Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-18 / 115. szám

91 Szombat, 1985. május 18. Előszezon a téren Schrrtidt Andrea felvétele Javában tart az ilyenkor szokásos előszezon a nyári szabadiéri játékok színhelyén, a Dóm téren. Míg az érdeklődő turisták kedvükre nézgelödnek. Hósa György kisiparos emberei a lakatos- és asztalosmunkákat végzik. Képünkön: a nézőtér széksorait készítik elő a festéshez Ünnepi ülés Dunaújvárnsban Pénteken, teghap ünnepi ülésen emlékeztek meg a városépítés megkezdésének 35, évfordulójáról Dunaújvárosban. A település az eltelt három és fél évtized alatt az egykori pentelei halászfaluból 62 ezer lakosú nagyvárossá formálódott; 19 ezer 500 új lakás épült fel a pentelei fennsíkon, s létrejöttek •a település kulturális, egészségügyi, szociális, közigazgatási intézményei. Ott termel a magyar kohászat egyik bázisa, a Dunai Vasmű, jelentős a város papír-, építő-, textil-, valamint műszeripara. A város gyáraiban és üzemeiben az éves bruttó termelési érték ma már eléri a 29 és fél milliárd forintot. Az ünnepi ülésen „Dunaújvárosért"-emlékéremmel jutalmazták azokat, akik az elmúlt három és fél évtizedben munkásságukkal leginkább elősegítették a város fejlődését. A Duna menti kohászváros ünnepségén részt vett a szovjetunióbeli testvérváros, Kommunárszk delegáéiója is. (MTI) Párbeszéd a titkárral Kereskedők pártbizottsága 1977 márciusában alakult meg az ország négyszáznegyvenkettedik nemzetiségi klubja. Ott lehettem az avatón, s ott találkoztam először vele. Beszélt; hévvel, lelkesen. Hogy így volt, c;uk a gesztusaiból sejtettem, mert egyetlen szavát sem értettem. Lung Milán ugyanis szerbül beszélt. Ma is ő egyébként a szegedi délszláv klub titkára. s bog/ a nemzetiségiek azóta is élénk klubéletet élnek, jórészt neki köszönhető. Legutóbbi találkozásunk története dióhéjban: Lung íróasztalnál, jegyzökönyvet tanulmányoz. A helyszín az MSZMP Kereskedelmi Vállalatok Bizottságának titkári irodája. — Ezt a pártbizottságot a szükség hívta életre — meditál a titkár —. lehet, hogy jól tudjuk majd szolgálni mind a vásárlók, mind a pult másik oldalán levők érdekeit. Szeretnénk jól dolaoz ni. Az új pártbizottság február első napjaiban alakult. Tizenkilenc gazdálkodó szervezet kommunistáit tömöríti, húsz alapszervezetet irányít, a párttagok száma négyszázötven. — Nagy a terület, sok az alapszervezet. nem lehet könnyű koordinálni a munkát.. . Lung bólint. — Ez a forma azért biztos, hogy jobb feltételeket biztosít a pártmunkához az eddiginél. Koncentrálni lehet az erőket. El kell mondanom. hogy az újonnan megválasztott pártbizottság átérzi felelősségét, arra törekszik, hogy mindenben érvényesüljön a testületi jelleg. Helyzetünk- .kétségtelenül nem könnyű, mert az irányító munka korszerű módszereit még el kell sajátítanunk. — Legfontosabb feladataik? — Meg kell tartani az alapellátás elért, jó színvonalát, javítani a vásárlási feltételeket. A kereskedelemről a megyei pártértekezlet jegyzőkönyvébe többek között a következő sorok kerültek: ,,Az áruellátás szervezése összetettebb és nehezebb volt. mint korábban. Emiatt az áruellátás elért szintjét több területen nem- tudtuk megőrizni. A kiskereskedelmi értékesítés változatlan árakon 5 százalékkal nőtt, ami kismértékben elmarad a tervezettől. A vegyesiparcikkek és az élelmiszerek értékesítése bővült leggyorsabban. ... A lakásépítéshez szükséges anyagok kínálata csak lassan javult." Amikor ezekről a megállapításokról ejtek szót, a titkár kérdés nélkül is válaszol : — A kereskedelmi dolgozók partbizottsága előtt ismeretesek a problémák, de a jobb ellátás, sajnos, nemcsak .rajtunk múlik. (És itt érkezünk el az egyik legnagyobb gondhoz. Ami hiányzik, az drága. Mert semmi sem hiányzik olyannyira, hogy olykorolykor ne volna belőle néhány darab. A pult alatt. A kereskedelmi morál javítható, de föltételek is szükségesek. Több áru példáuj.) — Bízunk az új üzemelési formákban — mondja Lung —. ezek lehetőséget adnak arra, hogy többletjövedelemhez jussanak a dolgozók. A kereskedelemben dolgozók átlagbére 4554 forint. A lista legeslegvégén kullogunk... — Ezért fogad el a leatöbb kereskedő borravalót? — Ezért is. Mi úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szükséges a szakma etikai helyzetéről beszélni, ki kell zárni azokat a helyzeteket, amelyek visszaélésekre adhatnak alkalmat. Nagy szerepük lőhet ebben a munkában a boltokban dolgozó kommunistáknak. Az ö példamutatásukra van szükség, és arra is, hogy figyelmeztessék társaikat a hibákra. — Sokszor kerüli szóba mostanság, hogy megszűnt a kereskedelem úgynevezett ellátási felelőssége. Valószínű azonban, hogy a viták álviták, hiszen az icar azt gyártja úgyis. c. kereskedelemazt rendeli úgyis, ami kelendő portéka; legyen az kenyér avagy harisnya. — Mi úgy foealmazunk — mondja a titkár —, hogv egy más fogalom a fontos: a 'kötelezettség. A jó kereskedőt különben is jellemzi, hogv kedvében akar járni a vevőnek. (Magam hozzáteszem: alig hiszem, hogy volna olyan a pult másik oldalán álló köpenyes ember, aki örömmel venné, ha sokan reklamálnának olyan áruk hiánya miatt, amelyek könnyedén beszerezhetők.) A kereskedők pártértekezlete harmincegy tagú bizottságot választott, a vbnek 7 tagja van. Megálúkultak a munkabizottságok is. Lung Milán két ihöjidata» melyet megválasztása után mondott el a testület nevében: „Mint ágazati kereskedelmi pártbizottság hozzá kívánunk járulni a kiegyensúlyozott áruellátáshoz, a tisztességes alapokon nyugvó kereskedés ügyéhez. Fontosnak tartjuk a fogyasztók érdekeinek védelmét, a kereskedelmi etika betartatását. A társadalom megítélése ugyanis csak akkor lehet kedvező a munkánkról,' ha mindent megteszünk annak jobbá tételéért." Szép program. Sok feladatút adó. Petri Ferenc Egy fölfedezés után - ötven esztendővel Konferencia Rusznyák és Szent-Györgyi tiszteletére Amint arról már tájékoztattuk olvasóinkat, az MTA flavonoid munkabizottsága nemzetközi szimpóziumot rendezett a biológiai központban, Rusznyák és SzentGyörgyi szegedi fölfedezésének 50 éves jubileuma alkalmából. A ma véget érő tudományos konferencián mintegy ötven, a világ több országából érkezett neves tudós számolt be a flavonöidkutatás legújabb eredményeiről. Az akadémiai munkabizottság egyik vezetőjét, a szimpózium szervezőjét, dr. Gábor Miklós egyetemi tanárt kértem, hogy a laikusok számára is érthető módon beszéljen a flavonokról, az ezzel kapcsolatos kutatások jelentőségéről. — Tulajdonképpen mik a fiavonok? — A flayonok a növényvilág igen elterjedt színezékanyagai, mindennapos étkezésünkben, táplálékainkban (gyümölcsök, citrom, narancs stb.) megtalálhatók. Ezek terápiás hatását fedezte föl Rusznyák István és Szent-Györgyi Albert Szegeden, 50 évvel ezelőtt. — Mi e fölfedezés lényege? — Amint arról annak idején Rusznyák és SzentGyörgyi beszámolt, korábbi tapasztalataik szerint az úgynevezett purpurás megbetegedésekben (számos apró vérzés a bőrön) a C-vitamin hatástalan volt. míg a paprikakivonat és a citromlé e betegségeket sokszor igen jól befolyásolta. Következtetéseik szerint e növényekben, a citromban, paprikában még egy kapillárisokra hatő anyagnak kell lennie. Citromléből egy olyan anyagot izoláltak, mely a kémiai analízis alapján bizonyult. Ez az anyag a vérlemezke változása nélküli vérszegénységgel járó állapotot meg tudta gyógyítani, és sok, az érfal fokozott áteresztő képességével társuló betegségben «"»tolta a fehérje-permeabilitást, s növelte a hajszálerek kórosan csökkent ellenállását. — Milyen volt a szegedi fölfedezés külföldi visszhangja? — Rusznyák és SzentGyörgyi felfedezése e természetes előfordulású anyagok kutatásának nagy lendületet adott. 1940-től Franciaországban a katehinek, 1950töl a Szovjetunióban a teakatehinek, az Egyesült Államokban a rutin' nevű fiavortszármazék vizsgálata került előtérbe. Az utóbbi két évtizedet a flavonoidkutatás reneszánszának tekintik. A flavonmolekula variálásával a legkülönbözőbb farmatológiai hatású vegyületekhez jutottak. Eredményekben gazdag területnek bizonyult az úgynevezett flavonanalógok kémiai előállítása, farmakológiai és klinikai vizsgálata is. Ez utóbbi vegyületcsoportba tartozik néhány, a gyakorlatban is használt gyógyszer. A nemzetközi fiavonoidkutatók társasága 1970-ben Franciaországban ' alakúit, kongresszusát kétévenként rendezi, s az előadások anyagát könyv formában is kiadják. A társaságnak ma mar 33 országból 650 tagja van. A legutóbbi kongresszusokat Toulouse-ban (1982), illetve Plovidivban (1984) rendezték, a következő színhelye Monlpellier (Franciaország) lesz. Külön említést érdemel a július hónapban Buffalóban (USA) rendezendő „Növényi flavoniodok a biológiában és az orvostudományban" című konferencia. — Kérem, szóljon néhány szót a hazai flavonoidkutatásokről! — A hazánkban folyó flavonk utatások összefogására, a kutatók rendszeres tapasztalatcseréjének megszervezése érdekében alakult — húsz évvel ezelőtt — a Magyar Tudományos Akadémia flavonoid munkabizottsága. A bizottság első elnöke Bognár Rezső akadémikus volt, jelenlegi elpök Farkas Loránd fiavonnak -akadémikas. A munkabizottság szervezésében eddig hat nemzetközi szimpoziont rendeztek, az első színhelye 1965-ben tízeged. a legutóbbié 1981-ben. München volt. A nemzetközi tudományos tanácskozások anyagát az Akadémiai Kiadó és a holland Elsevier Kiadó közös gondozásában, angolul jelenteli meg. Klinikáinkon, intézeteinkben a flavonoidkutatás t végző orvosok, vegyészek és gyógyszerészek legújabb vizsgálati eredményeiket a hazai konferenciákon ismertetik. A munkabizottság eddig 7 hazai kollokviumot szervezett, a legutóbbit 1982-beri Szegeden. — Megemlítené néhány kutató nevét? A hazai flavonkutatásban jelentős szerepet vállalt Jeney Endre, aki munkatarsaival először a flavonoidoknak az ép és mérgezett izolált békaszívre gyakorolt kedvező hatását írta le. Ezen a helyen említem meg — a teljességre való törekvés nélkül — Armentano Lajos, Béládi Ilona, Benkő Sándor, Bentsáth Aladár, Czimmer Anna, Hámori Arthur, Hetényi Ede, Huszák István e témában folytatott munkásságát. A flavonkémia világszerte elismert honi művelői a múltban Zemplén Géza, jelenleg Bognár Rezső, Farkas Loránd és iskoláik. — Milyen haszna van az elméleti kutatásoknak a gyógyászatban? — A kutatások kiterjesztésével a gyógyászatban ma már számos flavonszármazékot alkalmaznak. Érdekes megemlíteni, hogy NyugatNémetországban gyógyszer tári forgalomban mintegy két tucat gyógyszerben van fimvonszármazék, illetve jó néhány flavonkészítmény önálló orvosságként kapható. Hazánkban is több fiavont tartalmazó gyógyszer váltható ki a patikákban. Az egész világon -elterjedten alkalmazott. Intid néven ismert, asztmaellenes gyógyszer szintén a flayonoidok családjába tartozik. — Köszönöm a beszélgetést. Chikán Ágnes Nagyegyházán Nemcsak szenet, bauxitot is termelnek Fordulóponthoz érkezett rom nyersanyag együttes most, májusban a tatabányai előfordulása párját ritkító szénbányászat: e hónapban egész Európában. A felszí nmegkezdték a bauxit terme- hez legközelebb található a lését a nagyegyházi külfejté- barna szén, ez alatt a mészsen. A 91 eves vállalat tör- kő húzódik, s a legalsó telcténetében először fejtenek péken helyezkedik el a baubauxitot, s a Tatabányai xit. Az új külfejtéses bányáSzénbányáktól ezentúl már ban tehát egyszerre három nemcsak szenet, hanem bau- ásványi anyagot termelnek, xilot is kap az ország. A későbbiekben nemcsak a Az új külfejtéses bánya- külszínen, hanem több száz ban az idén 150 090, jövőre méter mélységből is kiak350 000, s ettől kezdve fo- názzák a bauxitot Nagyegylyamatosan évi 500 000 ton- házán. Ugyanis a még épülő na jó minőségű bauxitot ter- mélyműveléses szénbányámelnek. Az értékes nyers- ban is jelentős mennyiségű anyagot az Almásfüzitői Tim- bauxit húzódik a szénteleföldgyárba küldik íeldolgo- pek alatt. Itt 1937-ben kezzásra. A nagy kiterjedésű dik meg a fejtést, így Nagykülfejtés különböző íöldtör- egyházán hosszabb ideig téneti időszakokban — több mélyművelésből és külszínmillió éves korkülönbséggel rűl egyaránt nyernek ésszál— keletkezett bauxitot, sze- 1 itattak bauxitot a timföld net és mészkövet rejt. E ha- előállításához. (MTI) Csak május 20-án mutatják be Máriélyon, s pillanatnyilag nem tudni, mikor és hol látható Szegeden — tegnap délelőtt a Bartók művelődési központ igazi sközönsége, a gyerekek előtt méretett; meg a szegedi színház pár művészének friss vállalkozása, a Csinn-bumm cirkusz, i bor György ötletére Galkó Bence rendezte ezt a zenes DOÍ, letréfa-sorozatot, nyolc etűdjét a „Szabó családos" László Endre néhai rádiós munkájának. További szereplők Berezeg Zsolt, Szántó Lajos és Kovács Magdi, a zongoránál ifj. Nagy Imre (akit később Kiss Ernő is lolvált majd) — illetve hat a gyerekek, akiket alaposan aktivizálnak az előadásokon. A főpróba tanúsága szerint: veszik is a lapot. . . A színházi kollektíva legalább egy esztendeig szeretné műsoron tartani, s felkérésre elviheti bárhová, hiszen semmiféle környezeti igényeket nem támaszt