Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

2 Szombat, 1985. április 20. Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) hangolt beruházási igénye­kel. A tanács további helyi bevételei ezen XeM^kiudá­soltiit lesznek íohéMk A KIM ÚCM >K ÜNÁ 11 < WIGI^FLP VE­kedni fog Annák nyoíflWi is, hogy megszűnik a tanácsuk költségvetésének eddig több alapra történd elkülönítése, és csökkenni fog a költség­vetési kötöttségek, az úgy­nevezett kötelező előirány­zatok száma. Természetesen ez a meg­növekedett önállóság hatal­mas felelősséggel i.s jár. A tanácsnak ugyanis, miköz­ben joga lesz többletbevéte­leiből többletkiadásukat fi­nanszíroznia. azzal is szá­molnia kell. hogyha a bevé­telek elmaradnak, azok nem nyújtanak a tervezett kiadá­sokra fedezetet, akkor a ki­adásokat csökkenteni kell, vagy helyi hutáskörben kell pótlólagos bevételi lehetősé­get keresni. Ez indokolja: a rendszerbe építsünk be egy olyan elemet hogv a taná­csok tartalékokat, irányozza­nak elő a gazdálkodásukhoz. A kormány a fővárosi es megyei tanácsokat ilyen tar­talék képzésére kötelezheti, s kötelezni is fogja. Mindezek a módosítások — hangsúlyozta Hetén,vi Ist­ván — érintik az országgyű­lés szerepét is. megerősítik a törvényhozó testület joga­it. A tanácsoknak nyújtott állami támogatás megállapí­tása. illetve esetleges mó­dosítása az országgyűlés hu­táskörébe tartozik. A Mi­nisztertanács tájékoztatni kötele.s az országgyűlést, ha szükség esetén korlátozni kívánja u tanácsot megillető jogot a többletbevételekkel, maradványokkal való gaz­dálkodásban. A tanácsi gazdálkodás fo­kozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költségvetésben, ha­nem csupán uz állami támo­gatások rovatával kapcso­Sarlos István és I.ázár György az ülésteremben lódnak ehhez. Annak erde­kében azonban, hogy az or­szággyűlés az eddigihez ha­sonlóan teljes áttekintéssel rendelkezzék pz állami pénz­ügyekről, tájékoztató jelle­gű. teljes körű államháztar­tási pénzügyi mérleg fog készülni amely összevontan bemutatja a központi es a tanácsi bevételeket és kiadá­sokat. Igv az országgyűlés az eddigihez hasonló módon adatokkal rendelkezik majd, például áz oktatásügy, az egészségügy vagy más szak­ágazatok előirányzatairól és azok teljesítéséről. A javasolt módosítások közül a miniszter még há­rom témát emelt ki. Az egyik: a tanácsok lehetősé­get kapnak gazdasági társu­lásokban való részvételre, pénzeszközeiket más taná­csoknak átengedhetik: ez a lehetőség a vállalatoknak és a tanácsoknak a lakosság egésze érdekeit szem előtt tartó együttműködését hiva­tott. előmozdítani. A másik: a jóvúbbn az. alan- és kö­zépfokú lakossági infra­strukturális ellátás fejlesz­tése. valamint az. iléérv lé­tesít mon vek lénntdrlása. lét-' rehoz.ása — hacsak jogsza­bály másképp nem rendel­kezik — általában a helyi tanács feladata lesz. A har­madik: reálisan számolni kell azzal, hogy a jogi ren­delkezést követően a gazda­sági lehetőségek, jogosult­ságok csak bizonyos fokoza­tossággal terjedhetnek ki. Igv például a tanácsi bevéJ telek es kiadások szabályo­zásakor figyelembe kell venni a jelen tervidőszakról mzódó kötöttségeket, kö­telezettségeket, s a • lehető­ségek ezutáni megnövekedé­sével lehet teljes mértékben kibontakoztatni a bevezeten­dő rendszert. A miniszter tájékoztatta az. országgyűlést arról, hogy a terv- és költségvetési, va­láinint jogi, igazgatási es igazságügyi bizottságai együttes _ülésükön mindkét törvényjavaslatot megtár­gyaltak és elfogadásra java­solták. A tanácsokról szóló törvényjavaslattal kapcso­latban a képviselők meg­kapták a bizottságok együt­tes üléséről szóló jelentést. Hotényi István javasolta, hogy a törvényjavaslatnak a jelentésben megszövegezett módosításait, is főgadják éli Ezután arról beszélt, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályul növekvő politikai felelősseget rónak rájuk. Még inkább követélménnyé válik, hogy a tanácstagok a testületi vitákban nyíltan és felelősen képviseljék vá­lasztóik érdekeit. így válik a tanácsülés széles körű tár­sadalmi ellenőrzési