Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 88. szám 1985. április 16., kedd Ára: forint Hogyan gazdálkodnak ? Az ellenőrzési igazgatóság tapasztalatai A PM Ellenőrzési Főigaz­gatósága megyei igazgatósá­gának szakemberei rendsze­resen vizsgálják a gazdálko­dó szervezetek pénzügyi­gazdasági tevékenységét. El­lenőrzéseik tapasztalatairól beszélgettünk Horváth Gyula igazgatóval. — Általában milyen terü­leteket vizsgálnak? — • Előre meghatározott terv szerint dolgozunk. En­nek keretéiben vizsgáltuk a vállalatok közötti gazdasá­gossági különbségek okait; végrehajtottuk a veszteséges és alaphiányos mezőgazda­sági nagyüzemek szanálásá­val összefüggő, soron kívüli vizsgálatait; kísérletet tet­tünk a költségérzéketlenség okainak feltárására. Tájé­kozódtunk az önálló vállal­kozások létrehozását moti­váló tényezőkről, működé­sük és a népgazdasági célok összhangjáról. A vállalati gazdasági munkaközösségek­nél a tevékenységük és a vállalati hatékonyság ösz­szefüggéseit néztük meg. A 327 megyei vállalat és szö­vetkezet közül 163-nál tar­tottunk pénzügyi-gazdasági ellenőrzést. A vizsgálatuk minden tekintetben sokol­dalúak voltak. — Mit tapasztaltak? — Azt, hogy a vállalatok és szövetkezetek gazdálko­dási, pénzügyi, valamint számviteli és bizonylati fe­gyelme rosszabb a korábbi­nál! Néhány újs/.erü meg­állapítás mellett igen sok az évek óta visszatérő hiba, sőt, néhány gazdálkodó egy­ségnél súlyos szabálytalan­ságok is előfordultak. Milyen természetűek a hibák? — A típushibák az árbe­vetelek elszámolásánál és időbeli elhatárolásánál, vala­mint a saját rezsis beruhá­zások értékelésénél, továb­bá a beruházási és állóesz­köz-fenntartási ráfordítások elszámolásánál jelentkeznek. A főbb hibatipusok: árbevé­telként számoltak el nem realizált értékesítést, az ár­bevételt és a költségeket idöbelileg szabálytalanul könyveltek le. illetve hata­roltak cl. Állóeszköz-fenn­tartásként számoltak el be­ruházásokat. Nem megfelelő amortizációs kulcsot alkal­maztak és ehhez hasonlóak. — Mondana konkrét pél­dát is? — lehet. Például a Hodi­kót Vállalat két évvel ez­előtt behajthatatlannak mi­nusitett. több mint 23 millió forintos export kintlevőséget fizetési problémák miatt. Ezt a küvetelesét az export ár­bevételből levonta, holott ehhez nem rendelkezett de­vizahatósági engedellyel. A Delep eredményét különféle szabálytalanságok miatt tobb teteiben is módosítani kel­lett. Ismert már, hogy lakas­epilési munkáinál olyan vég­számlákat bocsátott ki az esztendő végen, amelyeket csak a következő évben fe­jezett be. Hasonló eseteket lehetne elmondani a Szegedi Vízmüvek és Fürdők, a Gor­zsai Állami Gazdaság/ a rösz­kei Kossuth Termelőszövet­kezet és az ópusztaszeri Ár­pád vezér Termelőszövetkezet gyakorlatából is. Rés/Jetesebben és hosszab­ban is beszelt az igazgató adóhiányokról és adótöbble­tekről. Sok példával illuszt­rálta, hogy mely vállalatok és szövetkezetek állapították meg helytelenül nyereség­adójuk alapját, tévesen szá­mították ki progresszív nye­reségadójukat, elmulasztot­ták befizetni az építési adót, a beruházási illetéket, a munkabéren felüli személyi jövedelmek után a jövede­lemadót, a központi műszaki fejlesztési hozzájárulást. Fö­lösleges is fölsorolni a vál­lalatokat, hiszen a Hódiköt­től a Szegedi Hangszergyá­rig, a Déléptöl az ásotthal­mi Egyetértés