Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

2 — Hétfő, 1983. április 1. 'RÁDIÓJELEK ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, áfc^ Elnöki Tanács elnöke,' a' Máltai Köztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából táviratban üdvözölte Agathu Barbara asszonyt, a köztársaság el­nökét. ROMÁN DELEGÁCIÓ ÉRKEZETT HAZÁNKBA Ghcorghc Radulcscu, a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnö­ke vezetésével a Magyaror­szág felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségekre ro­mán vpárt- és kormánykül­döttség érkezett vasárnap Budapestre. BUDAPESTRE ÉRKEZIK A SZOVJET FLOTILLA IIAJÖOSZTAGA Kedden délelőtt tíz órakor Budapestre érkezik a Szov­jet dunai flolilla hajóoszta­ga, amely a fasiszta Német­ország felett aratott győze­lem közelgő 40. évfordulója alkalmából tisztelgő látoga­tást tesz a vízi útvonal or­szágaiban. A szovjet tenge­részek már vasárnap óta Magyarország területén tar­tózkodnak, ünnepélyesen, baráti szeretettel fogadták őket Mohácson. Dobrinyin és Shultz találkozója ft Washington (MTI) Több mint egyórás meg­beszélést folytatott szomba­ton az amerikai külügymi­nisztériumban Anatolij Dob­rinyin, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövete George Shultz külügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újság­írókkal: áttekintették a szovjet-amerikai kapcsola­tok egészét. A tárgyaláson megállapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytat­nak arról, hogyan lehet meg­előzni az olyan tragikus in­cidensek megismétlődését, mint ami a múlt héten tör­tént az NDK-ban. Mint is­meretes, az amerikai kato­nai összekötő misszió egy tagját, Arthur Nicholson őr­nagyot, akit kémtevékenysé­gen értek, s aki nem volt hajlandó megállni a szovjet őrség felszólítására, halá­los lövés érte. Shultz kielégítőnek nevez­te a szombati találkozó ered­ményét, azt mondotta, hogy ezzel a két fél ,,maga mö­gött tudja" a múlt heti in­cidenst. Reagan kirohanása Nicaragua ellen $ Washington Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédében közölte: az elkövetkező na­pokban újra kezdi hadjára­tát a nicaraguai ellenforra­dalmi erőknek nyújtott ame­rikai támogatás biztosításá­ra. Az elnök hidegháborús hangvételű- beszédében '„szovjet—kubai—nicaraguai Társadalmi munkaakció Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) jelenlétük nyomát leltem. Patyolattiszta az egész kör­nyék. Az lett a Roosevelt tér és a Korányi fasor is. Itt az épitpiparisok munkálkod­nak. Hogyan illik a kőmű­veskanálhoz (is) szokott kéz­be a kepanyél?,, . * — Megáll benne,. ez is szers?ám. A városért csinál­juk, és azért," mert van ér­telme. Esztétikai értékű a munkánk. Nem kényszer, in­kább öröm a takarítás. Min­den évben jövünk, jövőre is — érvel így Nagy Róbert a H/C-ből. — Kérem, asszonyom, egy fényképet... — Nem vagyok fotogén, hagyjanak. Tömör válasz. A nyoma­ték kedvéért a szerszám a lóldre hull. Ily eh is volt. * — Diktálom kérem: az MHSZ-től vagyunk, s addig dolgozunk, mig be nem szegjük a ( íunkát. Szép szőke asszony mondta. — Nem ég oda a rántás? — szemtelenkedek. — Ma biztos nem! Kon­zervnap van. (A rövid párbeszéd az Etel­ka soron, a haditechnikai­éi KRESZ-parkban zajlott, ahol az MHSZ megyei szer­vezete Vállalt munkát. Jöt­tek Makóról. Vásárhelyről, Szentesről, Csongrádról is. A harcászati eszközök mel­lett, a parktüköibon, a vá­rosgazdálkodási vállalat munkagépei Jtalajegyenget­tek. Hátrább, a lőtér és a körtöltés közötti