Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

r Csütörtök, 1985. április 25. 5 Május: békehónap Gazdag program megyénkben A magyar békemozgalom szép hagyománya, hogy az Országos Béketanács a Hazafias Népfronttal és a többi társadalmi szervezettel közösen tavaszonként megrendezi a béke- és barátsági hónapot. A május í)-én — az európai béke első napjával — kezdődő akciósorozat alkalmával a fasizmus felett aratott győzelem évfordulójára emlékezünk, széles körben ismertté válnak a Szovjetunió és a szocialista országok béketörekvései, s a rendezvények politikai tartalmát meghatározzák az új választójogi törvény alapján lezajló tanácstagi és képviselő-választások is. A főbb országos események mellett az egyes megyék lakói is gazdag programma' tesznek hitet a béke ügye mellett. Csongrád megyében május 6-án, a szegedi magyar—szovjet barátsági nappal é^ a Tisza Szálló koncerttermében megtartandó békehangversennyel kezdődik a rendezvénysorozat. Előtte, 2-án. 3-án és 4én, a népfront makói városi bizottsága autóbuszos emléktúrát szervez felszabadulásunk fontosabb állomásainak érintésével. Mórahalom 8-án, úttörők szavalóversenyének és nagygyűlésnek a színhelye lesz. Makón és Nagylakon 9-én magyar— szovjet barátsági napot tartanak. este békehangversenyeri emlékeznek meg a fasizmus fölött aratott győzelem 40. évfordulójáról. Ezen a napon este fáklyás fölvonulást és békedemonstrációt szervez Szegeden a KISZ városi bizottsága. Szentesen békegyűlés lesz az ifjúsági parkban, Hódmezővásárhelyen KISZ—Komszomol találkozóra gyűlnek össze a fiatalok a porcelángyárban, Csongrádon pedig békegyűlésen vesznek részt az úttörők. Kisteleken 10-én békehangversenyt, Ópusztaszeren 11-én békeemléktúrát rendeznek. Makón, a cipőipari szövetkezetben békegyúlést tartanak 15-én, 16-án megyei papi békegyűlésre kerül sor Szegeden. A következő -apókban békegyűlés. békefórum színhelye lesz a Szegedi Konzervgyár és a Paprikafeldolgozó Vállalat. Csongrádon 23-án a megyei ifjúsági klubok találkoznak. 25-én a Kiosz és a Kisosz szervezte békemajális színesíti a programot Szegeden, a Kállai-ligetben. Magyar—bolgár barátsági nap lesz Szegeden, 28-án, Vásárhelyen és Szentesen pedig 29-én. Szegeden 31-én fórumon. barátsági esten tesznek hitet a béke mellett a pedagógusok, illetve a nemzetiségiek. Az ópusztaszeri kisipari emlékházban június 1-én béke-, barátsági találkozóra gyűlnek össze a mesteremberek. 4-én pedig magyar—csehszlovák barátsági nappal. békenagygyűléssel. a lidicei emlékmű koszorúzásával ér véget a megyei béke- és barátsági hónap gazdag programsorozata. Az említett rendezvényeken kívül a népfront számos ülést, találkozót, baráti beszélgetést, fórumot és filmvetítést szervez a lakótelepeken, egyes községekben és a tanyákon is. A békehónap alkalmat teremt a népfrontkluboknak, a különböző társadalmi és tömegszervezeteknek is, hogy összejöveteleiken, tanácskozásaikon is hangot adjanak a magyar emberek békevágyának. Motívumok, dokumentumok Kiállítási napló Kiss Ferencemlélcünnepség A jellegzetes, zöld színű Gézának. harmadikat. színünnepi öltözetükben büsz- fén megosztva. Balogh Atkélkedtek a József Attila tilának cs