Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

Szerda, 1985. május 21. .jé 11 -fSSI Alumíniumipari konferencia Tizenhét ország három- növelését szolgáló feladatok­száznál több alumíniumipari ról, a fejlesztési elképzelé­szakembere részvételével sekröl. kezdődölt meg hétfőn aszé- Dózsa Lajos, a Magyar kesfehérvári technika háza- Alumíniumipari Tröszt ve­ban az V. Nemzetközi Alu- zérigazgatója az iparág előtt minium Konferencia. Az Or- álló feladatokról szólva hang­szágos Bányászati és Kohá- súlyozta, hogy a piaci ver­szatj Egyesület fémkohászati senyképesség megőrzése ér­szakosztálya. Magyar Alumí- dekében a minőség további niumipari Tröszt, valamint a javítására, az igényesebb, Székesfehérvári Könnyűfém- fokozott kikészítettségű ter­mü által rendezett háromna- mékek gyártási arányának pos eszmecserén résztvevő- növelésére, korszerű Csorná­két Tóth Géza, a Székesfe- ,. . hérvári Könnyűfémmű igaz- g°lasra es Pontos" gyors gatója és Seres József, az szallitasra van szükség. MSZMP Székesfehérvárivá- Az alumíniumkonferencia rosi Bizottságának első tit- első munkanapján további kára köszöntötte. négy előadás hangzott el, Ezután Kapolyi László majd a résztvevők szekció­ipari miniszter beszélt bau- üléseken vitatták meg az xitbányászatunk és aiumíni- alumínium-gyártmány előál­umiparunk helyzetéről. Szólt lítás, valamint a felhaszná­a termékek minőségét, ex- lás problémáit. A tanácsko­portképességét javító, a ver- zás szerdán fejezi be mun­senyképesség megtartását és kii ját. (MTI) Trombitás Dezső vezérőrnagy látogatása Trombitás Dezső vezérőr­nagy, a Honvédelmi Bizott­ság titkára tegnap, hétfőn megyénkbe látogatott. Sze­geden felkereste a megyei pártbizottságot, ahol Szabó Sándor, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának első titkárá fogadta. Meg­beszélést folytattak a hon­védelmi munka időszerű kérdéseiről. Trombitás De­zső átadta Szabó Sándornak eddigi honvédelmi fnunkás­sága elismeréséül a Háza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést. Vágják a lucernát Ültetik a paprikát A természet rohamosan, pótolni akarja, amit eddig elmulasztott. Á télies hideg után egyből nyári kánikulá­ba csapott át az idö. A má­jus szeszélyes és változé­kony. olykor a fekete fel­hők jéggel ijesztgetik a szántó-vető embert. A viha­ros szél sok helyen kárt is okozott. Bordányban a Mun­kásőr Tsz frissen kelt. nap­raforgótábláján verte ki a széltől felkapott homok a gyenge növénykéket. A te­rület ötödén újra kell vet­niük. A barackosokban most látszik igazán a rend­kívüli tél kártétele, sok az elfagyott ág. A lucerna vi­szont szépen lábrakapott_ csakhogy az erős szél a combig érő szárakat jócs­kán lenyomta. A nagytel­jesítményei gépek helyett csak a kis rotációs lucerna­vágóval tudják a bőséges első kaszálást elvégezni. Kell a takarmány a jószá­goknak, bizony a szarvas­marhák egy részét tovább kell etetni, mint gondolták. A májusra leszerződött 24, g ó ma r ha "lead ás^á v a? * P°e v át - kereskedőknek,, a. starking- .szerre, .a közös fa ház­Tari Antal befordul gépével a megdőlt lucernásba Bordány határában egyál talán nem biztatott az épp olt tartózkodó körzeti átvé­teli megbízott. Sárgarépa sok termett tavaly, potom pénzért sem kelt el. most a szarvasmarhák nedves ta­karmányát ..gazdagítja". Kellene a pénz üzem­ből is egy kocsival megutaz- táji együtt kitesz 90 hek­tattak Budapestre és vissza, tárt., később ugyanez amun­Ügy látszik csikorog még kacsapat elültet még 200. az értékesítési gépezet, a hektár fűszerpaprikát. A boltokban nem sok olcsó