erdőben, a ööü-as, textilipuri és az élelmiszeripari szakmunkás­tanulók dolgoztak. Alaposan megizzasztotta valamennyiü­ket a .sűrű .aljnövényzet. Be­csületükre mondom: pompás, szellős, :tiszta parkot vará­zsoltak. A kisiskolások üzenőfüze­tében ez állt: „kedves szü­lök, szombati társadalmi munkához szíveskedjenek gyermeküket elengedni, és ha lehet, kerti szerszámot és vödröt kölcsönözni. Köszö­nettel. a csapatvezető." iTarján, piros iskola, ön­feledt játéknak tűnik a gye­rekkezek szorgoxkodása. Ha­talmas gereblyékkel — akadt köztük méretre vágott is — szaporán gyűltek a le­vélkupacok. Persze a fiúk „erőlködtek", a pici lányok pedig vödrökkel hordták a gazt halomba. Amott minta mesebeli répát húzták a száraz kórót az alig tízéve­sek. Ügyes és hasznos mun­kájukért — ha piros pont nem is jár hivatalosan — fogadjanak tőlünk egy ha­talmas képzeletbeli piros ko­rongot. • Hírből hallottam csupán, hogy a rókusi kék iskola ta­nulói is kitettek magukért. Csakúgy, mint a Kállai li­getben, a Bécsi körúton, az Április 4. útján és az Oldal utcai játszótéren dolgozó népfrontosok. Lezajlott tehát az idei el­ső társatdulmi munkaakció Szegeden. Pontos adat ugyan még nincs árról, hányan cserél­ték föl a fakanalat, a mecs­cset, vagy a kiskertet — a tisztái városért. Ügy hiszem, nem a szárrwzerüség a forin­tos. Inkább a telt. nmi min­denki javára szolgál. Acs S. Sándor összeesküvésről" beszélt, amely „az Egyesült Államok biztonságát" és „tengeri szál­lítási útvonalait fenyegeti". Hevesen bírálta a Szovjet­uniót és Kubát a nicaraguai kormánynak nyújtott támo­gatásért, és követelte a ni­caraguai kontrák — mint mondotta, szabadságharco­sok — megsegítését, ami sze­rinte az Egyesült Államok közvetlen érdeke. Az elnök azért is támadta a sandinista kormányt, mert nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a kontrákkal. Nicaragua washingtoni nagykövete, Carlos Tunner­mann a The Washington Post című laphoz intézett levelében, amelyet a lap szombati száma közölt, leszö­gezte: a nicaraguai kor­mány azért nem tárgyal az i i orrarialmárokkal, mert azok vezetői Somoza hírhedt nemzeti gárdájának egykori tisztjei, s irányításukkal a kontrák nem „szabadsághar­cot", hanem á" békés lakos ság elleni terrorakciókat haj­tanak végre. A nagykövet azt is leszögezte, hogy az ellen­forradalmi csoportok a Cl A által toborzott, felszerelt, fi­zetett és irányított zsoldosok. Mindennek ellenére a sandi­nista kormány korábban már felajánlotta a kontráknak, hogy térjenek vissza az or­szágba és kapcsolódjanak be á politikai folyamatba. „Ez tisztességes ajánlat — szöge­zi le Tunnermann levele. Hispánia, Hispánia Anderle Ádám új könyvéről A közelmúltban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Anderle Adám „Megosztott Hispánia" ) cí­mű könyve, amely a hazai történeti szakirodalomban az első, a spanyol történel­met a kezdetektől napjain­kig áttekintő mű. Ezt a fel­adatot — mint ahogy az alcím is sejteti — egy bi­zonyos szempontból végzi el: az államfejlődés és a nem­zeti kérdés aspektusából. Kiindulópont a megosztott­ság számtalan fajtájával ma is küzdő Spanyolország. A szerző úgy látja, hogy az államfejlődés és a nemzeti kérdés alakulásának párhu­zamos vizsgálata adhat vá­laszt ennek a gazdasági, társadalmi, kulturális, nem­zeti szétdaraboltságnak az eredetére és a feloldására is: hogy ez az a szál, amely Ariadné fonalaként végigve­zethet az Ibériai-félsziget történelmén, s amelyekre a konkrét „tény-gyöngyök" (legyenek