Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

5 Hétfő, 1985. április 22. Diákszeminárium Szegeden Tegnap, vasárnap utaztak haza azok a finn. nyugatnémet, NDK-beli és magyar vendégek, akik a JATÉ-n, a felsőoktatás tartalmi és technikai kérdéseiről vitáztak — mást nem igen tehettek, mivel hogy hallgatók voltak. .Jóllehet a rendezők, a tudományegyetem KISZvezetösége, a megjelentnél Jobb országból nagyobb számú résztvevőre számítottak, a nemzetközi diákszeminárium maroknyi csoportját korántsem zavarta a kevés létszám: így gyakrabban jutott szóhoz mindenki. Magyarországon reformot sürgető hónapokat, éveket emlegettünk a minapig. amikoris megszületett az oktatásról — a felsőoktatásról is — szóló új törvény, ami természetesen nem jelentheti a téma körül kibontakozott társadalmi vita lezárását. Tartalmi és technikai kérdesek. hangzik a szeminárium címe, másként, mondhatnánk, a tartalom, a forma. vagyis a mit és a hogyan kérdéséi kerültek szóba Szegeden a hét vegen. Sokat hangoztatták a kifejezést: kreatív embereket képezzenek. Lukács Zoltán IV. éves vegyész a JATE-n: — Szerintem a H8-as oktatási reform nagyfokú stabilizálódást hozott Magyarországon, ugyanakkor a BO-as évekre nagyfokú elmaradást is okozott. Ugyanis Nyugaton mostanra létrejött egy olyan tömegű és minőségű szakember-gárda, amely képes a szemünk előtt zaló technológiai reformot véghez vinni. Gondolok a mikroelektronikára, a biotechA „szicíliai főorvos" és a hiszékeny asszony Mindig elcsodálkozom, amikor olyan bírósági akták kózótt válogatok, amikor hiszékeny és naiv embereket csapnak be. Idősödő hölgyeknél gyakori ok a hiszékenységre. hogy a sokkal fiatalabb szélhámos szerelmet színlelve, házasságot ígér... És a károsultak sokszor futhatnak a pénzük után. sőt olyan helyzetbe kerülnek, hogy jobbnak látják, ha nem kerül nyilvánosságra az ügy. Igaz is, barátaik, ismerőseik úgysem értenék meg — utolsó lehetőség adódott egy megkésett megértő szerelemre ... Nehéz elképzelni — mégis így történt —. hogy a három általános iskolát végzett férfi főorvosnak adta ki magát és ezt el is hitték. Az 53 éves asszony jóval megismerkedésük után panaszolta el a rendőrségen a 10 évvel fiatalabb „főorvos" szélhámosságait... Színhely az újszegedi fedett uszoda, ismertebb nevén „Kuglóf". Itt Román János 43 éves, Apátfalva. Csokonay u. 9. szám alatti lakos megismerkedik egy 53 éves magányos hölggyel. A medence szélén sántító kislány halad el mellettük. Román Jánosnak a legjobb alkalom arra, hogy felhívja magára a figyelmet. Csak úgy mellékesen megjegyzi: — Mi, orvosok segítünk az ilyen szerencsétlen embereken. — A következő pillanatban már beszélget az asszonnyal, akinek elmondja, hogy szicíliai születésű es a II. számú belklinika főorvosa. Néhány perc múlva rátér az anyagiakra: — Elég rosszul fizetnek itt Magyarországon, sőt minden sintérmunkát velem végeztetnek el. Van egy arab diák barátom, aki súlyos beteg és csak külföldi gyógyszerrel lehetne segíteni rajta. Sajnos most nincs pénzem, pedig a barátom felgyógyulása függ ettől. A hölgy 340 forintot ad Román Jánosnak mondván, most csak ennyi van nála, de másnapra randevút beszelnek meg, amikor újabb 200 forintot kap. Ekkor jön az újabb