Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

2 Csütörtök, 1985. április 11. Gazdaság és társadalom Tudományos konferencia Szegeden s A gazdasag és tarsadalom viszonya a szocializmus építésének jelenlegi időszakúban címmel tegnap Szegeden megkezdte munkáját a/. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és a JATE Marxizmus—Leninizmus Központi Tanszékcsoportja által szervezett tudományos konferencia. Kristó Gyula, az egyetem rektora megnyitójában kiemelte, hogy több intézmény és több szakterület dolgozói sokszínű megközelítésben törekedtek megragadni a gazdaság és a társadalom bonyolult kölcsönhatásának néhány fontos összefüggését. A kutatókollektíva jó érzékkel reagált a szocializmus fejlődésében korszakváltást sejtető jelenségekre, a növekedés lelassulásában, valamint az azt kisérő társadalmi-gaz.dasagi feszültségekben megnyilvánuló kihívásokra. Nem véletlen a cim: „A gazdaság társadalmisága" — hangsúlyozta Halay Tibor a Társadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese előadásának indító mondataiban. A gazdaság társadalmi környezete szóhasználat azt sejteti, hogy a két szféra egymástól elkülönül, holott a gazdaság alrendszere része \a társadalom egészének, mint totalitásnak. Másrészt (minden úgynevezett nem gazdasági folyamat feltételt, és hatást jelent a gazdasúg számára. A hetvenes évek első felének gazdasági konjunktúrája eltakarta a társadalmi feszültségeket, azok néhány központi intézkedés-sel kezelhetőnek tűntek. Az, evtiz.ed végétől, a gazdasági egyensúlytalanság állapotában a társadalmi feszültségek — egyenlőtlenség, a főmunkaidőben végzett munka relatív leertékelödése stb. — élesebben törtek a felszínre és komplexebb politikai-ideológiai reagalást tettek halaszthatatlanná. „A gazdasagi hatékonysag es a szocialista értékek viszonyáról" címmel tartott előadásában Nagy Lajos tanszékvezető égyetemi tanár többek között szólt a munkahelyi demokrácia, a munkásrészvétel és a gazdasági hatékonyság együttes erősítésének fontosságáról. Társadalmunkban -— nemcsak a szemléletben, de intézményrendszerünk mozgásformáiban is — meg mindig erőteljesen jelen van az egyenlősítés tendenciája. Véleménye szerint a társadalmi értékek és a hatékonyság között. ésszerű kompromisszumot kell kötni. Az. egyenlőtlenség megfelelő kezeléssel a fejlődés elengedhetetlen hajtóereje is. Nem az, értékek tagadásáról, hanem az értekek átalakulásáról, a még bennük rejlő utópisztikus elemek leküzdéséről van szó. Horuczi László tanszékvezető egyetemi docens a gazdaság es a mindennapi tudat kölcsönhatásának néhány elemet viz.sgalta. A társadalmi megítélés ellentmondásosságát példázza, hogy az. elvárások zöme egyik oldalról ma is egy ideálképből indul ki. A szocializmus sokak szerint csak tervszerű, valsagmentes es dinamikus lehet, így minden ezzel ellenkező részjelehséget gyakran az egész szocializmus tagadásakent értelmeznek. Ezzel egyszerre van jelen a társadalomban a .kapitalizmus felértékelése, a pesszimizmus, stb. Végezetül az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy fel kell ismerni az átértékelés kritikai határát: az. ideológiai egésze nem válhat cseppfolyóssá. A korábbi szocializmuskép kritikája egy új, korszerű szocialista társadalom-felfogas születesét is kell hogy eredményezze. Égető Emese egyetemi docens az állam és a gazdasag viszonyúnak néhány ideológiai vetületet elemezte. Sokáig hatott az allamíetisizmus. az állam mindenhatóságába vetett hit. Állami eszközökkel teljeskörüen helyettesithetőnek vélték a gazdaság spontán mozgásformáit. Az állani erősítésével törekedtek a tőkés forma maradványának tekintett árutermelés visszaszorítására, miközben mindkettő létét nagyjából ugyanazon objektív tényezőkre — a gazdaság többszektorúsága, gazdasági elkülönültség slb. — vezették vissza. Az előadó szerint napjaink legfontosabb feladata, hogy az állam valóban tulajdonosként hasson a gazdaságra. Hu szinte kizárólag a költségvetési szféra közvetíti az állami akaratot a gazdaság felé, veszélybe kerülhetnek a bővített újratermelés hoszszú távú feltételei. G. J. Befejeződtek a magyar-román tárgyalások Szerdán a Parlamentben jegyzőkönyv aluírasúval befejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 18. ülésszaka. Maróthy László es Gheorghe petrcscu miniszterelnökhelyettesek, a bizottság táraelnökei áttekintették a két ország miniszterelnökeinek 1982 júliusi találkozóján, valamint a bizottság 19114. május 17. ülésszakán létrejött inegá 1 lapoclasi >k végrehaj ta sót. Kedvezőnek ítélték meg, hogy a kél. ország gazdasági ikapcsolului az utóbbi időszakban tobb területen gyorsabb ütemben fejlődnek, mint korábban. Ez egyúttal jó alapot teremt ahhoz, hogy az együttműködést szélesítsük, jobban kihasználjak a kel ország szomszédságából fakadó kölcsönös gazdasági előnyöket. A két ország közötti áruforgalom 19114-ben elérte a 44u millió rubelt, 19115-reennek további növelését tűzték ki célul, elsősorban a gépjellcgü termékek kölcsönös szállításának fokozása révén. Szerszámgépekért, számítástechnikai eszközökért es vegyi anyagokért cserebe Romániábol többkk közölt Dacia es Aro személygépkocsikat. dízelmotorokat, kőolajipari berendezeseket, sót, ammoniakszódát es marónál ront vásárolunk. Az ülésszakon egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket. kell tenni a termelési kooperáció es gyártásszakosítás szélesítésében rejlő tartalékok kihasználására. Megbízlak a két ország ágazati minis/'rriumait és gazáén levő koopejractos es szakosítási egyezmények lü'JOig történő meghosszabbítását és bővítését előirányzó dokumentumokat, törekedjenek új megállapodások létrehozására. A termelési kapcsolatok bővítésére elsősorban a járműipar, a mezőgazdáság i gépgyártás es a vegyipar területén nyílik lehetőség. Az ésszerű munkamegosztásra azért is szükség van, hogy elkerüljék az előnytelen párhuzamos gyártás kialakulását. A műszakitudományos együttműködés eredményeinek a Jövőben mindinkább konkrét termelési célokat kell szolgálniuk, különösen az olyan perspektivikus ágazatokban, mint a robottechnika vagy a biotechnika. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy jó ütemben haladnak a tervkoordinációs munkák. Az 1986—1990. évekre eddig egyeztetett áruszállítási előirányzatok biztosítják gazdasági kapcsolataink stabilitását. /I tervegyeztetés következő szakaszában az együttműködés bővítését lehet és kell megalapozni. Elsősorban további kölcsönös gépipari termékszállítások lehetőségét kell feltárni. Az érintett szervek feladatul kapták, hogy gyorsítsák meg a két ország 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési programjának kidolgozását. Az ülésszakon a felek megállapodtak. hogy folytatják a (tárgyalusokat a lüggö ügyek rendezese erdekeben. (MTI) VÁNCSA JENŐ SVÉDORSZÁGI TÁRGYALÁSAI Vancsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter svéd partnerével, Svante Lundkvisl mezőgazdasági miniszternek a meghívására április 15—17. között hivatalos látogatást tett Svédországban. A két miniszter megbeszélést folytatott a mezőgazdasági és élelmiszeripar területén meglévő kapcsolatok kiszélesítéséről, s a további együttműködésről a termelésben, a kutatásban, valamint a növényvédelem es az állategészségügy területen. Megállapították: a két orszagnak a mezőgazdáságban és az élelmiszer-iparban elért eredményei kölcsönösen előnyös lehetőséget nyújtanak a kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok bővítésére és a tapasztalatcserére. Váncsa Jenő szerdán este hazaérkezett SvédorRÁDIÓTELEX . Abdul. A/iz Musharika, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden a Hilton Szállodában. A fogadáson részt vett Medve László egészségügyi miniszter, Olah István vezérezredes, honvédelmi miniszter. Török István külkereskedelmi államtitkár, Györké .József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Bén.yi József külügyminiszter-helyettes. Megjelent a diplomáciai élet számos más képviselője is. MAGYAR-FINN BARÁTSÁGI HÉT A hetedik magyar—finn barátsági het eseményeit idén július között, eg.vidöben rendezik meg a két országban. A 3 évenként sorra kerülő rendezvényt 1967ben tartották meg először. Idén a két nép barátságai demonstralo eseménysorozat fővédnök i tisztét Losonczi Pál, az Elnöki Tunacs elnöke és Máuno Koivisto, u Finn Köztársaság elnöke vállalta el. BÉKEMO/GALMI KT I.HPI ISI.G OI, \S/ORSZÁGBAN Magyar bekemozgalmi kül-v döttség utazott szerdán az olaszországi Collegnóba, ahol a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából nemzetközi rendezvénysorozatot tartanak a beke és a leszerelés kérdéseiről. A delegációt Kende IstElutazott a portugál külügyminiszter Hivatalos latogatasat befejezve szerdán elutazott Budapestről Jaime Gama. a Portugál Köztársaság külügyminisztere. Gorbacsovlátogatás £ Moszkva (MTI) Moszkva legnagyobb ipari negyedébe, a Proletarszkij kerületbe látogatott el kedden és szerdán Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára. Vendege volt többek között a kerület pártbizottságának. amelynek tagjaival arról folytatott beszélgetést, hogv miként növelhető a pártszervezetek szerepe a dolgozói kollektívák mozgósításában. a termeles intenzívebbé tételének és a termékminőség javításának előmozdításában. Alaposan megvitatták a legidőszerűbb szociálpolitikai kérdéseket. Mihail Gorbacsov látogatást tett. a ZIL-autógyárban is. ahol elbeszélgetett a dolgozókkal. érdeklődött munka- és életkörülményeik felöl. Az. SZKP KB főtitkára a gyár dolgozóival és vezetőivel megvitatta a nagyüzem fejlesztésére, a tudományos-műszaki haladás üzemen belüli meggyorsítására vonatkozó terveket. A gyár szerelőcsarnokában Mihail Gorbacsov munkásgyülésen találkozott a ZILgyár dolgozóival. A gyűlésén mondott beszédében Mihail Gorbacsov többek köpött' hti|y SZKP lenini „ hagyományaihoz híven mindenben kikéri a nep véleményét, az emberek véleményét. A szovjet társadalom előtt most az a nagv feladat áll. hogy meggyorsítsa az ország társadalmi és gazdasági fejlődését. a termelés fejlesztését, és a, termékek minőségének, javítását. Mihail Gorbacsov felkereste Nagatyinót. a kerület egyik leggyorsabban épülő új lakótelepét. Az egyik iskolában beszélgetést folytatott a pedagógusokkal a középszintű oktatáé reforijijuval összefüggő kérdésekről. A kerületet jaro Mihail Gorbacsovot meghívta Lakasara egy fiatal házaspár is. ván, az Országos Béketanács Elnökségének tagja vezeti. Az olasz szervezők az eseményre a békemozgalmak aktivistáin kívül meghívták a testvérvárosok képviselőit is. Collegno magyarországi testvérvárosa Sárospatak. HADÁSZATI FEGYVERRENDSZEREKRŐL Genfben szerdán az ür- és atomfegyverzetről folyó szovjet—amerikai • tárgyalások keretében ülést tartott a hadászati fegyverekkel foglalkozó munkacsoport. SIKERTELEN KÍSÉRLET Nem sikerült működésbe helyezni a Syncom típusú mesterséges hold hajtóművét szerdán a Discovery amerikai űrrepülőgép személyzetének. Az űrhajósok ugyan sikerrel közelítették meg a mesterséges holdat, és a robotkarra szerelt sajátkészítményű szerszámmal több ízben is megkísérelték a beszorult indítókar megmozgatását. az azonban nem reagált a próbálkozásra. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA vezetői ezek után úgy döntöttek, hogy feladják a további kísérletet, és a Discoveryt visszarendelik a Földre. Az űrrepülöseo várhatóan pénteken száll le a Cape Canaveral-i űrrepülőtéren. Cikluszáró országgyűlési ülésszak Csütörtökre összehívott ülésszakán az országgyűlés — a Minisztertanács javaslatára — várhatóan új törvényt átkot az oktatásról, megvitatja a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, továbbá módosítja három magas szintű jogszabály, nevezetesen a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. A mostani ülésszak egyben cikluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a „t. Ház", amelyben a választópolgárok bizalmából 352 országgyűlési képviselőt öt évre szóló mandátumot kapott 1980 tavaszán. Az új országgyűlés a június 8-ra kiirt választások után tartja majd alakuló ülését. * A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének most záruló ciklusa az 1980. június 26-án tartott alakuló üléssel kezdődött. Azóta 19 ülésszak íródott a parlament krónikájába. A mostanival, a huszadikkal együtt, ez azt jelenti, hogy az országgyűlést — a kialakult szokásokat folytatva — évente négy alkalommal hívta össze az Elnöki Tanács. A közvélemény általában tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszaknak nevezi ezeket a tanácskozásokat. A parlament plenáris tanácskozásainak e/t a ritmusát voltaképpen a célszerű gyakorlat formálta igy. ugyanis szigorú szabály erre nincs, hanem a mindenkori feladatok diktálják az időzítést. Az alkotmány előírása szerint az országgyűlés evenként legalább két ülésszakot tart. Az ötévi munka során eddig 19 törvényt hozott1 a parlament. Alkotmányos előírás, hogy évente törvénybe kell foglalni az állami költségvetést, valamint az előző esztendő költségvetésének a végrehajtását, azaz a zárszámadást. Ez tehát a 19-ból tiz témát jelentett; s valamennyit keretbe foglalta két „középtávú ' jogszabaly. az 1980. decembereben elfogadott törvény a népgazdaság VI. ötéves tervéről, illetőleg a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi terverői. ÜJ törvény született meg a ciklusban — időrendben — az prszággyüiési képviselők és a tanácstagok választásáról, az Alkotmányjogi Tanácsról és a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról. Módosították — úgyszintén törvénynyel — a honvédelemről, az államigazgatási eljárás szabályairól. az alkotmányról, valamint a nepi ellenőrzésről szóló törvényt. A jogalkotási aktusok mellett a parlamentnek az alkotmányban rögzített joga es kötelessége, hogy időnként áttekintse a kormányzati szervek munkáját, hiszen a Minisztertanács működéséért az országgyűlésnek felelős. így a ciklus folyamán a Minisztertanács elnöke két. alkalommal — 1980-ban az őszi, 1983-ban a nyári ülésszakon — számolt be a kormány programjáról, munkájáról és további feladatairól. Ezenkívül tíz esetben hangzott el egyegy szakterületről — például külügy, belügy, igazságügy, ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, művelődésügy — vagy azok meghatározott témáiról miniszteri expozé; s hallhattak a képviselők beszámolót az Elnöki Tanács tevékenységéről, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség munkájáról. Államtitkárok számoltak be a statisztikai, a környezetvédelmi. vdlatírirti 9' tanácsokról szóló töewény+0égrehajtásáról, a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről, a jyjpt, ellenőrzés tapasztalatairól t • Már e — korántsem teljes — gyorsmérlegből is kitűnik, hogy az Országházban valóban az ország úgyszólván minden dolga, a választópolgárok és az egész lakosság sok l'ontós témája napirendre került. 1980-ban, a kormányprogram megvitatásakor es elfogadásakor a képviselők az addigi gazdaságpolitikai törekvések folytatásának1 támogatásáról biztosították a kormányzatot. Megerősítették, hogy a XII. pártkongresszus határozatainak szellemében l'ogant következetes gazdaságpolitikai gyakorlattal lehet és kell kijutni a világpiaci változások és'a belső gyengeségek okozta nehézsegekből. A képviselői észrevételek a választók széles körének is egyetértését tükrözték, amely a kormányzatnak új programja valóra váltásához útravalót, s megújulásra kész, mindinkább kibontakozó alkotó, kezdeményező készséget igért. A vitában a külgazdasági körülmények várható alakulásáról, hazánk gazdasági fejlődésének lehetőségeiről, az irányító és vegrenajló munka továbbfejlesztésének feladatairól reális kép alakult, ki; olyan valós értékelés, amelyben éppúgy megtalálhatók voltak a kritika árnyalt színei, mint a felelős vállalati, munkahelyi önállóságot a demokratizmus erősítésével együtt szorgalmazó vonások 1981-ben, amikor a környezet védelméről szóló 197ii, évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatait elemezték a képviselők, nyomatékkal rámutattak: a környezet- es természetvédelem nem lehet önálló tevékenység. Példák is sorjáztak: a talajjavításra költött, a nagyobb hozamot biztosító milliárdok egyúttal az ember és környezete jobb összhangját is szolgálják. Rögvest hozzátették, hogy ezügyben az iparnak is szép számmal akad teendője, köztük a földet és a mélyében rejlő vizet mérgező szennykibocsátások megszüntetése. A képviselők tolmácsolták rhegbt zóik, a válaszlók egybehangzó követelését: nagyobb szigorra van szükség a környezetet, a térmészeti értékeinket szennyezőkkei, rongálókkal szemben. 1982-ben a közrend és a közbiztonság helyzetet vizsgálva, az országgyűlés megállapította, hogy a szilárd közbiztonság szilárd társadalmi rendünk függvénye, következmenye. A bűnüldöző szervek megfelelő személyi és technikai feltélelekkel, rendelkeznek a bűncselekmények felderítésére, megelőzésére, ám nem nélkülözhetik az egész társadalom. az intezmények es az állampolgárok segítségét sem: Az emberi felelősség, az „érdekeltségi szemlélet" 'kialakításában, íejleszteseben a családnak, az iskolának, társadalmi es tömegszervezeteknek egyaránt van feladatuk. 1984-ben — a téli ülésszakon — azzal fogadta el az országgyűlés az 1985. evi "költségvetésről szóló törvényt, hogy a benne szereplő előirányzatok — az éves népgazdasági tervvel ósszhagban — megfelelően tükrözik és segítik megvalósítani gazdaságpolitikánk fő céljait, a népgazdasági egyensúly további javítását, .a hatékonyság es a takarékosság követelményeit. Mire épülnek az előirányzatok? — tették fel többen is a kérdést a vitá során. A válasz: mindenekelőtt arra, hogy a termelés és a nemzgti jövedelem bővülése az előző évekéhez viszonyítva élénkül. A nemzeti jövedelem — most már úgy mondhatjuk, hogy az idén — a terv szerint 2,3—2,8 százalékkal növekszik. A termelés bővülését meghaladóan fokozódik a kivilel. Döntő fontosságú követelmény, hogy a termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentése, a munka termelékenységének a korábbinál gyorsabb növekedése, a termelés javuló fajlagos anyag- és energiafelhasználása revén érjük el. A gazdasági növekedés ütemével és a külgazdasági egyensúly javulásával összhangban áll az a cél, hogy a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása — ha kis mértekben is, 1—1,5 százalékkal — növekedjék; s várhatóan javulnak a lakosság életkörülményei. (MTI)