szorgoskodó asszonyokat jól almát látni. Míg a mórahalmi határ­ban a paradicsomot ültetők megkapta a fény. májusi nap­T. Sz. I. Mély vízben Minden évben nehezebb Akárhányat is lép egy mai elnök, a mély vizet el nem kerülheti. Amióta ha­zajött az agráregyetem el­végzése után Borbás István Zákányszékre, azóta figyel­getem. A dinloma eredetileg csalc arra jogosította föl, hogy szakember legyen be­lőle, öt már a Homokkultúra Szakszövetkezetben elnök­nek akarták a tagok. Zava­ros közgyűlésen „döntöttek" úgv, hogy mégse 5 legyen, hiszen vannak előtte is még. Végigvárta türelmesen az egvesülést, és azt, hogy az úi szövetkezetben is voltak előtte. Dolgozott tisztesség­gel, jelét se adta, hogy elnök akarna lenni. Tudta-e ak­kor, hogy akárhová lép is, süppedős a talaj? — Azt mindig tudtam, hogy nehéz elnöknek lenni, de hogy minden évben ne­hezebb, azt nem. Az utóbbi években szigorodtak annyi­ra a gazdasági viszonyok, hogy amit tegnap kimond­tam, az nem biztos, hogy ma is érvényes. — Most például mi nehe- zsa között nem huszonnégy zedett? százalék a különbség. — Ha a két év aszály után — Az előbb említett köz­átlagos termésre merünk is gyűlésen még abban remény­gondolni — eleién vagyunk kedtek. hogy évről évre nő még az évnek, miért ne bi- a közös terület a szakszövet- dolgozónk is lássa, itt érde­zakodnánk —. akkor is hét- kezetben is. mes doigoznia> mert megfi­milhoval kapunk keveseb- c . m ... ... ,., „,, , . het — Sajnos nem nőhet. Ve- zetik. Ehhez pedig elnöknek, ' „.. szes?n komolyan kod ven- tognak és alkalmazottnak — Miért? nunk, amit a vedelem nél- r -,,,,. >. , • küli msv táhiAk tiini-irói egyformán jol kell dolgoznia. — Gyönge termőhelyi kun nagv tablak talajáról adottságú a mi szövetkeze- tanultunk. Jon egy szel. fol- - Utánpótlás? tünk. ezért a megtermelt kapja, es átvisz, a szomszéd- _ Nincsen dunk vele zöldség, a tej és a meghiz- , ' • A termőföldhöz való rngcLsz­után^áüami ÍámogMásTka- Vttszl ZTfuLunk vala" kodás a rég, ma is Volt idő­utan allami tamogatast Ka- „ ^„,- szak, amikor mindenki sza­mikeppen a szélvédő erdo- , , , . , . , u Punk. badulni akart a foldtol, ha­talmasra nőttek a parlagte­traktort, amíg el nem indul. Rá is van kényszerítve, mert kisiparosunk nincsen, és a szövetkezet se tudja ezt a munkát átvállalni. Mi még olyasmit tanultunk az egye­temen, hogy meg kell taní­tani az embereket a traktor­ral bánni, mint ahogy az­előtt a lóval bánt, hazajöt­tem, és azt tapasztaltam, hogy itt már tudnak is. Elő­deim a megmondhatói, és a régi tanácselnök. Tóth Szil­veszterné, milyen nehéz szü­lés volt ez is. Akkor még csak a tiltásig jutott el a hi­vatal. — Mit tehet egy jó elnök? — Ha a mély vizet emlí­tette, akkor csak egyet: ta­nuljon meg úszni! Ezerezer elmondták már, hogy az idő­járás a régi egyedül, hol aszályos, hol nem, de az ösz­szes szabályozó változik. És szinte mind a mi kárunkra. Ügy kell szerveznünk a mun­kánkat, hogy az otthon gaz­dálkodó tag is jól érezze ma­gát, tudja mindig, hogy ter­melnie érdemes, hogy az ő munkájára nélkülözhetetle­nül nagy szükség van, és hogy ^ háromszáz üzemi miképpen a szélvédő erdő­sávokat, különben nem — Erre szokták azt mon- élünk meg. dani, hogy ez a szövetkezet af: állami támogatásokból él? rületek, de régen volt, talán — Akkor még a tanyákat ígaz se volt. is meg akarták szüntetni. ... — Meg egy nehez kerdes. — Meg kell tanulnunk Mikor jön el az az időszak, kétféleképpen számolni. A hogy nem a tagnak kell el­tanya valójában útjában van vinnie Miskolcra, vagy Pécs­aki nem — Rosszul mondja, mondja. Aki