Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Csütörtök, 1985. május 16. 121 DM 75 M "inthogy a darab év históriailag egész esztendő már mindenki észrevette, hogy lapunk első oldalán január 1. óta a 75. évfolyam díszeleg. A Délmagyarország fejléce azonban bizonyára szokatlan. Más betűképpel köszöni be lapunk reggelente az otthonokba. Most megcseréltük' a 'apfejet: az űj — egy régi... Az 1910. május 22-én megjelent szegedi napilap múltjából ismert. 1925-ben, a betiltás után újraindított újság cimképe lett. s ugyanezzel a lapfejjel jelent meg az újabb betiltás után, a szabad városban, 1944. november 19-én, mint a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front orgánuma, ízlésesnek és indokoltnak találtuk, hogy éppen a lap 75. születésnapján visszatérjünk ehhez a történelmileg hosszú időn keresztül viselt lapfejhez, amely ugyan kicsit öregesebb, de históriai. És újabb évtizedekre elszolgálhat. Sz. Simon István A Délmagyarország történelmi útja Az alapításának 75. évfordulóját ünneplő szegedi napilapról A szerénység sem mindig nyeri el jutalmát. Tavaly novemberben elegáns lehetőséget adott a Magyar Nemzet, hogy „verseljek." egyet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként 1914. november 19-én megjelent Délmagyarországról, s valahogy így kezdtem: ..Volt egyszer egy nagy epizód egy kis vidéki napilap életében... Jó fél évig tartott, hogy „országos" orgánumként jegyezték Szeged nagy múltú napilapját." Az ÉS glosszaírója (olyjó) munkáját végezte el, hogy a töviskoszorús Leninek életét honfitársai teljes fölszabadításával betetőzze... az már eldöntött dolog, hogy a Leninek nemcsak Oroszországnak, hanem az egész világnak szent szektája lesz" (Leninek, 1917. november 11.) — „öntudatos és dolgozó polgárnak ma egy kötelessége, hivatása, pártállása és programja lehetséges: proletárnak érezni magát és vállalni öntudattal, önérzettel proletár voltát, gyakorolni a proletár jogát és koppintott érte a/, orromra. Vicinális lap? című írásában kötelességét." (Az aranyagyú ember, 1919. március 20.) — szememre vetette: nem illik ilyen halkan szólni a lap minden magyarnak, aki e földön a munka egyetlen mai szerkesztőjének, mert... — és mondta tárgyszerűen, becsületes és igazságos emberi jogán élni akar: teljes leimilyen gazdag forrása ez az 1910-ben alapított napilap a kével és minden erejével azon kell dolgoznia, hogy a mahelytörtenctnck..., milyen elegáns szerzőgárda randevú- gyar proletárdiktatúra révén minél békésebben és minél zott hasábjain .. ., a magyar progresszió mely áramköreit hamarabb elérhessünk a minden szolgaságot és nyomorúláplálla évtizedeken keresztül... Jórészt annak az emlék- ságot megszüntetni hivatott új társadalmi, gazdasági és albumnak adat- és anyagrendszerére építkezett, amelyet éppen a Délmagyarország tisztes múltját felmutatandó szerkesztettünk tOOO-ban dr. Lőkös Zoltánnal és dr. Péter Lászlóval, -nem csekély sajtótörténeti büszkeséggel, hiszen forradalmakat ás háborúkat élt át ez a lap 1910 óta, s megmaradhatott emelt fejjel (és lapfejjel), mert sohasem a társadalmi haladásnak állt keresztbe — betiltásait a íehérrendszer, majd a Gestapo rendelte el. erkölcsi rend világába" (Forradalmi Kis Káté, 1919. március 25.). Nagy megpróbáltatások zuhantak a lap munkatársaira a fehérkorszakban, de sem a sajtópórök, sem az állandó fenyegetettség -nem vette el ellenzéki bátorságunkat, a Délmagyarországot be is tiltották 1920-ban, de még abban az évben újra indult Szeged címmel. Jellemző, hogy 1922-ben (november 26.) Október címmel között veMármost lehet, hogy más bűnbe osek, amikor Olva- zércikket a lap — ilyen kitételekkel: „És úgy látszik, sóink figyelmébe kéredzkedek, azzal a közönséges „fur- Gömbös Gyuláék nem akarnak már tavaszt... Nem akarfunggal", hogy Szeged politikai napilapja, a Délmagyar- jak látni, hogy négy év elölt az őszirózsák ünnepet hozOrszág 1910. május 22-én jelent meg először, s a két be- (uk mindenkire... Akkor Gömbös úr és tánsai, és gróf tiltástól eltekintve azóta is folyamatosan jelen van a sajtótörténetben, mint a magyar vidéki lapkiadás legidősebb, ma is élő orgánuma. 0 Szerető elfogultsággal tennék tehát, egy tiszteletkört a jó öreg körül, mire csak. annyival van több okom, akar sajtótörténészeknél is, hogy a 75 évből 30 már az enyém is, hiszen itt kopott-foszlott-fényesedctt el, ebben a kisnagy redukcióban. Bethlen és lovagjai is őszi 'rózsát hordtak, és a Nemzeti Tanács nem volt akkor büntanya.. " Juhász Gyula körül ott ált a szerzőgárdában Móra, Ver György. Magyar László, Pór Tibor (a mai aranytollas Sarló Sándor), Ür György. És itt jelent meg József Attila híres verse, a Tiszta szívvel, amely miatt „az egyetem fura ura" eltanácsolta a tanári pályáról; itt leckéztették meg Klebelsberggt a numerus clau.susérl; itt jelent meg az 1925. május 17-től ismét Délmagyarország cimü lapban Hont. Ferenc cikke a szegedi szabadtéri játékok gondolatárót (1927. május 111); lés hány nyomorriport a harmincas években; hany sztrájktudósítás! Már antifasiszta szövetségeseket keresett a lap. Fórumot adott Bajcsy-Zsilinszky E hosszú és dadogós nekifohászkodás után talán il- Endrének, Erdei Ferencnek, Tildy Zoltánnak, s bár a harlendő tesz már rátérnem a históriai részre, ami termesze- mincas évek végén fasiszta „őrségváltást" vitt végre a tosen ennél feszesebb. Egy tudós tanár, Giday Kálmán hatalom a lapnál, sikerült visszaszerezni. 1940-től Berey kérésünkre és megbízásunkra végigaraszolta a Délmagyar- Géza majd Szász Ferenc szerkesztette, s munkatársa volt ország évtizedeit, dr. Péter László pedig számos tanul- Donászy Kálmán egészen a 1944. április 10-i betiltásig, mánnyal járult hozzá lapunk múltjának föltérképezéséhez. 1941-ben egy ideig a Délmagyarországnál dolgozott ParAz ö cövekeik nyomvonalán próbálom megszövegezni a lap „rövid életrajzát". Az alapítók szándéka az volt, hogy a már működő öt szegedi napilap mellett egy „budapesti színvonalú,, szegedi újságot szerkesszenek és adjanak ki. A Szegcdi Hírragi György is. Különleges kurázsi kellett ahhoz, hogy 1943. január 24-én közölte a Délmagyarország Paul Eluard Egyetlen gondolat című versét, Madácsy László fordításában, hiszen a vers a szabadság legnagyobb lendületű költői megóhajtu.sa, s Európa legmerészebb álma volt a A o „!l7„ + A F+ L német csizmák tiprása alatt. És akkoriban közölte József ado ORMI-), A Szegedi Napló (1878—). A Szegedi Friss A„.ln A nim.„.,Émfi versét is n nélmaevarorszáe. Újság (1900—), a Szeged és Vidéke (1902) és a Friss Hírek (1909—) mellett merész vállalkozás volt, hiszen ezek a tápok már „felosztották" az olvasóközönséget. Különösen a Szegedi Napló képviselt magas színvonalat (Tömörkény, majd Mora lapja!). A vidéki újságírás központja akkoriban Arad, Nagyvárad és Szeged volt. Róna Lajos alapi ló-szerkesztő racionális ember volt : kiszámította, hogy a Délmagyarország fél nappal megelőzheti a déli régióban a fővárosi lapokat, s akár ki* is szoríthatja őket. Hét-nyolc ezres előfizetői táborrá spekuAttila A Dunánál cimü versét is a Délmagyarország. A lap első korszakát mártírok gyászszatagjával szegte be a történelem: Vér György. Dettre János, llartmann Mihály sohasem tért meg az elhurcolásból. 2. A Magyar Kommunista Párt határozatai (1944—411) c. kötetben. Szeged, 1944. november 21 -i keltezéssel olvashatunk egy hivatalos megállapodást, melynek tárgya a Jatt (!), ami az akkori viszonyokhoz képest te+emesnek Délmagvarorazág című napilap politikai irányvonala számított, hiszen a másik öt szegedi napdap együttesen Erniékezésekbcn ugyan szívesebben beszélnek számosan a lett ki 12 ezret, s a 200 fovarosi lap nem kelt ilyen pel- ]ap újjászüleléséről — a dokumentum ide illesztelt részdanyszámban Dél-Magyarországon. „Amerikai" terjede- letei az0nban betű szerint idézhetek: 7f. ÍU6\K *«•**• <>X4 ALKOTÁS ELŐTT. MI (AH V-véS .: >••«: •:ZV:< /.*••/>* K-^ÍXJT . :•<:<•:,« :<*<«* :..:. A ,-•:«. SIÜJÍÍV W'<.j»;íí)íf«5 s.v>; xtx-Ji »>¥ . ' > \ 4TI»:<•'/:••.'>. <•>*.}•«•>''•»V( «> • ;:>:->: f/^-ijA <•> VC-i-vé.jjyx/x.jj, <y '••••••••'+•> «•:< <•*<'••* WWJ, : • fel VKD^ii). VWÁŐ :.:oy.),x-»V04t44Ík v< <IV->f>x/x«.y'-> : >r*xto<*% V-K x> [ >:ÓL ;V::>',:<.VW »:> »•<.> +>>::>X :<: \ j-.yt. <:<•>:<*>> <•:>< /: :••.'.•>. • xy.:.~ É';:v>< :yrj, *•<•<> <:%•<.< i * <V»:« V> ;<•«* <A>;(H >:•>•< . : :•:.••;•.•:•. -w.'* <.*•» :<ő.s • :•,••:•.•..•.: f •.):<•:•:< •:•:« •>>••« ««« <•:•./.;.: •,> ;.> , *•<&•> +•>:•:•;•>:•>>: • tf.-xv: f SWte*íí ftq* \ •>:•>: MFTMFTFMKJN. ^ \ VX A IRT,«,R U1 Zt ' * ^ ^ : MW' "í " " /•* i 1 '4-MlK'IOW*! W ''.'->"» • >/y.v.hy>; * yÁH »1 :•/. },;>,* U : KN<|» » KXOÉ VIN <•;:<.^ ' v.,4. «..v.v ,j/fl> fe'Jkfc [ |:Jirt j:. HftXC /Mm. !•»>. >•:. : Vw*» • ytf. vb x 6v>:<e:t >&,*•»« • • Y,IYX<-> <Z<-: :;•:<•»« Á>YFE+>X> > avv..J:, A».<^ «•:• •»».'. -: í:<-::«fcS>Uííf; XKÁÍ-.-I « e.'AWA. «it>M<cL • <•::<• ww .*>* \*>AM '<".•!:• k-x'A?A V-V«:;4T(, •:•. \:<-:'< •> >V,RFZ/.V+>L k'A* +••>••• -'W*. 9 o. f-KfimZ K»-xk4:k»ííxk.A%K •xx+i « • ich<-> !;::•:•< ivlfi *yMys,\, <y >.-:v;y»>>>/ : vw-yx+ó mikw •>/. >X<f-> A ; ••V+O : A* FAJ zzxyky-:'' • : <«<• »>•• •:« • ••> > <yy ic«i» o .. t o (H.H.h.) WHM»»i»t»f t;.»minm tsm;»di»,, 40.jnt, BELMUGV/IRöRSZáG TIWIMSMAIOATKJI Krdel F»r*»<t Vcröslanos szózata VÖTÖK vozérozredos feíhivága j a magyar namzothoz O'l (« A MIÁ'.H K4kí l ti <t Vkk.v.. V /, >,+>• <*-Hn~'>'M t mj»vk" t)Mi. < I.W.v./.. Tt-lt/oivwt fXAl.éX « »>Ct» A»V.M.->V'/: . • vv,» ..'«"»»«• A t'-rtíHÍ I.FVWIX WI.WÁ WA'ÉANT K ÍAZÍM HLJTM • LÖ- >".-AT< TTE-J•• vo4, A^va >:><I»M«« vtt*-.^: »«>!«:»» (<«» « .-vu • <><«>•• (*«.>(AK.I|. i '<• :!<,.-»!> - w. mXmzm I *••«:»•• «•*»•» >*X)AV «• :««»1 • í ,<.:'A»-|A> ». V AV » • Cv.:AyL'«o«M '-jt »«•.•!< K-:>'* -W-m • i* v,« «-.••». ««.«z< (W* *:Uk • *m0+tiiJts. fotréü üv.'D'V <>«-rAM,yX*AAV > <•:••, t. -.••»«»« <••» ( +•</.>•», <>;"« ~ » .» l ' V«t «« » Wvi 44 * /í:A (•.••.<..• < - CwleMV OmM Kv'tva.i I f oX Vi'A! •/>» f ' I Egymásra fo'á'nah Erdély népe) — I; lemmel indult a lap: 61 oldalon! Első számában Mikszáthinterjú! A nagy palóc, aki éppen a szegedi nagy árvíz idején újságiróskodott a városban, első szóra ráállt a be szélgetésro már nekrológját közölte az új lap. Miket mondott Mikszáth Vécsey Miklósnak? „Az önök programjának egyik lényeges része a magyar sajtó decentralizációjának meg összefogását hirdeti a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében .. ., segít megteremteni Szegeden és az „Alulírott dr. Balogh István r. k. plébános, Berey Géza né sz Csányi Piroska hírlapíró, szegedi lakasok a Ez volt az utolsó interjúja _ egy hét múltán SS^szS^Sei SfStosz. Sok ^^bi városában es községében a nemzeti bizolta Nemzeti Parasztpárt képviseletében, végül Dénes Leó 0 városi tisztviselő és Koncz László lapkiadó, szegedi lakó- 6. A lap oda fog hatni, hogy Magyarországnak a néke/.dése és a vidéken egy kultúr-igényeket is kielégítő sok a Magyar Kommunista Párt képviseletében — vala- metek és nyilas bérenceik uralma alatt álló részén a nép lapot adni. Igen örülök ennek a törekvésnek különösen, mennyien, mint a Hírlapkiadó KFT tagjai —, hivatko- harci cselekedetekkel maga is kivegye részét az ország hogy az Szegedről indult ki... Magyarországon az ilyen sással a közöttünk mai napon megkötött KFT tarsasagi íelszabaditasaban. vállalkozás, fájdalom, bizonyos nehézségekbe ütközik, szerződi* 9 pontjában foglaltakra, az általunk közösen 7 „a a jelen megállapodást egészben vagy részben mert itt minden dolog ésszerűtlenül egy városban van kiadandó "pelmagyarorszag- c.mu nap.lap pol. .kai i a- túlhaladot(a teszj a helyz^ alakúján úgv ezen különösszotomve... Nálunk vidéken nagy lapalakítások ... nyara vonatkozoan a kővetkező kulonmegallapodast letefokozottabb mértekben csak. úgy sikerülhetnek, ha Ma- sttettük: gj'arorszagban a politika is a decentralizáció felé fordul- 1. A lap a demokratikus, független, népi Magyarorna..." Az első s/ám az interjú mellett Ady- és Juhász szagért küzd. Éppen ezért fő ellenségnek a németeket és Gyula-verset is közólt, s már első hónapjában Ady-elbé- nyilas bérenceikel tekinti, de következetes kritikát gyaszélést, Krúdy-karcolatot, Móricz- és Gábor Andor-novel- korol a 25 éves Horthv-rendszer fölött is. megállapodást megfelelően módosítani kelt kölni. kell, vagy újat lát jelentetett meg. Vajon tudott-e róla Maupassant és Kipling, hogy irodalmi rovatát velük is ékesítette? Pesti 8. Ha az itt lefektetett irányelveknek a lapban való érvényesítése körül vagy a pártokat képviselő tagok kőzött, illetőleg a társaságon belüli egyéb természetű áthidalhatatlan ellentélek merülnek fel . . Mindez esetekben a felmerült konkrét ellentétnek áthidalhatatlan és a szerpárizsi és berlini levelező munkatársa. Róna Lajos gyakorlott publicistákat szerződtetett a fővárosból, megnyerte a lapnak Kosztolányit, vezető publicistájává fo2. A lap a Vörös Hadsereggel való feltétlen együtt "Zl'V'.^LíVi *működést, az orosz hadsereg támogatását hirdeti, mint ződés leibontása tekintetében ügydöntő jelentőségű voltát szerkesztőséget szervezett, tudósítót küldött Becsbe, volt magyar wmKÜ érdekel az érdekelt pártok orezágos vezetősége fogja megálla3. A lap küzd a magyar sovinizmus, a "Nagy-Magyar- pibini' országról" szóló reakciós ábrándok, a magyar "biroda- A határozathoz illesztelt későbbi magyarázó szöveg gadta később Juhász Gyulát, majd politikai „kegyvesz- lomról", a magyarság "vezető szerepéről" stb. szóló el- pedig ezt mondja: „Ez az első átfogó politikai dokumentettsége" ulán Móra Ferencet. S bár nem érte el a re- méletek és törekvések ellen, melynek köszönhető, hogy tum, amelyet a Magyar Frontban részt vett antifasiszta, mélt előfizetői tétszámot, 4500—5000 előfizetőjével a leg- Magyarország Németország zsoldceává lett, és szembeke- demokratikus erők képviselői írtak alá a felszabadulás erősebb szegedi lap pozícióját vívta ki. Munkatársainak rült a Duna-völgyi népekkel, és egy emberöltő alatt má- utón. így ez a dokumentum tekinthető a Magyar Nemzeti gáláns sorából Domokos László, Fehér Árpád, Pásztor sodízben érte háborús vereség és nemzeti összeomlás. A Függetlenségi Front néven legálisan újjászerveződő MaJózsef, Vásárhelyi Júüa, Szalay János, Mohos Ágoston a lap a szomszéd népekkel való jó viszonyt, a nagy demok- fiyar Front első politikai platformjának, progr<.mjellegű polgári radikalizmussal rokonszenvezett. A polgári demok- ratikus hatalmakkal való barátságot hirdeti. dokumentumának." ratikus forradalom és a proletárdiktatúra előtt és idején 4 A ]ap messzemenően földreformot hirdet, mely- Szeged felszabadulása <1944. október 11.) utón öt hétmezó- tót kétségtelenül Révai József vezércikkével indult el újabb évtizedeire a Délmagyarország. „Újra van lapja „ . , , . ... Szegednek, újra van lapja az országnak.: megindult a es forrongo szelleme titokban dolgozott most is, akar- 5. A lap a magyar demokracia győzelme cs megszic-sak a cár idején, aki fanatizmusával hónapok alatt évek lárditúsa érdekében a németellenes, demokratikus pártok a forradalom iránti rokonszenv sugárzott a lap hasábjai- Jiek révén földhüz jutnak a SZegényparasztság és A rol: A munkások es parasztok kormanya törtenelmet gazdasági munkásság széles rétege., csinál... Emlékezzünk Leninre,.., akinek nyughatatlan ••-..—Jt (Folytatás a 6. oldalon.)