Délmagyarország, 1985. május (75. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-16 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 113. szám 1985. május 16., csütörtök Ára: 1,80 forint Megkezdődtek a választási gyűlések Találkozó fllgyön Csongrád megye 1. számú országgyűlési választókerületében tegnap, szerdán este rétegtalálkozóval és gyűléssel folytatódtak a választási előkészületek. A kerület két képviselőjelöltje, Apró Antal, az Országgyűlés nyugalmazott elnöke és dr. Dáni Mihály, a MÁV nyugalmazott jogtanácsosa az algyői tanácsházán találkozott a helybeli állampolgárok képviselőivel, ott volt Papdi József, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára is. Az algyőiek készültek erre a találkozóra, mert Pálföldi Márton, a városrész területi pártszervezetének titkára csokorba gyűjtötte az örömet és gondokat. Először ismertette azokat a lehetőségeket, amelyeket Algyő, a Szegeddel való egyesüléssel nyert. Az eredmények közé sorolható: elkészült a 120 lakásos lakótelep, felépült a 100 személyes óvoda, megújult a közvilágítás és hozzákezdtek több általános iskola korszerűsítéséhez. Komfortosabb lett a környék, hiszen a gázbevezetés mellett a szilárd burkolatú utak és járdák hossza is nagyobb lett. Am a képviselőjelöltek azt is megtudtak, hogy mit szeretnének, miről álmodoznak az algyőiek, örülnének annak, ha a gyermekeknek orvosi ügyeletet szerveznének. ha nagyobb ütemben folytatódna az iskola korszerűsítése, szükség lenne öregek napközi otthonára is, s szeretnék, ha a szennyvízelvezetés gondjai mielőbb megoldódnának. Kérték, hogy a pedagógusok letelepedéséhez teremtsenek lehetőséget lakásbiztosítással. Természetcsen ennél hoszszabb volt az a lista, amelyet egyben útravalónak szántak a majdani képviselőnek. Ezen a találkozón olt volt Prágai Tibor, a Szeged Megyei Városi Tanács elnökének általános helyettese is, aki elismerte, hogy a kérések többsége jogos óhaj, dc az algyőieknek figyelembe kell venniük: csak a városi tanács pénzügyi helyzetetol függően lehet valóra váltani a kéréseket. A tanácsi vezető ismertette a város legégetőbb gondjait, melyek rangsorolva a köEnyedi Zoltán felvétele A választási gyúlés résztvevőinek egy csoportja Algyón vetkezők: a szociális lakások, és az utak építése, a csatornázás, valamint a szennyvíztisztítás. A megbeszélésen a tanácstagjelöllek is szót kértek. Gubacsi Béla, Nagy György József, Harsai László, Eke József az algyőiek szorgalmát és a még nagyobb összefogás szükségességét hangsúlyozták. A rétegtalálkozó a tanácskozóteremben választási gyűléssel folytatódott, amelyen közel százan vettek részt. Kulcsárné dr. Kiss Piroska., á Hazafias Népfrbnt városi bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Apró Antal, a gyűlés előadója mondott beszédet. Elöljáróban szólt arról, hogy milyen politikai körülmények között készülhetünk a választásokra. Felidézte: az elmúlt napokban emlékeztünk, hogy 40 évvel ezelőtt elhallgattak a fegyverek. Apró Antal hangsúlyozta, hogy a külföldi reakciós, revansista körök hidegháborús törekvései veszélyeztetik a békét, azt a békét, amelynek Európa negyven esztendeje örülhet. Ezen a földrészen sohaenynyi ideig nem voltak némák a fegyverek. Az elmúlt években az USA fegyverkezési versenyre akarja rákényszeríteni a szocialista országokat. A Szovjetunió és a szocialista országok azonban mindent megtesznek, hogy a feszült nemzetközi helyzetben megkezdődjön az enyhülés. Apró Antal beszédében foglalkozott napjaink legfontosabb belpolitikai eseményével. a választások előkészítésével. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány széles körű lehetőséget ad minden állampolgárnak, hogy bekapcsolódjanak a politizálásba. Beszélt arról is, a tanácsok hatáskörének növekedésével tovább erősödik a szocialista demokrácia. Végül előadásában kitért a gazdasági épitőpiunka eredményeire, cs Aláhúzta, csak szervezett, hatékony munkával érhetjük el kitűzött céljainkat. A választási gyűlésen felszólalt dr. Dáni Mihály, megköszönte a választópolgároknak, hogy megtisztelték bizalmukkal. És hogy még jobban megismerjék, beszélt pályafutásáról, küzdelmes életútjáról. A felszabadulás előtt kapcsolódott be a forradalmi munkásmozgalomba. több évtizedig dolgozott a MÁV Szegedi Igazgatóságán. onnan ment nyugdíjba. Felszólalásában a közéleti munka' és az emberi kapcsolatok, a jó közösségek fontosságával foglalkozott. Az 1. számú választókerület következő választási gyűlését május 21-én 18 órai kezdettel tartják a Csap utcai pártházban. Előadó: dr. Dáni Mihály, felszólal Apró Antal. TOT-tanácskozás A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa — Szabó István elnökletével — szerdán ülést tartott. Az. Országos Tanács megvitatta, s állásfoglalásában összegezte az MSZMP XIII. kongresszusának határozatából adódó feladatokat. A testület egységes véleménye, hogy a kongresszus határozatából a mezőgazdasági szövetkezetekre háruló feladatok teljesíthetők- Vallják, hogy a kongresszus határozata olyan átfogó programot tartalmaz, amely tovább erősíti szocialista társadalmunk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Az állásfoglalás rámutat: a mezőgazdasági szövetkezetek jövője szempontjából is kulcskérdés, hogy jövedelemtermelő képességük fokozódjék. a jövedelmező gazdálkodás legyen az alapvető követelmény. Az érdekképviseleti munkában olyan gazdasági szabályozási, műszaki fejlesztési és piaci feltételek megteremtését kell szorgalmazni, amelyek a mezőgazdasági szövetkezeteket is a teljesítmények, az eredmények növelésére ösztönzik, szabad mozgásteret engednek érdekeltségi rendszerük alakításához, önkormányzati és szociális kötelezettségeik rugalmas, a szövetkezeti viszonyokkal összhangban levö fejlesztéséhez. Ezután a mezőgazdasági szövetkezetek 1984. évi gazdálkodásának tapasztalatait értékelte a testület. A zárszámadási adatok szerint a mezőgazdasági alaptevékenység 8.2 százalékkal volt magasabb az előző évinél, a kiegészítő tevékenység azonban nem érte el a számítottat. Így összességében az üzemi termelési érték 5,6 százalékkaL volt magasabb az 1983-as színvonalnál. A háztáji és kisegítő gazdaságok mezőgazdasági termelése nem érte el az előző évek színvonalát, közel 3 százalékkal csökkent. Végül személyi kérdésben döntött a testület: Poden Gyulát megválasztották főtitkárhelyettesnek. (MTI) Útkereső kisszövetkezetek r Uj termékek, szolgáltatások — gondokkal Egyre sűrűbben hallunk arról, hogy több ipari szövetkezet kisszövetkezetté alakult, sőt újak is szerveződtek. A felületes szemlélő hajlamos rá, hogy a szaporodó kisszövetkezeteket kizárólag a magas jövedelmekkel azonosítsa. A természetes irigységtől kezdve a rosszindulatú mendemondákig terjedhet a summásnak vélt összegzés. Sok emberben él az aggodalom, hogy az ő szűkre szabott fizetésemelése biztosítja a tervszerűséget a kereslet-kínálat összhangjában. de más csatornákon mégis kiáramlik a rajta megspórolt összeg, esetleg nem is az elvégzett munka arányában. Az aggályok tudatosítására, esetleg eloszlatására, a felszín mögé tekintésre a legjobb, ha az érintettek véleményét is meghallgatjuk. Az érem másik oldalát leginkább a Kiszöv, mint érdekvédelmi szerv ismeri. A közelmúltban megtartott értékelő megbeszélésük igen szenvedélyes hozzászólások láncolatát