semmit dolgozik, az semmit kap. Áru nélkül nincsen tá­mogatás. — Mondjon példát! — Tavaly rekordtenné- tenületünkön kilencszáz ta­sünk volt buzabol nekünk is, . . , ,,„ mint bárhol az országban, van. tagjaink 0ü-<0 csakhogy nálunk 'a rekord százaléka tanyán cl. Tunyán nem hetven mázsát jelentett, termel! Szigorú munkával. a nagyüzemi táblának, de a re a megtermelt portékát, húz maga is, és a körülötte neki csak dolgoznia kell itt­levő fák főleg, megvédenek hon. A facsavart se a mun­az átkozott szelektől. A mi kás árulía. — Majd ha a termelőszö­vetkezetnek saját boltháló­zata lesz. anyagra., takarmányra nö- szorgoskodtak, addig Kis­vényvédő szerre, de van kundorozsmán a József At­bökkenö. A pincében tar- tila Tsz-ben javában üRct­tott húsvéti rozmaring alma ték a paradicsompaprikát. 6—0 forintért sem kell a Három gép dolgozik egy­Innovációs szeminárium Az alkalmazott kutatás és az innováció irányításáról kezdődött nemzetközi szemi­nárium hétjon Ráckevén. A háromnapos tanácskozáson, amelyet az UNESCO megbí­zásából az Épitésgazdasági és Szervezési Intézet rendezett, tíz ország képviselői és az UNESCO szakértői vesznek részt. A szeminárium célja egy kutató-fejlesztő szakembe­rek részére rendezendő in­novációs továbbképző tanfo­lyam programjának a kidol­gozása. Annak érdekében, hogy a program felhasznál­ható legyen a különböző tár­sadalmi berendezkedésű és fejlettségű országok számá­ra, a szemináriumra egy­aránt meghívtak szakembe­reket a szocialista, a tőkés és a fejlődő országokból. A továbbképző tanfolyamot a tanácskozáson kidolgozott program alapján az UNESCO fogja megrendezni. (MTI) Számítógépek az oktatásban A mikroszámítógép /&z ok- talatcsere-sorozatra. A 25 tatásban címmel hétfőn "nem- plenáris előadást szekció­zetközi tanácskozás kezdő- ülések követik, 10 témában, dött Balatonalmádiban az A nemzetközi eszmecserét Eötvös Loránd Fizikai Tár- Marx György akadémikus, a sulat, az Országos Oktatás- fizikatanítás megújításával technikai Központ, a Veszp- foglalkozó nemzetközi cso­rémi Vegyipari Egyetem, Port alelnöke nyitotta meg. valamint a Tudományos és A megnyitó ülésen megem­Informatikai Iroda rendezé- ékeztek Neumann Jánosról, sében. az UNESCO tamoga- , . .. . , , . . fásával. Harminchat ország- akl 40 evvel ezeIott kesz,tét­ből érkeztek résztvevők az te el első számítógepet, egyhetes előadás- és tapasz- (MTI) Új autóbusz-menetrend A június 2-án életbe lépő megállóhelyig 2 kilométernél új autóbusz-menetrendről többet meglenniük.) A hely­tartott sajtótájékoztatót hét- közi autóbusz-közlekedésbe Ion Putsc/i Nándor, a Volán egyre több (jelenleg 110) kö­Vállalatok Központjának ve- züleli autóbusz is bekapcst>­zerigazgatója. lódik, ezek indulásának, ér­, .. kezesének adatai szintén be­Mint mondotta, az uj me- kerüUek a Hivatalos Autó­netrendben számos modosi- buSi Menetrendkönyvbe. Az tás szerepel a mostanihoz üj menetrend egyébként to­képest. Az igényekét, a ki- vábbra is szorosan alkalmaz­hasziláltságot figyelembe ve- kodjk a vasúti közlekedés­ve több mint 300 jarat meg- naponta átlagosan szűnik, ezek helyett vasúton, 12470^7Cr csatlakozik autó­vagy más időpontban induló fcusz a Vünatokhoz, vagyis az buszokon juthatnak el az összes buszjárat több mint utasok céljukhoz. Négyszáz- egyharmada csatlakozó járat, negyvennyolc új járat áll A nemMzi forgalomban forgalomba, ebből 56 uj vo- a nydrj id<,nyben 35 jrány­nálon, a több pedig bővítés- kan hetenként 236 járatot, ként, leglevő járatok mellett, télen 29 irányban heti 210 Többségük a munkába-, il- járatot indít a Volán. Ezek letve iskolába járók igényei- hat országgal — Ausztriával, hez alkalmazkodik. Csaknem Csehszlovákiával, Jugoszlá­300 járat útvonalát meghosz- viával, Lengyelországgal, az szabbítják, 100-nál több busz NSZK-val és Olaszországgal pedig az eddiginél rövidebb — kötik össze hazánkat. A vonalon közlekedik. meglevő járatok mellett -hat A helyközi autóbusz-háló- ÚJ autóbuszvonal megnyitá­sát hossza 50 kilométerrel sát is tervezik, így például növekszik, a megállóhelyek Budapset—Graz, Keszthely száma 42-vel szaporodik. (Az __BécSi Szombathely—Mura­országban már csak két köz- , .... .... ség - a 20 ember lakta Ne- «°mbat kozott. mesmedves és a 38 lelket Az új menetrendet az idén számláló Felsőszenterzsébet is négy kötetben, összesen — lakóinak kell a legköze- csaknem 3000 oldalon jelen­lebbi vasúti vagy autóbusz- tetik meg. — Egyelőre nem látszanak hanem csupán harmincné- de termel Ezt a kedvet ne_ a Í«W. Boldoa-boldogtalan gyet. Pedig ugyanannyit dol. ?e , ., * ,,, nt veheti például a kis teher­goztunk mi is vele, vagy in- kunk segítenünk kell. nem autókat. kább többet. Idén is mi ka- pedig megszüntetnünk. _ végre veheti! Bár lát­punk legtöbbet, de a leg- — Hazabeszcl? szólag ellenünk dolgoznak a több is csak huszonnégy . körülmények, mi mégis örü­százalék. Pedig a hetven má- — tanyán elek en is, es Iünk nekj Aki tübbet> ter_ zsa és a harmincnégy má- büszke is vagyok ra. Mert a meli mert e, tudja adni az tanya Jobban próbára teszi többet ad nckünk js ^éke­az embert. sítésre. A piac csak csipege­— Időközben gépész lett a ti az árut, a dömping érté­parasztember. kesítése ránk marad. És mi . * ,. ... , .,. arra kapjuk a támogatást. — Addig bütyköli a nagy­üzem által régen leveleit Horváth Dezső Pedagógiai értekezlet A közoktatáspolitika és hamarosan elkészül egy irányítás, valamint az ifjú- olyan korrekciós program, sági mozgalom időfczerü amely iskolatípusonként ha-' kérdéseiről országos peda- tározza meg a változtatáso­gógiai értekezletet tartottak kat. hétfőn a KISZ KB szék- Á tavalyi 200-hoz képest házában. az idén 500-zal emelik a Gazsó Ferenc művelődési pedagógusképző intézmények miniszterhelyettes nyitotta beiskolázási létszámát, ám meg a tanácskozást, majd ennek eredménye csak négy­Köpeczi Béla művelődési öt év múlva lesz érzékei­miniszter az oktatáspolitika hető. Addig is javítani ki­néhány időszerű kérdéséről vúnják a pedagógusok élet­adott tájékoztatást. Emié- és munkakörülményeit, se­keztetelt arra, hogy a XIII. giteni a nyugdíjasok pályán kongresszusnak az oktatás- tartását, növelni a pedagó­sal kapcsolatos határozatai, guspálya vonzerejét, a fejlesztés átfogó céljai Surdi Lajos, a Pedagógu­ismeretében. valamint a sok Szakszervezetének tit­nemrég elfogadott oktatási kára a pedagógusok bér­tőrvény nyomán jelenleg a helyzetéről, valamint a szak­végrehajtás kérdéseire, a szervezeti kongresszust reális, a jövő útjait meg- megelőző választások lebo­újító program megvalósí- nyolitásáról adott tájékoz­tására irányul a figyelem, tatást. Ennek kapcsán értékelte a Varga-Sabján László a fejlesztési program előző KISZ Központi Bizottságá­évre kitűzött feladatainak nak titkára a következő végrehajtását is. tanév tennivalóiról, az ifjú­Az átl'ogó tantervi-tan- sági mozgalom megújításá­kö.nyvi korrekciós munka- val kapcsolatos elképzelé­latokkal kapcsolatban el- sekröl. a kiemelt tevékeny­mondta: az Országos Peda- ségi területekről tájékoz­gógiai Intézet vezetésével tatta a résztvevőket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents