Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-16 / 88. szám
Kedd, 19S5. április 16. 3 R Építésügy Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására, küldöttség élén hétfőn Budapestre érkezett Szergej Basilov, a Szovjetunió Állami Építésügyi Bizottságának elnöke. Somogyi László és Szergej Basilov megbeszéléseik során áttekintik a két ország eddigi építésügyi együttműködésének eredményeit, és megtárgyalják az 1986— 1990-re szóló műszaki-tudományos együttműködés fontosabb kérdéseit. Kamara—TOT együttműködés Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke és Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke együttműködési megállapodást írt alá hétfőn a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A megállapodás célja, hagy a TOT, illetve a Kamara által képviselt gazdálkodó szervezetek gazdasági és társadalmi fejlődése hatékonyabbá váljon, kapcsolataik bővüljenek és szervezettebbé váljanak. Ezt követően Szabó István, Horváth László,, az Országos Vezetőképző Központ főigazgatója és Beck Tamás a nagyvállalatok és a gazdasági érdekképviseletek szervezeti, jogi formáinak továbbfejlesztésére irányuló közös kutatásról írt alá kutatásfejlesztési szerződést. A munkát a szerződőkön kívül a Magyar Alumíniumipari Tröszt, Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Volán vállalatok központja, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint a 43. számú Állami Építőipari Vállalat finanszírozza. Mély vízben Pontosan Maróti Antallal van egy kis . személyes adósságom. Ott voltam a közgyűlésen, amikor elnöknek választották. Minden gyűlésen a tagok közé ülök. ha tehetem, mert ott jobban hallani a félhangos megjegyzéseket, az igazi véleményeket. Kemény ellenzéke volt azon a választáson a mostani elnöknek. Szépítgetés nélkül megírtam pro és kontra a hozzászólásokat. Maróti Antalt akkor 514 szavazásra jogosult tagból 389-en találták alkalmasnak az. elnöki tisztség betöltésére. Azzal, fejeztem be a cikket, hogy elölte a feladat, a vita tanulságait munkájában, a tagokhoz való viszonyában hasznosítva eredményesen vezesse tovább a gazdaságot. Azért tartozom az. olvasónak is, .Maróti Antalnak is ezze! a portréval — mért megtette. Eredményesen vezeti, ^ftól;, a gazdagul. ,, — Zádgri Iván, .akkori legkeményebb, .ellewiíelem is elismerte azóta a közös eredményeket — mondja az elnök. — Keménykezű vezetőnek tartják. — Azt. szeretem, ha nem más, hanem en velem föl a problémákat. Az. Irodámba bejöhet akárki, úgy hiszem, be is ion, akjnek mondanivalója van. Nem keménykezű, hanem következetes akarok lenni. Ezzel a tagok egyetértenek. Azt mondtam nekik: amikor a regiek, az. alapítók beléptek, nekik volt mit veszteniük. Aki ma belep, az. csak nyerhet. Ne fogadjunk mogunk közé olyat, aki csak jogokat ismer, kötelességet nem. Aki részeges, akinek tizenöt munkakönyvi bejegyzése van. Azt mondták igazam van: nem kell közénk olyan ember, aki nem szeret dolgozni. Beszédében van valami vibrálás, lobogás, olyan embernek látszik, akinek folyton rohannak a gondolatai. — Sokszor túlságosan komolyan veszem a dolgokat. Otthon sem tudom levetni a munkahelyem gondját, elrágódom a problémákon. Különben jobban szerettem föagronómus lenni. Nehéz volt, amikor elnök lettem. Voltam korábban adminisztrátor, bérszámfejtő, gépcsoportvczelő. Jóformán mindent végigcsináltam, ami munkakör egy gazdaságban adódik. Amikor elnök lettem ráállt a nyelvem, hogy operatív megoldási módokba is beleszóljak. Figyelmeztettek, de magam is éreztem, •hogy nem szabad. A saját munkakörében mindenkinek önállóságot kell adni. Elvben tudtam ezt, de nehéz volt megszokni, hogy így is csináljam. — Hogyan ért szót a ta> gokkal? — Ezt is meg kellett tanulni. A szakszövetkezet más, mint a téesz. l!)73-ban jöttem ide, Vass Zoltán, az akkori elnök végigvitt egyszer a határban, aztán azt mondta: ha valami gondod van. szóljál. Elkezdtem úgy. ahogy a téeszben csinálták. Pár 'hét múlva figyelmeztettek: ha nem változol, téged jar az oram innét hamarosan elzavarnak. A parasztemberek érzékenyebbek: mindent meg lehet mondani