Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 89. szám 1985. április 17., szerda Ára: 1,80 forint M A G Y A R SZOCIALISTA M U NKÁS PÁ RT LA P J A Ülést tartott a megyei tanács vb A múzeumi szervezet helyzete — A lakás-, garázs­és üdülőszövetkezetek tevékenysége A Csongrád Megyei Ta- tonságának helyzetével nács Végrehajtó Bizottságé Megállapította, hogy a tegnap. kedden Szegeden ülésezett. A testület az elö­is. val készül 965 lakás, a többi hiá- hagyományos módon. A leg­nyosságokat megszüntették, több otthon Szegeden és korszerű védelmi berende- Hódmezővásárhelyen került cs elfogadta a megyei mu­zeumi szervezet munkájáról terjesztések után megvitatta zéseket a nagy értékeket be- tető ala a szövetkezetiek be­fogadó helyeken szerelték ruházásában. Szó volt a táv­fel. Minősítette a testület a lati tervekről is. A jövőben szóló beszámolót, öt évvel szakmai munkát is, amelyet nagyon sok házat szeretné­nek építeni az állampolgá­rok által kedvelt zöldöveze­ti részeken és a belváros foghíjtelkein. A szövetkezeti lakásépítő mozgalmat az utóbbi években az építési anyagok hiánya akadályozta ezelőtt foglalkozott utoljára a végrehajtó bizottság ezzel a témával. Az akkori hatá­rozatok végrehajtása ered­ményeként jelentősen bővült a múzeumi hálózat. Hódme­zővásárhelyen, Makón és Csongrádon felújították az épületeket. Szegeden a kö­vetkező tervidőszakban kez­dődik a központi múzeum rekonstrukciója. Szakaszo­san újítják majd fel és a költségek várhatóan elérik az 50 millió forintot. A re­konstrukció hatására a ki­állítótér 50 százalékkal na­magas színvonalúnak talált. Jó ütemben folytatták a gyűjtőmunkát a régészeti, a néprajzi, a természettudo­mányi és a numizmatikai területen. Vásárlások, illet­ve adományozások révén je­lentősen bővült a képzőmű- munkájában. Lakóépületek vészeti, valamint a legújabb kori és a munkásmozgalmi gyűjtemény. Eredményes volt a múzeumok közműve­lődési tevékenysége is, kü­lönösen a matinék és a mű­emléki hónap rendezvényei népszerűek. Jó eredménye­ket értek el az általános és gvobb lesz, és a raktárak középiskolák oktató munká­jának segítésében, a szocia­lista brigádmozgalom támo­gatásában. Külföldi kapcso­latok igen széles körűek, ki­170 Tájékozódott <". t'b c. la­kás-. garázs- és üdülőszö­vetkezetek tevékenységéről. A lakásszövetkezetek dina­mikus fejlődését az is előse­tervezésével . zömmel ma­gú ntervezőket bíztak meg, és a kivitelezést nagy siker­rel végzi a Vasutas Ifjúsági Építő és Fenntartó Szövet­kezet. A Cooptourlst. a Szöv­terv és a Szövosz együtt­működésének eredménye, hogy az idén áorilisban meghirdették a 2x54 szobás üdülőszövetkezeti építési ak­ciót. Ez nagyban elősegíti, hogy Szeged léoést tegyen az üdülövárosi cim elnyeré­séért. zsúfoltsága is enyhül. A fel­újítás alatt a múzeum fo­gadja a látogatókat. A tanácskozáson szó volt adványcserét folytatnak arról, hogy az 1978-tól ki- múzeummal, bontakozott dinamikus fej­lődés a megyei múzeumi szervezet eddigi történeté­nek legnagyobb mértékű gyarapodását eredményezte. Jelentős az ópusztaszeri gitette. hogy az elmúlt két több vállalat módosította a skanzen megépítése. Makón ötéves tervben jelentős szá- (munkaidő-csökkentésre vo­az E.spersit-ház. Szegeden a /Fekete-ház. 1 lódmezővásár­helyen pedig az Alföldi Ga­léria kialakítása. Ugrássze­Táiékoztatót kapott a tes­tület a 40 órás munkahét bevezetésének tapasztalatai­ról. Az elmúlt kot év alatt mú tanácsi értékesitésú la- natkozó programját, és át­kás szövetkezeti állománvba tért a 40 órás munkahétre. került. A VI. ötéves tervben a magánlukás-éoités aránya rüen megnőtt az érdeklődés jelentősen megnövekedett. A az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark iráni. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a múzeumok biz­célkitüzések között 1689 otthon szövetkezet által tör­ténő megépítése szerepelt. Ebből paneles technológiá­Az új jogszabály megjele­nésekor már 20 ezren dol­goztak az új szisztéma sze­rint. A tapasztalatok szerint megfelelően készítették elő az átállást, s az ütemezés zökkenőmentes volt.. • • Ot szakkiállítás Kőbányán öt szakkiállítás nyílt ked­den a kőbányai vásárváros­ban. A Hungarokorr kor­rózióvédelmi, a Hungaro­plast műanyag- és gumi­ipari, a Limexpo könnyű­ipari gép-, a Mipel ipari elektronikai és a tömítés­technikai kiállításra mint­egy 400 hazai és több mint 100 külföldi vállalat hoz­ta el újdonságait. A szakkiállításokat Szabó Imre ipari miniszterhelyet­tes nyitotta meg. Elmon­dotta: hazánkban évente 15 —20 milliárd forintra rúg a korrózió okozta kár. Kor­szerű eljárásokkal ezt 20— 25 százalékkal csökkenteni lehetne, ami hozzájárulhat­na a fokozottabb mérvű anyag- és energiatakarékos­sághoz is. A Hungarokorr­kiállitáson a korrózióvéde­lem teljes szakterületét át­tekinthetik az érdeklődök. A Hungaroplast képet ad a hazai műanyagipar ered­ményeiről, és fcllérképezhe­tők a vállalatok fejlesztési elképzelései is. Az elmúlt két év során egyébként 20 százalékkal nőtt a műanyag alapanyagú termékek ex­portja, s ez a fejlődés vár­hatóan a következő évek­ben is folytatódik. A külföldi kiállítók részé­ről a legnagyobb érdeklődés a Mipel ipari elektronikai szakkiállítást kiséri. Élelmiszerek perselyes malaccal Százféle fehértermék Tovább bővült, egy é|V alatt csaknem megkétszere­ződött, az. olcsó élelmisze­rek kozé tartozó „fehérárú" ­család választéka — ez tű­nik ki a fehértermékek gyártására, forgalmazására tavaly .kiirt MÉM-pályázat most elkészült összesítőjé­ből. E szerint jelenleg meg­közelítően 100-féle olyan hús-, tej-, édes- és konzerv­ipari készítmény tartozik e kategóriába, amely magas biológiai, élvezeti értékkel, ám mérsékelt áron kerül forgalomba. A külföldön is ismert fe­hértermékek általában a ha­sonló cikkekkel azonos er­téküek, de szerényebb, dí­szítés nélküli csomagolás­ban jelennek meg, s — fő­ként emiatt — olcsóbbak is. Nálunk 4—5 évvel ezelőtt kezdték meg forgalmazásu­kat, s a gyártás tavaly ka­pott nagyobb lendületet. A harmadik alkalommal kiirt pályázatra benevezett ter­mékeknél — örvendetes mó­don — már az új gyártási szemlélet jelentkezett. Amíg korábban az üzemek első­sorban a csomagolás egy­szerűsítésére fordítottak fi­gyelmet —, ezzel igyekeztek e^y-egy termék árát lej­jebb szorítani —, addig újabban mind több olyan fehértermék jelenik meg, amelyeket importalapanyag­helyettesitéssél, s gyárt­mánykorszerüsiléssel fej­lesztettek ki. A perselyes malac-emblé­mával jelzett fehértermé­kek közé tartoznak a többi között a palyázaton nyer­tes