mese . . . — A klinikán lakom, a ruhatáram eléggé szegényes, ráadásul hivatalos vagyok egy orvosi bankettre. Nagyon szeretnék elmenni, de szégyellem a ruhám a kollégák előtt... Mit tesz a jószívű hölgy? Felöltözteti tetőtől talpig. A köszönet sem maradhat el. — Rózsám, drágám, köszönöm. Nagyon megkedveltelek. a tervem az, hogy feleségül vegyelek! A „főorvos úr" következő ötlete már egy romániai utazás volt, hiszen ott orvos házaspár ismerősei vannak. Meg egyébként is négy nyelven beszél, nem lehet semmi gondjuk. Ezúttal 5 ezer forintot vesz fel az utazásra. A pénz elúszik, az utazásból nem lesz semmi... Legközelebb a Liget vendéglőben találkoznak. Román János házassági ígéretet tesz, de ennek fejében a hölgy arany pecsétgyűrűjét veszi „zálogba". Igaz megígéri, hogy arany nyakláncot csináltat „Rózsájának". Ezután hetek telnek el. mire újból jelentkezik a „főorvos". íme az újabb történet: — A klinika Mercedesével utaztunk három kollégámmal Debrecenbe egy orvoskongresszusra, amikor karamboloztunk. Én vezettem. A kocsi összetört, a kollégákat pedig Debrecenben a klinikán ápolják. Menjünk el meglátogatni őket... A hölgy pénzt vesz magához és elindulnak Debrecenbe. Román János megbeszéli hogy előr'emegy. szíve választottja pedig várja meg az állomás várótermében. Ahhoz azonban, hogy a jogosítványát visszakapja. 12 ezer forintra van szüksége. A nő ismét a péntárcájába nyúl. A „főorvos" egy órát elszórakozik az első kocsmában, majd visszatérve örömmel közli, hogy a kollégái jól vannak, viszont a kocsira meg 12 ezer forintot kért a szerelő. Ezt az összeget is megkapja, sőt hazaérkezve Szegedre, még 800 forint kölcsönt fizetésig. Ki tudja meddig húzhatta volna az esküvőt, meddig tartott volna még a hölgy félretett pénzéből, de elérkezett az a nap, amikor megkezdődhetett a „visszaszámlálás" . . . Erre akkor adódott lehetőség amikor a hölgy megjelent a belklinikán és a portán Jósé Joún főorvos urat kereste. A nemleges válasz után megkérte a portást, hogy telefonálja végig az összes szegedi klinikát, kórházat. Sehol nem ismertek ilyen nevű főorvost. Az átejtett hölgy csak ettől a pillanattól kezdett gyanakodni. Barátnője unszolására jelentkezett a rendőrségen és közölte, hogy másnap van randevúja Román Jánossal, azaz Jósé Joánnal a postán. Ekkor ugyanis 25 ezer forintot visz a „főorvosnak", mivel közösen vásárolnak egy Trabantot. A postán azonban nemcsak a hiszékeny asszony várta .. . Román János azonnal beismerő vallomást tett. Sőt, amikor a vizsgálati osztályon találkoztak, megígérte, hogy ha kiszabadul, nagy lakodalmat csapnak, a nótáját is elhúzza a hölgynek, hiszen mint mondta: én vagyok Békés megye legjobb prímása! Mindehhez hozzá tartozik, hogy három gyermek édesapja, külön él ugyan feleségétől, de a házasságot még nem bontották fel Bagaméry László nológiára. a távközlés forradalmára. Ha mi ezzel a folyamattal lépést akarunk tartani, olyan felsőoktatási rend szükségeltetik, amelynek legfőbb célja a kreatív, a gondolkodó értelmiségi képzése. Jávor Judit meg csak elsőéves a szegedi tanárképző főiskola matematika—fizika szakán. — A szellemi kapacitások kihasználásáról sokat beszéltünk. Arról. mennyire nivellál ez az oktatási rend ahelyett, hogy differenciálna. Ha lenne elég ösztönző húzóerő, nagyobb különbséget tenne diák és diák között. persze a megítélés alapja feltétlen a teljesítmény, a tehetség lenne. Gyógyirt hozna, gondolom, a passzivitás ellen is, s megszűnne ez a „tömegtermelés". Teszár Láseló szegedi joghallgató: — Tenv és való. passzívak vagyunk, akár az oktatúsi. akár a szociális-érdekvédelmi kérdésekben. Van — lenne — probléma éppen elég. Én az, egyetlen kiutat az elitképzésben, a szakosodásban látom. Nem értem, miért félünk annyira a ki választódástól. Diák és tanár. ha produkál, nagyobb eredményt mutat föl az átlagosnál, kapjon megkülönböztetett figyelmet, elismerést. Mint kitűnik. kritikus, egyben önkritikus vélemények ezek. ,s ez a hangvétel jellemezte a szemináriumot is. A külföldiek megismerhették a szegedi tudományegyetemet. ez is célja volt a nemzetközi diáks/.emináriumnak. Amint Kozma József, a KISZ-bizottság titkára fogalmazott, a szemináriumon mutatott készséget a párbeszédre folytatni lehet, söt, kell. például a nemzetközi éoítőtáborokban. Mag Edit Megkondult a városháza nagyharangja Száz éve égett le a színház Szeged első kő-szinháza a bécíi Fellvcr és Helmer cég tervei alapján épült. Tervdokumentumait és a színházbelsőt ábrázoló színes metszetraj/.okat a Levéltár őrzi, az épület tömbjének formálódását viszont a Somogyi Könyvtár és a Múzeum gyűjteményében levó korabeli fényképeken követhetjük nyomon. Az. árvíz utáni Szeged újjáépítéséről készített felvételek több képén tűnik fel a felúllványozolt épület (1882). Távlati képen környezetében láthatjuk a még belül épülő, kívül már kész színházat a Tisza-partig nyúló, akkoriban parkosított Stefánia térrel. A reprezentatív épületet a királylátogatási album (1883) számára ix lefényképezték. Egy kitűnő felvétel közel hozza es plasztikusan őrzi az első köszinház mívesen kialakított, fehérre meszelt falait. A város fölé emelkedő impozáns épület messziről hirdette „ennek a városnak szellemet és áldozatkészségét. Fehér fala messze beragyogott a pusztába" — írja városát szerető pátosszal az akkori újságíró. A szegedi Nemzeti Színházat ISU3. október N-én a király nyitotta meg. Ez a színház volt a szegedi újjáépítés legnagyobb büszkesége, és másfél év múlva, IS65 tavaszán, tiiz pusztította el. Száz év távlatúból a Szegedi Napló és a Szegedi Híradó április 23-i híradásainak soraiból máig átsüt, milyen megdöbbenést keltett a kaLáng és füst csap ki az épületből Bingo Benkó Sokszor olvashatunk rövid közleményt, X. vagy Y énekes. zenész külföldön fellépett itt, vagy ott. Azt már csak feltételezhetjük, hogy valószínűleg sikert is aratott, különben nem kapott volna meghívást. Művészeink határon túl' fogadtatásáról, kinti szereplésüknek visszhangjáról nagyon keveset tudunk. Pedig állítólag zenei kiválóságaink rendkívül exportképesek, és zenei életünk jó valutatermelői „iparág". Épp ezért nagy érdeklődéssel forgattam Riskó Gézának a Benkó Dixieland Band amerikai és mexikói turnéjáról szóló riportkönvvét. Az Esti Hírlap munkatársa, aki a zsurnaliszták göröngyös pályáját éppen Szegeden kezdte. véletlenül csöppent a kirándulásba. Az rendjén van. hogy Benkóékat meghívták Amerikába. Ha már ott lesznek, akkor meg kellene örökíteni turnéjukat. hiszen nem mindennap invitálnak magyar dzsessz-zenekart a dzsessz szülőföldjére. Ezt mondogatta fünek-fának Koltay Gábor filmrendező. (Neki is köze van Szegedhez, ö rendezte tavaly nyáron a szabadtéri nagysikerű István, a király rockODerát.) Senki nem hallgatott rá, egyszerűen financionális okok miatt. Az illetékes intézményeknek. szerveknek nem volt erre az útra kemény valutája. Aztán egy budapesti nagyvállalat reklámcélból felvállalta a támogató szerepét. így szállhatott a filmes stáb és annak riportere. Riskó Géza a tengerentúli járatra. Véletlen szüleménye a Bingo Benkó című könyv, és ezt becsületesen meg is írja a szerző. Azért időzök el az utazás születésének körülményeinél. mert a honi tollforgatók szegénységét, a rendszeres külföldi riportutak korlátozott lehetőségeit néha leleményesseggel oldani és bővíteni lehet. Természetesen ezenkívül csupa izgalmas dolgokról olvashatunk: hogyan nyerik e! Benkóék a nagyérdemű közönség szimpátiáját, a legjobb külföldi együttesnek járó pálmát. Még New Orleansban is jegyzik őket, pedig ott minden utcasarkon áll egy zenei zseni. A riport hü krónikása a Band tengerentúli sikerjárásának. Mellesleg az író jól megfigyeli az amerika' társadalom szokásait. megjelenik a különböző fogadásokon, ahol egy sajátos életforma intimitásai közé is bepillanthat. Az események és érdekességek tükrözésénél a könyv több, mint egy riportkötet. Riskó élményeit szociológiailag is feldolgozza. Tipikus példa aria. amikor Las Vegasról, é; ennek apropóján a maffiáról ír. A hazai mozinéző képzelete a maffiát a lövöldözéssel és a gyilkolással társítja. Las Vegasra nem ez jellemző, ott a nyugalom mindennél fontosabb. szervezet őrzi a játékosok biztonságát, és garantálja sokaknak a szerencsét is. Különben nem lenne olyan népszerű a világon ez a iáték paradicsom. Mégis jelen van a maffia, és az író szerepüket, kilétüket próbálja megfejteni, újabb magyarázatéi keresve a hírhedt jelenségre. Nemcsak ilyen szenzációkkal traktál bennünket a szerző, múlt szerdától bizonyság, amit ö még Mexikóban nem sejtett, hogy biztos résztvevői leszünk a 86-os világbajnokságnak. Acevedo úrral. a Mundial '86 szervezőbizottsága operatív főnökével készítet' interjúból megtudjuk, nem lesz olcsó mulatság annak. aki a helyszínen szeretne drukkolni. A jegvek 3-tól 59 dollárig vásárolhatók. H. M. tasztrófa a szegediekben. Érdemes a történteket az érzékletes leírások alapján felidézni. A színházban április 22-én délelőtt színpadi próbák folytak: Pálmai Ilka művésznő szegedi tartózkodásának Nőemancipacio című búcsúelőadásáru készültek. Ugyanezen a délelőttön tartották a szokásos havi „tü/.rendőri" vizsgálatot is. Leírása ma már tűzoltás-történeti érdékésség. Megtudhatjuk, belőle például azt is, hogyan mutatta be a tűzoltóparancsnok a légszesz fecskendő működését. A színházi próba, a vasfüggöny mögött, háromnegyed kettőig tartott. Három óra előtt érkezett a színházi bizottság a szokásos postabontásra, amikor „a színpadra vezető lépcsőn hukdosva rohant lefelé Hajor Jenő színhazfestö, színéből kihalt arccal ...Ég. ég a zsinórpadlás, ég!!" —kiabálta. A tust először a zsinórpadlás „ventilláció-lyukán" tört ki. ezt a vigadó kőfalain dolgozó munkások vettek észre, és tüzet, kiabáltak a falakról. Az ott-tartó/.ko,do Jiraszek Nándor és Uaclio mérnök rohant elsőnek a színház bejáratához, az ajtók azonban zárva voltak, így ezek ablakait bezúzva hatoltak a színház, belsejébe. ,,Iszonyú kép tárult eléjük. A lebocsátott vasfüggöny mar izzó allapotban piroslott. és fölötte s alatta a hosszú. széles nyelvekben csapkodott ki a láng a színpadról. a zsinorpadlasról a nézőtérre." A lelefonvészjelre alig 5 perc alatt lölhangzottak a „városi és önkénles tűzoltók vészjelző sípjai, a katonaság dobpergése." A városháza nagyharangja három óra öt perckor kondult meg, egyegy messze zúgó üléssel jelezve. hogy tűz van. Döbbent arcú emberek lepték el a színház környékét és a mellékutcákat. Ezeket u perceket rögzíthette Ravasz Imre felvétele, melyet, a Horváth Mihály utcai műterméből kirohanva készített. Ezen a színház még ép. és „világosan kivehető a sokaság is, mely a színházat körülvette." Huszonnyolc városi, ugyanannyi önkéntes tűzoltó, 10 Kéményseprő eröíeszi tése aránytalanul kevés volt a tüz. dühöngésével szemben, melynek terjedését nagymértekben segítette az erős északnyugati szél. Védeni kellett a közelben álló épületeket i.s. Fél négykor lángban állott a nézőtér és a homlokzat tetőzete is, ekkor dőlt be uz izzó vasfüggöny a nézőtérré. Háromnegyed négykor az óriási csillár zuhant le a magasból. Egy-egy ilyen mozzanat óriási robajjal, fekete pernyeesővel, tüzes vasdarabkák, összeolvadt üvegdarabok szerteröppenésével járt. Ilyen üvegszemek kerültek a múzeumba 1939-ben Heke Gyula miniszteri tanácsos adományaként. „Esti hat arakor elmondhattuk. hogy a szegedi színház volt" — írja a Szegedi Napló munkatársa a puszta faluk láttán. A színpad es nézőtér helyét parázstömeg borította. Éjfélkor ugyanilyen megdöbbentő a látvány a színház, kopasz l'alai között izzó parázstömeggel. A kiégett színházat körülvevő falakról készült Letzter és Társa cég fényképe, mintegy bizonyítékul, hogy a leírások nem túloztak a pusztulásról. Már uz első tudósítások azzal értek végei, hogy a szegedi kőszínháznak minél előbb újra fel kell épülnie. A megvalósítás nem sokat váratott magára: ISSti. október 2-án ünnepélyesen meg is nyitották. Az első kőszinházra vonatkozó, eddig feltárt dokumentumokat — az évfordulo napjától — a Móra Ferenc Múzeum előcsarnokában tekinthetik meg azerdeklödok. T. Knotik Marti Kisiklott két vagon Szerencsés vasúti baleset történt szombaton Kiskundorozsmán, az úgynevezett ..szállásvágányon". Két tehervagon kisiklott, és közel 100 beton talpfát megrongált. Emiatt az iparvágányokon mind a Délépnél, mind pedig a Zöldértnél szünetelt a forgalom. A baleset-elhárítók ínég szombaton kiemelték a kisiklott vagonokat. A pályafenntartók vasárnap 14 órára kicserélték a megrongálódott pályaszakaszon a tulofakat. A Zöldért is megkapta vasárnap délután azokat a vagonokat, melyekben primőr árukat — retket es salátát — szállítottak szomszédos országokba. Először a Délép iparvágányán indult meg a forgalom. A beérkezett építők, anyagokat a szokottnál gyorsabban kirakták, igv segítették a Zöldért munkáját is. A vasút kerülő úton tudta az exporthoz biztosítani a szükséges vagonokat. I