nekik. de nem mindegy, hogyan. Kicsit talán paletikusnak kell lenni: Rászánni 'az időt. Ezt «s meg kellett tanulnom. Az iUöóe allergiás vagyok'. Nekem mindig pontosan jár az órám. Föagronómus koromban en adtam ki a szalmát. Ha megbeszéltük. liogV hetve jönnek érte, akkor jönni kellett, különben nem adtam oda. Ugy tartom, a szigorú időbeosztás fegyelemre nevel. — Mit szólnak ehhez a vezetötarsai? — Megmondhatom nekik u véleményemet. Cserébe tőlük is várhatok őszinte szót. Az őszinteséget hallatlanul fontosnak tartom. Ha tévedtem, nekik elismerem. Nagy hibát követ el az a vezető, aki mások ötleteit kisajátítja magának. — Otthon érzi magát Zsombón? — Sokfelé jártam a világon. keleten is, nyugaton is. Akármi szépet, haladót, érdekeset láttam, az volt az első gondolatom, hogyan lehetne ezt megvalósítani otthon. Párizsban megszólított egyszer egy magyar disszidens. Azt mondta, rég hallott magyar szót. Leültünk, beszélgettünk. Oda lyukadt ki, hogy maradjak Nyugaton Ezzel a képzettséggel, gyakorlati tudással jobb lehetőségeim lennének mint itthun. A konyakot elfogadtam, aztán nemet mondtam. Külföldön mindigolyan honvágyam van ha másként nem. szereznék egy iránytűt, mezítláb, gyalog is hazajönnék Zsombora — Hogyan értékeli a vezetői munkát? — Megviseli az ember idegrendszerét. A hatvanas években az érzelmi motiváció döntött az akkori vezetők munkájában, ma a közgazdasági, agrártudományi ismeretek. Most is nehéz a vezető munkája, de más jellegű. A mezőgazdaságot sosem szabad alábecsülni. Üres hassal nem lehet a szocializmust építeni. A fejlődő országokban és néhány szocialista országban i.s az a gond, hosv nem oldották meg a mezőgazdaság dolgát. Az élelmiszerhiány a legtöbbszór aláássa a politikai egyensúlyt. — Sokat dolaozik. Nem fél ennek a következményeitől? — Ha arra gondol, hogy ez a munka gyakran jár együtt egészségkárosodással, akkor azt mondhatom: félek. Cukorbetegséget állapítottuk meg nálam. Lefogytam. diétázók, szedem a gyógyszert. Amit, az orvosok tanácsolnak, betartom. Ügy gondolom, mindent megteszek, hogy minél tovább éljek. A gyerekeimnek is tartozom annyival, hogy fölneveljem őket. — A családja hogyan seli az ön elnökségét? — Amit lehet, a feleségem mindent megcsinál otthon. Amiben tudok, segítek neki. A legnagyobb gondjuk az lehet velem, hogy nem szeretek elmenni sehová. Kötéllel kell elhúzni színházba, társaságba. A feleségem meg a lányom szívesen kimozdulna, a fiam viszont uqvanolyan otthonülő. mint én. — Tagja amuik az egyetemet végzett, gyakorlati tapasztalatokul' tS rMidéfezö nemzedéknek, amely viszonylag fiatalon került irányító pozicioba. Most viszont — minden valószínűség szerint — ott ig marad meg legalább kél évtizedig. — Ha most idejönne egy huszonkét éves ember elnöknek, lehet, hogy többet és korszerűbb dolgokat tudna a szakmából, mint én. De hiányozna beiöle húsz év élettapasztalat. Addig tartom fiatalosnak magam, míg uralkodni tudok magamon. Ha bejön ide egy ember. és összeveszek vele, mert nem úgy teszi a dolgát. ahogy kéne; a mérgemet ne vigyem át az utána következőre. Röviden úgy mondhatnám: legyen erűm következetesnek maradni. — Mint vezető és mint ember mit kívánna magának? — Ha az állam hasonlóképp fogja föl a mezőgazdaság ügyét, mint eddig akkor naov baj nem lehet. Ha átalakulnának az árak. ha az ipar és n mezőgazdaság kapcsolata erősödnék, megteremtődne a teljes vertikum összhangja, akkor még jobban éreznénk magunkat. Tanács István T avaszi hajrá? No, ilyen sem volt még, mondja mérnökbarálom, ám hangjában nyoma sincs iróniának. Inkább bizakodó. Hiszen olyan intézkedési tervet készítettek, hogy ha végrehajtják, behozzák a kemény tél okozta tetemes 'termeléskiesést. Ami, persze, nem könnyű. Hiszen nemcsak a január 6-tól (mintegy kéthetes szünettel) március közepéig tartó földgázkorlátozás okozott megpróbáltatást több iparvállalatnak. A kemény l'agyók, a néha orkánszerű szél is növelte a gondokat: itt gépek, berendezések fagytak el, ott,' kényszerű leállás, fagyszabadság hátráltatta a termelést. Az ipar mellett az építőipar, az épitőanyag-termelés, a közlekedés, az úthálózat), p mezőgazdaság is szenvedő alanya volt a zord télnek, amit végül is nekünk kell megfizetnünk. Az összeget ismerjük, Lázár György, a Minisztertanács elnöke szólt arról a pártkongresszuson, hogy :i tél okozta többletkiadás, a felbecsülhető károk együttes összege meghaladja a 20 milliárd forintot. 