Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

Csütörtök, 1985. április 11. • 5 A JATE jogi karán Országos diákkonferencia Az egyetemi, főiskolai oktatás szerves részét képezi — legalábbis oktatáspolitikai szemléletünk szerint — az a műhelymunka, amelyet p hallgatók végeznek. Tananyagon kívül, szaktudományok szolgálatában. A kisebb csoportokban, vagy egyénileg végzett kutatómunkák helye a tudományos diákkör. A szegedi tudományegyetemen a jogi karon is, például 1952-től számítják a diákkörök születését, a 60-as években már számottevő eredményeket értek el az ambiciózus hallgatók. A mai diákok érdeklődését reprezentálja a > hízelgő statisztika: a kar 300 hallgatója közül 200-an kutatnak. Ám nemcsak a szegedi egyetemen van ilyen rangos múltja. tradíciója a diákok tudományt gyarapító munkálkodásának. Így lehetséges, hogy az állam- és jogtudományi szekció immár a 17. országos diákkonferenciáját tartja —, bizonyos, hogy nem véletlenül Szegeden. A JATE leendő jogászait ugyanis a legjobb dolgozatszerzők között tartják számon. Az egyetemi aulában tegnap. szerdán délben dr. Cséka Ervin tanszékvezető egyetemi tanár, a JATE jogi kara tudományos diákkörének elnöke köszöntötte a 17. országos konferencia 100 oktató, mintegy 300 hallgató résztvevőjét. Az ELTE. a pécsi. a miskolci tudományegyetem, a rendőrtiszti, a katonai és az államigazgatási főiskola képviselteti macát. Dr. Kemenes Béla rektorhelyettes megnyitó beszédében külön kiemelte, nőtt a diákköri munka presztízse, ezt igazolja a nagy érdeklődés. A felsőoktatási intézmények — mondotta —, sokat várnak az oktatás korszerűsítését szolgáló, közeljövőben megjelenő rendelettől. Remélhető, tisztázódnak egyebek mellett a diákkörökkel kapcsolatos félreértések is. így: p tudományos diákköröket ténylegesen az oktatás szerves részeként kezelik majd, nem pedig a szűk elit csoportjainak tekintik, sőt, az átlagosnál magasabb hallgatói teljesítményeket, a tudományos kutatásokat az eddiginél lobban megbecsülik. Dr. Rákosi Ferenc. a KISZ KB képviselője is szót kért a megnyitó ünnepségen. Elmondta, az ifjúsági szövetség minden lehetséges eszközzel támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek a felsőoktatás színvonalának emelését célozzák. Az országos diákkonferencián. amely április 12-ig tart, hat szekcióban 90 referátum hangzik el (a JATE-röl tizenegy). A diákok dolgbzatait zsűri értékeli, a díjakat, okleveleket a konferencia ünnepélyes záróülésén osztják ki. Színes magyar rajzfilm. Jókai Mór A cigánybáró és Szaffi című művei nyomán irta: Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József. Fényképezte: Henrik Irén és Losónczy Árpád. Zene: ífj. _ Johann Strauss melódiáinak felhasználásával — Daróci Bárdos Tamás. Rendezte: Dargay Attila. 'ISÜMNOSNOP EÜÁ IUI ••5... A Vuk óta tudjuk Dargay Attiláról: ő az, aki az igen magas színvonalú magyar animációs filmművészetben afféle „neo-disneyista" irányvonalat képvisel. Ezt a rajzfilmes stílust persze lehet bírálni, csak éppen a „modern esztétika" kívánalmainak kriksz-krakszo6 vonalakkal ékesített köpönyege alól zordonan kritizálok egyvalamiről alighanem megfeledkeznek. Arról, hogy a Disney-filmek (akárcsak Vuk kalandjai) olyan páratlan mértékű 6ikert arattak, hogy az ilyesféle, látszólag konzervatív vagy legalábbis „revizionista" látásmóddal készített alkotások értékeit éppen a befogadói hatások •robbanásszérű érvényesülése miatt lehetetlen holmi legyintgetésekkel elintézni. S egyúttal újra meg újra szemügyre kell venni az ilyenkor igenis mindig fellelhető, ha nem is új, de különböző módon mégiscsak újszerűen alkalmazott elemeket. Az állatábrázolás baja, humora, kedvessége, általában az animációs humor 6zínes meséskönyvhangulatai, a fantázia parttalan áradásának óriási ötletgazdagsággal alkalmazott megelevenitése egyaránt jellemzi a legújabb Dargay-művet. Igaz: mindezen értékek többé-kevésbé általános jellegű, már jó ideje beváltnak számító, megszokottan magas színvonalú, amolyan mesteremberi munkát követelő kívánalmak. Am a Szaffi esetében ama bizonyos újszerűség legalábbis két szemszögből alkalmaztatik: egyfelől speciálisan „magyarítva", vagyis Jókai eddig csupán szinpadiúl-lemezröl-rádióból ismert Cigánybáróját végre igazi lényegének (a mesének) követelményeihez igazítva, másfelöl pedig mindezt olyan speciális („Romhányis") humorral „fölvezetve", amely egyszerre garantálja a rajzfilm lehetőségei által nyújtott korlátlan helyzetkomikum-parádét és a szellemes, sokszor már akár intellektuálisnak is nevezhető verbális humor ötvözetét. Ami ez utóbbit illeti: a film. egyetlen pontja, ahol lehetnek kételyeink: ezt a (korábbi törekvésektől eltérően) most nem kifejezetten felnőtteknek készült rajzfilmet az ilyen típusú viccdömpinggel vajon mennyire képesek értékelni a műfaj (mégiscsak) elsődleges fogyasztói, azaz a gyerekek? Azután: mintha A Cigánybáró meséje, a ragyogó ötletek és a mesterien alkalmazott mesefilm-dramaturgia együttesen túlságosan is ellentétben állna mondjuk Puzzola, a gaz Feurstein lovag szolgájának már-már játékosan filozofikus lényével, meg még több olyan (egyenként kitűrtő) megoldással, melyek láttán a bölcs humor, a szellemes, fordulatos meseszövés és a Jókaivilág egész tündéri irrealitása nehezen tűnik összeférhetönek az egységes műfaji kritériumok összességével. Mindezekkel együtt és végső soron: pompás, kellemes kis alkotás ez a Szaffi. Felnőttként még akár a legjobb értelemben üdítőnek is nevezhetném. És apropó, Jókai : „a nagy mesemondó" közhelye végre..egy .. olyan ábrázolásmód jóvoltából áll előttünk a maga valóságában, hogy tán a dolog mélyebb esztétikai érvényű igazságát azok is megértik, akik szinte holmi históriai nagyrealizmus előfutárának akarnák tekinteni Laborfalvy Róza különben ragyogó tollú férjeurának életművét. íme, most Jókai-mű rajzfilmes, mesefilmes feldolgozásban — főhajtással kombinált igazságtétel a Mester igazibb (másféle írásművészetnél egyébként semmivel sem alacsonyabbrendü!) lényegének. Várom a folytatást. Alapanyag akad jócskán. Domonkos László „A mindenség summás legénye" József Attila rendszert alkotó életművéről Csak a születésnapokon? — kérdezhetnénk ökkal-joggal, de hát az ünnepek legalább lehetőséget teremtenek az újragondolásra, a felidézésre, az elhomályosuló arcvonások élesítésére, a szellemi blendeállításra, József Attila ma lenne 80 éves. Születésnapja, április 11-e mintegy két évtizede hazánkban a költészet ünnepe. A költőé, a versé, az olvasóé és a kutatóé egyszerre. Szigeti Lajos Sándor, a József Attila Tudományegyetem docense kutatótevékenységét a József Attila-i életmű újragondolásának szenteli. Kötete A József Attila-i teljességigény (Motívumértelmezések) címmel a Magvető Kiadónál megjelenésre vár, a mostani születésnapra két tanulmánya is megjelent. A Tiszatájban „A szó kihűl" címmel József Attila csönd-verseiről ír, a Napjainkban közölt cikkének címe pedig A némaság, mint a költészet lehetséges esélye. Ezen apropóból kértem beszélgetésre. — József Attila az elmúlt közel fél évszázadban sokféle skatulyába kényszerült. Meglobogtatták költészetét, mint a proletariátus vérszászlaját, volt időszak, amikor a pszichoanalízis lett a költői ouvre vizsgálati módszere, s kikiáltották meghasonlott, pesszimista alkotónak is. Vajon hogyan látja ma az életmű kutatója? — Az elmúlt évtizedek során valóban gyakorta változott a József Attila-kép. Sokféleképpen igyekeztek magyarázni, bizonyos politikai, ideológiai szempontok szerint hangsúlyozni aá életmű egy-egy részletét. Am olyan rövid volt József At: tila élete, olyan tömör és egységes költészete, olyariynyira rendszert alkotó életmüve, hogy véleményem szerint lehetetlen korszakolása és felelőtlenség egyes részleteinek túlhangsúlyozása. Munkáimmal egy mind teljesebb József Attila-portréhoz szeretnék hozzájárulni, egységben látni és láttatni a költői fejlődés ivét. Elérkeztünk egy olyan szellemi magaslatra, amikor már kötelességünk bevallani a tévedéseket, a költőét éppúgy, a kutatók vagy éDpen a kor tévedéseit. Ehhez minden eddiginél gazdagabb dokumentumanyag, sok-sók résztanulmány áll rendelkezésünkre. Talán sikerül „visszaigazolni" a lehető leghűségesebben József Attila Tér - színház - építészet A Dóm tér múltja, jelene, jövője A Dóm tér Szeged szíve, mint ahogv a Tisza a város gerince, útjai érhálók, az újszegedi Liget a tüdeje, a Marx tér a gyomra. Szeged építészetének, történelmének és kultúrájának jelképe. ahol a XI. századtól kezdődően szinte minden korszak folyamatosan letette névjegyét a köbáránytól a Dömötör-tornyon át a fogadalmi templomig, Rerrich Béla épületegyütteséig és a legfrissebb beépítésekig, a SZOTE oktatási épületéig, valamint a Somogy:-könyvtár és Levéltár impozáns palotájáig. Rerrich Béla 1930 karácsonyán dedikálta könyvének egyik példányát, terve megvalósítójának .Stampay János okleveles építésznek az együttmunkálkodás emlékére." Varga József a tér történetét' feldolgozó könyvében így fogalmaz: az építész legnagyobb művészi eredményeként azt kell tar-> tanom, hogy úgy tudott teret képezni c templomnak, hogy az egyforma elemek sokszor való megismétlésének ritmusával némilea ki is egyensúlyozta annak nyugtalanságát..." A SZOTE oktatási épületének tervezőjét. Tarnai Istvánt éppúgy Ybldíjjal jutalmazták. mint ahogy a közelmúltban a Somogyi-könyvtár és Levéltár tervezőit. Péterfia Borbálát és Pomsár Jánost. A Dóm tér allergiás pontja negyedszázada a szabadtéri játékok nézőtere. Ügy tűnik, a közeljövőben ez is megoldódik, hisz a CSOMITERV két fiatal tervezője, dr. Körmöczi Ernő és Kóréh Zoltán olyan technológiai-műszaki megoldást ötlött ki. mely garantálja, hogy a Dóm tér az év tíz hónapjában traverzek nélkül, eredeti szépségében látható. Mindezekről s még számtalan kérdésről kaphatnak információkat az érdeklődők a Szegedi Városszépítő Egyesület és a Magyar. Építőművészek Szövetsége szegedi csoportja közös kerekasztal-beszélgetésén az új Somogyi-könyvtár alagsori társalgójában ma. csütörtökön délután 5 órakor. A meghívott vendégek között van Varga József, A szegedi Dóm tér című könyv szerzője. Horváth Mihály, a Játékok igazgatója, valamint az új nézőtéri komplexum tervezői, dr. Körmöczi Ernő és Kóréh Zoltán. Levetítik a tv szegedi stúdiójának Szegedi szabadtéri cimű filmjét is. A beszélgetést dr. Béládi Ilona egyetemi tanár, a Városszépítő Egyesület alelnöke vezeti. Ez egyúttal az egyesület szabad klubnapja, a helyszínen lehetőség lesz új tagok felvételére, és a tagsági viszony megújítására. minden tettét, életét és művészetét, verséit és esztétikai megnyilatkozásait. — Tegyünk kísérletet erre a „visszaigazolásra". Vajon az elmúlt évtizedekben Jó-' zsef Attila miként szólhatott olvasóihoz. Igazuk van-e azoknak, akik úgy Vélekednek, ez az életmű elvesztette aktualitását, az irodalom peremvidékére került, hatástalan. — József Attila születésének 75. évfordulója körül voltak olyan hangok — különösen fiatal költők és kezdő tanárok fogalmaztak jgy —, hogy József Attila és költészete az irodalom peremvidékére csúszott, s ez a kiszorulás törvényszerű. A maguk módján igyekeztek is ezt bizonyítani, ám az irodalomtörténészek döntő többsége, a költői középgeneráció, de legfőképpen u versolvasók igazolták az életmű aktualitását, életességét. Szerintem nekik van igazuk. József Attila életműve újra és újra aktualizálódik, az élet változásaival más és más oldala kerül az érdeklődők homlokterébe. A hetvenes években például társadalmunkban fontos kérdéssé lépett elő a válások nagy szama, a csonka csalánokban felnövő gyerekek otthontalansága, az ifjúság tévelygése. Kimutatható, hogy ez a nemzedék József Attila verseiben találta meg teljességigényét, a személyes sorsban megfogalmazódó árvaságtudat és kifosztottságérzés feloldására történő kísérletet. József Attila költészetében ugyanis rendkívül erőteljes szál ennek az anya-kifosz.tottság-tudatnak, apa-hiánynak a kompenzáiási kísérlete, a feloldásukra történő vágy. Az anya- és apa-versek sora igazolhatja ezt. ide köthetők a gyermekkorhoz való viszszatérés próbálkozásai is. Árvaságából szép családmitoszt teremt, mint nhooy más szálon lumpen-helyzetéből proletár-mítosz születik. — Megváltozik-e a nyolcvanas évek fordulóján, az elmúlt években ez a kötődés azáltal, hogy a társadalom szerkezetében, rétegezödésében is módosulások történtek? — A módosulás tetten érhető, egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy ahogy társadalmunkban mind döntőbb szerepe lesz a személyiségnek, nagyobb súlva az egyénnek, felelőssége az egyes embernek, úgy erősödik kötődésük József Attila késői verseihez. Azokhoz a költeményekhez, amelyeket 1933 után egy kor patthelyzetében, ritkuló szellemi közegében József Attila más módon ugyan, de átélt és kifejezett. 1934-ben például egy fél évre eltűnik. Kizárták a pártból, kapcsolata megszakadt a munkásmozgalommal, elhagyta élettársát. Hat hónapig Hódmezővásárhelyen él, szinte némaságban. az irodalomtörténeti kutatás eddig ezt a következőképpen magyarázta: megszerkesztette a Medvetánc című gyűjteményét. Ez vajmi kevés igazolás erre a fél esztendőre. Hát akkor mit csinált? A tűnődés korszaka után ez volt az eszmélés időszaka. A számvetésé, amikor átértékelte addigi életmüvét, s ezt követően megszülettek a „felismerés-versek", ahol új motívumokra lelhetünk és régi motívumok új tartalmaira. Ekkor alakult ki József Attila költészetében a társadalmi személyesség vállalása, azaz az egyéni sors és a közösségi lét teljes szintézise. — Miben fogalmazható meg József Attila példája — immár ilyen alapos kutatómunkák hátországával mögöttünk? — Biztos vagyok abban, hogy amíg költői képben gondolkodó magyar költészet lesz — márpedig lesz—, addig József Attila a költőörökösök számára példa. Irodalomtörténeti értéke a spirál szerkezetű vers megteremtése, az új tárgyias költészet forradalmasítása, tematikailag pedig a teljesség igénye, „A Mindenséggel mérd magad" vállalása. Egyszóval a rendszert alkotó életmű, melynek elemei nem választhatók el egymástól, magyarázzák, hitelesítik és kiegészítik egymást. Ez a teljességre való törekvés Petőfi és Arany titán széthullásnak indult. Adynál érte el csúcspontját a „Minden egész eltörütP'-gondolatnál. A kővetkező teljességigjiny a magyar költészetben a 20-as—30-as évek fordulóján jelepik meg — ez akár konkrét dátumokhoz is köthető, az egyik 1920. december 14., a fiatal költők előadóestje, ahol Illyés Gyula, Erdélyi József, Szabó Lőric és József Attila fogalmazzák meg társadalmi méretű, közösségi töltetű rend-igényüket, majd a Korunk 1932 decemberi számában József Attila és Illyés Gyula verseiben jelent meg Gaál Gábor visszaemlékezése szerint a vers „társadaimias látománya". Az újabb csúcspont a 60-as évek közepére esik Nagy László, Juhász Ferenc és Illyés akkori munkásságára. 1 Tandi Lajos * József Attila szegedi szobránál, a Dugonics téren, az egyetem központi épülete előtti parkban ma, csütörtökön délelőtt fél 10-kor emlékünnepséget és koszorúzást rendeznek. Beszédet Szigeti Lajos egyetemi docens mond, az ünnepségen jelen lesz a költő nővére, József Etel is. Gyorsan megtérült tüzelőberendezés A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban 3 év alatt megtérült az a beruházás, amely lehetővé tette, hogy a szárítóberendezésben tüzelőolaj helyett, a vetömagfeldolgozás során keletkezett melléktermékeket égessék el. Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdaságában évről évre hegyekben gyűlik össze a kukorica feldolgozása során keletkező csutka, csuhé és egyéb hulladék. Az. O/.t elégető tüzelőberendezés alkalmazásával a" korábban jobbára szemétként kezelt hulladékból olyan értéket nyertek, mintha takarmánykukorica áron adták volna el a csutka tonnáját. A kombinát szakemberei most értékelték az energiagazdálkodási beruházás eddigi működését. Összesen 6 ezer tonna hulladékot tüzeltek el, s ezzel másfél ezer tonna tüzelőolajat takarítottak meg. Az. olajégők kisegítő működtetésére csupán akkor van szükség, ha a külső hőmérséklet nagyon alar csonyra süllyed. Igaz, hogy az új tüzelési mód több munkát és nagyobb figyelmei kíván, mint az. olajcsati közelése. Ezt azonban ellensúlyozza az a tény, hogy olyan energiahordozóra leltek, amely gyakorlatilag ingyen áll rendelkezésre, sőt, eddig csak gondot és költségetokozott.