván nagy érdeklődésre számot tartó programot. Ugyancsak július 15-re kell megérkezniük a művelödéselméleti nyári egyetemre kíváncsiak jelentkezési lapjainak, bár ez az előadás-sorozat — a tizennegyedik — csak július 25én kezdődik (augusztus 2án fejeződik be). A téma: Közművelődés — értékrend. Tegyük hozzá, nem először, hiszen az értékproblémák szerepeltek már a szegedi művelődéselméleti fórumon. Ám ki tagadná a témakör időszerűségét? Az oktatás és a közművelődés kiváló szakembereit hívták az idén is, akik áttekintik majd a különböző diszciplínák és életterületek értékkategóriáit és azok struktúráját. A címekből, ízelítőül: Művelődés és értékrend: Az esztétikai értékrend; Életvitel és értékrend; Társadalmi létezés és művelődés; Az MSZMP értelmiségi politikája; Közgondolkodás és értékrend; Nemzettudat és értékrend; Szocializmusképek és értékrendek; Az emberi tényező a mai magyar valóságban. Mindkét nyári egyetem előadásainak a Szegedi Biológiai Központ ad helyet, a hallgatóság a fakultatív programok között is válogathat, melye1- révén a várost és környékét ismerhetik meg. A májusi műszaki hónap eredményeiknek a „futtatá- házások (tehát a mozgástér) második plenáris előadására sát", akik ott alkalmazás- csökkenésében, az alaphiákerült sor tegnap, szerdán ban állnak. Az eltelt idő- nyos, veszteséges vállalatok délután Szegeden, a Juhász szakban, 1980—1984 között jelenlétében, az átszervezéGyula Művelődési Otthon- 1 ezer 600-ról 3 ezerre nőtt sekben, profilváltásokban i^f ban. Dr. Pusztai Gyula, az a magyar találmányok szá- keresnünk Országos Találmányi Hiva- ma. tal elnöke tartott tájékozta- S hogy mennyi is a nép tót arról, milyen jelenleg a gazdasági eredmény, az újí- ben, az úgymond perifériáfeltalálói, újítói tevékeny- tásokból, találmányokból lis területeken, s ezek nem ség helyzete a gazdálkodás származó haszon? A számítások szerint 1984-ben 9 milliárd forintra rúgott ez szaki értelmiség nem az összeg, a feltalálóknak eléggé lehetőségeivel, változó viszonyai között. Előadása bevezetőjében kell. Érdekesség az is, hogy jelentkeznek újítások a kisszövetkezetekkerülnek vissza a nagyiparba. Rossz, hogy a műél nem néhánv ^Hattal érzékeltette ° cicKgt-- icucujcsa pedig 800 millió forintot fi- újít (akadályozza a gazdazettek ki. A szam különö- sági vezetés szemlélete?), sen abban a megvilágítás- ellenben — ban tűnik hatalmasnak, hogy az újítómozgalomban tavaly mindössze 5 ezer fő vett részt (az aktív keresők a megváltozott körülmények hatását az újítómozgalomra. Nőtt a kutatómunkában részt vevő szervezetek száma: 1983-ban mintegy 1300 egységet jegyeztek. többségükben egyete- ö,Y" százaiélTá)."'A mi, foiskolai tanszékeket. Ugyancsak 1983-ban a nemzeti jövedelem 3,3 százalékát tette ki a kutatásokra, szám: egy újítás eredménye fejlesztésekre fordított ösz- több évre SZ010, tehát akár fe^lesztesekre lorditott osz az ^ duplája is sz^g. Sajnos, ez a pénz is Jeh t Mé r, Jada,. 19g0 mindössze a legfontosabb hoz vi6z0nyitva 30 s^zalé a találmányok 80 százalékát magáénak vallhatja. Összességében tehát válhaszon tQzatos képet mutat a hazai eevébként nem rs-jk" újító'- alkotómunka. Még anS, mínt a fTntebb" ,rt -J".^,. vannak ^ehetőségek célkitűzéseket finanszírozta (az alkalmazott tudományokra fordították), elmaradt viszont az alapkutatások ösztönzése. Jó, hogy a jogi szabályozás a vállalatok feladatává tette az alkotómunka támovel akár elintézhetnünk az gatását, pontosabban azok- újító és az érdeklődő egyt- fgészet petyhüdt kéziegyin-1 nak a szakembereknek és a ránt. Ennek okait a beruamelyekbe érdemes lenne kapaszkodni, akár az anya- gi ösztönzés növelésével, a közreműködök még egyértelműbb bevonásával. Avagy érdemes lenne olyan külföldi pSldákat meghonosítani, mint például a francia: ott az újítás által szerzett vállalati haszon adóDr.^ Púsztaf°Gyula beszélt ™e,ntes- a* éppen időszerű „ ,„,,-,-.1 „' -„,<,.„fejlesztesekre, beruhazasokgondokrol, problémákról ^ béremelésekre forditha_ tó. kos a növekedés, vagyis di namikusabb, mint a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság fejlődési ütemének emelkedése is. Arról, hogy kevesebb az F. K. Jogaink szolgálatában II jogsegélyszolgálat Azt hiszem, olyan ember nincs, akinek még sohasem voltak megoldatlan problémái. Nehéz helyzetben nem mindig sikerül a helyes utat egyedül megtalálnunk. Ügyvédhez fordulni már csak a végső esetben szoktunk, annál is inkább, mert nem olcsó mulatság. A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók zöme falun vagy tanyán él, különösen rászorulnak a segítségre. A megoldás immár nyolc éve adott, ugyanis 1976-ban a Medosz'hoz turtozó gazdaságokban, üzemekben is létrehozták a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot. Az eltelt időszak alkalmat nyújt egy kis elemzésre, a tapasztalatok megvitatására. A Medosz Csongrád Megyei Bizottságának politikái munkatársával, Szél Ferenccel és a Szegedi Állami Gazdaság jogászával és a jogsegélyszolgálatuk vezetőjével, dr. Papp Tiborral beszélgetve olyan benyomás alakult ki bennem, hogy érdemes volt annak idjén e nagy munkába belevágni. — Eleinte sokkal többen fordultak hozzánk, az első évben „nagytakarítást" kellett végeznünk. Sokan csodaszernek vették közbenjárásunkat, de a lejárt, régi ügyekkel már nem foglalkozhattunk érdemben. Vezetett a listán a nyugdíj előtti évek munkaviszonyban eltöltött idejének beszámítása igazolása. Az is előfordult, hogyha valakit részegen hazaküldött a munkahelyi vezetője. miután kialudta magát hozzánk fordult vélt jogainak harcos képviseletéért. Hát ez nem ment. Később a tapasztalatok birtokában egyre többen csak a valóban jogos panaszaikkal fordulnak hozzánk. A kevesebb ügy azonban egyre bonyolultabb. szerteágazóbb, és több időt igénybe vevő. Napjainkra a társadalombiztosítási és munkajogi ügyek köre teljesen leszűkült. Ügy tűnik, sokat változott a vezetők gondolkodásmódja, és inkább az emberségesebb, békés' utat választják a megoldásban. A jogász mellett általában a munkaügyes és az SZTKügyintéző is tagja a jogsegélyszolgálatnak. Legtöbb gond már az elején tisztázódik. Elég egy szakavatott jótanács, egy jól megszerkesztett. érvekkel alátámasztott beadvány. Mostanság egyre több a családok felborulásából adódó ügyek száma, a vagyonmegosztástól a gyerekelhelyezésen keresztül a tartásdíj megállapításáig. Természetesen, ha valaki annyira elesett,. tájékozatlan, egyedül mteg a bíróság épületét sem találná meg. ott az emberség normái szerint még a tárgyalásra is elkísérik. . Megoldást találtak arra is, hogy kényesebb esetben a vállalati jogász például munkaügyi vitában a dolgozót képviselve ne kerülhessen „önmagával" szembe. A különböző vállalatok szakszervezeti bizottságainak együttműködési megállapodása szerint egy másik jogsegélyszolgálatot bíznak meg a dolgozó képviseletével. Juttatást elfogadni sohasem volt szokás, ha így lett volna, ennyi idő alatt már kitudódott volna. Eleinte egy-két demizsont vagy csirkét vissza kellett utasítaniuk, gyanús volt az emberek szemében, hogy valaki ingyen is elintézné az ügyes-bajos dolgaikat. Ez a munka egy vállalati jogász számara is állandó tréninget jelent. Az ügyek állandóan változnak, mint maga az élet. Állást foglalni csak a naprakészen, sokoldalúan felkészült jogász tudha^. A megye hat állami gazdaságában, az Ativizignél és a Defagnál 1984-ben 589 esetben járt el a szolgálat a dolgozók érdekében, négy éve meg 676-szor. Kezdünk megtanulni végre élni valódi iogainkkal, s annak látni csak a segítségnyújtás formáit, amire azt annak idején létrehozták. T. Sz. I. Egyházi békebizoltsági találkozó Dr. Kocsis Elemér, a debreceni református teológia professzora a keresztény— marxista párbeszéd hazai és nemzetközi eredményeiről tartott előadást tegnap a megyei és . az egyházközi békebizottság ülésén. Dr. Kocsis Elemért délután fogadta Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. A találkozón részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. ( Sándorfalvi tini-klub A sándorfalvi tini-klub ma, csütörtökön délután 3 órai kezdettel rendezi meg soron következő foglalkozását a helyi művelődési házban. A résztvevők először Szemendrei István verseivel ismerkedhetnek meg, majd Tini-ki mit tud? következik. Lesz népdaltanítás, kis rocktörténet (az Illésegyüttes története), este 7 órától pedig a szegedi Bitumen együttes nosztalgiakoncertjét hallgathatják meg az érdeklődők.