'Azért, hogy e mindannyiunk pénztárcáját apasztó kiadás kisebb legyen, seinte mindenki tehet valamit. Ha másképp nem, úgy, hogy takarékoskodunk az energiával. Úgy, ahogy barátomék teszik — jól szervezett többletmunkával. Mindenképpen öröm hallani, olvasni, hogy a legtöbb helyen a súlyos gondok közepette sem az elkeseredés, a panasz vagy a csodavárás (majd az állam be- vagy kisegít nézet) a jellemző, hanem a tenniakarás. Így volt ez már a nehéz napokban is: a veszteségeket csaknem mindenütt igyekeztek a lehető legkisebbre mérsékelni; a ' technológiai károsodásokat megelőzni, a tétlenségre kárhoztatott embereknek másutt értelmes munkát' adni, és még sorolhatnám. A szándék dicséretes: rugalmasan igyekeztek alkalmazkodni a szokatlan körülményekhez. Hogy miért a dicséret? Mert ez ma még nálunk sajnos nem mindennapi. Bizony, jó lenne, ha ez az alkalmazkodóképesség nem csökkenne a hőmérséklet emelkedésével. Továbbra is szükség van e rugalmasságra, hiszen a folyamat, amely a kiküszöjölhető károk megszüntetését szolgálja, most indul be igazán. Most, amikor ismét van elegendő energia, most. amikor az idő javultán mód nyílik a veszteségek pót-, lfisáfa: S "nem is • „tavaszi,'karftpánj["-ra . van szükség, hanem év végéig szóló, átguncToTr' CerCéHf^rriogy oirfrr-TP!lCi7'jWón»- • janak az üzemek. Mert nemcsak a többletkiadás érinti érzékenyen az országot, hanem a nagy értékű termeléscsökkenés — ennek következtében a jelentős exportkiesés is, miközben olajból, gázból kénytelenek voltunk többet importálni. Nehezen létrehozott külkereskedelmi egyensúlyunk is a veszteségek mérséklését, sőt az eredeti tervek 'teljesítését kívánja. Biztató, hogy á gázkorlátozástól sújtott üzemek többsége teljesen vagy nagyobb részben behozhatónak véli az elmaradt termelést. Biztató, hogy az 'emberek — ez szinte általános tapasztalat — fegyelmezettebben dolgoznak, átérzik a termeléskiesés okozta gondokat. A l'elszabadu-. lási és kongresszusi munkaversenyben már eddig is sokan áldozták fel szabadnapjukat. ám ezen túlmenően is szükség van hét végi műszakokra. Követhető és követendő az is, ahogyan több helyen átszervezték az éves nagyjavítást, akképpen, hogy azé a tervezettnél hamarabb végrehajthassák — így is nyernek néhány napot. Nem volt teljesen igazuk azoknak a pesszimistáknak sem, akik úgy vélték: a három műszakos, folyamatosan dolgozó üzemekben lehelet len az elmaradt termelést pótolni. Jó néhány ilyen üzem talált megoldást: a kényszerű állás ideje alatt olyan javításokat, technológiai ésszerűsítéseket végeztek el, amelyek a továbbiakban lehetővé teszik a termelési kapacitás növelését. Nem reménytelen a kényszerű fagyszabadságok miatt felborult termelési egyensúly helyrebillentése az építőiparban sem; ott az ütemtervek átprogramozásával igyekeznek magukon segíteni. Igen, elsősorban magukon, hiszen a termelési tervet teljesíteni, nyereséget elérni csak ekképpen lehet. De ne essünk a félreértés csapdájába: a látszat ugyan amellett szól, hogy csak az érintett üzemeknek kell serkenteni önmagukat — ám ez távolról sincs így. Van feladatuk bőven az őket energiával, alapanyaggal, félkész termékkel ellátóknak is, függetlenül attól, hogy, meglehet, az utóbbiakat nem vagy csak alig hátráltatta munkájukban a tél. Vonatkozik cz a kül- és belkereskedelmi szervezetekre is, amelyeknek szintúgy gondoskodniuk kell a termelőüzemek egyenletes és ütemes ellátásáról. A korábbiaknál jobb munkaszervezéssel sokat segíthetnek a bajba jutott üzemeken, az egész országon. z elmaradt termelés pótlásához nem egy helyen többletbérre is szükség lenne: jó néhány vállalat ezt bérpreferenciaként óhajtja megkapni. Jogosságát — természetesen — majd az illetéke"sók'-döntik ljel, jaonyi azonban bizonyos, amit