Tolna megyei Tejipari Vállalat különböző ízesíté­sű zsírszegény sajtjai; a Pest—Nógrád megyei Hús­ipari Vállalat régi paraszti recept szerint készülő zsem­lés véres hurkája, a külön­leges aromájú sárgarépával és petrezselyemmel ízesített húskenyere és a Budapesti Édesipari Vállalat csemege gyárából kikerülő Szaljut­szelet, amely import anya­gok helyett hazai szójával készül, és ize kiváló. Meggyorsul mezőgazdasági munkák Miniszteri tájékoztató A mezőgazdasági üzemek jól kihasználták a kedve­zőbbre fordult időjárást, és a késői kitavaszodás miatt a munkában korábban meg­mutatkozott háromhetes ké­sésből már sokat megszün­tettek. Erről tájékoztatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes ked­den, tegnap a MÉM-ben. A tavaszi felkészülés általá­ban jól sikerült. Az őszi kalászosok jól tűrték a nagy téli hideget, a hótakaró megvédte a zsenge búzát és csak minimális fagy­károk mutatkoztak. A bel­vizek nyomán 7500 hektáron pusztult ki a vetés, ám ez a sokévi átlaghoz képest viszonylag kedvező értéket jelent. A márciusi határ­szemléken megállapították: a vetések fele jó minőségű, több mint harmada közepes, és csak kisebb része gyen­ge. Ez a minősítés kedve­zőbb a tavalyinál. Tavasszal 2,6 millió hek­tárt kell megművelni. A legtöbb munkát a vetés ad­ja. A tavaszi vetésű növé­nyek magjának 80—90 szá­zaléka már a földben van. Kisebb elmaradás mutatko­zott az árpánál és a zabnál, a mezőgazdászok szerint a kedvezőtlen időjárás miatt megkésett vetéseket már nem éédemes pótolni; a ki­esett területre kukorica ke­rül majd, és ez a terme­lőkre nézve nem jelent hát­rányt. Nagy figyelem előzi meg a kukoricának a na­pokban megkezdett vetési munkáit. A népgazdasági tervek ugyanis nagyobb te­rülettel számoltak, mint amekkorán az üzemek akar­nak kukoricát termeszteni. (A gazdaságok a kisebb ter­melési költségek miatt sok helyen ugyanis a búzát ré­szesítették előnyben.) A jö­vedelmezőség javítására a kukoricatermelők — a PM és a MÉM együttes rende­letére — kedvezményt kap­nak. Előnyös az is, hogy nem okoz gondot sem a ve­tőmag, sem a gépek beszer­zése. Cukorrépából a vetés­terület 4—5 ezer hektárral nagyobb a kívántnál. A napraforgó keresett nö­vénnyé vált az elmúlt évek­ben, a feldolgozott napra­forgóolaj külföldön is jól értékesíthető, ezért a nö­vényolajipar ösztönző pré­miumrendszert vezetett be, és a MÉM is megnövelt ve­tésterülettel számol. Hozzá­vetőleg 330—340 ezer hek­táron kerül földbe a vető­mag. Az anyagi-műszaki ellátás lehetővé teszi a tervek tel­jesítését. Kisebb hiány mu­tatkozik ugyan nitrogéntar­talmú műtrágyából — a té­li nagy hidegek miatt a Pé­ti Nitrogénművek nem tud­ta fedezni a kora tavaszi igényeket —, ám az ipar ígéretet tett a hiány meg­szüntetésére. Hozzávetőleg 14 ezer tonna nitrogén-talaj­erőpótlót importból bizto­sítanak. Növényvédő sze­rekből általában kielégítik az igényeket. Egyes import­szerekből azonban hiány mutatkozik, pótlásukra más szereket ajánl a kereskede­lem. A gép- és alkatrészel­látás zavartalannak ígér­kezik. Dinnyések messze földről Zsombó határán van egy igazi „vadnyugati" település, igaz, csak két család lakja. Faházak, mellettük tyúkól, kutyaház, fúrt kút, s ami más kell az élethez. Az út melle't páréves nyárfacse­meték hirdetik, aki ültette nemcsak egy-két évre jött ide. Ha a lombok alatt akar hűsölni, maradhat még jó­idéig. Sávolyi Józsefék Hortról, Horváth Jánosék Csányból 'elepedtek ide. A hevesi dinnyések életritmusa sze­rint márciustól szeptembe­rig élik nomád életüket, távol otthonuktól. Külön­külón hat-hat hek'áron ter­melnek dinnyét a Zsombói Gyümölcsös Szakszövetke­zet területén. Az egymással is versengő két család azért összetart a munkában, igaz az asszonyok testvérek. Ez a negyedik évük itt, voltak benne jók és rosszak is, a tavalyi a leggyengébb. Horváth János a homokba rajzolta le gazdálkodásuk alapképletét. A kis fapáicá­val kisebb nagyobb köröket irt egymásra, ez szemléltette azt, amit a közgazdászok forgótőkének hívnak. Erdő­telken nyolc évig termelték a görögdinnyét. Mikor oda­mentek, ötvenezer forintjuk volt, hatezerrel jöttek el onnan. Nagy kiszolgáltatott­ság erre az egy növényre feltenni mindent, a megél­hetést. Az ő szavaival: bi­zonytalan. mint a kártya­vár, szépet lehet építeni. csak hamar összeomolhat. Azért egyik év kipótolja a másikat. Mit várhatnának mást mint, hogy az idén végre jó lesz a termés, és az ára sem fog túl hamar lezuhanni. Állandó vevőjük van a Bosnyák téren, nem gond az értékesítés. Hogy mit csinálnak ilyen­kor, kora tavasszal? Élég, ha széjjelnézünk. A hosszú, lapos üvegházakban, épp most bújnak a földből a kis palánták. Körülbelül két­százezer dinnyemagot kel­lett elvetni a kis tápkockák­ba, ennyi kell a tizenkét hektárrá. Az „udvaron" Molnár Jőzsef felvétele kézzel ásott gödrökben me­lengeti a nap a vizet, az érzékeny növényeket ~csak így szabad locsolni! Kiül­tetés előtt utoljára jól meg­áztatják majd, a réti fűből készített kis tápkockákat, hogy a szárazabb időjárást is több hétig bírja. A fémzárolt, szigetcsépi vetőmag szépen kikelt. A kezdet biztató, ha a foly­tatás is ilyen lesz, szép nagy dinnyék „göröghetnek" a zsombói homokon. Ké­pünkön: Sávolyi Józsefné feltámogatja az üvegházi kereteket, hogy szellőzzék a palánta. T. Sz. I. Társulás vágóhíd építésére Kedden, tegnap Kecskeméten megbeszé­lést folytattak az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat kiskunfélegyházi üzemének társulásos fejlesztéséről. A résztvevők: a hústermelésben érdekelt mezőgazdasági üzemek, áfészek, a MEM és a Nemzeti Bank illetékes szakemberei elhatározták, hogy a közös tőkebefektetést igénylő be­ruházásra gazdasági társulás alakítását szorgalmazzák. Az évente több mint egymillió hízott sertést előállító Bács-Kiskun megyének jelenleg nincs korszerű feldolgozó ipara; a vágóállatok csaknem 70 százalékát szál­lítják az ország különböző vágóhidjaira. Kiskunfélegyházán 400 ezres kapacitású vágóhíd építését tervezik.' A modellt ehhez Baja adja, ahol szintén tőkeösszevonással épült meg a Húsipari Közös Vállalat Bácskai Húskombinátja. A korszerű fel­dolgozó, amely exportra is termel, 40 ki­lométeres körzetből fogadja a vágósertést; évente 200 ezret. Tisztújító közgyűlés A Magyar Pszichológiai Társaság megtartotta tiszt­újító küldöttközgyűlését. A társaság elnöke ismét Bartha Lajos egyetemi tanár, fő­titkára pedig Ungárné Ko­moly Judit főiskolai ta­nár lett. A főtitkárhelyette­sek: Bagdy Emőke, Bar­kóczi Ilona és Völgyesy Pál. 4

Next

/
Thumbnails
Contents