Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

2 Gandhi a szovjet fővárosban e Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, a/. SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel. A barátság és a teljes kölcsö­nös megértés légkörében megtartott tárgyaláson át­tekintették a szovjet—indiai kaocsolatok kulcsfontosságú kérdéseit és néhány idősze­rű nemzetközi problémát. Gandhi tegnap érkezett Moszkvába. Elégedetten állapították meg, hogy a szovjet—indiai kapcsolatok magas szintre jutottak, hatékonnyá és sok­oldalúvá váltak, sikeresen fejlődnek azon a szilárd alapon, amelyet a két or­szág béke-, barátsági és együttműködési szerződése biztosít számukra. Mindkét részről megerősítették, hogy a jövőben is következetesen törekszenek a kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére és erősítésére. Mihail Gorba­csov és Radzsiv Gandhi megállapította, hogy a mos­tani látogatás alatt aláírt dokumentumok, a két or­szág 2000-ig terjedő keres­kedelmi, gazdasági és mű­szaki-tudományos együtt­működésének fő irányairól aláírt egyezmény, az Indiá­ban építendő objektumok létrehozásában való szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos közreműködésről szóló megállaoodás alapve­tő jelentőséRÜ a kapcsola­tok elmélyítése szempontjá­ból. A nemzetközi helyzet át­tekintése során Gorbacsov és Gandhi nyugtalanítónak nevezte, hogy továbbra sem szűnik a nemzetközi feszült­. ség, nem enyhül a fegyver­, kezési, különösen az atom­fegyverkezési verseny, sőt, megnövekedett ez utóbbi világűrre történő kiterjesz­tésének veszélye. A Szov­jetunió és India fontosnak tartja a fegyverkezési haj­sza azonnali megszünteté­sét a Földön, és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását. Mihail Gorbacsov a Szov­jetunió támogatásáról bizto­sította hat ország állam- és kormányfőinek azt a kezde­ményezését, amelynek célja, hogy véglegesen száműzze az emberiség életéből a nuk­leáris fegyvereket. Szintén nyugtalanítónak nevezték, hogv az ázsiai és csendes-óceáni térségben növekszik a feszültség, mi­vel az imperialista erők ter­jeszkedő politikát folytat­nak. Az Indiai-óceán me­dencéjében robbanásveszé­lyes a helyzet az amerikai haditámaszpontok számá­nak növelése és az amerikai katonai jelenlét fokozódása miatt. Emléknap ö Hanoi (MTI) Kambodzsa népe május 20­án országos emléknapon rót­ta le kegyeletét a Pol Pot­rezsim áldozatai előtt. Az • 1075—1979 között or­szágló, szélsőségesen maoista Pol Pot klikk, amely kisajá­tította a nemzeti felszabadí­tó harc és a forradalom ered­ményeként létrejött népi ha­talmat, szinte leírhatatlan népirtó bűnöket követett el Kambodzsa ellen. Ami leír­ható: a három év, nyolc hó­nap és 20 napos terror áldo­zatává lett 3 314 768-ember, a lakosság fele, a munkatábo­rokban pedig további 141 848 embert örökre megnyomorí­tottak. Az emlékezés napján, ami­kor országszerte virággal bo­rították az ártatlan áldoza­tok és a mártírok síremléke­it, Kambodzsában újult erő­vel tettek hitet a független­ség és a felemelkedés mel­lett. A népi kormány am­tesztiarendelete mindénki­nek szabad hazatérést bizto­sít, múltjától függetlenül, aki szakít ellenforradalmi te­vékenységével. Ortega hazaérkezett O Havanna (MTI) A Szovjetunió biztosítani fogja Nicaragua idei olaj­szükségleteinek 80—90 száza­lékát — jelentette be hétfőn Managuában Dániel Ortega nicaraguai államfő azt köve­tően, hogy . visszaérkezett csaknem egy hónapig tartó, 13 európai országot érintő