Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

Csütörtök, 1985. április 4. 5 Munka és műveltség Körhintán" a kultúra rr Olyan szép. olyan verőié- Hát az bizony nem ártana, ilyen, bár jól szervezett, nyes, olyan lelket (is) me- Íme, itt lehet a példák sora, nagyszabású, rendszeres, de lengető ez az újszegedi szom- hogy az utóbbi időben any- ilyen összefüggésben mégis­bat reggel, hogy ilyenkor nyit emlegetett történelmi csak „túl kollektív" vetélke­egyszerúen lehetetlen nem tudathiányok, a nemzeti dőn tudják igazán megmu­örülni. „Nem is gondolod, identitás, a valóságos törté- tatni azokat a szellemi ér­mennyien dolgoznak már a nelemszemlélet elemei ho- tékeket,. amelyek bennük ligetben'' — mondja valaki gyan is állnak az ismeretek rejtőznek? mellettem a művelődési ház szintjén — munkások köré­előcsarnokában. Verőfény- ben. Jó néhányan Görgey szikrák mindenütt, könnyű Artúrt jelölik meg a pákoz- d^h 1 óra. Díjkiosztás, kabátok, kávéillat, sürgés- di csatában győztes magyar 7.árezá Első az igen harmo­forgás. És valami felszaba- seregek fővezéreként (Móga njkus összteljesítményt nyúj­dult, könnyed lélegzetű ta- volt), keverik Lamberg és tott Napsugár brigád Sán­vaszi hangulat'a levegőben. Latour nevét 1848 kapcsán dorfalváról, második a Ma­Odabenn, a nagyteremben (igaz, mindkettőt megölték, karenko. ö'k képviselik majd a a MESZÖV-öt a megyei Domonkos László kilenc asztal közvetlen kör- csak az egyiket Pesten nyéke lassan benépesül, másikat Bécsben) és — a döntőben. Odakünn ha le­Kezdődik. legtöbb csapatnak fogalma het még' szikrázóbb a nap­^ sincs arról, hogy a korabeli sülés, még tapintatlanabbá Európa leghaladóbb nemze- harsány a tavasz... A brigádok bemutatkoz- tiségi törvényét 1849-ben az nak. Ki így, ki úgy, vannak, országgyűlés — éppen Sze­akik versben, igen szelleme- geden hozta meg... Hát így sen. Krasznai Mihály, a Fo- állunk. Még ma is. gy osztási Szövetkezetek # Csongrád megyei Szövetsége titkárságának vezetője, ez- Évfordulók jegyében, mond­úttal így is, mint zsürielnök, ja a témakör címe. Termé­értékel. És valamivel ké- , , ,„-u sőbb e kettős funkciójának szetes' hofiy az clmult megfelelöen keményen bírál ven esztendőről van szo. is. A szövetkezetpolitikai Ezen belül pedig a magyar totó megoldásait átnézve, filmművészet és a magyar igencsak erőteljes feddésben . , , . . _ _ , h 1 irodalom bizonyos nagy al­Hétszáz tanár Szegeden Ankét a kibernetika oktatásáról Szombaton kezdődött, va- 700 résztvevője, gimnáziu- ramunk. Megfogalmaztunk sárnap folytatódott Szege- mok. szakközépiskolák és egyfajta modern tanártí­den — az Eötvös Lóránd szakmunkásképző intézetek pust, legfrappánsabban Ko­Fizikai Társulat főrendezé- tanárai. műhelyfoglalkozá- vács Mihály, a budapesti sében — 'a középiskolai fi- sokon gyakorolhatják a piarista gimnázium tanára, zika tanárok sorrendben 23. legfrissebb elméleti ismere- Szerinte az a jó tanár, aki országos ankétja. A Műve- teket. Fő téma: a számítás- kellő intellektuális erőt vesz lődési Minisztérium, az OPI, technika helye, szerepe az magán, és fölkészül arra, az Országos Oktalástech- oktatásban. hogy a diákokra támaszkod­nikai Központ, valamint a Kovács László, az Eötvös i0n- Megszerzi azt a pótol­házigazda Csongrád megyei Társulat középiskolai ok­szakcsoport három napos tatási szakcsoportjának ve­tanácskozásán a szakludo- zctője: mány rangos-neves -képvi­selői (Marx György akadé­hatatlan képességet,, hogy tanítványai sorából ki tud­ja választani