Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-19 / 91. szám

Péntek, 1985. április 19. 3 Az országgyűlés tavaszi Ülésszaka idevágó törvényes előírásainknak! A középtávú népgazdasági tervezőmunka eddigi eredményei alapján a hosszú távú feladatok közül az évtized végéig kiemelt figyelmet kell kapnia az alapfokú ellátás fejlesztésének. Így annak, hogy mennyiségileg tovább csökkentsük a lakáshiányt, településeinket egészséges ivóvízzel lássuk el. arányosan bővítsük a csatornahálózatot, megteremtsük a nagy létszámú korosztályok oktatásának föltételeit, továbbá javítsuk az időskorúak helyi egészségügyi és szociális ellátását. A lakosSágot is szolgáló termelő infrastruktúra fejlesztésében az elemzések azt igazolják, hogy elsősorban a távközlést és a vízminőség védelmét kell kiemelnünk. Folytatjuk továbbá az egyoldalúan Budaoest-középpontú közlekedéshálózatból fakadó feszültségek feloldását. Ki kell szélesíteni a hatékony helyi foglalkoztatás lehetőségeit, különösen az ország északkeleti térségében. A minderre kiter.iedő kormányzati elgondolásokat és cselekvési programokat — a hozzájuk tartozó szabályozási föltételekkel együtt — VII. ötéves tervünk foglalja majd magába. Faluvégi Lajos ezután azzal az országgyűlés bizottságaiban és a társadalmi vitában is nyomatékosan hangot kapott kérdéssel foglalkozott: vannak-e biztosítékok arra, hogy a kitűzött feladatokat meg tudjuk valósítani? Mint mondotta, ennek vannak a már említett nemzetgazdasági föltételeken kívül gazdálkodási és szervezési követelményei, s vannak a helyi közélettel összefüggő vonatkozásai is. — Céljaink megvalósításának fontos föltétele az, hogy a döntéseket azok hozzák meg és végrehajtásukról azok gondoskodjanak, akik a szükséges ismeretek birtokában vannak, illetőleg akik a döntéseket a legjobban tudják végrehajtani. Evégett növeltük meg a vállalatok önállóságát, s ezért korszerűsítjük most a tanácsi gazdálkodást is. A nagyobb tanácsi önállóságnak az lesz az első próbatétele. hogy a települések fejlesztéséről alkotott elképzelésrendszer harmonikus, egyszersmind a helyi közvélemény által elfogadott tervvé érlelődik-e. s hogy annak megvalósítása ilyenformán 6zerveződik-e meg. De az is próbatétel, hogy felismerik-e mindenütt a ma előre rvem látható tennivalókat, és megbirkóznak-e az új feladatokkal. A megyei tanácsok 1986 első negyedében hagyják jóvá hosszú távú fejlesztési elgondolásaikat. a városok és a vonzáskörzettel bíró községek tanácsai pedig 1986 derekáig munkálják ki a maguk fejlesztési terveit. Ezekkel párhuzamosan készülnek el vagy korszerűsödnek a települések rendezési tervei. Azt a követelményt támasztjuk, hogy csak az a tanács hagyja jóvá a saját VII. ötéves tervét, amelynek már kiérlelt elgondolásai vannak a településfejlesztés hosszú távú irányairól. Mindezzel első ízben teremtünk jó föltételeket ahhoz, hogv a hosszú és a középtávú tervek, a társadalmi és Pazdasági tervek, illetőleg a műszaki tervek egymással öszszehangoltan készülhessenek el. A tudomány segítségével A készülő tervek megalapozásához igénybe kell venni a tudomány segítségét. Örömmel állapithatjuk meg, hogy a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai és regionális kutatóközpontjai jelentékeny részt vállaltak az irányelvek kimunkálásában. Ezzel a tudományos műhelyek közelebb kerültek azokhoz, akik kutatásaik eredményeit hasznosíthatják. — Nagyon is tudatos, hogy közvetlenül az MSZMP XIII. kongresszusa után ilyen gazdag az országgyűlési ülésszak napirendje. Az oktatásról szóló új törvényt szellemi jövőnkről és az utánunk következő nemzedékekről való gondoskodás jegyében fogadtuk el. A terület- és településpolitikáról születendő határozat a jövőbeli életföltételeinket, a bennünket körülvevő környezetet formáló cselekvésnek kíván irányt mutatni. A napirenden szereplő három törvénymódosításra tett javaslat pedig szorosan kapcsolódik gazdálkodási rendszerünk átfogó korszerűsítéséhez, a reformfolyamat továbbviteléhez a Hazafias Népfront felhívása alapján — hangsúlyozta befejezésül Faluvégi Lajos, és a Minisztertanács nevében kérte, hogy a beterjesztett javaslatokat vitassák meg, fogadják el, azok megvalósulását a mindennapokban jó meggyőződéssel támogassák. Bibék Istvánná fölszólalása Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtizedekben — az ország számos területéhez hasonlóan — Csongrád megyében is jellemzővé vált a falvak lakóinak városba áxamlása. Nem áll szándékomban e jelenség hátterében levő okokat mélyrehatóan elemezni, mivel ezt sokrétű vizsgálatok már jórészt feltárták. Egyetértek azokkal a megállapításokkal. amelyek ma már alapvetően egészségtelennek ítélik meg ennek a folyamatnak tartós továbbélését. Csongrád megyében a városi népesség aránya már a felszabadulást követő években is 58 százalékos volt, lapjainkra pedig elérte a 70-et. A városba áramlás lassult ugyan, de különösen Szeged irányába nem szűnt meg. Ma már egyre jobban nyilvánvalóbbá válnak a folyamat negatív következményei, amelyek egyrészt a városi infrastruktúra tehertételeinek növekedésében, másrészt a községek termelőerőinek csökkenésében nyilvánulnak meg. Én. aki választóim meg-. tisztelő megbízásából Mórahalom városi jogú nagyközség és környéke lakosságát képviselem, érthetően különös érdeklődést tanúsítok a falusi közösségek stabilizációjára irányuló törekvések iiánt. Amellett, hogy tudatában vagyok egy, a mainál kedvezőbb folyamat időigényességének, nem utolsósorban anyagi feltételeinek, reményekkel tölt el, hogy egyre több jelét látom a felismeréssel együttjáró szervezett cselekvésnek. Ezek sorában rendkívül jelentős tényezőként említhetem a közigazgatás szerkezetének azt a reformját, amely a mechanikusan lehatárolt járási struktúra helyébe a gazdaságilagtáisadalmilag összefüggő településkörzeteket léptette. Ügy gondolom, hogy ez megfelelő alapot képezhet egy összehangoltabb, a közös érdekeket jobban kifejező fejlődéshez, amelyben fokozatosan növekvő hatékonysággal érvényesülhetnek a népességmegtartás- és eltartás sokat emlegetett tényezői. A korsze'rűsített közigazgatási struktúra azonban csak megfelelő eszközök és módszerek birtokában érvényesítheti hatékonyságát. Ügy gondolom, választási rendszerünk demokratizmusának erősödése, a tanácsok gazdálkodási eszközrendszerének korszerűsítése együttesen megteremtheti a kívánatos előrelépés feltételeit. Mórahalomnak, mint körzetközpontnak' a fejlődébe meghatározó a településkörzet jövője szempontjából. A városi jogú nagyközség jelentős fejlődése mellett mindeddig nem érvényesültek határozottan a népesség elvándorlását ellensúlyozó, fékező erők. A külső arculat megváltozásához képest jóval lassúbb ütemben fejlődött a körzetellátást is biztosító intézményhálózat és szolgáltatási tevékenység. Véleményem szerint a jövőben kívánatos lenne, ha a nagyközség néhány középfokú ellátást nyújtó funkcióban jobban osztozna Szegeddel. Kedvezően befolyásolná Mórahalom vonzáskörzetének fejlődését egy középfokú mezőgazdasági szakképzést nyújtó oktatási intézmény, egy egészségügyi szakrendelő kialakítása, továbbá korszerű sportlétesítmény és fürdő létrehozása. Kedvező feltételei vannak továbbá a környéken a falusi turizmus fejlesztésérek is. Ügy gondolom, a nagyobb önállóságot és mozgásteret biztosító új gazdálkodási eszközrendszer birtokában kedvező lehetőségei vannak a körzetbe tartozó települések közös vállalkozásainak intézmények létrehozására, szolgáltatások bővítésére. Hangsúlyozni szeretném, hogy a helyi tanácsok mellett a termelő szervezeteknek. elsősorban a termelőszövetkezeteknek közvetlenebb módon kell bekapcsolódniuk a településfejlesztési politika alakításába és gyakorlásába. Különösen a termelőszövetkezeteknek, mint meghatározó gazdasági közösségeknek nemcsak az anyagi részvételben kívánatos erősíteni szerepüket, hanem a népművelésben, a tudatformálásban is. Tapasztalataim szerint a körzet lakosságának többsége ragaszkodik lakóhelyéhez és tudatos településfejlesztesi politika esetén komoly áldozatvállalásra is hajlandó. Egyetértek azzal, hogy a jövőben felértékelődik a hélyi kezdeményezések és erőforrások szerepe. Tudatában vagyok annak is, hogy országos, népgazdasági érdekeink korlátozzák az állami erőforrások közvetlen szerepét. Mégis szeretném kérni illetékesektől, hogy közös érdekként kezelve a községek fejlődését, nyújtsanak differenciált segítséget a népességmegtartásban exponált területek településeinek. körzetközpontjainak. A lakosság számához mérten garantált és a pályázati rendszer keretében elnyerhető állami támogatás mellett legalább átmenetileg szükséges lenne speciális, a népességmegtartást segítő központi pénzalap létesítése is, egyes különösen költséges fejlesztési célok megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! Mórahalom lakossága nagymértékű társadalmi munkával és anyagi támogatással járul hozzá ahhoz, hogy nagyközségünk kultúrált. jól rendezett, esztétikus képet mutasson. Minden évben lakossági önerőből új járdák épülnek, szaporodik a szilárd burkolattal ellátott utcák száma, a község minden lakásában ivóvíz van és ez évben megindul a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is. Ez az évről évre megnyilvánuló példás összefogás arra ösztönzi a község vezetőit is, hogy a tanácsi pénzeszközök és a gazdálkodó szervezetek anyagi támogatásának felhasználásával tovább emeljék a lakosság ellátásának feltételeit, a község közművel való ellátottságát. Ezért örömmel fogadtuk a hírt, hogy községünk és a körzetünkhöz tartozó Zákányszék és Rúzsa községek engedélyt kaptak gázvezeték-építésre. A gazdasági egységekkel, a kivitelezőkkel és a lakosság képviselőivel együtt számolni kezdtünk, hogy ki mi lyen mértékben fogyaszt és mennyivel tud hozzájárulni a gerincvezeték kiépítéséhez. A számolás eredménye, hogy a gerincvezeték kiépítéséhez tervezett mintegy 15,9 millió forint költséget a nagyfogyasztó termelőegységek magukra vállalták. A tervezés fázisában azonban azt is megtudtuk, hogy az üllési gázátadóelosztó állomás, amelyre a rákötésünk történik, teljes rekonstrukcióra szorul és ennek költségeit, mintegy 8 millió forintot az újonnan rákötő három községnek kell előteremteni. A területünkön levő kisszámú gazdasági egység ezt a költséget vállalni nem tudja, hiszen a lakosságra kellene a megterhelő költséget áthárítani. A gáz engedélyezése olyan gazdasági körülmények között történt, amikor a lehetőség elmulasztása felelőtlen döntésnek számítana. Ezt így érzi a lakosság is, de az elosztóállomás felújításához szükséges költségek az egyéb közműfejlesztési hozzájárulások mellett méltánytalanul nagy terhet jelentenek. A lakosság bizalommal és várakozással figyeli az eseményeket, ezért tisztelettel kérem az illetékes minisztériumot, központi pénzeszközökből segítse elő az üllési átadóállomás rekonstrukcióját, ezzel segítse elő, hogy három község lakossága örülhessen a gáz bevezetésével létrejövő új feltételeknek, melyek hozzájárulnának ahhoz, hogy a szorgalmas, dolgos, községükért tenni akaró emberek jókedvvel, megértéssel folytassák tovább községszépítő közösségi munkájukat. A hosszú távú településfejlesztéssel egyetértek, és elfogadásra javaslom — mondotta befejezésül Bibók Istvánné. A Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetőinek találkozója A Budapest (MTI) Az előzetes megállapodásnak megfelelően, a Varsói Szerződés tagállamai legfelsőbb szintű párt- és állami vezetői április végén Varsóban találkozót tartanak. (MTI) Magyar vezetők üdvözlő távirata A Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Róbert Mugabét, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió (Hazafias Front) elnökét, miniszterelnököt, Losunczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Canaan Banana köztársasági elnököt táviratban üdvözölte Zimbabwei Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Norvég döntés a Oslo (MTI, Reuter) A norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy Norvégia nem vesz részt az Egyesült Államok ,,hadászati védelmi kezdeményezés'' néven ismert űrfegyverkezést kutatási programjában. Norvégia az első NATO-tagállam, amely hivatalosan közölte, hogy nem vesz részi az amerikai programban. Torbjörn Froysness norvég külügyminiszter-helyettes a Reuter hírügynökségnek elmondta: a döntésről már tá-' jékoztatták Lord Carrington NATO-főtitkárt. A külügyminisztérium írásban közölte a parlament külügyi bizottságával: Norvégia nem tartja időszerűnek az amerikai űrfegyverkezési katonai programban való részvételt. Attól tart, hogy az ilyen rendszerek kifejlesztése űrfegyverkezési verseny kialakulására vezethet, márpedig ezt meg kell akadályozni — hangsúlyozta a kormány közleménye. Közéleti napló MARJAI JÓZSEF MOSZKVÁBAN Marjai József, a Minisz- együttműködési kormánybitertanács elnökhelyettese, a zottság magyar tagozatának magyar—szovjet gazdasági elnöke csütörtökön Moszkés műszaki-tudományos vába utazott. VÉGET ÉRTEK GIIEORGHE PETRE5CU MEGBESZÉLÉSEI Maróthy László minisz- Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettesnek, a ma- terelnök-helyettes, a bizottság gyar—román gazdasági román társelnöke, aki külegyüttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozata elnökének meghívására április 15—18. között Madöttség élén részt vett a bizottság 18. ülésszakán. Gheorghe Petrescu és az általa vezetett delegáció csütörtökön elutazott Budagyarországon tartózkodott pestről. MARGIT HERCEGNŐ MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZETT A Brit Királyi Balett bu- Margit hercegnő II. Erzsébet SóTSSSrióS: testvére'aki gatásra hazánkba érkezett a társulat elnöke. BEFEJEZŐDÖTT A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG 33. ÜLÉSE Csütörtökön Balatonfüreden Gáspár Sándor elnök zárszavával befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség Irodájának 33. ülésszaka. A széles körű vita keretében áttekintették a világszövetség eddigi tevékenységét és meghatározták, milyen további feladatai vannak a különböző földrészeken. Megelégedéssel állapították meg, hogy függetlenül a felmerülő nehézségektől és problémáktól eredményesen fejlődik és erősödik a szakszervezeti mozgalom az egyes földrészeken. Bővül a különböző irányzatú szakszervezetek akcióegysége a dolgozók élet- és munkakörülményeinek védelmében a békéért és társadalmi haladásért a nemzeti függetlenség megőrzéséért folytatott harcban. Lukács-konferencia Csütörtökön plenáris üléssel folytatta munkáját a Lukács György helye és szerepe a marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel rendezett nemzetközi tudományos konferencia a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozássorozat második napián Lukács József akadémikus arról tartott előadást: hogvan vélekedett Lukács György a kulturális örökségről és a szocialista kulturális fejlődés problémáiról. Lukács Györgv „Ady-vonala" címmel Király István akadémikus referált. Lukács Gvörgyről, mint a nem tiszta ész kritikusáról Sziklai László, a filozófiai tudomány kandidátusa tartott előadást Az ülésszak további részében Materializmus, mint innováció címmel Frank Benseler NSZK-beli egyetemi tanár tartott előadást. Lukács György esztétikai nézeteiről, ezeken belül totalitásfogalmáról Wolfgang Hcise NDK-beli egyetemi tanár referált. A Lukács György életművét lezáró náeyívü munkáról A társadalmi lét ontológiájáról Almást Miklós, a filozófiai tudomány doktora tartott előadást. Délután szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. A szakemberek egyebek között Lukács Györ<?vnek a koalíciós korszak nn"ive,ö',«politikai kérdéseiről vallott nézeteit, a 20-as években alkotott politikai teóriáját, a magyar népi „demokrácia és Lukács György kapcsolatát vitatták meg. (MTI)