körútjáról. A sandinista politikus elé­gedetten nyilatkozott a 8 szocialista és '5 tőkés ország­ban folytatott megbeszélései­ről. „Számos kérdésben azo­nos álláspontra jutottunk tárgyalópartnereinkkel" — mondta Ortega. A meglátoga­tott országok elítélték az erő­politika alkalmazását Nica­raguával szemben, és az Egyesült Államokkal fenn­álló problémák párbe­Ágyú és diplomácia l/étnapos súlyos harcok után elcsendesedett Bejrút három nagy pa­lesztin menekülttábora körül a fegyverropogás!. A síita kommandók után a libanoni kormány had­seregének alakulatai is megszállták a sokat szen­vedett táborokat, amelyek lakói közül egyes becs­lések szerint legalább hatvanan vesztették éle­tüket az egyelőre ismeret­len okból kirobbant ösz­szecsapásokban. A harcokat minden va­lószínűség szerint újabb palesztinközi ellentétek váltották ki: a táborok­ban jobbára Araíat hívei húzódtak meg míg a síiták az El Fatah Da­maszkuszban székelő sza­kadáraihoz állnak köze­lebb. Akár így. akár más­ként történt, sajnálatos és esztelen konfliktus szín­tere volt ismét a libano­ni főváros, híven illuszt­rálva, hogy a feszültség parazsát nem sikerült ki­oltani. Látszólag pedig az utób­bi időben a diplomáciai erőfeszítések keltettek fi­gyelmet a Közel-Keleten, noha a harcok váltakozó hevességgel folytatódtak. Shultz amerikai külügy­miniszter bécsi tárgyalá­sai előtt fölkereste Izraelt, Egyiptomot és Jordániát. Ütja kudarccal végződött: a washingtoni különütas rendezés ügyében sem Husszein jordániai ural­kodóval. sem Mubarak egyiptomi elnökkel nem sikerült dűlőre jutni a térség problémáinak ren­dezésében. A kudarc el­sődleges oka Tel Aviv változatlanul merev állás­pontja: szerintük a PFSZ bevonásáról a megszállt területek sorsáról folyta­tandó eszmecseréken szó sem lehet, legföljebb bi­zonyos ciszjordániai pa­lesztin személyiségek kap­hatnának helyet a tárgya­lóasztalnál. Nyilvánvaló hogy Husz­szein iordániai uralkodó rövid kairói látogatása is a rendezéssel függ össze. Mubarak elnöktől hétfőn — amerikai útja előtt — -a király arról próbált tá­jékozódni, hogy Egyiptom milyen esélyeket lát az amerikai—egyiptomi— jordániai tárgyalásokra, egyáltalán, kínálkozik-e kiút a jelenlegi zsákut­cából. Mert ahhoz nem fér kétség — a legtöbb közel-keleti megfigyelő is így véli —, hogy az állás­pontok egyelőre rendkívül távol esnek egymástól. Ilyen körülmények kö­zött már az is jó hírnek számít, hogy létrejött Iz­rael és a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet kö­zött a fogolycsere. A nemzetközi Vöröskereszt közvetítésével — osztrák kezdeményezésre — 1150 libanoni és palesztin fo­goly három izraeli katona ellenében visszanyerte szabadságát. A diplomácia fogaskere­** kei tehát szüntelenül működnek, ám az ágyú­szó, a fegyverek zaja minduntalan fölülkereke­dik. S így lesz ez mind­addig, amíg Washington­ban és Tel Avivban nem látják be: csakis ésszerű feltételekkel, a térség or­szágainak érdekeivel egyeztetett tárgyalásokon teremthető meg a tartós béke az olajfák alatt. Gyapay Dénes széd útján történő ren­dezését szorgalmazták. Tá­mogatták a Contadora-fo­lyamatot és egyöntetűen el­ítélték az Egyesült Államok Nicaragua-ellenes embergó­intézkedéseit — mutatott rá a nicaraguai vezető. Nicaraguának rendkívül súlyos gazdasági nehézségek­kel kell szembenéznie, de a körút során elért eredmények elősegítik a túlélést, a gon­dok leküzdését — hangoztat­ta Dániel Ortega. Külön ki­emelte a szovjet olajszállítá­sok fontosságát, valamint a többi szocialista, országban folytatott gazdasági tárgyalá­sok eredményeit. Ortega repülőtéri nyilatko­zatában egyidejűleg köszöne­tét fejezte ki a mexikói kor­mánynak azért, hogy az el­rrtúlt években igen jelentős segítséget nyújtott Nicaragua gazdasági nehézségeinek le­küzdéséhez. A politikus em­lékeztetett arra, hogy már több éve problémát jelentett országa számára az olajellá­tás biztosítása. 1980-ban Me­xikó és Venezuela az úgyne­vezett San José-i egyezmény­ben megállapodásra jutott ugyan a közép-amerikai or­szágokkal az olajellátás pre­ferenciális biztosítósáról, de Nicaragua az amerikai kato­tonai és gazdasági agresszió miatt nem tudott teljes mér­tékben eleget tenni fizetési kötelezettségeinek — állapí­totta meg a nicaraguai veze­tő. Venezuela ezért beszün­tette Nicaraguába' irányuló olajszállításait, s ebben a helyzetben teljesen a mexi­kói kormánytól függött az ország olajellátása. Mexikó rendkívüli erőfeszítéseket tett ennek biztosítására, miköz­ben Nicaragua egyéb beszer­zési forrásokat is keresett. Ortega kiemelte, hogy moszkvai utazásának elsőd­leges célja az ország ólajellá­tásanak biztosítása volt, mert' ennek nagy részét Mexikó tnár nem tudja magára vál­lalni. I Közlemény a KB-titkárok moszkvai tanácskozásáról (Folytatás az 1. oldalról.) szerint egyre nagyobb sze­repet tölt be a tagországok társadalmi termelésének in­tenzívebbé tételében. A tanácskozás résztvevői véleménycserét folytattak a szocialista gazdálkodás ha­tékonyabbá tételét szolgáló pártirányítási munka több kérdéséről is. A tagországok párt- és állami szervei ál­tal hozott intézkedéseknek köszönhetően a tagországok­ban emelkedik a munkater­melékenysége, csökkennek a termelés költségei. A résztvevők ugyanakkor aláhúzták: további erőfeszí­téseket kell tenni annak ér­dekében, hogy jelentős elő­relépés történjen a nemzet­gazdaságok fejlesztésében és széles körű intenzifikálásá­ban. E feladatot halaszt­hatatlanná és politikailag nagyon fontossá teszi a testvérországok társadalmi­gazdasági fejlődése meg­gyorsításának szükségessé­ge, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet. Az imperializmus agresz­szív körei által folytatott konfrontációs politika miatt a világban nem csökken a feszültség. Ezek a körök megpróbálják megbontani a kialakult katonai erőegyen­súlyt, s ezért fokozzák, a világűrre is ki akarják ter­jeszteni a fegyverkezési haj­szát, megpróbálják gazdasá­gilag meggyengíteni a szo­cialista országokat. Az Egyesült Államok vezető kö­rei politikai céljaik érde­kében akarják felhasználni a nemzetközi gazdasági kap­csolatokat, továbbra is ke­reskedelmi, hitel- és techno­lógiai blokádot, közvetlen nyomást, embargót és szankciókat alkalmaznak. Az imperializmusnak ez a gazdasági téren megvalósuló agresszív politikája kiterjed a nemzeti felszabadulásu­kért küzdő országokra, pél­dául Nicaraguára is, amely ellen gazdasági blokádot léptettek életbe. Következetesen megvalósít­va irányvonalukat, amely a béke megőrzését, s megszilár­dítását, az enyhülési folya­mat felújítását, s a min­den érdekelt állam közötti egvenjogú, kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttműkö­dés fejlődését szolgálja, a KGST tagországai erősítik egységüket és együttműkö­désüket, s a jövőben is minden szükséges intézke­dést megtesznek annak ér­dekében, hogy megvédel­mezzék létfontosságú érde­keiket, tovább erősítsék mű­szaki és gazdasági függet­lenségüket. Ezzel együtt to­vábbra is a leghatározottab­ban síkraszállnak a fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért, a világűrre történő kiterjesztésének megakadá­lyozásáért, a leszerelésért, elsősorban a nukleáris le­szerelésért, a nemzetközi biztonságért és együttműkö­désért. A szocialista államok sokoldalú együttműködésé­nek fejlődését és erősödését megbízhatóan szolgálja a Varsói Szerződés. Figyelembe véve, hogy a testvérországok gazdasági stratégiájának jelenleg köz­ponti eleme a tudományos és műszaki haladás meg­gyorsítása, a tanácskozás résztvevői különösen nagy figyelmet szenteltek a tudo­mányos-műszaki haladás 2000-ig érvényes komplex programja közös kidolgozá­sának. A KGST-tagországok birtokában vannak mind­annak, ami ahhoz szüksé­ges, hogy élenjáró szintet érjenek el a tudományos­műszaki haladásban. Sokol­dalú erőfeszítéseket tesznek a jövőben is • annak érde­kében, hogy a termelésben minél gyorsabban és haté­konyabban alkalmazásra ke­rüljenek a tudományos ered­mények. Ennek érdekében összehangolt munka kezdő­dött olyan kiemelt területe­ken, mint az elektronizálás, a komplex automatizálás, az atomenergetika, az új anya­gok és technológiák kifej­lesztése, a biotechnológia. Ezeken a területeken a nem­zetközi szocialista munka­megosztásra alapozott, s a kutatástól a termelésen át egészen az értékesítésig ter­jedő téljes ciklust felölelő komplex megállapodásokat dolgoznak ki. A tanácskozás résztvevői rámutattak arra. hogy meg kell gyorsítani az említett program kidolgozását, és a megvalósítását szolgáló konkrét megállapodások elő­készítését. ' A testvérpártok központi bizottságainak na­gyobb figyelmet kell szen­telniük e munkáknak. és jobban kell ellenőrizni azo­kat. A résztvevők véleménye szerint a termelőbázis fo­lyamatos és gyors megújítá­sa érdekében nagy hang­súlyt kell helyezni a gép­gyártás fejlesztésére, a KGST-n belül e téren meg­valósuló szakosodás és kooperáció elmélyítésére, a kiemelkedően jó minőségű és műszakilag világszínvo­nalon álló gépek és beren­dezések gyártására. Komoly szerepet kell betöltenie ezen a téren a KGST nemrég lét­rehozott gépipari együttmű­ködési bizottságának. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást an­nak a párttevékenységnek a formáiról és módszereiről, amely az anyagi erőforrá­sok minden fajtájának ha­tékonyabb felhasználását, az állóalapok megtérülésének gyorsítását, a beruházások hatékonyságának növelését, a népgazdaságok szerkezeté­nek tökéletesítését szolgál­ja. A KGST valamennyi tag­országában átfogó intézke­déseket hoznak a fűtőanya­gokkal, az energiával és a nyersanyagokkal való foko­zottabb takarékoskodás ér­dekében és azért, hogy nö­vekedjen a munka terme­lékenysége, ami a termelés intenzívebbé tételének el­engedhetetlen feltétele. Ez­zel kapcsolatban a tanács­kozás résztvevői szükséges­nek nevezték, hogy a gazda­sági hatékonyság növelésé­tófcSil j nek minden területén erő­södjön a közös munka. A testvérpártok képvise­lői ismételten kijelentik: a KGST-tagországok interna­cionalista kötelességüknek tartják, hogy a már meg­levő igazságos alapokon to­vább segítsék a Kubai Köz­társaságot, a Mongol Nép­köztársaságot és a Vietna- • mi Szocialista Köztársaságot népgazdasága fejlődésének meggyorsításában, haté­konyságának növelésében. Ennek során figyelembe ve­szik a7. ezekben az orszá­gokban folyó szocialista ipa­rosodásból adódó feladato­kat, és elősegítik, hogy e három ország szélesebb kör­ben és hatékonyabban ve­hessen