Mezőgazdasá­gi Szakszövetkezetig, hosz­szú a lista. — Általában milyen a számviteli rend és a bizony­lati fegyelem a gazdálkodó szervezeteknél? — Körülbelül ugyanazt mondhatnám el, mint ami­vel kezdtem, hogy a szám­viteli rend, a bizonylati és okmányfegyelem a két évvel korábbihoz képest romlást mutat. A legrosszabb az arány áz ipari és az építő­ipari szervezeteknél, ahol az általunk elvégzett 51 ellen­örzes közül 50 esetben ta­láltunk. hiányosságot. A nagyszámú lazaság rend­szerbeli, szabályozási és vég­reh íijtás i fogyatékosságok ra egyaránt visszavezethető. — <4z ellenőrzések során föltárt hibákért szankcióval is élnek? — Természetesen, az 1984. évi pénzügyi-gazdasági el-­lenőrzések megállapításai alapján 32,5 millió forint bírságot róttunk ki. A rom­lást mutatja az is, hogy a megelőző esztendőkhöz ké­pest több mint tíz százalék­kal nőtt a bírság. Szigorúbb ugvan a szankciónk, de élünk az indokolt differen­ciálás jogával. — Ez mit jelent? — Azt, hogy általában enyhítő körülményként vet­tük figyelembe a vállalati pénzügyi gazdálkodásban bekövetkezett számottevő ja­vulást, mig súlyosbitó körül­ményként ertékeltük a nagy­számú, ismétlődő hiányossá­gokat, valamint a számviteli és bizonylati fegyelem je­lentősebb megsértését. Az elubbire példa a Szentesi Baromfiíeldolgozo Vállulat­nul alkalmazott bírság, az utóbbira pedig a balástyui Mora Ferenc Termelőszövet­kezet bírsaga. — Az új szervezetek, kis­vállalkozások háza táján milyen tapasztalatokat sze­reztek? — A kisvállalkozások adóz­talásuval és ellenőrzésével 1982 óta foglalkozunk. Szá­muk az idei év elején 1423 volt.' A múlt evben 387 kis­vá ííalkozásnál végeztünk pénzügyi-gazdasági ellenőr­zést. Ennek során 246 eset­ben vettünk fel jegyzököny­vet." A megállapított adó­hiányok összege közel három es fel millió lörint. Nyolc­százezer forint bírságot kel­lett kirónunk. Tapasztalatok­ról azt mondhatom, hogy a kisvállalkozások zöme álta­lában a jogszabályi előírá­sok szerint működik, elszá­molási rendjük, könyvviteli munkájuk azonban sok kí­vánnivalót hagy maga után. Ez elsősorban az önálló gaz­dasági munkaközösségekre vonatkozik. Ebből adódik, hogy bevallásaikat sok eset­ben nem tudjuk elfogadni és adóikat becsléssel va­gyunk kénytelenek megálla­pítani. — Hallhatnánk itt is pél­dákat? — Egyre több vgmk-nál és szakcsoportnál tapasztal­ható összeférhetetlenség, amely abban nyilvánul meg, hogy a munkaközösségek vezetői vagy ..egyszerű" tag­jai olyan vállalati vezetők,, akik a vállalati hierarchiá­ban elfoglalt helyük révén elónyösebben tudják ér­vényre juttatni a vállalko­zások érdekeit. Nemegyszer árképzési szabálytalanságok­hoz kapcsolódva, gyakran előfordulnak indokolatlanul magas árakat kimutató ár­kalkulációk. A kisgazdasá­gok egy részénél a teljesít­ménnyel arányban nem álló, a vállalatnál elérhető 2-3­szor magasabb személyi jö­vedelmek keletkeznek, ame­lyek a kívülállók körében már irritáló hatásúak. A példák tömegét lehetne fölsorakoztatni. Az NKFV útkarbantartás vgmk-tól ga­bona ipari szerelő vgmk-ig, illetve a szalámigyár sze­relő vgmk-jától a Dégáz guzhöterv vgmk-ig. Talán külön témát is megérne az a széles körű tapasztalatgyűjtemény, me­lyet a vállalati költséggaz,­dálkodásbun, költségérzé­kenységben, illetve az ener­giagazdálkodásban és a ta­karékosságban szereztek. Az előzőre, sajnos, sok negatív példát kellene felsorolni, az utóbbira viszont, szerencsére, sok jót. Az energiahordozók áremelése miatt az energia­megtakarítás vállalati érdek­ké vált. Azt tapasztalták a pénzügyi ellenőrző szakem­berek, hogy a gazdál­kodó szervezetek döntő több-* ségénel csökkent az energia­felhasználás, és sok helyütt korszerűsítést hajtottak vég­re, a legdrágább kőolaj he­lyett általában az olcsóbb gázenergiára tértek át. Eh­hez igénybe vettek központi segítséget, kedvezményes hi­teleket és állami támogatást. Gazdagh István Meg kezdődtek a jelölő gyűlések Résztvevők a tanácstagi jelölő gyűlésen Szegeden, a 10 ben, a Tábor utcai zeneiskolába A magyar közélet fontos nyelmesebb legyen. A ta­cscménycrc készülve, a jú- nácstagjelöltek hangsúlyoz­nius 8-i általános választá- ták, megválasztásuk esetén sokat megelőzően tegnap, önzetlenül, vállalják a köz hétfőn az ország más tele- szolgálatát, a választópolgá­pülcseihez hasonlóan Szege- rok képviseletét. Lapunk den és a környező községek- munkatársai több gyűlésen ben megkezdődtek a tanács- is ott voltak, de mivel az események az estébe nyúl­tak, így lapzárta miatt tu­dósításaikat a szerdai szá­munkban közöljük. A hét közepén megkez­tagok jelölő gyűlései. Szegeden hét választóke­rületben, ahol gyűlést tar­tottak, a jelöltek maguké­nak vallották a pártkong- dődnek az országgyűlési resszus, a Hazafias Nép- képviselők jelölő gyüiései is, front országunk építésére amelyeknek menetrendje irányuló programját. Az Szegeden a következő, eseményen részt vevő ál- Április 13-án, csütörtökön lampolgárok felszólalásaik- 17 órai kezdettél a 3-«s szá­ban ismertették a városré- mű választókerület lakóinak szük örömeit, gondjait és részére az elsó jelölő gyü­elmondták azokat a kéré- lést a Kodály Zoltán téri seket, amelyek megvalósu- általános iskolában, ugyan­lasa elősegítené, hogy szúrt ezen a napon 14.30 órai kez­kebb környezetük tovább dettel a 6-os választókerü­szépüljön, otthonosabb, ké- let részére az első jelölő Nagy László felvétele -cs számú választókerület­it gyűlést a KSZV újszegedi gyárában (Alsó kikötő sor 9—11.) tartják. Április 19-én, pénteken a 6-os választókerület máso­dik jelölő gyűlését 16 órai kezdettel az újszegedi No­vember 7. művelődési ház­ban rendezik. Mórahalmon a művelődé­si házban április 17-én, szerdán 15 órai kezdettel a 8-as választókerület részé­re első jelölő gyűlést, ugyan­ezen a napon Kisteleken, a 9-es választókerület részé­re a művelődési háában 17 órakor első jelölő gyűlést tartanak. Bakson, a művelődési ház­ban április 19-én, pénteken 18 órai kezdettel a 9-es vá­lasztókerület részére ren­dezik a második jelölő gyű­lést. Autóalkatrészekre gyártókat keresnek Személygépkocsi- és ha- vállalkt. az Autóker és a szongépjármű-alkatré- Mobil, szek kiállítása nyílt meg A megnyitón a kiállítást hétfőn Budapesten, az Au- szervező vállalatok vezetői tóker Népköztársaság úti elmondották, hogy az el­bemutalótermében. .A vitri- múlt évben a hiánvok csök­nekben azok a motoralkat- kentéséért az Autóker 377 részek, elektromos szerelési millió, a Mobil pedig 101 anyagok, valamint karosszé- millió forint értékben ter­riaelemek láthatók, ame- meltetett vállalatokkal, szö­lyekre gyártókat keres a két yetkezétekkel, kisioarosok­lorgalmazó kereskedelmi Magyar- porfugái tárgy^lásak . Jaime Gama portugál kül- Medonca, a Portugál Köz­ügyminiszter, aki Várkonyi társaság budapesti nagykó­Peter külügyminiszter ven- vete. . dégeként hivatalos látogatá- Lázár György, a Miniszter­son tartózkodik Magyaror- tanács elnöke a Parlament­szágon, délelőtt megkoszo- ben, hivatalában fogadta rázta a Magyar Hősök Em- Jaime Gama portugál kül­ügyminisztert. A megbeszé­lésen áttekintették a kólcsö­lékmüvet. Ezután a Küfugyminiszté­rium epületében megkezdőd­lek a hivatalos magyar— nős érdeklődésre számottar­tó nemzetközi kérdéseket, ., , .... . . , valamint a két ország kö­portugál külügyminiszteri ^ kapcsolatok fejiődését. tárgyalások. A hivatalos magyar—por­A portugál külügyminisz­ter délutáni programja az tugál külügyminiszteri tar- érdi Benta-völgye Termelö­gyalásokon Várkonyi Péter szövetkezeiben folytatódott, és Jaime Gama attekintet- ahol' a tsz vezetői tájékoz­ták a nemzetközi helyzet tatták a vendégeket a gaz­időszerü kérdéseit, valamint daság eredményeiről, fel­hazánk és Portugália kap- adatairól, csolatainak alakulását. A ! Várkonyi Péter este dísz­tárgyalásokon jelen volt vacsorát adott Jaime Gama Bobvos Gyürgy, a Magyar tiszteletére a Külügymi­Népköztársaság lisszaboni és nisztérium vendégházában. Jósé Joaquim De Mena E (MTI) kai különféle alkatrészeket. A hiánycikknek számító al­katrészek jelentős részére 1984-ben is a Gyártót kere­sünk kiállítás nyomán sike­rült gyártókapacitást talál­ni. Sok az olyan alkatrész is. amely tőkés importból származik, a hazai gyártása részben devizamegtakarítást, részben pedig az időnkénti hiányok pótlását jelentheti. Ilyen alkatrészeket az el­múlt esztendőben összesen 74 millió forint értékben gyártatott a két vállalat. A k/mp11"1 értien nagv segítsé­get jelent az Alkatrész­Kebrd'o.ór jós f'-'-'tó amelv­nek tagjai a kiállítás szer­vezőin kívül az Auras és a Volán l-es számú Vállalat. A- iroda szervezi meg a Evárta/ást. hozza össze a ke­reskedő- és a termelő part­nereket. Az alkatrész-kereskede­lem erőfeszítései ellenére nem javult jelentős mérték­ben az ellátás. Az Autóker mintegy négyezer, a Mobil pedig ezer olyan alkatrészt tart nyilván, amelvek meg­rendeléseiből a szállítók eb­ben az évben még semmit nem -igazoltak vissza. Vízügyi megbeszélések Magyar—csehszlovák víz­ügyi tárgyalások kezdődtek hétfőn Győrött a 150 kilo­méter hosszú közös Duna­szakasz szabályozásáról, ár­vízvédelmi és hajózási kér­déseiről. Értékelik a múlt évi kőző; munkát. 1984-ben a két vízügyi szervezet 47 ezer köbméter követ épített be a folyamszabályozási mü­vekbe. A legnagyobb beavat­kozásra a bagoméri kanyar­ban került sor. Ez ugyanis az egész hajózható folyósza­kasz legkritikusabb része. A beavatkozás révén a med­ret sikerült 60 méterről 90 méterre szélesíteni. Az idén további szabályozásokra ke­rül sor ebben' a veszélyes kanyarban. A Duna vízállása a Sziget­köznél és a Csallóköznél 1984-ben végig olyan volt, hogy még csak elsőfokú ké­szültséget sem kellett elren­delni. Dunaremeténél a leg­magasabb vízállást a múlt évben szeptember 26-án mérték, a legalacsonyabbat pedig december 11-én. Az öt napon át tartó tár­gyalásokon megállapodnak az idei szabályozási munkák ütemében, a hajóút közös kitűzésének kérdéseiben, s kijelölik az ipari kavicskot­rások helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents