Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

Szombat, 1985. április 13. A finn tudomány napjai Tanácskozás az Akadémián A finn tudomány napjai címmel négynapos tanács­kozássorozat kezdődött ked­den a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A konferencián az 1975­ben kötött tudományos együttműködési megállapo­dás óta eltelt időszak közös eredményeit tekintik át a szakemberek. Az ülésszakot Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Hang­súlyozta: jelentős eredmény. hogy a magyar és a finn tu­dósok kölcsönösen kicserél­hetik tapasztalataikat, meg­beszélhetik a vizsgálódások irányait, szót válthatnak az ujabb kutatások eredményei­ről. A két ország közti tu­dományos kapcsolatok az el­múlt tíz évben igen gyü­mölcsözőnek bizonyultak, új felismerésekhez vezettek. A tudomány kétféleképpen használható fel — emelte ki az MTA elnöke —. az em­beriség javára, illetve kárá­ra. Az emberiség sorsáért felelősséget érző. jóindula­tú kutatók feladata. hogy felhívják a figyelmet a Föld teljes megsemmisítésére ké­pes fegyverek okozta veszé­lyekre. Ahhoz, hogv együtte­sen fejthessék ki erőfeszíté­seiket. találkozniuk kell egymással, a felelősségteljes eszmecserere ,io alkalom ez a konferencia. A finn—magyar tudomá­nyos együttműködés fejlő­déséről és jelenlegi helyze­térő! Kai Ottó Donner. a Finn Tudományos Akadémia elnöke tartott előadást. Em­lékeztetett arra, hogy az utóbbi tiz esztendőben kö­tött szerződések jól szolgál­ták a sikeres és aktív tudo­mányos együttműködést, A közös kutatások közül ki­emelkedő jelentőségűek a magfizikában végzett vizsgá­lódások. Sikeresen munkál­kodtak együtt a magyar és a finn tudósok az atommag­szerkezet, az elektromágne­ses terek tanulmányozásá­ban. s eljárást dolgoztak ki egyes kémiai elemek jelen­létének kimutatására. Ered­ményesnek bizonyult az együttműködés a geodéziá­ban: a földkéreg mozgásá­nak számítógépes feldolgo­zását oldották meg közösen a kutatók. Az információ­technológiában kiemelkedik az EKG számítógépes érté­kelésére alkalmas módszer kifejlesztése. A két akadé­mia közti tízéves együttmű­ködés fontos része a ma­gvar—finn kulturális és gaz­dasági kapcsolatoknak — mondotta végezetül Kai Ot­tó Donner —. a sikeres kö­Kiállítási napló Körben körbe Nemigen érdekelnek a vendégkönyvek, de most, hogy a Somogyi-könyvtár impozáns előcsarnokában el­jöttem mellette, föltűnt egy egész oldalnyi bejegyzés. Kíváncsi voltam, ki lehet az. aki véleményét ilyen hosz­szan — mint kiderült, majd két oldalon! — ecseteli; ki az, akinek nincs más fó­rum, hogy szót kapjon. Pa­lócz Lajos „szomorú em­ber", aki a kétkezi amatör alkotók igazi értékteremté­séért emel szót a képzőmű­vészeti körök megyei kiállí­tása kapcsán a vendég­könyvben. Figyelmeztető so­rai között nevén nevezi a zsűrit'— ki is oktatja őket. természetesen —. és magán­véleményének zászlajára hí­mezi a pártot is. „Mi ez a szörnyűséggel egyenlő, ösz­szeválogatott megyei tárlat? Lehet, hogy ezek megyénk legjobb alkotásai? ... A java munkák a fal mellett befor­dítva sírnak." Íme, néhány megállapítás a hosszú ára­datból. Nemigen értettem elkeseredését, különösen az­után nem. hogy egy (!) fest­ményével még a kiállítás paravánjain is találkoztam. Vajoh mi válthatta ki ezt a porig súitott . keserűséget? „Kikívánkozik az emberből az őszinte szó" — olvastam nála. Belőlem is! Mondjam-é — én még nem találkoztam olyan al­kotóval. legyen bár messzi­ről fertőző dilettáns, aki ne az önmaga életművét tar­totta volna a legnagyobbra, fitymálva az „úgymond" profik „piaci portékáit". Le­het-e béke az amatörizmus olajfája alatt?! Jó néhány amatőrtárlaton edzett szememnek nem sok újat mondott ez a kiállítás, egyet azonban mindenkép­pen kötelessegem leírni. Ilyen szigorú és fegyelme­zett talán meg sohasem volt a válogatás, egv-két üres, érdek- és értéktelen mun­ka. ha átcsúszott a zsűri zsi­lipjén. A kép a szigorú vá­logatás