részt a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ban. Az e terfileteken foly­tatott együttműködésnek meg kell gyorsítania azt a folyamatot, amelynek ered­ményeként Kuba. Mongó­lia és Vietnam gazdasági fejlettségének szintje foko­zatosan eléri az európai KGST-tagországok fejlettsé­gi szintjét. A tanácskozás résztvevői célszerűnek tartják, hogy a jövőben is rendszeresen megtartsák a testvérpártok központi bizottságai gazda­ságpolitikai kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak találko­zóit. A moszkvai tanácskozást az elvtársi együttműködés légköre, tárgyszerűség és a kölcsönös megértés jelle­mezte. * A magyar pártküldöttség tagjaként Moszkvában tar­tózkodó Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormánykö­zi Bizottság elnöke kedden Moszkvában megbeszélést folytatott Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettessel; a bizottság szovjet társelnöké­vel. A megbeszélésen a gazda­sági együttműködés és az árucsere-forgalom folyó ügyeiben egyeztették a teen­dőket, és áttekintették a bi­zottság júliusi moszkvai ülés­szakának előkészületeit. * Havasi Ferenc nek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának vezetésével kedden hazaérkezett Moszk­vából az a pártküldöttség, amely részt vett a KGST­tagországok kommunista és munkáspártjai gazdaságpoli­tikai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai­nak értekezletén. A küldött­ség tagja volt Marjai József, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Ballai László, a KB osztályvezetője. Kísére­tükben volt Iványi Pál, a KB osztályvezető-helyettese. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Vlagyi­mir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe. (MTI) Választási nagygyűlés Nyíregyházán Választási nagygyűlést ren­deztek kedden Nyíregyházán, a Krúdy Filmszínházban. A mintegy hatszáz résztvevő között ott voltak Szabolcs­Szatmár megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társadalmi szervezetek, üze­mek, gazdaságok, intézmé­nyek képviselői. Részt vettek a nagygyűlésen a nyíregyhá­zi országgyűlési képviselő- és tanácstagjelöltek is. A Himnusz hangjait köve­tően a nagygyűlést Soltészné Padár Ilona, a Szabolcs-Szat­már megyei népfrontbizott­ság titkára nyitotta meg, majd Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára mondott beszé­det. Felszólalt a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Ku­tatóintézet igazgatója, a Ha­zafias Népfront országos lis­táján szereplő képviselője­lölt. RADIOTELEX LI PENG VARSÓBAN Kedden az NDK-ból Var­sóba érkezett Li Peng kí­nai miniszterelnök-helyettes. Lengyelországi látogatása alatt a lengyel—kínai gaz­dasági együttműködésről folytat tárgyalásokat ven­déglátóival, és előrelátható­an aláírja az 1986—90-re szóló lengyel—kínai keres­kedelmi megállapodást. SZÍRIAI MINISZTER PÁRIZSBAN A szíriai külügyminiszter kedden kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. Faruk as­Saraát fogadja Mitterrand francia elnök és Roland Du­mas francia külügyminiszter. A tárgyalásokon a közel-ke­leti kérdésről lesz szó. WEINBERGER NYUGAT-BERLINBEN Weinberger amerikai had­ügyminiszter kedden egy­napos hivatalos látogatásra Nyugat-Berlinbe érkezett. A latin-amerikai népekkel va­ló szolidaritás nyugat-berlini bizottsága a látogatás nap­ján tüntetést szervezett a Pentagon űrfegyverkezési tervei és az Egyesült Ál­lamok latin-amerikai poli­tikája ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents