Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

Hétfő, 1983. április 29. 3 A vadállomány nemzeti kincs Megyei vadász-küldöttközgyűlés Vásárhelyen Szombaton tartották Hódmezővásárhelyen a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Csongrád megyei küldöttközgyűlését. A vadásztársaságok tisztújító közgyűlése előzte meg a megyei tanácskozást, így az ötéves munkárcl szóló beszámoló már építkezhetett a társasági mérlegekre is. A küldöttek elöre, írásban megkapták a megyei intéző bizottság, az ellenőrző bizottság és a fegyelmi bizottság beszámolóját, amihez dr. Somogyi Ferenc elnök fűzött szóbeli kiegészítést. A küldöttközgyűlés tartalmas vita után elfogadta a beszámolót, meghatározta az 19990-ig szóló vadászati é.< vadgazdálkodasi célkitűzéseket, majd megválasztotta a Mavosz Csongrád Megyei Intéző Bizottságának új tisztségviselőit. Az i. b. elnöke dr. Csikós Ferenc, titkára Dragon József lett. megyei vadászmester Szente László. Az országos küldöttközgyűlésre három delegátust választottak. A küldöttközgyűlésen adták át a Nimród Érem kitüntetést dr. Kakuszi Lászlónak (Szeged), dr. Vereczkei Gyulának (Zákányszék), Vass .Jánosnak (Szentes), Sós Mihálynak (Székkutas, Völgyesi Józsefnek (öpusztaszer), Csókási Jánosnak (Szeged) és Tanács Imrének (Kiskundorozsma). A Hódmezővásárhelyi Előre Vadásztársaságot Ninródplakctíel tüntette ki az országos szövetség. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége képviseletében dr. Papp Lajos államtitkár, az intéző bizottság tagja köszöntötte a küldöttközgyűlést, a Csongrád Megyei Tanács képviseletében pedig dr. Petrik István általános elnökhelyettes vett részt és szólalt fel a tanácskozáson. A vadászatról és a vadgazdálkodásról a legtöbb embernek csupán romantikus elképzelései vannak — célszerű hát a megyei beszámolóba kapaszkodva valamelyes reális megközelítés. Számokban: megyénkben 24 vadásztársaság működik, közöttük 3 bérkilövő (vadászati területtel nem rendeli kező). A társaságok 393 ezer hektár vadászterületet bérelnek. A vadászlétszám jelenleg 11114 — valamivel több, mint öt évvel ezelőtt, de ez a szám meglehetősen stabil. Egy vadászra 291 hektár jut. A jelentkező sok, ám a taglétszám szorosan, .iái&srfdl'uaa a vadászati lehetőségekkel. vagyis a sorbanállók száma a jövőben sem apad lényegesen. Csökken ugyanis a vadállomány ... A monokultúrás nagyüzemi termelés, a fák; erdősávok, csenderesek kivágása. a tanyahelyek felszámolása. a kemizálás és a. műtrágya csökkenti a vad. számára fontos élőhelyet, búvóhelyet gyakori a növényvédő szerek ártalma a vadállományra, az éjszakai mezőgazdasági munkák, a tarlók., nádasok és más búvóhelyek leégetése tovább rontja a vad megmaradásának esélyeit. A vizek is elszennyeződnek, a ragadozók elszaporodnak. És akkor még két kemény pusztító tél is jött... Meg az orvvadászok: hurkolás, csupdázás. légpuskázás, gépkocsis vadorzás... A vadállomány becslések szerint a következő: őz 10 ezer 800 — jó ezerrel kevesebb az öt évvel korábbinál; nyúl 46 ezer 600 — a két utóbbi esztendőben gyakorolt kímélet 8—10 ezres szaporulattal fizetett: fácán 58 ezer — jóformán fele az 1980. évinek; a vaddisznó viszont „honossá" vált — • 50—100 