Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

2 Szombat, 1985. április 20. Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) hangolt beruházási igényekel. A tanács további helyi bevételei ezen XeM^kiudásoltiit lesznek íohéMk A KIM ÚCM >K ÜNÁ 11 < WIGI^FLP VEkedni fog Annák nyoíflWi is, hogy megszűnik a tanácsuk költségvetésének eddig több alapra történd elkülönítése, és csökkenni fog a költségvetési kötöttségek, az úgynevezett kötelező előirányzatok száma. Természetesen ez a megnövekedett önállóság hatalmas felelősséggel i.s jár. A tanácsnak ugyanis, miközben joga lesz többletbevételeiből többletkiadásukat finanszíroznia. azzal is számolnia kell. hogyha a bevételek elmaradnak, azok nem nyújtanak a tervezett kiadásokra fedezetet, akkor a kiadásokat csökkenteni kell, vagy helyi hutáskörben kell pótlólagos bevételi lehetőséget keresni. Ez indokolja: a rendszerbe építsünk be egy olyan elemet hogv a tanácsok tartalékokat, irányozzanak elő a gazdálkodásukhoz. A kormány a fővárosi es megyei tanácsokat ilyen tartalék képzésére kötelezheti, s kötelezni is fogja. Mindezek a módosítások — hangsúlyozta Hetén,vi István — érintik az országgyűlés szerepét is. megerősítik a törvényhozó testület jogait. A tanácsoknak nyújtott állami támogatás megállapítása. illetve esetleges módosítása az országgyűlés hutáskörébe tartozik. A Minisztertanács tájékoztatni kötele.s az országgyűlést, ha szükség esetén korlátozni kívánja u tanácsot megillető jogot a többletbevételekkel, maradványokkal való gazdálkodásban. A tanácsi gazdálkodás fokozódó önállósága azt is maga után vonja, hogy a tanácsok költségvetései a jövőben nem szerepelnek az állami költségvetésben, hanem csupán uz állami támogatások rovatával kapcsoSarlos István és I.ázár György az ülésteremben lódnak ehhez. Annak erdekében azonban, hogy az országgyűlés az eddigihez hasonlóan teljes áttekintéssel rendelkezzék pz állami pénzügyekről, tájékoztató jellegű. teljes körű államháztartási pénzügyi mérleg fog készülni amely összevontan bemutatja a központi es a tanácsi bevételeket és kiadásokat. Igv az országgyűlés az eddigihez hasonló módon adatokkal rendelkezik majd, például áz oktatásügy, az egészségügy vagy más szakágazatok előirányzatairól és azok teljesítéséről. A javasolt módosítások közül a miniszter még három témát emelt ki. Az egyik: a tanácsok lehetőséget kapnak gazdasági társulásokban való részvételre, pénzeszközeiket más tanácsoknak átengedhetik: ez a lehetőség a vállalatoknak és a tanácsoknak a lakosság egésze érdekeit szem előtt tartó együttműködését hivatott. előmozdítani. A másik: a jóvúbbn az. alan- és középfokú lakossági infrastrukturális ellátás fejlesztése. valamint az. iléérv létesít mon vek lénntdrlása. lét-' rehoz.ása — hacsak jogszabály másképp nem rendelkezik — általában a helyi tanács feladata lesz. A harmadik: reálisan számolni kell azzal, hogy a jogi rendelkezést követően a gazdasági lehetőségek, jogosultságok csak bizonyos fokozatossággal terjedhetnek ki. Igv például a tanácsi bevéJ telek es kiadások szabályozásakor figyelembe kell venni a jelen tervidőszakról mzódó kötöttségeket, kötelezettségeket, s a • lehetőségek ezutáni megnövekedésével lehet teljes mértékben kibontakoztatni a bevezetendő rendszert. A miniszter tájékoztatta az. országgyűlést arról, hogy a terv- és költségvetési, valáinint jogi, igazgatási es igazságügyi bizottságai együttes _ülésükön mindkét törvényjavaslatot megtárgyaltak és elfogadásra javasolták. A tanácsokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők megkapták a bizottságok együttes üléséről szóló jelentést. Hotényi István javasolta, hogy a törvényjavaslatnak a jelentésben megszövegezett módosításait, is főgadják éli Ezután arról beszélt, hogy a tanácsi gazdálkodás új szabályul növekvő politikai felelősseget rónak rájuk. Még inkább követélménnyé válik, hogy a tanácstagok a testületi vitákban nyíltan és felelősen képviseljék választóik érdekeit. így válik a tanácsülés széles körű társadalmi ellenőrzési fórummá. ahol valóban ütköztetik és valóban egyeztetik az eltérő véleményéket. erdekeket. Mindez változásokat igényel a tanácstagok. a szakigazgatási szervek es a testületek m u n kamódszerében egyaránt. Különösen fontos, hogy a nagy jelentőségű kérdéseket, például az ötéves tervet már a koncepcióalkotás szakaszában megvitassa a tanács, és döntése eligazító legyei) a további részletes tervezőmunka számára. Az így meghozott végső tervdöntés végrehajtása során jobban lettet és kell számítani az egész lakosság elkötelezett részvételére. • — A módosított törvények társadalmi halasai véleményünk szerint érdemi hozzájárulást jelentenek majd az. MSZMP XIII kongres/.• sztisárí H i t ű zöt'trí= toewi'/e t i programmá vált- céjok -teljesítéséhez — mondta a pénzügy miniszter. Várkonyi Péter Hazánk aktív és elkötelezett tagja a Varsói Szerződésnek Várkonyi Péter külügyminiszter beszéde bevezető részében emlekeztetett arra: harminc evvel ezelőtt, 1055. május 14-én nyolc európai szocialista ország vezető képviselői Varsóban aláirtak azt az okmányt, mely létrehozta államaik politikai védelmi szervezetet, a Varsói Barátsági. Együttműködési es Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződést. — Erre a lépesre azt követően került sor, hogy a nyugati hatalmak 1049-ben létrehozták az Észak-atlanti Szövetséget; felfegyverezték Nyugat-Németországot, majd bevonták a NATO-ba. Ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy elutasították a Szovjetuniónak a kollektív európai biztonsági rendszer megteremtésére irányuló erőfeszítéseit és a hidegháború útjára léptek. Az európai szocialista országok a fenyegető veszelyekkel szemben saját politikai védelmi szervezetük létrehozására kényszerültek. A Varsói Szerzödes az eszmék, az alapvető célok és érdekek közössége alapján önkéntesen társult szuverén szocialista államok olyan politikai védelmi szövetsége, amely egyetlen más ország ellen sem irányul. Maga a szerződés tartalmazza azt is, hogy a szövetség megszűnik, ha létrejön a kollektív európai biztonsági rendszer. Sajncs ezt mindeddig nem sikerült elérni. A Varsói Szerződés szinte kezdettől fogva hirdeti, hogy kész a NATOval egy időben megszüntetni szervezetét és működését. Ez a szándék sem tatált viszonzásra a NATO részéről, sőt az imperializmus szélsőséges köreinek politikája miatt kedvezőtlenül alakul a világhelyzet, fokozódik a fegyverkezési, hajsza, növekednek a békét fenyegető veszelyek. A Varsói Szerződés tagállamai a szervezet megalakítása óta következetesen síkraszálltak a békéért. a nemzetközi biztonságért. Nem törekedtek es ma sem törekszenek egyoldalú előnyökre, erőfölényre. hanem az egyenlőségen. az egyenlő biztonságon, az egymás jogos biztonsági érdekeinek figyelembevételén alapuló, építő jellegű kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak. A harmincöt ország történelmi jelentőségű helsinki tanácskozását követően a Varsói Szerződés tagállamai komoly erőfeszítéseket tettek együttesen és különkülön is annak erdekében, hogy a politikai enyhülés a katonai területre is kiterjedjen. Nem rajtuk múlt. hogy ezek nem hozták meg a békeszerető népek által joggal várt eredményeket. Közös meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani, s a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája. A Varsói Szerződés javasolta az Észak-atlanti Szövetséanek, hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Kezdeményezte Európa vegvifegyver-mentesiléset. továbbá a katonai költségvetések kölcsönös csökkentését. Ez csak néhánv a Varsói Szerződés legutóbbi években tett mintegy harminc olyan javaslata közül, amelyekre a NATO mihdeddig érdemben nem válaszolt /V Varsói Szerződés tagállamainak közösen kialakított álláspontja, hogy a világpolitikai helyzetben meglevő súlyos gondok ellenére a kedvezőtlen folyamatok nem visszatérdíihatatlanok. Jelentős eseményként értékeljük, hogy márciusban Genfben új szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a nukleáilis és űrfegyverzetről. Támogatjuk a szovjet fél törekvéseit a tárgyalásokon. mert hazánk is abban érdekelt hogy elérjék a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentését, megakadályozzák a fegyverkezési versenynek a kozmikus térségre történő kiterjesztését. Üdvözöljük Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának április 7-i bejelentését i.s. amely szerint ez év novemberéig szóló hatállyal a Szovjetunió moratóriumot hirdet közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére. es leállítja Európaban egyéb válaszintézkedéseit is — A fennállásának 50. évfordulójához kózelgo közös politikai védelmi szervezetünk rendeltetéséhez híven szilárd, megbízható támasza szocialista építőmunkánknak: részvételünk a Varsói Szerződés szervezetében megfelel hazánk alapvető nemzeti érdekeinek. A Magvar Népköztársaság aktív és elkötelezett tagja a Varsói Szerződésnek, eleset tesz a taeságból reá háruló kötelezettségeknek. Ereiéhez s lehetőségeihez mérten a testvéri szocialista országokkal szoros együttműködésben részt ve.sz a Varsói Szerződés keretében összehangolt, az enyhülés, a világbéke megőrzését célzó külpolitikai irányvonal valóra vattásában. Ez év június elején lejár a 30 évre kötött Varsó" Szerződés hatálya. A mostani nemzetközi helyzet realitásai a szocialista közösség államait arra késztetik, hogy szocialista vívmányaik védelme. a nemzetközi b'z.tonság erősítése és a világbéke érdekeben meghosszabbítsák szerződésüket. Pártunk XIII. kongresszusa is kifejezésre juttatta, hogv ez indokolt és helyes lépés, tói szolgálja népünk érdekeit, a béke megőrzését. Az országgyűlés külügyi bizottsága április 16-i ülésén támogatólag egyetértett, azzal, hogy a Minisztertanács megbízásából kérjem a tisztelt országgyűlést, fogadja el a következő határozatot: „Az országgyűlés felhatalmazza a Magyar Népköztársaság küldöttségének vezetőjét a Varsói Szerződés hatálya meghosszabbításáról szóló okmány aláírására" — mondotta végezetül a külügyminiszter. Lenin realizmusa í v (születésének 115. évfordulóján) „Leninben nincs semmi, ami akár távolról is emlékeztetne valamiféle önmagába fordulásra; a siker nem teszi elbizakodottá, a .kudarc nem letörtté. Tagadja, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekre az ember nem képes a gyakorlatban válaszolni. Lenin egyik a kevés nagy ember közül, akiknek nagyon sok, a leglényegesebb sikerült, s éppen a gyakorlatban. Mégis — vagy talán éppen ezért — aligha volt még valaki, aki olyan józanul és pátoszmentesen fogta volna föl az elkövethető és elkövetett hibákat: ,Nem az az okos. aki sohasem téved. Ilyen ember nincs és nem is lehet. Az az okos, aki nem követ el túl lényeges hibákat, és érti a módját, hogy gyorsan, könnyedén kijavítsa őket.'' A cselekvő ember sorsának ez a nagyon is prózai felfogása minden patetikus vallomásnál jobban kifejezi Lenin beállítottságának lényegét. Élete állandó cselekvés, szakadatlan harc. s egy olyan világban cselekszik és harcol, amelyben — legmélyebb meggyőződése szerint — nincs helyzet, ami kiúttalan volna, akár neki, akár ellenfelének. Ezért volt számára az élet Vezérelve, hogy mindig felkészülten kell Várni a cselekvés. a helyes cselekvés pillanatára." Lukács György élete végen írott visszatekintéséből ideztem ezeket a mondatokat, mert egy bölcs öregember fontos üzenetét hordozz.ák. m Az utókor mindig tiszteletlen valamelyest elődeivel, már csak azáltal is, hogy az eltelt évek távolságából szemlél, tehát önkényesen tömörít, olyan kapcsolódásokat lát meg. amelyekről „akkor" nem is tudhattak. A nyolcvanas évek közepéről Leninre tekintve — elsőként a szüntelen, életet betöltő cselekvés ragadja meg az érdeklődőt. Egy ember, aki folyvást akart valamit, aki nem szűnő energiával ösztönözte, vezette, sürgette környezetét. egesz Oroszországot, a változásra! Már pedig a változásokban nem csupán az u riasztó, hogy csinálni kell miattuk valamit, de ráadásul még következményük is van. a holnapok mássága! Az emberek közül azonban sokan jobban szeretik a nyugalmat, a bevált szokások szentesítette csendességet, mint a békességet földúló új utakat. Lenin cselekvéssel töltött életet élt, de hu csak ezt vennénk észre, a lényeg elsikkadna: nevezetesen, mindvégig tudta, minek, mivégre folytat küzdelmet! Értette a világot és ezért volt bátorsága megváltoztatni. Természetesen egész- valójával hitt igazában, zálogul adta az életét, de. ez még önmagában nem emelné ki kortársai tömegéből. Hite attól vált — akár szó szerint értve is — hegyeket mozgató energiává, hogy felkészültségére, való.ságiSnieretére alapozta. Nem fanatikus volt, hanem cselekvő tudós! Ezért amikor életelveiről beszélünk, jobb szerény szavaknál maradnunk, olyanoknál, amelyeknek még van valósugfedeZelé^ „Töb^ tynyigmeretre ys ijvesebb. a kommunista elviseg tgenyevel lellepífszocsutura van szükség." Egy ilyen1 memdutnu eltűnődve ixK jllanipulgái még 10<t5-ben is kritikussá válik, mert jelenünk szovegtengereból mind- türelmetlenebbül halászgatja uz információt. 0 Lenin folyamatosan szem előtt tartotta a konkrét hely zeiek konkrét elemzésének igényét, sőt követelményét. Ez az elv ma alkalmasint számos jelentős személynek egyenlő a földhözragadt szemlélettel, ezért tekintetüket folyvást' a kozmoszra vagy a nagyszerű távlatokra függesztik. Bizonyosan kell a tág horizontú gondolkodás is, ha képes ötvöződni a köznapok valóságával magyarázatként, célkitűzés formájában. Am szocialista haladásunk tervezése merő képzelgéssé válik, ha a valóságos viszonyoktól elszakadva próféciálunk. Az utóbbi években sokat beszelünk a szakmai hozzáértés. szakszerűség és politikai hatalom, politikai vezetés viszonyáról. Aki a föntebb említett követelményt is figyelembe véve vizsgálja ezt a viszonyt, belát iá, hogy nagyon érzékeny, kérdéskörről van szó. Az elmúlt négy évtized egyik középponti problémája ez. melynek megválaszolása történelmi helyzeteink függvényében formálódott. Mondhatni, mai konszolidált helyzetünkben máskent láthatjuk a hatalom, a vezetés .demokratizmusát, mint annak előtte. Lenin valóságismerétét, tájékozottságának mélységét jelzi, hogy sokszor és sokat foglalkozott ezzel az ellentmondással. Egyik alkalommal igy irt: „Az a kommunista. aki nem bizonyította be, hogy képes a szakemberek munkáját összefogni és a kérdés lényegébe hatolva, a kérdést részletesen tanulmányozva, munkájukat szerényen irányítani,, az olyan kommunista többet árt, mint használ. Ilyen kommunista sok van nálunk, és jó néhány tucatot adnék belőlük egyetlen olyan polgári szakemberért, aki feladatát lelkiismeretesen tanulmányozza, és érti a dolgát." E Figyelemre méltó, hogy Lenin a szakembertől azokat a tulajdonságokat, várta el. amit ma is remélünk es olykor hiányolunk. Nevezetesen, hogy lássa el u dolgát — |ol! Aminek feltétele, hogy lelkiismeretesen dolgozzon, a leiadatát oldja meg. es ne látszatok fedezéke müge húzódjon. Akkor és ott is ezt kívánta az a tarsadalom, es ma a miénk is, szakembergárdájától. Termeszetesen mások a követelmény feltételei, a lehetőségek és a kesztetesek oldaláról egyaránt, de a létező megegyezések bizonyítják a szocializmus építésének hosszú folyamatát, a megoldandó feladatok újratermelődését. Bizonyság ez arra is, hogy nem az elnevezések különbözősége választja el a történelmi haladás szakaszait, hanem az új típusú feladatok megjelenése és megoldódása. Mi, kortársak, jó esetben fölismerjük azt. ami holnapra készülődik a jelenben, és kellő reformokkal segítjük nekünk kedvezővé válni: Lenin írásait lapozva szembetűnő, mennyire jelenvaló, nekünk fontos társadalmi gondról beszél a hal évtizednyi távolságból. Tartva a frázissá koptatott szavak ürességétől, századunk néhány ma is velünk élő, szellemét reánk hagyó óriásával egvütt, Lenin kortársunk. Oly modon kezelte az általa vizsgált problémákat, amit mai szóval úgy hívunk, hogy „a teljesség igényével". Ennek a vizsgálati módszernek révén lettek részesei eszméi a velünk élő. történelemnek. „-„„. ,„„,,'• 'IVaser Laszln