az igazi tehet­,,, .... „-W , ségeket. A programírás össze Szegeden l969^en m ""^'vül . hosszadalmas mikas, Kapuy Ede, a JATE tartottuk az első vidéki an- ™"ka ameJvre a elméleti fizika tanszékének kétot Sokan is gondolunk S^^monStuk a matel ... az Kalmar professzorra, aki a kibernetika hazai kezdemé­vezetője, Páris György. iskolaszámitógép-program atyja, a Tudományszervezé­si és Informatikai Intézet igazgatója) tartanak elő­adásokat. Az ankét mintegy részesíti azokat, akik ME SZÖV-dolgozó létükre nem kotásairól. Körhinta, Talp­tudják, hogy a külflpttgyű- alatnyi föld, Angi Vera, Sze­lénben a szövetkezetet hány reiem a tanú, Az ötödik delegatu.s kepvi.sc-li milyen ' nagyobb szel­idokozonkent tartjak a szo- ^ vetkezeti kongresszust, és lemi kincsesbánya a masik­milyen mértékben képezhet- nál. Igaz: négy perc alatt a nek az áfészek tagsági érde- legmélyebben átélt szellemi keltségi alapot. élményről is nagyon nehéz * beszélni, hogy a verseny­Helyszín: a November 7. drukkot ne is említsük. (Lát­Művelődési Ház. A ME- ^i ^lőle jócskán.) Ráadásul SZÖV-höz tartozó brigádok ...... ... . területi vetélkedője a Mun- a kotelezo «»™P«nt « ka és műveltség kulturális akármennyire nehez: lehe­mozgalomban. ABC-áruhá- tőség szerint „elhelyezni" a zak eladói,, szerelők, admi- választott művet-filmet e nisztratív dolgozók. Jobbára „„„„,, „ . . , , -....•. . , negyven esztendő honi fum­fiatalok vagy kozepkoruak, bJ többségük jól ismeri a már művészetének vagy irodai­komoly hagyományokkal mának történetében. A „fe­rendelkező vetélkedő ho- leletek", noha ugyancsak el­gyanját-mikéntjét. Jöttek térő színvonalúak, mégis Szentesről és Székkutasról, tón ju adnak ]egtöbb okot Makóról és Kistelekről, Csa­nádpalotáról és Sándorfal­váról. Lakóhelyük történetét a bizakodásra. Ihletett, iga­zán élvezetes, valódi „él­mény"-beszámoló, megint a a honismereti-helytörténeti Makarenko brigád jóvoltá­témnkör kívánalmainak meg- ból A tanúról (tovább is ju­felelően írásban (akár mo- tottak), pontos, alapos felké­nografikusnak is nevezhető), szültségről tanúskodó, nem pályamunkákban dolgozták is iskolás jellegű, nem tar­föl. A szünetben még úgy talomfelmondást jelentő pro­fest: nagyjából fej fej mel- duktumok a Körhintáról és lett haladnak a versenyzők, az Angi Veráról. Végül az Igaz: a java még ezután kö- embernek- óhatatlanul az jut vetkezik. Totó, ezúttal történelmi. „Ismerjük meg múltunkat." eszébe: vajon kellőképpen gazdálkodunk egyénileg a „kétkeziek" között azokkal a születetten intelligens em­berekkel. akik csak egy-egy Szovjet hősökre emlékezve: Felszabadulási túra Néhány nap, és április 4­én az ország azokra a ka­tonákra is emlékezik, akik hosszú, után, ciozva, kiverték hazánkból a fasiszta megszállókat. A nagy nap tiszteletére az if­júsági szövetség felszaba­dulási túrát indított. A sta­patzászlóra, amelyet me­gyénk fiataljai Kecskemé­ten adnak majd át Bács­kemény harcok Kiskun KISZ-eseinek. A életüket felál- szalagon ez áll: ..Dicsőség a hősöknek". Vasárnap délelőtt a KISZ­iskolán folytatódott a prog­ram. Dr. Kanyó Ferenc, az MSZMP Csongrád megyei fétában megyénként tíz Bizottsága Oktatási Igazga­ifjúgárdista, tíz katonafia- tóságának igazgatója tár­tál, továbbá határőrök, rendőrök, munkásőrök, tűz­oltófiatalok, a Déli Had­seregcsoport komszomolis­tái, valamint a Magyar An­tifasiszták, Ellenállók Szö­tott előadást Csongrád me­gye felszabadulásáról, majd a fiatalok felkeresték Desz­ken Malinovszkij marsall egykori főhadiszállását. In­nen Makóra utaztak a íel­vetségének megyei képvi- szabadulási túra résztvevői, selői vesznek részt. A fiata- ahol megkoszorúzták aszov­lok túrája a felszabadító jet hősi emlékművet. Ezt szovjet csapatok hadműve- követően Csapádpalotán ba­leti irányait követve, halad, ráta találkozóra került sor. érinti a nevezetesebb tör- majd este Szegeden ünnepi ténelmi események színhe- műsort tartottak, lyeit, ahol a staféta részt- Ma reggel indul tovább a vevői tisztelegnek a * hősök felszabadulási túra. A részt­vevők találkoznak a kiste­leki fiatalok képviselőivel, emléke előtt. A Csongrád megyei ren­dezvénysorozat szombat dél- megkoszorúzzák után kezdődött, ami kőris a szovjet komszomolistákat fogadták a KISZ Csongrád megyei Bizottság Politikai Kisteleken a szovjet hősi emlékművet, s a délutáni órákban adják át a zászlót Kecskeméten Bács-Kiskun megye képvi­Képzési Központiában. Va- selőinek. Ezt követően a sárnap délelőtt a delegáció staféta halad tovább a fel­tagjai a megyei párt- és ta- szabadító harcok útvonalán. nácsszékház előtt találkoz­tak, majd a Dugonics-teme­tőben megkoszorúzták a vá­ros felszabadításában el­esett 6zovjet hősök emlék­művét. Itt még egv ünnepé­lyes aktusra sor került — a megyei KISZ-bizottság nevében emlékszalagot kö­töttek arra a szovjet csa­s a túra záróakkordjaként Győr-Sopron, Vas, és ' Za­la megye delegációja talál­kozik a felszabadulási, ke­rékpártúra csapataival, és az úttörőszövetség által in­dított .Szabadság Lángja" staféta résztvevőivel — Ne­mesmedvesen. B. Z. Mellébeszélgetések nélkül Húsvéthétfőn indul a kecskeméti kábeltévé Lakótelepi ember hazaér retnék, ha a rövidesen he- elkészíthető — a kecskeméti nös. „Csak" emberek be­a munkából. Kiszáll a lift- tente jelentkező városi tele- tévében nem lesznek éjt nap- szélnek magukról. Mégpedig bői, nyitja a csupaegyforma rtziós adásokból kiderülne, pallá tévő kerekasztal-be- azok. akik soha nem szere­ajtók közül a sajátját, mire nem is oly szürkék, egyhan- szélgetések. S így remélhető- eltek, akik nem értek el kitárul a szomszéddal haj- gúan ismétlődők a hétközna- leg, mellébeszélgetések sem. ' júcsteljesílményt, de a szálra egyező méretű és be- pok. Hisz a városban oly Terveznek viszont hirmaga- rosszban sem tűntek ki. osztású lakás. A konyhában sok minden történik, s még zint, vissza, s előre tekinten- „Csak" teszik a dolgukat, ugyanaz a bútor, mint a má- oly sok a tennivaló, hogy az dő a hétre, mindig lesz sport legjobb igyekezetük szerint, sodikon, a nyolcadikon vagy a negyvenezer ember, aki az és esti mese, kizárólag helyi Semmi különös — valószi­a tizediken, így aztán lakó- utóbbi évtizedben került illetőségű, a Pannónia Tévé- nüleg ezt a címet adják telepi ember talán mind Kecskemétre, s máig úgy stúdió kecskeméti mütermé- majd az őket megszólaltató ugyanarról a helyről veszi érzi, nem eresztett igazán ben készült filmekkel. A rovatnak, elő a serpenyőt, hogy meg- gyökeret, valóban otthonra vetélkedő egv műsorból sem Tévésítik a lapok anya­süsse a rántottát. És másolja találjon. hiányzik majd. mert a vetél- könyvi rovatát. Pontosabban a szomszédot akkor is, ami- Hogy mindez valóra vál- kedök — tréfásak vagy ko- annalí örömteli felét. Amo­kor automatikus mozdulattal hasson — magyarázza dr. molyak — összekovácsolják lyan „pletykarovatban", ami­benyomja a tévé kapcsoló- Szombathy Zoltán, a városi a közösségeket, s arra kész- bői is kiderülhet, ki vette el gombját. tévé leendő főszerkesztője — tetik az embereket, hogy a a szomszéd kislányát, milyen Kecskeméten ezt a moz?a- színes, érdekes műsorra van jobbik arcukat mutassák. S ruhát viselt a menyasszony, natot szeretnék megragadni, szükség. Olyanra, amelyik ha valaki mindig a jobbik hogyan sikerült a frizurája, hogy közelebb hozzák egy- felveszi a versenyt a többi arcát mutatja — imigyen mekkora volt az esküvőn a máshoz — az egymás mellett adással. S ez másként aligha szól dr. Szombathy Zoltán, vendégsereg. A boldogító élőket. Azt szeretnék, ha a sikerülhet, meg kell találni a számomra igencsak szimpati- igeneket videón rögzítenék, liftre szótlanul várakozók, az módját, hogyan lehet min- kus teóriája — jobb is lesz. s a felvételt megrendelésre egy lépcsőházban élők, de den réteghez. érdekközös- Tehát vetélkedőre számita- lejátsszák a televízióban, egymásnak tán nem is kö- séghez egyformán szólni. Az ni lehet: iskolák, utcák, vá- A városi téyé először hús­szönők megismernék a má- elképzelések már kialakul- rosrészek vagy munkahelyek vét hétfőn, április 8-án kö­siknak gondját és örömét, tak, az ismerősök, barátok — egymás között. Az érde- szönti nézőit, egyelőre kísér­megízlelnék a közös cselek- véleményére kíváncsi főszer- kes rovatból megtudni majd leti adás keretében. Április vés, az együttgondolkodás kesztő minden alkalmat a rendőrségi híreket. meg végén, május elején már gyönyörűségét. Mert más- megragad, hogy tesztelje az lehet ismerni a helyi köny- hetente jelentkezik, 5200, ként nincs mindig szebbre ötleteket. Nekem valameny- nvüzenei együtteseket, ter- főként lakótelepi otthonba és jobbra törő, egészséges nvi nagyon tetszik. Legfő- veznek népszerű tudományos viszi el a város dolgos hét­lokálpatriotizmus, nélküle képpen az a gondolat, hogy ismeretterjesztő műsorokat, köznapjainak, ünnepeinek nedig nincs szebb és tartal- — bár csábító a műfaj, hisz s egy olyan rovatot, mely- híreit. masabb élet sem. Azt sze- viszonylag olcsó, s könnyen ben nem lesz semmi külö- Ladányi Zsuzsa hazai nyezője volt s nem érhette meg e konferenciát. Hosszú évekig a tankönyvkérdés adta a témát. A magunk módján próbáltunk segíteni: tanmeneteket, óravázlato­kat, tanári segédkönyveket módszertani adtunk közre tanácskozása- Kollegáink matika élesen elválasztja a tehetségeket az átlagos képességűektö], a számítás­technikára méginkább ér­vényes ez az állítás. — Ankétunk lényege, hogy biztosítja a tartalmi, megújulást, megszámlálha­inkon. Legtöbbet a gimná- tatlan ötletet, módszert ve­ziumi tankönyvekkel fog- hetnek át. s erre sehol más­lalkoztunk, mert azok rep- hol nincs lehetőség, az el­rezentálták a változásokat méleti és gyakorlati ismere­legjobban. Napjainkban for- teket egy időben szerezhe­radalmi változásnak va- tik meg. Ápoljuk a szemé­gyunk tanúi — a mikroszá- lyes kapcsolatokat. Kiállí­mitógépek térhódításának, tóink ingyen adják az egyes Bár kollégáinknak nem a programokat, másokat meg­legjobb az idei ankét idő- vásárolhatnak. Egész külön­pontja sem (ez egyébként leges eszközök szerepelnek örökös gondunk), mégis az a kiállításon. A szegediek óriási érdeklődést bizonyít- például Papp Katalin, Máj­já, hogy hétszázan kiván- kut Ferenc, Molnár Miklós csiak. célgépet építettek. Kovács — Harminc kiállító hozta Mihály és Fábián Szabó el a számítástechnika okta- Zoltán, a piarista eimnázi­tására adaptált segédeszkö- um tanarai, a mérés-auto­zeit. az adatfeldolgozás, a matizálás terén alkottak kísérletek, a fizikai jelen- újat, az ELTE általános ségek szimumálásának és technikai tanszéke a számi­a mérésvezérlésnek terüle- tógép nyelvére illesztette a téről. A konferencián 25 különböző fizikai mennyisé­műhely munkálkodik, kis Peket- Megjegyzem, a TAN­csoportokban próbálják az >fíen elmaradott, ide­alkalmazási módszereket, jemúlt eszközöket állított Az elméleti előadásokkal ki. együtt így komplex a prog- Mag Edit Emlékezés Schwalb Miklósra Schwalb Miklós élete Híd című folyóiratban is olyan, mint egy jól szer- tett közzé írásokat, pl. Szén­kesztett dráma. Az indító fúrók. A vajdasági magyar októl kiindulva változatos, irodalomban ismert lett a színes események közepette neve, olyan művészként jut el a csúcsponthoz és tartják számon, aki a két egyúttal a megoldást és le- világháború közötti haladó zárást jelentő mártírhalál- magyar irodalmi törekvé­hoz. Apjának dr. Schwalb sek vonzásának jegyében Lajosnak, a szegedi vasúti alkotott, leszámítoló hivatal tisztvise- A u világháború idején lőjének az 1918—19-es for­radalmak idején kifejtett te­vékenysége miatt a család­nak menekülnie kellett. 1921-ben Szabadkára köl­töztek. Schwalb Miklóst a gyorsan peregtek Schwalb Miklós életének eseményei. 1941 áprilisában német ha­difogságba esett, Pécsett őrizték, ahonnan sikerült megszöknie és eljutnia Sza­masodik világháború idejen badkára. ahol az ellenállás a fasiszták, mint ellenállót táborába állt. Az lett volna Szabadkán letartóztatták, a a feladata a népfelszabadi­Sárguházban kínozták. és tó mozgalomban, hogy a november 18-án elvtársaival KZOvjet ejtőernyősök ééke­együtt kivégezték. A fiata- zésekor biztosítsa leszállá­lon elhunyt kommunista a suk körülményeit. Közben számára rövidre szabott í^f™^! alakított­ropiratokat terjesztett, es a időben tartalmas életet élt. Vörös Segélyre gyűjtött. El­Szabadkára költözésük fogták, és 15 társával kivé­után nyelvtudás híján nem gezték. folytathatta gimnáziumi ta- Schwalb Miklós születé­nulmányait (Szegeden öt sének (1905. március 30.) osztályt végzett). szülei nyolcvanadik évfordulóján inasnak adták. Előbb hang- egv olyan kommunistára szerkészítésf tanult. majd emlékezünk, aki apja révén elsajátította » szakács mes- Szegeden ismerkedett meg a térséget. 1925-től több vá- mozgalmi élettel, aki értel­rosban is pincérként dol- miségi családból került a gozott. Katonai szolgálatá­nak letöltése után a szabad­kai baloldali magyar la­poknál újságíróként dol­gozott. A Magánalkalma­zottak Szövetségében. munkások közé. ahol min­den keresettség nélkül a legnagyobb természetesség­gel élt. Az élet nyomorúsá­ga, a szegénység, a megkü­lönböztető. sértő bánásmód amelynek helyi titkára is tette forradalmárrá. Sorsát volt. és a munkásotthonban öntudatosan vállalta, de fejtett ki mozgalmi tevé- nern felejtette el az élet kenységet. Színdarabokat örömeit, a boldogságot. A írt, és színjátszóként is fel- harc, a gondolkodás mellett lépett. szerette az életet a szerel­Schwalb Miklósnak moz- met- a játékot, és megada­galmi tevékenységével ösz- tott számúra a szépírás va­szefonódott írói munkássá- rá/sa- az önkifejezés és ön­ga is. 1935-ben jelent meg megvalósítás egyik legszebb a Fiú a konyhából című re- formája, génye, amelynek folytatása A Szegedről induló kéziratban maradt. Verse- Schwalb Miklós az interna­ket. prózai írásokat is meg- cionalista forradalmár, az jelentetett a Jugoszláviai ember és író példaképe az Magyar Újságban és a Hét- utókor számára, ről-hétre címűben. Később a Blazovicz László

Next

/
Thumbnails
Contents