darabra becsülik a megvei 'állományt Legtöbb fejfájást a fácán okoz a vadászoknak, nedig évente több mint 66 ezer, nevelt fácánt bocsájtottak ki a területre. A mérleg „negatív". mert a közel 333 ezer madárból csak 294 ezret lőttek vagy fogtak viszsza élve, s hol van akkor a természetes szaporulat? A vadásztársaságok rengeteg társadalmi munkával járultak hozzá a vadállomány növeléséhez, megóvásához, ellátásához. Kiadásaik magasan növekedtek, bevételük szerényen. Tavaly 33 milliós bevételükre 30 milliós kiadás esett, pénzügyileg gyöngülnek, adósodnak. Mit csinálnak a vadászok, amikor nem lőnek? Fácánnevelőket, vadetetőket építenek, kutakat fúrnak, vadföldet művelnek, a vadászati berendezéseket. eszközöket javítják, külföldi bérvadászokat kalauzolnak, nyulat hálóznak exportra. tojást gyűjtenek — társadalmi munkában. Már-már minden vadásznap ellentételé ugyanannyi közösségi munka. De minthogy a vadállomány nemzeti kincs, megvédését, értékesítését, gyarapítását ma már csak ilyen áron lehet teljesíteni. Kiderül a beszámolóból, hogy a Csongrád megyei vadászok fegyelmezettek, áldozatkészek. s van elképzelésük a vadgazdálkodás feljavítására is. Fokozni akarják a dűvadírtást, próbálkoznak a fogoly mesterséges nevelésével (e madárfaj már. majdnem kipusztult, jelenleg védett), kacérkodnak a dámtelepítés gondolatával, növelni szándékoznak a vadászati kultúrát, fejleszteni a sportlövészetet. Mindenek előtt a fácántenyésztés korszerű útját-módját keresik. s különlegesen fontosnak ítélik programjukban az élőhely fejlesztést. Az egyesületi életben a demokratizmus, a rend. a fegyelem. a takarékosság, a közgazdasági szemlélet érvényt/értése ' a légh'ángsúTybsabb. Csongrád megye vadászati gondjai nem sajátosak, a vadállomány és a vadgazdálkodás mutatószámai az országos tendenciáknak megfelelően alakultak. Vadbőség és vadászati lehetőség dolgában még mindig az', élen jár: hatodikként sorolja a statisztika, még ha a vadászterület egyharmada gyönge természeti adottság'"' is. Nem versenyzés a tár gya a nagyobb igyekezetnek hanem a teljesebb népgazdasági haszon és a gazdagabb vadászöröm. Sz. S. I. Szikesváros Dorozsma Czeszélyes az idei ápri^ lis. Talán még annál is rapszodikusabb, mint amivel az állandó jelzőjét kiérdemelte. A hideg első napjaival ott folytatta, ahol elődje a március abbahagyta. Aztán a huszonegynéhány Celsius-fokos „forróság" két hétig már-már a nyarat ígérte. Ebben az időszakban virágok milliói bontottak szirmot. Még kéklett az idén késlekedő ibolya néhány bokra, illatozott a kulcsvirág, a fólia alatt szeglük bimbója pattant, a fűtött üvegházakban nyújtóztak a kulák, A szabadföldben szárb'aszükkentek és nyíltak a karcsú nárciszok, szint színre halmoztak a tulipánok. S ebben az időszakban sehol egy virágos jeles nap! Az Andreák és Emmák alig győztek vázát keríteni a névnapjukra kapott tenger virágnak. Nem viselik annyian e két női r.evet, hogv szobájukba a várost övező kertek minden egyszerre jött virága befért volna. Április tizedike után szinte óráról órára csökkentek a virágárak. Aztán a Marx a Csillag és a Szent István téren a tarjáni piacon és a boltok előtt nem is szálanként, hanem csokronként szabtak filléres árat. Nem volt I /. r •• •• Virogozon után ez másképp a Budapesti körút virágpávi Ionjánál sem. Ha a nárciszok lelkét nem vágta volna ketté a virágszedő ollója, biztosan megsértődnek azért, hogy húsz fillérért kellett áttepülniük a zárt lakásokba. Két hete, vasárnap délután szálanként öt forintért akartak nekem ajándékozni egy káludsokrot a lakótelep közepén. Ha megállok, talán még olcsóbban is adták volna. Az elmúlt hét végén a nagy tanácstalanság volt jellemző a virágpiacra. S/ombaton borongott, vasárnap reggel zuhogott. A szombati piacnyitáskor úgy tűnt. megint teli vödrökkef; bőröndökkel kell hazatérni a virágárusoknak, ötven fillérért és forintért kínálták a tulipánt háromnégy forintért a még ki sem nyílt gyöngyvirágot. Aztán hirtelen elfogyott a Termeten virág. Hála talán az ünneplő Valériáknak és Zitáknak? Tíz óra körül még néhányan tartották a hajnali árat, de egyes újonnan jött árusok újra szálanként három—négy forintért adták a csipkésszélű, ritka-cil'ra tulipánokat, s már sikerült eladni a virágbolt gyöngyvirágcsokraiból is a hivatalos. 18 forintos áron. Ismét lehe'•tott húsz forintot kérni a kakikért és adtak a vevők tizennégyet a cirmosszegfűért. A legkülönösebb virágai és a legstabilabb árai azért még mindig egy sátorlap alatt áruló hölgynek voltak. Igaz. az itt vásárolt szálak alatt sohasem kell cserélni a vizet, csak legfeljebb néha a port kell letörölni róluk. Az elszáradásuktól sem kell tartani, mert ez műanyag ... A piaci mozgásokból ** ítélve az idén sok kistermelő vélte úgy, hogy jövedelmezőbb a zöldségeknél virágot ültetni a földbe. Túl sokon váltottak. Ezért a virágözön utóhatása még egy-két hónap múlva is érezhető lesz. a tavalyinál feltehetően jóval magasabb primőrárakon. Persze, a paprika, paradicsom uborka árát nemcsak ez az egy tényező növeli de a terjeszkedő virágültetvények által elfoglalt föld is hiányzik a zöldségfélék alól. B. I. A Dugonics tér sarkán szállunk fel a villamosra, mint néhány évvel ezelőtt, íjmjkor Kiskundorozsmára utaztunk. Akkor a dorozsmai templom előtt volt a végállomás, most a Postás sporttelep előtt. A régi útvonalat még jelzik az ottfelejtett „beton talpfák". A Budapesti út elágazása után várjuk az autóbuszt. Lehangoló környék. ÜJ OSZTÁS A vásártérről indulunk gyalogsétánkra. Az útszéli árok felett szemétből épített hidat a szél. Aztán az „új osztás" csodaházai, mint oázis. Alig van két egyforma épület. Az egyéni ízlés tükörképei. A Szekerce u. 23. szám alatt hatan dolgoznak jókedvűen. A „gazda" Gyuris László 29 éves fiatulember. — Egy évvel ezelőtt kezdtük ásni az alapot. A 150 népvszögöles telket 63 ezer forintért vásároltam. A Hódgép szegedi gyáregységében -óolgoaom. Dorozsmai vagyok. Megbeszéltük a menyasszonyommal, hogy belevágunk az építkezésbe, hiszen saját otthont akarunk. Szerencsére a szüleink anyagilag támogatnak bennünket, ráadásul rokonokkal építjük az egyedi terv alapján készülő házat — mondja, aztán végigvezet bennünket a szobákon. — Ez lesz a nagy nappali. Lenn három szoba, fent pedig padlásizobát tervezünk. Itt lesz a fürdőszoba, a konyha. A garázsból nyílik a betonpadlós. bazaltkockákkal kirakott falú borospince. Eddig 300 ezer forintnál tartunk, de mire teljesen elkészül a ház, 800— 900 ezer forintba lesz. Az idén már szeretnénk beköltözni az alsó szintre, hiszen egy hónap múlva lesz az eskü vöm — mondja, aztán búcsúzáskor még utánunk kiált: — Azt el is felejtettem mondani, hogy két srácot szeretnénk! A PÁRTTITKÁR Virágba öltözlek a dorozsmai utcák. Meggyfák pompáznak szüzfehéren. amerre csak haladunk. A körzeti pártalapszervezet titkárnője Reseterics Sándorné fogad bennünket lakásán. Csaknem húsz évvel ezelőtt ismertem meg. Akkor a textilművek pártbizottságának titkára volt, és nem lehetett tője olyat kérni. amit ne tudott volna elintézni. Fonónőként kezdte, majd 13 éven keresztül pártbizottsági titkár volt, hat évig pedig a gyár munkaverseny-szervezője. 1981. június 9-én ment nyugdíjba. Különleges igazságérzet szorult bele. A fiatalokért még akkor is szót emelt, ha véleménye éppen nem egyezett a gvár vezetőivel. Fel kellett kötni a gatyaszárat bármelyik férfinak. ha vitába került vele. Tözsgyökeres dorozsmai 1982 óta a körzeti pártalapszervezet titkára. — Nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy rengeteg helyre bekötötték a gazt. az utcák zöménél lerakták a betonlapokát. Dorozsma: a nagy árvíz idején 1879 tavaszán önálló város volt. Négy vásár tartására kapóit privilégiumot. . . Területe m . 3628 hektár, amiből 299.7 külterület. A isi; hektáros zártkertben 1181 kiskertet tartanak nyilván. Ezeken kívül 12(1 hektárt lajstromoztak üdülőövezetként Sziksós-tó környéken, ahol 396 lelket oszlottak, ez ideig 274-el építettek he. Az 1981-es adatok szerint 10 ezer 068 r. lakosok száma. Ok 2972 házban élnek. Külterületén a lányok száma 138. Dorozsma, a szikso és a cigányok együvé tartoznak: 1979—80-hao felszámolták az ősi putrik.u. Ekkor 350-en költözhettek r. Húz,-, utcában épített telepre. A városrésszé lelt peremkerület egyik nevezetessége .-. szélmalom. Nagy alapszervezet a miénk, hiszen • 125 párttagunk van! Gondom viszont, hogy eléggé idős a tagság, kis nyugdíjból élő emberek. Sok feladatunk van a jövőben Dorozsmán. Meg kell oldanunk a vásártér takarítását. új gázfogadó állomás építése szükséges, hiszen a jelenlegi már nem bírja a terhelést. Az új lakótelep közelében nincs olyan boltunk, amely biztosítaná az ottlakók alapellátását. Vágyam; a dorozshiai' embereknek szívügyük legyen, hogy a házuk előtt parkosítsanak, virágokat ültessenek és azt tartsák is rendben. A tanácstagjelölő gyűlésen két fiatal hölgyet jelöltek Dorozsma választópolgárai. A párttitkárnő így jellemezte őket: — Mindkettőt szívesen látnám a tanácstagok között... Arról viszont egy szót sem szólt, hogy az egyik jelölt éppen a lánya, a Defagóvoda vezetőhelyettese. A férj által főzött kávét bármelyik titkárnő megirigyelhetné ... JUSZTIKA A Jerney utcában a Juszti-büfé előtt emberek beszélgetnék. Íme a büféről kialakult vélemény: — Tavaly olyan pacal és zúzapörköltet lehetett itt enni, hogy a városban azt hiszem nem talált hasonlót. Sajnos az idén már nem főz nekünk Jasztika. Valaki szórakozik vele. Hetenként eltömítik a szennyvízlevezetöt. aztán meg feljelentik ... A ikis büfében ragyogó tisztaság fogad. Hangulatos bárpult, italok, zene. Hogy miért nincs ételválaszték, arról csak nehezen beszél. Nem akar összeütközésbe kerülni a Köjállal. Az előbb említett okok miatt, ugyanis nem tud mosogatni. A Juszti-büfében azóta megcsappant a forgalom .., TORONYŐR 61-029. Egyértelmű, hogy ez telefonszám, de kérem, ne hívják, a toronyőr nem veszi fel — mert nincs. A hatvanas évek eleje óta. Utolsó posztolója, Dobai Dezső, elhunyt. Ennyi az információm, s ez amiatt fontos, mert igy mesélte Petrov András, a Tizenkilences utca 19-ben, s bizonyította Kormos Ferenc, a volt tűzoltóparancsnok a Negyvennyolcas utcában. így: — Idényjellegű munka volt ez. Aratáskor-csépléskor nélkülözhetetlen. Látja, ott a toronyban negyfelé néz az ablak. Annak idején négy kerületre osztották Dorozsmát. Lehet, hogy az ablakok miatt? Mindegy miért, tény, hogy praktikus volt, ugyanis ha a toronyőr tüzet látott, fogta a telefont és leszólt az őrsre, szűkszavú volt, csak anynyit mondott, tűz van! Mi pedig tudtuk, hová kell mennünk. Ezt a haranggal jelezte. Ha kettőt kondított, akkor a második kerület. Ugye. érti? s mit gondol, merre mentünk öt ütés után? Ne gondolkozzon, mondom én: a tanyavilágba. Volt ám, hogy a nagy kapkodásban rosszul számoltuk a harangszót, s akkor csak felnéztünk a toronyba és láttuk a kitett piros zászlót, éjszaka meg a piros viharlámpát, azok mutatták az irányt. — Meséljen emlékezetes tűzről. — Ez valóban mese — de igaz mese. ősöm mondta, aki 1876-ban jelen volt a tragédiánál. Akkor 76 ház égett le, a hetvenhetedikét égy tűzoltó mentette meg. aki a tetőszerkezet facsapjait elvágta, a tető kétfelé lecsúszott, így nem volt mit tovább gyújtani. Lehet, hogy ez volt az első tűzoltó újítás? Azt elfelejtettem, akkoriban csak nádtető volt, s a böjti szelek sodorták a zsarátnokot. — A közelmúltban bevégeztetett toronyőrségröl mondjon valamit. Miért vállalták az ügyeletet, ki fizetett, hány órát kellett szolgálni? — A fizetséget a magángazdálkodók adták. Hogy miért vállalták (ketten voltak) ki tudja? Így utólag úgy hiszem, szükségét érezték óvni a másét. Váltották egymást, a mai szóhasználattal élve 21 órás műszakonként. Érdemes leírni, hogy a szolgálatos őr nem aludhatott. Éberségét úgy bizonyította, hogy félóránként — a múlt században — kürtölnie kellett, később pedig harangütéssel jelezte, hogy fönn van. A kongatásból mindenki tudta azt is, hogy hány óra van. — Igaz. hogy egy tűz mentette meg az életét? •— Ha 56-ra gondol, igen. Október vége volt, amikor a tanácsháza udvarára gyűjtötték a kommunistákat. Szertárunk ott volt, mindannyiónkat belöktek a sorba, hogy ki-ki „érdeme szerint" kötelet kap. Szörnyű órák vcitak ezex, amikor valaki berohant az udvarba: tűz van a Bethlen utcában! Én ösztönösen elordítottam magam: tűzoltók a szertárhoz! Ök teljesítették a parancsot, a tömegben pedig döbbent csend. Kirohantunk a kapun. Édesanyám hallotta és mondta később: valaki elüvöltötte magát „ha nincs tűz, felakasztjuk a Kormost". A hír igaz volt. Kisgyerek játékból gyújtott meg istállót. Mi eloltottuk, visszamentünk, a kötél elmaradt, de követelték a gyereket. Csak annyit mondtam: csokoládét adjanak a kölyöknek! Persze a gyereket nem hozta senki! Mi maradtunk. Megmaradtunk! B. L.—A. S.