lehet, elsősorban önerőből/kell meg"fFTOTSr—-— Az eddigi tapasztalatok alapján joggal leijet remélni, mind kevesebben lesznek azok, akik egész éven át az — egyébként valóban jelentós károkat okozó — időjárásra hivatkoznak majd. Nincs is helye ennek,' hiszen, aki nem igyekszik megtenni, amit lehet/, hogy csak az emberileg elkerülhetetlen karok maradjanak, az saját érdekével is szembekerül. T. I*. A! Fejlesztés a Graboplastban Befejeződött a műszaki konfekció gyárrészleg fejlesztése a győri Graboplast Pamutszövő és Míibűrgyárban. Az üzemrész háromnegyed százada emelt epületeit lebontották', s helyükre egv kétszintes, szintenként 1000 négyzetméteres korszerű csarnokot építettek. A kivitelező Györ Megyei Állami Építőipari Vállalat határidőre telő alá hozta az új létesítményt'. A hatalmas csarnokokban kaptak helyet a svéd gyártmányú félautomata hegesztő berendezések, amelyek 'nagyfrekvenciájú hegesztéses technológiával állítják elő a Graboplast alapanyagból a teherautó-ponyvákat, sportlétesítmények befedésére alkalmas sátortetőket és egyéb műanyag tárolókat. A korszerű üzemhez méltó színvonalon készülték el a szociális létesítmények is: az új öltözők, az ebédlő, a melegítő konyha és az orvosi szoba. A fejlesztés eredményeként növekszik a termelési érték, amely az idén meghaladja a 230 millió forintot. Az idén a konfekcióüzem termekeinek 15 sázaleka a tőkés piacon, 10 százaléka szocialista országokban íalál gazdára. Befejezték a kendervetést A Szegedi Kenderterniesztési Rendszer 35 taggazdaságában. vagyis országszerte befejezték egyik fontos ipari növényünk, a kender vetését. Minden eddiginél nagyobb területen, 7 ezer hektáron került a földbe a mag, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt két hét minden ünnepnapján is vetettek. Idén a terület 30 százalékán több mint 2000 hektáron az új fajta Kompolti hibridet termesztik. Ez hektáronként mintegy fél tonnával nagyobb termést hoz, több a rosttartalma, nagyobb a belőle készült l'onal szakító szilárdsága, jobb a készáru minősége. A laboratóriumi vizsgálatok szerint már a múlt évi termésnek is jobb volt a béltartalma, mint az előző évben. Ezért a rendszer gazdaságai együttesen ötmillió forint minőségi prémiumban részesültek. A megyéből a mártélyi Fürst Sándor Tsz több mint férmillió forintot kapott. Ez is növelte a gazdaságok termelési kedvéi: idén újabb három nagyüzem csatlakozott a termesztési rendszerhez, s a többiekkel együtt mintegy ezer hektárral növelték a vetésterületet. Idén az eddigi rekordnak számító félmillió mázsa helyett el kívánják érni a 600 ezer mázsás terméseredményt. Erre azért lenne szükség, mert átmeneti viszszaesés után világszerte nőtt a kereslet a természetes szálasanyagok iránt, tehát jó piaca van a kendernek. A magyar export is évről évre növekszik nemcsak kész kenderárukból, hanem egyre több nyers rostot is szállítunk a környező országokba. Különösen Romániába és Jugoszláviába növekszik a kiszállítás. Újabban pedig Csehszlovákia is jelentős mennyiséget rendelt ebből a nyersanyagból. D. B. Nyári egyetem a honvédelmi sieyeiésrö! A honvédelmi és hazafias nevelés kérdéseivel foglalkozó nyári egyetem szervezését kezdte meg a TIT Szolnok megyei szervezete. A cél az, hogy színvonalas továbbképzési lehetőséget biztosítson pedagógusoknak, úttörövezetökn'ek, valamint KISZ- cs MHSZ-akUvistáknak. A szolnoki székhelyű nyári egyetem szakmai programját a TIT hadtudományi választmánya dolgozza ki. A kurzusokon az ország egész területéről ösztöndíjjal vehetnek részt az érdeklődők. Az első tanfolyamon — augusztus 4—10. között — a hallgatók többek között megismerkedhetnek a nemzetközi katonapolitikai helyzet jellemzőivel, a haditechnika fejlődésének fő irányaival, valamint a fegyelemre és a bátorságra nevelés pedagógiai-pszichológiai módszereivel. Az előadások meghallgatása mellett mód nyílik kötetlen beszélgetésre és tapasztalatcserére is. A résztvevők hajókiránduláson keresik fel a második világháborús tiszai harcok színhelyeit és bemutatót tart számukra az MHSZ szolnoki repülő cs ejtőernyős klubja is.