hozta. Szegeden jelenleg 22 kisszövetkezet működik, ebből tizenhárom újonnan alakult 1982 óta, a jogszabályok adta lehetőségekkel élve. A legelső átalakulók a Mérlegkészítő és a Kerámiaipari Szövetkezetek voltak. Őket fokozatosan újak követték az egész megye területén, a folyamat még ma sem zárult le, tevékenységük sokszínű, az igények szerint rugalmasan változik, a nevükhöz új termékek és szolgáltatások fűződnek. Ezzel mindenképp gazdagodott az iparunk, a műszaki kerámiák gyártása, a vízkeménységmérö teszttabletta, az egyedi számitógépek, a feldolgozott veszélyes hulladékok mind új próbálkozások. Öt szervezet a kijelölt fogyasztói szolgáltatásokat végzi elsősorban a lakáskarbantartás és járműjavítás területén. Termelésük növekedési üteme jóval meghaladta a hagyományos szövetkezetekét. Tavaly 600 millió forint volt az árbevételük. egy év alatt 24 százalékkal növekedett, miközben a létszám csak 8 százalékkal emelkedett. Ennek több oka van. Érdekeltségi rendszerük jobban ösztönzi a teljesítményeket, a többletmunkát arányosan megfizetik, a bérnek nincsenek adminisztratív korlátai. A dolgozó „saját magát hajtja". s ez elvezet az önként vállalt munkafegyelemig. A kisszövetkezeteket hiba lenne egy kalap alá venni. A tíz embert foglalkoztató vagy a száz munkással dolgozó munkahelyeken egész mások a gondok. Gondok pedig léteznek, s több mint ezer embert érintenek. Az újonnan alakult kisszövetkezeteket leginkább a pénzhiány, a kezdeti szegénység akadályozza. Jelentős anyagi terheket jelent a telephelyek kiépítése, a szükséges gépek beszerzése, a nyersanyagok, készáruk tárolása. a fizetések és adók biztosítása úgy. hogv minél ritkábban kerüljenek átmeneti pénzzavarba. Sokszor okozott bonyodalmat a jogszabályok hiányos ismerete. Ezen az úi területen sokan és sokféleképp magyarázzák a rendelkezéseket, és az értelmezés nem mindig egységes. Az egyszerűbbnek indult adminisztrációra, számvitelre és stafsztikára fokozatosan új feladatok.rakódnak. A különféle szervezetek olyan adatok ismeretét követelik meg, amelyek külön munkát igényelnek. Ugyanakkor az árképzés szigorú előírásaiban is alig akad különbség például az építők a már elévült kötelező irányáras egységárgyűjteményböl dolgozhatnak csak. A kisszövetkezetek vezetőinek zöme a 35 százalékos jövedelemadót túlzottnak tartja, nagyon kevés marad fejlesztésre. (Az is igaz, hogy adót kevesellni még mióta világ a világ, embert nem hallottam.) Az állami költségvetés a többi vállalatra és szövetkezetre is hasonló nagyságú terheket ró, kivételezésre senki sem számíthat. A szolgáltatást végzők azonban kérhetik a kijelölésüket a 15 százalékos kedvezményes adózásra. A lakossági szolgáltatás még így sem túl nyereséges. Arra kell vigyázniuk, hogy munkájuknak több mint felét végezzék a lakosságnak, ellenkező esetben elvesztik a kiváltságukat. A szabályozás érdekessége, hogy ezek a kijelölt munkahelyek a kisebb részben végzett közületi munkákra is kedvezményes adót fizetnek. Az ellentmondás ott éles. ahol a kisebb rész csak a lakossági szolgáltatás és nem jogosultak a csókkéntett adó fizetésére. Egyöntetű vélemény szerint csak a szolgáltatásra fizessék a 15 százalékot, de mindenki jogosult legyen rá. Az árváltoztatások gyakorlatában ellentmondásos a helyzet. Az infláció csökkentése érdekében az anyag- és árhivatal szigorúan vesz minden fogyasztói áremelést. Ugyanakkor az alapanyag-szállító nagyvállalatok már a szerződéseikben azt írják, hogy fenntartják maguknak a jogot a szerződés ideje alatt bekövetkező árváltozás áthárítására. Gyakorlatban ez úgy néz ki. hogy a szövetkezet akkor tudja meg mennyiért kapta a nyersanyagát, amikor azt leszámlázzák neki. A termék meg a régi áron már az üzletekben van. Ezután következik az egyszerűsített adminisztráció iü kisszövetkezet kálváriája, gyárthatja a kérvényt a fogyasztói áremeléshez. Legjobb esetben megfelelő indokkal két-három hónap múlva kész az úi ár. addigra lehet, hogy már újra kell •kezdeni a tortúrát, mert egy másik szállító időközben emelt. Elhangzott. ígv igaz. Régi termék arát folyamatosan karbantartani ha nem is képtelenség, de legalább „művészet". Ehelyett rákényszerülnek a senkinek sem hasznos mutatványra. Az új terméket a lehető legnagyobb nyereséggel kalkuláljak. hogy Ket-nárom év múlva meg éppen megérje gyártani, és addig is kiegyenlítse a veszteséges cikkek hatását. Még egy fájó pont: a hitelek. Már központilag is meghatározták, hogy hitelezési gyakorlatunkat felülvizsgálni, módosítani szükséges. Az érintettek szerint ez a megújulás vontatottan halad. Természetesen minden hitelfelvétel alapja a hitelképesség, fedezet nélkül senki sem kockáztathatja a pénzét, de az elbírálás lehetne humánusabb. A kisszövetkezetnél kevesebb a pénzügyi tartalék, egy-két Vevőjük késedelmes fizetése megingatja gazdálkodásukat. A sorbaálló nagyvállalat kifizetetlen számlája nem elég •bizonyíték, helyette a kisszövetkezetnek kell bizonyítani, hogy visszafizeti a kölcsönt, amit épp szerződésszegő partnere miatt kellett felvennie. Elméletben a késedelmi kamatot bevasalhatnák partnerükön, de ezt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a sokszor monopolhelyzetben levő nagyvállalattal szemben meg is merjék tenni. Sokszor csak a Kiszöv garanciája segít a bajbajutott kis kollektíván. Felmerült az igény a Kiszövön belül egy alacsonyabb kamatokkal dolgozó belső forgóeszköz-hitelezési gyakorlatra. A jelenlegi jogszabályok ezt még nem engedik meg. Az egyik szolgáltatást véffzö kisszövetkezet festéssel ós üvegezéssel foglalkozik. A lakosságnak végzett munka ráfizetéses, a közületi nyereséget hoz neki. Csakhogv érdekes módon a közületi munkák jó részét azok a kisiparosok végzik el, akik épp a lakosság kiszolgálása érdekében kapták iparengedélyüket. Ezeket a munkákat nyílttá kellene tenni, az igazságos munkaelosztás alapja a versenytárgyalás lehetne, és nem az esetleges csúszópénz. Mint a példák is mutatják a kisszövetkezetek is nap mint nap megküzdenek létükért fennmaradásukért. Fokozatosan stabilizálódik Q?.zdálkodásuk, mégha olykor ellentmondásokon keresztül is. Életképességüket mutatja. hogv még egyetlenegy 6em szűnt mee. Igaz a dolgozók iövedelme az átlagnál több. de számok bizonyítják áraik nem magasabbak a többi gazdálkodó szervezeténél. A munka hasznosságával arányosan kiemelt keresetek az alacsonyabb költséghányadnak. az intenzívebb munkának köszönhetőek. T. Sz. I. Kukoricarendszer-export Az idén már Szlovákiában is 56 mezőgazdasági nagyüzemben vetik a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat technológiájával a kukoricát. A szomszéd gazdaságok ebben az évben 32 000 hektárt művelnek iparszerű módszerrel, s az abban részt vevő több mint félszáz nagyüzem közül 17 szövetkezetnek az idei lesz az ötödik „bábolnai" ciklusa. A kampány megkezdése előtt 400 szlovákiai agrár-és műszaki szakember, vetőtraktoros, valamint szerelő vett részt a Bábolnán megtartott tapasztalatcserén. Az IKR-szerviz technikusai már április eleje óta a partnergazdaságoknál segítik a kukoricavetést. Valamennyi gazdaságban felújították a vetőgépeket, gondosan felülvizsgálták a vetésellenőrző berendezéseket. A kései tavasz ellenére a talajmunkákat jó minőségben elvégezték a szlovák: gazdaságokban, így a vetést időben megkezdhették. %