ellenére is éppoly színes, gazdag — csak nem olyan langyos —, mint más alkalommal Nem is csoda, hiszen az amatőrmozgalom lényegi sajátja a megköze­lítések. kifejezésmódok, té­maválasztások sokfélesége. E karámba tereli a szükség a szinte profi színvonalon dolgozó alkotó rajzpedagó­gusokat csakúgy, mint a képzőművészeti körökben tevékenykedő tisztes auto­didaktákat, a csoportokba verődő, véleményüket őszin­tén kifejezni szándékozó if­jú titánokat, vagy a sorsuk köré mikrovilágot teremtő naiv művészeket. A mostani seregszemle anyagából is kiemelkednek Szabó Antal réztálai. Évek óta figyelem, miként szület­nek Szabó Antal kalapácsa nyomán a rideg vörösrézbe levelek, indák. virágok. Fantasztikus mestersegoeu tudás, anyagismeret és mun­kaszeretet jellemzi ezeket a díszes tálakat. Meggyőződé­sem. hogy ez a tudás jól megtervezett, nagyobb fel­adatban egy tágabb közös­ség számára is kamatozhat­na. Üj szín Kerényi Mária Aktja. Nem annyira a múlt századi szemlélet, inkább a ma oly sokszor hiányolt igé­nyesség. precizitás. pontos megfigyelés, szeretetteljes ábrázolás, a modell és az, eszközök tisztelete. Értéke a seregszemlének! Teljesen más aspektusból születet! Kiss Ferencné Misa bácsija, mely a naiv humor, a jel­lemzökészség és frissesség szép példája. Szűcs Tamás érmeinek tanulsága: ne akar^ többet, mint amit tel­jesen meg tudsz valósítani. Ezért élményszerűek bronz­ba mentett növényei. Rajtuk kívül szokásos a mezőny: a mai táj képfestészet külön­böző törekvéseihez csatlako­zik N. Sánta Sándor. Nyári József, Józsa Imre; az akva­rell lírai lehetőségeiből al­kotja tájait Mehelka Béla és Szeg fii János: különböző divatos áramlatokhoz igyek­szik kapcsolódni Mikulai György, • Drégelyi József, Garamvölgyi V.lmosné, Ko­hut Béla. Seiben Lajos. Bó­ta Csaba. Rickert Gyula: Cs. Fodor József. Antal László, Zójom Lajos nosz­talgiázik; tisztes tanulmá­nyokat készít Erdélyi Tibor; a korábbiaknál hatástala­nabb Patatics József, fárad­tabb Stanzel Antal. A képzőművészeti körök megyei bemutatójára invi­tált a meghívó. Körbenjá­rás jellemzi a tárlatot. Csak nem valami varázskör. ki­pán.vvázottság? Vagv körbe­falazták őket? Valamennyi érvhez. gondolom. sokan tennének voksokat. Talán elemzőbbeket is. mint amit a bevezetőben idéztem . Tandi Lajos zös kutatások hozzájárultak a helsinki szellem erősíté­séhez. A finn—magyar tudomá­nyos együttműködés ered­ményeiről és távlatairól Láng István, a Magyar Tu­dományos Akadémia meg­bízott főtitkára referált. Elöljáróban kifejtette: mindkél társadalom az in­tenzív fejlődés, a moderni­zálódás. a megújulás kor­szakában van. Ez az idő­szak sajátos társadalmi fo­lyamatokat is megindított, ezek kölcsönös tanulmányo­zása. a tapasztalatok össze­hasonlító elemzése bizonyá­ra hasznos információkat szolgáltat a kulturális, a gazdasági és a szociális .problémákkai összefüggő döntések tudományos meg­alapozásahoz. Szamos, közös érdeklődést kiváltó kutatás lehetséges az agrártudományokban, a növényvédelemben és az ál­lategészségügyben pedig fel­tétlenül szükséges a rend­szeres tudományos tapaszta­latcsere. A jövőben bizonyá­ra fellendül a kutatók cse­réje az elektronizálás. a mikroelektronika, a számí­tástechnika területein és az i. >rvosludományokban, ame­lyekben a fő figyelem a la­kosság széles rétegeit érintő betegségek felderítésére, gyógyítására irányul. A jö­vőben a gyógyszer-, a nö­vényvédőszer- és az élelmi­szeriparban bizonyulhat gyü­mölcsözőnek a tudományos együttműködés. A tanácskozássorozat nyi­tónapján A finn tudomány ma címmel kiállítás nvílt az Akadémia székházában. Szerdán tudományos szim­póziummal folytatódik a konferencia a fővárosban és vidéken. .Viu.uu *> I A Grimm testvérek munkássága A Grimm testvérek mun­kásságának történetiségé és aktualitása címmel kedden tudományos konferenciát rendezett az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban működő Német Lekto­rátus. A Deák téri intéz­ményben NDK-beli és ma­gyar tudósok tartottak elő­adásokat. vizsgálva Jákob és Wilhelm Grimm alkotói tevékenységét. A Grimm testvérek mun­kássága elsősorban mese- és könyvgyűjteményeikről is­mert. ám személyükben a germanisztika megalkotóit is tisztelik. Tudományos konferencia A gazdaság és társadalom viszonya a szocializmus épilésében Ma és holnap az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete és a József Attila Tudományegyetem marxiz­mus—leninizmus központi tanszékcsoportja A gazda­ság és társadalom viszonya a szocializmus építésének jelenlegi időszakában cím­mel tudományos konferen­ciát rendez. A konferencia plenáris ülését ma. szerdán délután 2 órakor dr. Kristó Gyula, a JATE rektora nyitja meg az egyetem au­lájában. Bevezető előadást Halay Tibor az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének igazgatóhelyettese tartja. A konferencia másnap délelőtt 9 órakor a Petőfi Sándor sugárút .'10—34. szám alatti JATE-épület tantermeiben szekcióülések­kel folytatja munkáját. A három szekcióülésen A gaz­dasági fejlődés és a társa­dalmi értékek változásairól; A gazdaság, valamint az ideológia és a kultúra vi­szonyáról; A gazdaság és a politika viszonyáról 24 kor-> referátum hangzik majd el. Egy szempár igaz fénye Gyorsíró- és gépíróverseny A, Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsé­ge MÁV vezérigazgatósági Kadnui Béla. helyi csoport­ja megrendezte a szövetség helyi csoportjainak negye­dik találkozóját és verse­nyét. A sebességi gépíróver­seny bajnoki kategóriájában első helyezést ért el Mátés Lajosné (Pécs). Az első se­bességi csoportban Mravecz Jánosné (Szombathely). a második sebességi csoport­ban Molnár lstvánné (Kecs­kemét) győzött. A hibátlan­sági gépíróversenyben Hor­váth Lajosné (Szombathely), szerezte meg a győzelmet. Gyorsírásban a 300 szóta­|os fokon Lestár Éva (Kecs­kemét) győzött. A 250 szó­tagos fokon Deák Erzsébet (Szeged), a 220 szótagos fo­kon és a 200 szótagos fokon Gyimesi Albertné (Kecske­mét) lett az első. a 180 szó­tagos fokot pedig Semper­ger Györgyné (Kecskemét) nyerte. ... hát akkor egy életre megtanultam fényképezni... Ügy is fotóztunk, hogy nem vették észre, szóval alkal­maztuk mi is ezt a modern technikát mar negyven esz­tendővel ezelőtt.. . vallott az idős mester beváit forté­lyairól, majd a szemtanú, a kortárs-barát lenyűgöző él­ménybeszámolóba fogott. A szárszói konferenciákról, a nemzedékről, amelynek tag­ja. Szabó Dezsőről, Kodo­lányirói, Veres Péterről — kötetének, a Gyepsornak, el­ső kiadásának címlapján, a városunkban vendégeskedő idős művész felvétele látha­tó. A népi írók barátja Sze­gedre is elhozta krónikás fo­tóit. A tanárképző főiskola tör­ténettudományi tanszéké­nek előadójába csupán töre­déke l'ért a gazdag gyűjte­ménynek. ám az alkotó szavai nyomán tágult a kép. s a képzeletbeli időgépet úgy tudta forgatni, hogy né­pes hallgatósága szinte érez­ni vélte Németh László, Sinka István. Féja Géza, Erdei Ferenc közel van hoz­zánk, itt élnek ma is köz­tünk — szellemiségükkel. A népi írók nemzedékéről aligha lehet szólni Bérezi László neve említése nélkül. A történettudományi tanszék és diákkörösei hagyományos előadás- és találkozás soro­zatának e legújabbját, most az irodalmárokkal karöltve ren­dezte. Dr. Nagy István tan­Schmidt Andrea felvétele „Együtt", népi írókkal , székve?ető tegnap, kedden délelőtt köszöntötte a népi írók — népi mozgalom kuta­tóival való találkozás részt­vevőit, amelynek célja, hogy kerek, egész képet ad­jon, ha úgy tetszik: tartal­mában többet és mást ad­jon e mozgalomról. Bér­ezi László kiállítását dr. Czine Mihály irodalomtörté­nész nyitotta meg. Mint mondotta, a 76 esztendős al­kotó éietmüve kiepielkedő művészi teljesítmény, a tör­ténelemtudomány számára pedig nélkülözhetetlen for­rás. Bérezi LásKló, ki Sinka Istvánnal egyidöben indult Vésztöröl, szemével, gépének lencséjével megőrizte az utó­kornak a népi mozgalom igaz fényét. A kiállítást kö­vető élménybeszámolót diá­kok — Kutai Erika és Ra­dics Péter — versekkel szí­nesítették. Délután, a történettudo­mányi tanszéken dr. Sala­mon Konrád, a történettu­dományok kandidátusa a Márciusi fronttól a szárszói konferenciáig cimmel tartott előadást, dr. Czine Mihály a népi íróknak a népi mozga­lomban betöltött szerepéről beszélt. M. E. Csomiép-tények Dolgoznak, ahol kell A Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat által elvál­lalt munkáknak hatvan szá­zaléka van Szegeden és a •szomszéd'ps íalvakban. A; Csomiép a Szegedi Szalámi­gyár beruházásának legna­gyobb kivitelezője. Az idén befejezik a konzervgyárban elvállalt bővítési munkákat, dolgoznak a paprikafeldol­gozó es a Medikemia Isz epitkezésein. Ök végzik a Magyar Rádió leendő szege­di körzeti stúdiójának ki­alakítását is. A Kelemen utcában épül a Virág cuk­rászda fagylaltozója és az Ofotért üzlet. Az idei kemeny tél mint­egy tízszázalékos termeles­kiesést okozott a vállalat­A magánlakás-építés helyzete Vizsgálják a népi ellenőrök A magánlakás-épités és az építőanyag-ellátás vizsgála­tának előkészületeiről ta­nácskoztak a népi ellenőrök kedden, tegnap Budapesten, a KNEB székházában. A fő­városra és kilenc megyére kiterjedő ellenőrzés arra ke­res választ' hogy a lakáshoz jutás feltételeinek javításá­ra elfogadott országos és helyi programok miként va­lósulnak meg, hogyön segí­tik a magánerős lakásépí­tést. A most kezdődő és iú­nius végéig tartó vizsgálat­nál arra is kíváncsiak, hogv az elmúlt csaknem két és fél évben a lakásépítési iaé­nvek és a megvalósítás le­hetőségei összhangban vol­tak-e. teljesültek-e a tervek. cs mennyire voltak megbíz­hatók a prognózisok milyen pénzügyi eszközökkel segí­tették a magánlakás-építő­ket a vállalatok, az intéz­mények, valamint az OTP. A magánlakásépítés-vizs­gálatnak központjában az építőanyag-ellátás és a házgyári technológiák hasznosítása áll. Ezek ellen­őrzésekor kiemelt figyelmet fordítanak az igények elő­zetes felmérésére. Olyan összefüggéseket is figyelem­be szeretnének ugyanis ven­ni. mint például a nyara­lók, a gazdasági épületek anyagigénye, valamint a csúszópénzzel „ösztönzött" manipulált beszerzés. A házilagos kivitelezés körülményeinek megismeré­sere lakossági ankétokat és kérdőíves felméréseket szer­veznek a Hazafias Népfront­tal, a SZOT-tal. a KISZ-szel. az MTESZ-szel közösen a népi ellenőrök. Az elmúlt években a népi ellenörzesi bizottságok több vizsgálatot végeztek a ma­gánlakás-építés témaköré­ben, figyelemmel kísérték a tanácsok ez irányú munká­ját is. A közérdekű bejelen­tések mellett ezek a tapasz­talatok is hasznosnak bizo­nyultak a mostani ellenőr­zésre való felkészüléskor. A helyszíni vizsgálatokat má­jus-júniusban végzik, a főbb tapasztalatokat a má­sodik félévben összegzik. nak. Az elmaradt munkákat igyekeznek minden lehetse­ges eszközzel megszüntetni. A lemaradás csökkentése munkaverseny feladat is volt. Dr. Boldizsár Sándor, a Csomiép igazgatója hang­súlyozta. hogy egyik legl'on-, tosabb feladatuknak a több községben megkezdett is­kolaépítés határidős befeje­zését tekintik. A könnyűszerkezetes C­vázas technológiát keresik a megrendelők. Három evvel ezelőtt kezdték meg a me­liorációhoz szükséges elemek gyártását. Azóta a Dunán­túlról is akadt megrendelő. Az azonban nem lehet cél, hogy tobbszáz kilometérröl szállítsák a kavicsot Hód­mezővásárhelyre, aztán a kész elemeket vissza a ka­vicsbányák közelébe. Ezért a sablont és az armatúrákat utaztatják, a végső formába öntést alvállalkozók végzik. A Csomiép vezetői szerint nem szabad ölbetett kézzel várni a beruházások "hely­beli növekedésére, hanem a megye határain kívül is vállalkozni kell, sőt a jöve­delmező külföldi lehetősé­geket sem szabad elszalasz­tani. „Ott dolgozunk, ahol munkát találunk" — vallják a csomiépesek.

Next

/
Thumbnails
Contents