Kálmán Zoltánsugárúti erdészeti szakkö- nak. Nádaskay Gábor, az zépiskola diákjai és tanárai iskola igazgatója a törzsgártegnap: az iskola névadója- dához tartozó 9 dolgozónak ra. Kiss Ferencre, a szegedi köszönte meg 10. illetve 15 erdők atyjára emlékeztek, éves munkáját. Ebben az évNemcsak ők. hanem a/, ben alapították a Kiss FeMTESZ Csongrád megyei renc-díjal. Ezt a legkiválóbb Szervezete. az Országos diákok nyerhetik el. iden a Erdészeti Egyesület Csöng- harmadikos Dudás Bélai étrád megyei csoportja! demesítette rá a tanár- ék is. Méltóbban aligha le- diákkollektíva. A tanulók hetetl volna fölidézni a kezdeményezték, szava/.haskiváló erdész munkásságát, sanak a legjobb tanúira. Aki születésének 125. évforduló- Ugvan díjat. nem kapott, ját. A középiskolában tu- csuk- a |P(ítöbb lanítvanv dománvos diákkörösök bizonyították. népes diáksereg szeretetet: ^zes lerenc foglalkozik szakmája kutatá- mérnöktanár. Az irodalmi sával. A kiállításuk megte- színpadosok — mert hogy a kintöi pedig tanúi Jehettek szegedi erdészek nemcsak egy hozzáértő. módszeres természetbarátok. hanem gyűjtőmunka eredményének, művészetpártolók i.s — müAz iskolai ünnepséget dr. sorral színesítették az ünnepséget, amelyen terniészelesen megkoszorúzták névadójuk mellszobrát. Hazánk akácgazdálkodá- an). Vidám sportversenyeksáról. a vadbőr kikészítésé- kel zárult a Kiss Ferenc ErKoszoru a névadó szobrán a tudományos diákkörösök (4 szekcióban összesen 20Bátyai Jenő, az MTESZ megyei alelnöke nyitotta meg, s dr. Csongor Gyözö helytörténész méltatta kortársbarátja, Kiss Ferenc étet- , .. , . ,. , , *, rol, de a relativitás olmelo- deszeti Szakközépiskola tegut.,at. Az ünnep, alkalomból ^ js ogV(>b té. napi ünnf,rsége. CSETE ILDIKÓ TEXTILJEIBŐL a SZOTE közművelődési bizottsága rendezett kiállítást az oktatási épület földszinti előcsarnokában. A függönyök, drapériák, asztali teritékek, alátétek következetességről. alázatról, kiérlelt és sajátos művészi attitűdről árulkodnak. Akad a bemutatott munkák között egy ars poetica értékű vászon is. melyre Szilágyi Jánosné 1904-ben Nagyalmáson rajzolt csodálatos motívumait mentette át. A kéz intelligenciája cimü néhány évvel ezelőtti csoportos tárlatra készült a munka, mely egyszerre tisztelgés a nép ősi tehetségének, az erdélyi parasztasszony irhotivumáradású kezének és példa, mérce és mérték rnai körülményeink között a művészi feladatvállalás, következetesség. igényesség és fantáziagbzdagság fonlossá. gára. Hűség a múlt kézműves értékei, a nép szépítő szándékai, a folytonosság és megújítás iránt. Kiérlelt motívumai kettős kotésűek. Részint a magyar folklór díszitöelemeiböl táplálkoznak. részint a magyar táj, e haza természeti élményeiből. Stilizált virága első látásra egy tulipán egyszerűsített. síkban ábrázolt nyomata. Ha jobban megfigyeljük ar.ya és gyermek eredendő kapcsolatára is rálelhetünk, a születő, befogadó, ölelő és elszakadó életek csodájára. Egyetlen ötlettel, a motívum elfordításával szálló madarak képzetét kelti. Íme, egy végletekig egyszerűsített forma az, alkotó kezén mily sokféle asszociációt kelthet, egyetlen technikai mozzanat új szellemi el menyeket nyújthat. A folklór kimeríthetetlen molivumkincse mellett a természet primér élménye a másik tápláló forrás. A szélben ringó búzakalászok selymes remegése, a nádasok bóbitás hajlongása, a füvek szélfésülte rendje. A természet költözik be Csete Ildikó textiljeivel környezetünkbe, ám nem konkrét búzakalász vagv valóságos nádszál formájában hanem ezeknek nyomata élménye, emléke, hatása. S kell-e hangsúlyozni, mit jelent a magyarság tudatában a búza? Az ünnepel. A verejtékes munkát és megérdemelt eredményét. Aggódást és örömet. Keservet és büszkeséget — a kenyeret, melyet életnek is nevezünk. A kenyeret adó föld és a kenyérért megküzdő ember is ott ringatózik, remeg, zizeg a kalászok jelképes szálaiban. S elérkeztünk ahhoz a megáLlupitáshoz, hogy Csele Ildikó rendszert alkotó, önálló képi nyelvet teremtő művész. Sajátos jelrendszerével kódolja látáskultúránkat, megkönnyíti a vizuális kommunikációt. Újragondolt gyerekjátékoktól az építészethez kapcsolódó alkotásaiig széles a művészi skálája. Az épületekben a szerves envség ragad meg — architektúra, anyagok, tárgyak és a puha textil egysége. Tanulságos és továbbgondolásra késztető tárlat ez. mely egyszerre szerez szellemi felüdülést és emberi elmélyedést. A lények változásaiban mindig alakuló egyedi készítésű textiljei, áttetsző függönyei, kristálytiszta íormavilágú teritői, rusztikus drapériái az igényes emberi környezet egyre fontosabb kellékei. Hogy a betonkalitkákban is susogjon nádas és zizegjen a búzakalász. Hogy valóban élet legyen az élet! LIEBMANN BÉLA FÉNYKEPEI ellentmondanak státuszának. ö ugyanis sohasem szegődött egyetlen laphoz sem belső munkatársnak, s mégis több szerkesztőség tekinti sajátjának. Ügy volt több mint hat évtizeden át a fényképezés amatör müvelője, hogy profi mivoltát soha senki nem vonta kétségbe. Igazi zsurnalfotós volt. a!*i pontosan tudta az ország melyik lapja mit vár, melyik szerkesztőnek mi a háklija. mire érdemes ráirányítani a keresőt. Aki a blendét figyeli. s a gép kis négyszögén szemléli a világot. lehet, hogy szegényebb a szem állal befogható széles horizontok bonyolult hatásaival, de bizonyára gazdagabb a részletek megismerésének mélységével, a koncentrált fogalmazással. A jelenlét, a hitelesség, a tanú bizonyítási és megőrzési lehetősége, a dokumentatív erő ragadhatta magával Liebmann Bélát Temesváron. 1919ben, amikor bátyja boxgépével a város fölött méltóságteljesen lebegő zeppelint fényképezte. Akkor érezhette meg először, hogy az utolsó kockp után még lennie kellene legalább egynek. Mert ha ott. akkor a nyolcadik kocka még üres. a kigyulladt léghajót i.s lencsevégre kaphatta volna, így csak a méltóságteljesen lebegő léghajó jelent meg másnap a tragédia hírével a Temesvári Hírlapban. Liebmann Béla azóta is ezt az egy kockát kereste. A vérbeli riporter senki más állal nem produkálható katlintási lehetőségét. Szegeden talált végleges otthonra, életmüve Szeged fotókkal irt újkori történelme. S ebből kiolvasható a kor újságfotósának ars poeticája: mindenütt ott lenni, ha lehet egyszerre két helyen; mindig tartalékolni legalább egy kockát a „nagy pillanatra"; objektív krónikásként szolgálni; feltárni mindazt, ami fontos vagy azzá válhat.,.. Ugye milyen egyszerű?! A 85. évét túllépő Liebmann Béla a közelmúltban alapítványt létesített a Csongrád megyei sajtófotó népszerűsítése, magas művészi színvonalú képek készítése, fiatal alkotók felfedezése céljából. Mint mondta, így szeretné viszonozni mindazt, amit Szegedtől, a szerkesztőségektől, az újságíróktól kapott. A Bartók Béla Művelődési Központ énp ezért jó érzékkel és frissen reagált e gesztusra és emeleti termében kiállítást rendezett az idős mester mintegy száz fotójából. Tandi Lajos erdész vetélkedőt hirdetett az intézet még hetekkel ezelőtt. ennek eredményét is egnap hirdették ki. Első a Radnóti gimnázium, második és harmadik helyet szereztek a ságváristak. A DEFAG igazgatóhelyettese. Gölll Mihály az egy esztendővel ezelőtt meghirdetett szakmai pályázatok díjait adta át. második helyet megosztva, Patocskai Istvánnak és Kósa mák mellett, referátumokat M. E. Nemzeti Zászló Lentinek A településfejlesztésben 1984-ben elert kimagasló társadalmi munka elismeréseként Lenti város elnyerte a Hazafias Népfront alapította Nemzeti Zászlót. A népköztársaság címerével ékesített jubileumi Nemzeti Zászlót és az adománvozásról szóló oklevelet szerdán Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke ünnepség keretében adta át Horváth József tanácselnöknek. Eszterlánc ®jg új film Színes magyar film. Irta: nevezett müfa.j jeles darab- a mai magyar iskolák légVörös Éva. Fényképezte: jait teszik közkinccsé, a va- körerői es pedagógusairól, Kurucz Sándor. Zene: Jcney iamikori Cilike-történetek az úttörőélet formalizmusáZoltán. Rendezte: Pétcrffy erősen korszerűsített, ha ról, az elvált szülők nyoAndrás. Főbb szereplők: úgy tetszik. némiképpen morúságáról, sőt. úgyahogy. Deres Henriett. Bánsági .11- „szocreálizált" változatait, még a mai 12 évesek világádikó. Bordán Irén. Kende- A gyermeklány többnyire ról is. Am ezek — szigorúan rcsi Tibor, Vajda László, tíz-tizenkét-tizennégy éves, csak villanások. Mert a sok Rajhona Ádám. a külvilág hazug és ostoba, „pöttyös-csíkos" dialógus, a A (félig-meddig) cimsze- de a Szív, az persze kitár- gyakran egymásnak ellentreplő hatodikos leányzó tóan megköveteli a magáét, mondó realisztikus betétek filmbéli mamája — a lelki S lön konfliktus, s lön meg- közé unos-untalan befuraelsősegély-szolgálatnál (ma- nyugtató, feloldó jellegű- kodnak a már említett álgyarul telefondoktor) dolgo- hangulatú befejezés. Továb- realista ábrázolás es a minzik Tehát amolyan pszi- bá könnyek, és szívhez — den látszat ellenére mégischológusléle. Azért „féle", újra a Szívhez! — szorított, csak életidegennek nevezheamiért az egész lelkisegély- kötetek. ronggyá olvasva tó látásmód elemei. Klári szolgálat (a" képes újságok borongós őszi éjszakákon. néni. a „kis zöld nö", azaz üzenö-rovataihoz és az ilyen Túlzás lenne azt állítani, a. barbár osztályfonok peljellegű brosúrákhoz hason- hogy Péterffy András filmje XnXiX^zXasX lóan) komolyságban mely- egészében e már vagy ^ viszont úgy beszéd XnaktoM toSas8 értékű: 25-:í« éves pöttyös-csíkos X™' "ahogyan "gyérnel^ is tekinthető. A mama tradico jegyében fogant de mekek előtt a legriasztóbb TIT-elismerések A Tudományos Ismeret- dr. Sipka Sándorné és terjesztő Társulat megyei Rácz Lajos, mindketten ügyvezető elnökségi ülésén hódmezővásárhelyiek, társulati kitüntetéseket A TIT Országos Elnökséadott át az arra érdemesek- gének oklevelét kapta Benők. dr. Gábor Miklósné, a lajski Nevenka, László SánTIT megyei elnöke és dr. dor, dr. Puskás Albert, dr. Sebe János, a megyei párt- Kiss Sándor, dr. Dux Ernő. bizottság osztályvezetője, dr. Kovács Miklósné dr. Hosszú időn át végzett tu- Nóvák Mária, dr. Juhász dománynépszerűsitő tevé- Antal, dr. Marótiné dr. kenysége elismeréseként a Korchmáros Valéria — vaTIT Arnnykoszorú.s emlék- lamennyien szegediek. Szenplakettjét kapta meg a Ha- lesről Siposné Magyar Anzafias Népfront Szegedi Vá- na, Hódmezővásárhelyről rosi Bizottsága, mint szer- pedig Gál József és Oláh vezet. Tiszteleti tagoknak János részesült e kitüntejáró díszoklevelet kapott tésben. foglalkozása tehát értékelési ho"y i<*skán lelni Párhuza" tanerő sem. irimbótom lehet s ennek mokat- az b,ztos Az Eszte<" Számos lunkc.ótlan jelekövetkéztében tegyük " sak lanc Esztert> <Deres Hen" net, hasonlóan nagy mennybátranídézőtolbea komoly- riett alakitja a kölülmé- ségü öncélú művésziedé- 'a sácot .. mélységet a tarS- nyekhez képest JÓ1) annyi" "tár idegesítő divattá lett, másságot x ami imígyen ban mindenesetre különbö- örökös k.merev.ieseKkel) , tolekápo ás *címérT marad — zik szamos könyvbéli előd- ami a ,eginkább feltűnő: iz nagySbó az ^Mrlanc kozmájától, hogy főhős nemigen tudhatjuk. végső Című ú imaevar film letere szinte semmmemu soron mit is akarhattak az * w k . iKé'-á" egyéni karakterrel aikotók az egész filmmel. Feltehetően sokan ismerik num rendelkezik. Ez még Röpke szeietkéjét felmutataz úgynevezett pöttyös es nem volna baj végtére is maj ifjúság egy csíkos könyveket. Ezek a Uplzálas 0itarán elvben rétegének, helyzetenek, kötobbnyire a leanyregenynek sok minden föláldozható, rülmenyeinek? Ehhez Eszkülönben is érzékelhető az ^er ,,láncolata" túlontúl véaz alkotói törekvés, hogy a künyka. A családi szituáció mai magyar társadalom jó harapófogójába szorított kisnéhány neuralgikus vonását fany vergődését ábrázolni a az általánosítások szintjén felnőtt világgal szemben, tárják elénk. Éppen csak kissé továbbfejlesztett pötyminduntalan, végig elő-elő- työs-csikos alapokon? Ehbukkan a lelki elsősegély- hez meg Eszternek nincs szolgálat cimzetü jelenség határozott karaktere, azon (vagy sorscsapás ahogy tel- tdli ^ogy értelmes, jószívű szik), a maga teljes és töké- nagyon szereti a mamáletes íelszinességével, didak- jat) akj erre rá is szolgál, ticizmusával, és alig-alig Bírálni az úttörőmozgalmat leplezett álrealizmusávaí. ^s a pedagógusokat? Sok És ez már baj. szempontból sokszorosan ráPedig őszintén szólva egy juk férne, de ehhez háromkicsit most is lehet ám saj- négy szalagjánál fogva odanálkozni a mű félresikerült rángatott snitt kevéske. Hát mivoltán. Mert az Eszter- akkor? Nem tudom. Marad láncban, a fentiek dacára, a lelki elsősegély-szolgálat, találni több. meglehetősen Abból viszont, gyanakszom, jellemző realisztikus (néha sokan nem kérünk, humoros) villanást például Domonkos László