Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-15 / 87. szám
Partnerek H ónapok óta eleven politikai mozgásban van társadalmunk. Kezdődött a pártszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseivel, folytatódott a pártértekezletekkel, tetőzött a XIII. kongresszussal és a felszabadulás 40. évfordulójának szép ünnepeivel — mostantól meg jelölő gyűlésekre, majd választási gyűlésekre járunk esténként. Csupa fontos megméretés és szervezett erőgyűjtés, csupa olyan nemzeti ügy, amelyben a társadalom elemi érdekei munkálkodnak. Különleges szerencse, ám inkább a politikai munka előrelátása, hogy a dolgok ilyen rendben jöttek össze, hogy a folyamatok ilyen természetes logikája érvényesül. A kongresszus munkájának és határozatainak ismeretében igazán könnyű lesz szót érteni a politika főbenjáró kérdéseiben, hiszen a párt nemzeti programot fogalmazott. A legfőbb pártfórum példaadó volt nyíltságban, konstruktivitásban, erkölcsi bátorságban és a felelősség gyakorlásában is. Azt is bebizonyította, hogy a demokratizmus nem a szavak üresjárata, hanem a helyes döntésekhez vezető egyetlen lehetséges út. A példaadó szellem és munkastílus, amely a pártkongresszusról sugárzott az egész közéletre, bizonyosan megtermékenyíti vitakedvúnket, fokozza felelősségünket, fölerősíti szándékainkat. De nagyobb szükség is van ezekre a készségekre, mint bármikor, hiszen sok szempontból új módon is kell „közlekednünk" a közéletben. Kiég erre most két okot említeni: egyrészt most jelölünk s választunk először tanácstagokat es országgyűlési képviselőket az új választási törvény alapján, másrészt a tanácsi önkormányzat kibontakoztatásának első lépéseit tesszük meg. Az újjal gondolatban megbarátkozni nem nehéz — de a gyakorlatban összefutni — az már különleges élmény. Legalább két jelölt... — mondja a törvény. Ez nemcsak azt jelenti, hogy minimálisan kétszer annyi alkalmas és áldozatos embert kell felkutatnia a jelöléssel foglalkozó népfrontnak, hanem azt is, hogy eközben éppen úgy illik figyelemmel lenni társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, korosztályokarányos képviseletére is. És akkor azonnal előtolakszik az úgy személves, emberi oldala is: hogy mondjuk az egyik 'jelölt éppen „én" lehetek. Nem egy csak az .egyik! Senki se higgye, hogy ezt a helyzetet át lehet élni beső konfliktusok főlfakadása nélkül. De bizonyos, hogy a közélet napszámosai fölvállalják a nyilvános megméretést is. Mert oszlóban van már az a csacska ítélkezés, hogy választáson alulmaradni azonos az erkölcsi bukással. Köztisztelet, elismerés, bizalomj emel embereket a jelöltségbe — hogyan kopna ez le róluk a szavazatszámláláskor? Bizonyos, hogy az eddiginél nagyobb szerepe lesz a jelölt egyéniségének, készségeinek, emberi tulajdonságainak; a választók a személyes benyomásokat osztályozzák majd, hiszen azonos politikai elkötelezettséggel, társadalmi indítékkal fellépő jelöltek közül választanak. Olyan emberek állnak egymás mellett, akik partnerek voltak \vagy lesznek a közéletben, s nem hogy egymás ellen, .de éppen egy 'úgyért dolgoznak, feltehetően, sőt bizonyosan a választás 'után is! Egy percig sem gondolom, hogy közéleti ambíció nélkül bárki is odaállhatna. De hiszen éppen ezekre az ambíciókra van legnagyobb szükségük a választó közösségeknek. Hajlamosak vagyunk arra, hogy amikor a személyes vonzatok előtérbe kerülnek, a magánügyek szférájába tereljük az egyén konfliktusait. Pedig ilyenkor van legnagyobb szükség a közösségre: annak támogatására, ösztönzéseire, aktivitására. Nyíltabban is fogalmazhatok: á kettős, illetve többes jelölés kötelessége a választó szempontjából is érdekes és izgalmas. A jelölő gyűlésen és a további találkozásokon szerezhet információt a jelöltekről, amelynek alapján majd jó lelkiismerettel odaadhatja szavazatát. Ha azt mondjuk, a jelöltek partnerek a választási folyamatban, azb is merlegeljúk, hogy a legfőbb, a legfontosabb partner pédig mégis a választók közössége. Most tehát igazán ne sajnáljuk azokat az órákat, amelyeket a jelölő gyűlésekre szánhatunk. A jelölés ugyan a legfontosabb alkotmányos aktusa lesz az esti öszsze.iöveteleknek, de itt és most egyszersmind arról van szó, hogy a választópolgár véleménye hangot, fórumot kapjon, elképzelései alakot öltsenek, bírálatai célba jussanak, saját rugaszkodásait hozzáadhassa a várospolitikához vagy a belpolitikához. A napokban tették közzé a Hazafias Népfront állásfoglalását a párt XIII. kongresszusával kapcsolatosan, és két napja hozták nyilvánosságra a népfront választási felhívását. E dokumentumokat úgy fogjuk fel, mint a választás politikai keretét. Csak egy mondatot vegyünk most kölcsön. „A népfrontmozgalom a kongresszusi határozat útmutatásait és társadalmi céljait a nemzeti felemelkedés programjának tekinti, olyan programnak, amely egész népünk, nemzetünk további előrehaladását szolgálja." Ugye, mennyi partner kell ahhoz, hogy ez a program megvalósuljon! Sz. Simon István Üj gazdasági vállalkozás jött létre a magyar—jugoszláv határ menti együttműködésben: a Mohács térségében termett cukorrépát a jugoszláviai, bellyei kombinát gyáraiban dolgozzák fel, a cukor nagyobb része pedig visszakerül Magyarországra. A mohácsi Üj Barázda Tsz vezetésével cukorrépa-termelési és -értékesítési társulás alakult, amely az 1985—1989 közötti időszakra szóló ötéves szerződést kötött a jugoszláv partnerrel az Agrimpex Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat útján. VILÁG PRO LETÁRJ Al, EGYESÜLJETEK! 1Q- 75. évfolyam 87. szám 1985. április 15., hétfő Ara: 1,80 forint Az ütemtervnek megfelelően halad a SZOTE 410 ágyas klinikai tömbjének építése. A Délép szakemberei jelenleg az alapozást végzik. Méghozzá különleges, ügynevezett dugöalapozásos módszerrel. A gerendarácsok rajzolatából már kiolvasható a leendő hospitál épületének H betűs alakja Acs S. Sándor Magyarjugoszláv cukorkooperáció Kiváló klubok Csongrád megye klubvezetőinek találkozóját rendezte meg a megyei ifjúsági klubtanács szombaton Domaszékcn, a Zöldfás ifjúsági klubban. A résztvevők megbeszélték az idei. hagyományosan Árpádhalmon rendezendő megyei klubtalálkozó előkészítésének részleteit. módszertani filmeket nw.iek, volt polkaszinó, s Szabó András: István a jelenség című multivíziós bemutatója is a programkínálatban szerepelt. A klubvezetők megyei találkozóján adták át a tavalyi Kiváló címet nyert ifjúsági kluboknak is az erről tanúskodó „elismerő okmányókat". Kiváló klub lett a nagymágocsi Petőfi Sándor, a domaszéki Zöldfás. a szentesi Georgikon (md:ögazdasáai szakmunkásképző intézet), a hódmezővásárhelyi Ifjúvezető és a makói Medicor ifjúsáai klub. Kiváló Ifjúsági Klubvezető 1984elismerésben részesült Csamangó Péter Pál (DomaZöld fás) és lléj jáné Sallai Ilona (szentes-hékédi ifjúsági klub). Művezető: az iskolatábla Üvegváros - gebinben Üveggel kilenc, fóliával egy hektár termőföldet borítanak a szegedi Felszabadulás Tsz-ben, az algyői országút mellett. A tízhektáros fűtött kertészetben hét hektáron zöldséget, hármon pedig dísznövényt termelnek. A fűtőanyag: termálvíz — pakurás „ráfútéssel". Itt 1982 óta teljes az üzem. Látványos az üveg- és nylonházrendszer, a szövetkezetnek viszont nem csillog oly fényesen: kevés a munkaerő. A megoldást a részeg művelésben találták meg. Kerestek 54 nem szövetkezeti tagot, akik vállalták a „gebineskedést". Mellettük 35 „házon belüli" dolgozik részes művelésben. Áltatában 500—1500 négyzetméterig kérnek és kapnak területet. Az alsó határ alatt nem érdemes vergődni. Mi lett így? Megszűnt a munkaerőgond, dolgozhat ember és energia, teremhet a primőr és fizethet a téesz a szerződés szerint. A szövetkezet 4 és 18 százalék között adia a forintot a termény árából. A részes művelőnek „csupán" palántázni kell, kapálni, locsolni, kötözni, szedni és felvenni pénzt. Sokat? Keveset? a utazunk, ha nem. újrakezdjük. ^ — Hőnnan a kitartás? — A Csaba édesapjánál A IV-es hajó művezetője megszerettük a kertészkecgy zöld iskolatábla. Olva- dóst — mondja Viola. — som: „04.. lá-ig (hétfő) hó- Gondolhatja." hogy néztek naljazás, tekerés, estére tel- ránk az idősek, amikor bejesen rendben legyenek a lekezdtúnk. Persze. nem zöld munkák; 04. 16. nö- tudhatták, hogy értünk hozvényvédő permetezés; 04. 16 zá és szeretjük a növényt, —17—18. a munkavégzés ti- Ez is él, ezt babusgatni kell. los; 04. 19—20. zöldmunka. A paradicsomot 8 százatekerés, hónaljazás; 04.22-ig lékért ápolják, (estig) a teljes gyomtalaní- * tást végezzük el." A folyosón targonca viszi — Látták a heti házi fel- a leszedett uborkát. Asszoadatot. Mi lesz. ha nem fut- nyok sietnek utána. ja az idejük? — Mázsálni megyünk, jó. — Nincs mese, el kell vé- ha ott az ember. Nem bizalgezni. Különben megcsinál- matlanság, de végül is mi ják a szövetkezet emberei. dolgozunk érte. A férjem — Addig sem fáradnak. ott van balra — mondja — Az igaz, de tőlünk 90 Hevesi Béláné. forintot vonnak akkor órán- A fér j nem látszik ki a ként. Hakonczi Viola, Herkc Csaba és Kecskeméti László válaszolt kórusban így. — Mit csinálnak? — Most kötözünk és kapálunk — Máskor? — A JATE-n és a főiskolán tanulunk. Biológusok leszünk. Gondoltuk, megpróbuja méregzöld uborkaerdőből. — Szörnyen meleg van és magas a páratartalom. Megéri a szenvedést? — Talán, illetve reméljük. Írja. ahogy akarja. Kár, hogy nem hozott sört. jólesne. — Mióta csinálják? — Februártól. Akkor palántáztunk, és látja, már a Kirajzolódott a nagy H^ báljuk. Ha bejön anyagilag, Zr^án járunk Érdekes munka ez. — Otthon is termelhetné... •— Algyőiek vagyunk, de csak nyárod dolgozhatnánk a kertben. Akkor nincs árit az uborkának. — Foglalkozása? — Fémcsiszoló. * — Hallottam, hogy jól fizet a fólia. Az üvegházasok kevesebbet keresnek. Miért a különbség? — kérdezem Petróczi Jánost. — Nagyobb a rizikó. A fóliát ugvan -kapjuk, de magunk húzzuk föl. a vihar meg, ha úgy akarja, cibálhatja. — Volt káruk? — Szerencsére nem. de amarra egy párat megtépázott. — Milyen összegre számítanak? — Tavaly 80 ezer volt tisztán. A fóliában 18 százalékot kaounk. Egyébként az a bai. hogy sokan vannak köztünk meg a vevők között. Mindenki elvisz egy kis hasznot. — Mekkora terület fizetett ennyit? — Ez a hat kis fólia. Igaz. az egész család dolgozott. Ez a mi hétvégi másodállásunk. Munkások vagyunk a lányainkkal együtt.