fórum­má. ahol valóban ütköztetik és valóban egyeztetik az eltérő véleményéket. erde­keket. Mindez változásokat igényel a tanácstagok. a szakigazgatási szervek es a testületek m u n kamódszeré­ben egyaránt. Különösen fontos, hogy a nagy jelentő­ségű kérdéseket, például az ötéves tervet már a koncep­cióalkotás szakaszában meg­vitassa a tanács, és döntése eligazító legyei) a további részletes tervezőmunka szá­mára. Az így meghozott végső tervdöntés végrehaj­tása során jobban lettet és kell számítani az egész la­kosság elkötelezett részvé­telére. • — A módosított törvények társadalmi halasai vélemé­nyünk szerint érdemi hoz­zájárulást jelentenek majd az. MSZMP XIII kongres/.­• sztisárí H i t ű zöt'trí= toewi'/e t i programmá vált- céjok -tel­jesítéséhez — mondta a pénzügy miniszter. Várkonyi Péter Hazánk aktív és elkötelezett tagja a Varsói Szerződésnek Várkonyi Péter külügymi­niszter beszéde bevezető ré­szében emlekeztetett arra: harminc evvel ezelőtt, 1055. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláir­tak azt az okmányt, mely létrehozta államaik politi­kai védelmi szervezetet, a Varsói Barátsági. Együtt­működési es Kölcsönös Se­gítségnyújtási Szerződést. — Erre a lépesre azt kö­vetően került sor, hogy a nyugati hatalmak 1049-ben létrehozták az Észak-atlanti Szövetséget; felfegyverez­ték Nyugat-Németországot, majd bevonták a NATO-ba. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy elutasították a Szov­jetuniónak a kollektív eu­rópai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseit és a hideghá­ború útjára léptek. Az eu­rópai szocialista országok a fenyegető veszelyekkel szemben saját politikai vé­delmi szervezetük létreho­zására kényszerültek. A Varsói Szerzödes az eszmék, az alapvető célok és érdekek közössége alap­ján önkéntesen társult szu­verén szocialista államok olyan politikai védelmi szö­vetsége, amely egyetlen más ország ellen sem irányul. Maga a szerződés tartal­mazza azt is, hogy a szövet­ség megszűnik, ha létrejön a kollektív európai bizton­sági rendszer. Sajncs ezt mindeddig nem sikerült el­érni. A Varsói Szerződés szinte kezdettől fogva hir­deti, hogy kész a NATO­val egy időben megszüntetni szervezetét és működését. Ez a szándék sem tatált vi­szonzásra a NATO részéről, sőt az imperializmus szél­sőséges köreinek politikája miatt kedvezőtlenül alakul a világhelyzet, fokozódik a fegyverkezési, hajsza, növe­kednek a békét fenyegető veszelyek. A Varsói Szerződés tag­államai a szervezet megala­kítása óta következetesen síkraszálltak a békéért. a nemzetközi biztonságért. Nem törekedtek es ma sem törekszenek egyoldalú elő­nyökre, erőfölényre. ha­nem az egyenlőségen. az egyenlő biztonságon, az egy­más jogos biztonsági érde­keinek figyelembevételén alapuló, építő jellegű kap­csolatok fejlesztésén mun­kálkodnak. A harmincöt ország törté­nelmi jelentőségű helsinki tanácskozását követően a Varsói Szerződés tagállamai komoly erőfeszítéseket tet­tek együttesen és külön­külön is annak erdekében, hogy a politikai enyhülés a katonai területre is kiter­jedjen. Nem rajtuk múlt. hogy ezek nem hozták meg a békeszerető népek által joggal várt eredményeket. Közös meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások út­ján kell megoldani, s a bé­kés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A Varsói Szerződés javasol­ta az Észak-atlanti Szövet­séanek, hogy kössenek szer­ződést az erőszak alkalma­zásáról való kölcsönös le­mondásról, és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Kez­deményezte Európa vegvi­fegyver-mentesiléset. továb­bá a katonai költségvetések kölcsönös csökkentését. Ez csak néhánv a Varsói Szer­ződés legutóbbi években tett mintegy harminc olyan ja­vaslata közül, amelyekre a NATO mihdeddig érdemben nem válaszolt /V Varsói Szerződés tag­államainak közösen kialakí­tott álláspontja, hogy a vi­lágpolitikai helyzetben meg­levő súlyos gondok ellené­re a kedvezőtlen folyama­tok nem visszatérdíihatatla­nok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Genfben új szovjet—ameri­kai tárgyalások kezdődtek a nukleáilis és űrfegyverzet­ről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyaláso­kon. mert hazánk is abban érdekelt hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jelen­tős csökkentését, megakadá­lyozzák a fegyverkezési ver­senynek a kozmikus térség­re történő kiterjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorba­csovnak, az SZKP KB fő­titkárának április 7-i beje­lentését i.s. amely szerint ez év novemberéig szóló ha­tállyal a Szovjetunió mora­tóriumot hirdet közepes ha­tótávolságú rakétáinak tele­pítésére. es leállítja Euró­paban egyéb válaszintézke­déseit is — A fennállásának 50. évfordulójához kózelgo kö­zös politikai védelmi szer­vezetünk rendeltetéséhez hí­ven szilárd, megbízható tá­masza szocialista építőmun­kánknak: részvételünk a Varsói Szerződés szerveze­tében megfelel hazánk alap­vető nemzeti érdekeinek. A Magvar Népköztársaság ak­tív és elkötelezett tagja a Varsói Szerződésnek, eleset tesz a taeságból reá háruló kötelezettségeknek. Ereiéhez s lehetőségeihez mérten a testvéri szocialista országok­kal szoros együttműködésben részt ve.sz a Varsói Szerző­dés keretében összehangolt, az enyhülés, a világbéke megőrzését célzó külpoliti­kai irányvonal valóra vat­tásában. Ez év június elején lejár a 30 évre kötött Varsó" Szerződés hatálya. A mosta­ni nemzetközi helyzet rea­litásai a szocialista közösség államait arra késztetik, hogy szocialista vívmányaik vé­delme. a nemzetközi b'z.ton­ság erősítése és a világbéke érdekeben meghosszabbítsák szerződésüket. Pártunk XIII. kongresszusa is kifejezésre juttatta, hogv ez indokolt és helyes lépés, tói szolgálja népünk érdekeit, a béke megőrzését. Az országgyűlés külügyi bizottsága április 16-i ülé­sén támogatólag egyetértett, azzal, hogy a Miniszterta­nács megbízásából kérjem a tisztelt országgyűlést, fogad­ja el a következő határoza­tot: „Az országgyűlés fel­hatalmazza a Magyar Nép­köztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására" — mondotta végezetül a kül­ügyminiszter. Lenin realizmusa í v (születésének 115. évfordulóján) „Leninben nincs semmi, ami akár távolról is emlé­keztetne valamiféle önmagába fordulásra; a siker nem teszi elbizakodottá, a .kudarc nem letörtté. Tagadja, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekre az ember nem képes a gyakorlatban válaszolni. Lenin egyik a kevés nagy em­ber közül, akiknek nagyon sok, a leglényegesebb sikerült, s éppen a gyakorlatban. Mégis — vagy talán éppen ezért — aligha volt még valaki, aki olyan józanul és pátoszmentesen fogta volna föl az elkövethető és elköve­tett hibákat: ,Nem az az okos. aki sohasem téved. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Az az okos, aki nem követ el túl lényeges hibákat, és érti a módját, hogy gyorsan, könnyedén kijavítsa őket.'' A cselekvő ember sorsának ez a nagyon is prózai felfogása minden patetikus vallomás­nál jobban kifejezi Lenin beállítottságának lényegét. Éle­te állandó cselekvés, szakadatlan harc. s egy olyan vi­lágban cselekszik és harcol, amelyben — legmélyebb meg­győződése szerint — nincs helyzet, ami kiúttalan volna, akár neki, akár ellenfelének. Ezért volt számára az élet Vezérelve, hogy mindig felkészülten kell Várni a cselek­vés. a helyes cselekvés pillanatára." Lukács György élete végen írott visszatekintéséből ideztem ezeket a mondatokat, mert egy bölcs öregember fontos üzenetét hordozz.ák. m Az utókor mindig tiszteletlen valamelyest elődeivel, már csak azáltal is, hogy az eltelt évek távolságából szem­lél, tehát önkényesen tömörít, olyan kapcsolódásokat lát meg. amelyekről „akkor" nem is tudhattak. A nyolcvanas évek közepéről Leninre tekintve — elsőként a szüntelen, életet betöltő cselekvés ragadja meg az érdeklődőt. Egy ember, aki folyvást akart valamit, aki nem szűnő ener­giával ösztönözte, vezette, sürgette környezetét. egesz Oroszországot, a változásra! Már pedig a változásokban nem csupán az u riasztó, hogy csinálni kell miattuk va­lamit, de ráadásul még következményük is van. a holna­pok mássága! Az emberek közül azonban sokan jobban szeretik a nyugalmat, a bevált szokások szentesítette csen­dességet, mint a békességet földúló új utakat. Lenin cselekvéssel töltött életet élt, de hu csak ezt vennénk észre, a lényeg elsikkadna: nevezetesen, mind­végig tudta, minek, mivégre folytat küzdelmet! Értette a világot és ezért volt bátorsága megváltoztatni. Természe­tesen egész- valójával hitt igazában, zálogul adta az éle­tét, de. ez még önmagában nem emelné ki kortársai tö­megéből. Hite attól vált — akár szó szerint értve is — hegyeket mozgató energiává, hogy felkészültségére, való­.ságiSnieretére alapozta. Nem fanatikus volt, hanem cselek­vő tudós! Ezért amikor életelveiről beszélünk, jobb sze­rény szavaknál maradnunk, olyanoknál, amelyeknek még van valósugfedeZelé^ „Töb^ tynyigmeretre ys ijvesebb. a kommunista elviseg tgenyevel lellepífszocsutura van szük­ség." Egy ilyen1 memdutnu eltűnődve ixK jllanipulgái még 10<t5-ben is kritikussá válik, mert jelenünk szovegtenge­reból mind- türelmetlenebbül halászgatja uz információt. 0 Lenin folyamatosan szem előtt tartotta a konkrét hely zeiek konkrét elemzésének igényét, sőt követelményét. Ez az elv ma alkalmasint számos jelentős személynek egyen­lő a földhözragadt szemlélettel, ezért tekintetüket folyvást' a kozmoszra vagy a nagyszerű távlatokra függesztik. Bi­zonyosan kell a tág horizontú gondolkodás is, ha képes öt­vöződni a köznapok valóságával magyarázatként, célkitű­zés formájában. Am szocialista haladásunk tervezése me­rő képzelgéssé válik, ha a valóságos viszonyoktól elszakad­va próféciálunk. Az utóbbi években sokat beszelünk a szakmai hozzá­értés. szakszerűség és politikai hatalom, politikai vezetés viszonyáról. Aki a föntebb említett követelményt is fi­gyelembe véve vizsgálja ezt a viszonyt, belát iá, hogy na­gyon érzékeny, kérdéskörről van szó. Az elmúlt négy évti­zed egyik középponti problémája ez. melynek megválaszo­lása történelmi helyzeteink függvényében formálódott. Mondhatni, mai konszolidált helyzetünkben máskent lát­hatjuk a hatalom, a vezetés .demokratizmusát, mint annak előtte. Lenin valóságismerétét, tájékozottságának mélysé­gét jelzi, hogy sokszor és sokat foglalkozott ezzel az el­lentmondással. Egyik alkalommal igy irt: „Az a kommu­nista. aki nem bizonyította be, hogy képes a szakemberek munkáját összefogni és a kérdés lényegébe hatolva, a kér­dést részletesen tanulmányozva, munkájukat szerényen irányítani,, az olyan kommunista többet árt, mint használ. Ilyen kommunista sok van nálunk, és jó néhány tucatot adnék belőlük egyetlen olyan polgári szakemberért, aki feladatát lelkiismeretesen tanulmányozza, és érti a dolgát." E Figyelemre méltó, hogy Lenin a szakembertől azokat a tulajdonságokat, várta el. amit ma is remélünk es oly­kor hiányolunk. Nevezetesen, hogy lássa el u dolgát — |ol! Aminek feltétele, hogy lelkiismeretesen dolgozzon, a lei­adatát oldja meg. es ne látszatok fedezéke müge húzód­jon. Akkor és ott is ezt kívánta az a tarsadalom, es ma a miénk is, szakembergárdájától. Termeszetesen mások a követelmény feltételei, a lehetőségek és a kesztetesek oldaláról egyaránt, de a létező megegyezések bizonyítják a szocializmus építésének hosszú folyamatát, a megoldan­dó feladatok újratermelődését. Bizonyság ez arra is, hogy nem az elnevezések különbözősége választja el a történel­mi haladás szakaszait, hanem az új típusú feladatok meg­jelenése és megoldódása. Mi, kortársak, jó esetben fölis­merjük azt. ami holnapra készülődik a jelenben, és kellő reformokkal segítjük nekünk kedvezővé válni: Lenin írásait lapozva szembetűnő, mennyire jelenvaló, nekünk fontos társadalmi gondról beszél a hal évtizednyi távolságból. Tartva a frázissá koptatott szavak ürességétől, századunk néhány ma is velünk élő, szellemét reánk ha­gyó óriásával egvütt, Lenin kortársunk. Oly modon kezelte az általa vizsgált problémákat, amit mai szóval úgy hí­vunk, hogy „a teljesség igényével". Ennek a vizsgálati módszernek révén lettek részesei eszméi a velünk élő. tör­ténelemnek. „-„„. ,„„,,'• 'IVaser Laszln

Next

/
Thumbnails
Contents