azok akár szür­kék, akár aranyszínüek) fel­füzhetők A visszatekintés a római­ak berendezkedésével kez­dődik, az általuk tagolt te­rület regionális fejlődése a „későbbi államfejlődés mély­rétegeként jelenik meg". Ér­dekes módon a rómaiak unalmát fölváltó vízigót ki­rályság határa a már roma­nizált területekkel többé­kevésbé egybeesik, s ezzel lehetőséget ad az általuk nem érintett peremterületek más irányú fejlődésére. Az egyöntetű, a feudalizmus irányába tartó fejlődést a mór hóditás módosítja, de nem töri meg, és nem is téríti el. Hispánia új lakói a már több színű félszigetet tovább gazdagítják nyelvi, etnikai, vallási színekkel. A szerző arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy az etnikai, vallási ellentétek ekkor még alárendelődtek a minden feudális államot megosztó feudális hatalomért folyta­tott harcnak. A könyv második fejeze­te Spanyolország történel­mének az egyesítéstől a na­póleoni hódításig terjedő periódusát öleli föl, azt a korszakot, amely már több történelemkutató figyelmét magára vonta. A nemzeti kérdés és az államfejlődés diszharmóniája először eb­ben az egységesített állam­ban vetődik föl a rendi szembenállás és abszolutiz­mus ellentétének formájá­ban. A kasztiliai központo­sítás csak a rendi intézmé­nyek mellett tudta kiépíteni államszervezeti apparátusát, s mindaddig nem is condolt komolyan a testvérállamok alávetésére, amíg a nagy gyarmatbirodalom jövedel­mei Kasztíliát gazdagították. EGK-csúcs­megállapodás £ Brüsszel (MTI) Az EGK kormányfői szombaton este véget ért csúcsértekezletükön . meg­egyeztek a földközi-tengeri fejlesztési program pépz­ügyi keretében, valamint an­nak elosztásában, s így Gö­rögország nem gördít töb­bé akadályt Spanyolország és Portugália belépése elé. A belépésről a _ külügymi­niszterek péntekre virradó­an állapodtak meg nyolcévi tárgyalás után. Az elnökség által ismer­tetett megállapodás szerint a költségvetésből a földkö­zi-tengeri programra szánt 2 milliárd ecu 00 százalé­kát, 1,0 milliárdot Görögor­szág vehet majd igénybe. A földközi-tengeri program ezen kívül az EGK beruhá­zási bankjától is kap 2,5 milliárdnyi kedvezményes kölcsönt. Izrael: összetűzések 0 Amman (Reuter) Heves összecsapások és több száz emberre kiterjedő letartóztatások voltak szom­baton Izraelben és a meg­szállt területekön, ahol a palesztin lakosság megmoz­dulásokkal emlékezett meg a „Föld napjáról". A napot annak emlékére tartják meg, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1976. március 30-án Izrael­ben a katonák megöltek hat palesztint, akik földjeik ki­sajátítása ellen tüntettek. A megszálló hatóságok csupán három megemlékező gyűlést engedélyeztek, min­den egyéb megmozdulást betiltottak. A palpsztin la­torság jizfinban, a tilalommal Uaculya„. Ciszjojdáp ia, Gap és, Izrael, számtalan . telepü­lésén tüntetéseket, tiltakozó gyűléseket és meneteket tartott, a résztvevők a be­tiltott palesztin zászlót lo­bogtatták, nemzeti dalo­kat énekeltek és kövek­kel dobálták meg a katonai jármüveket. A tiltakozó ak­ciókban a WAFA palesztin hírügynökség becslése szerint mintegy félmillió ember vett részt. Blokád Koppenhágában Régóta nem lehettek tanúi a gyanútlan járókelők olyan heves utcai jeleneteknek Koppenhágában, mint az el­múlt napokban. Az általában békés, nyugodt, jólétet su­galló dán fővárosban soro­zatos munkásmegmozdulá­sokra került sor, tiltakozók tömege vette blokád alá a parlament épületét, s az egyik legnagyobb áruházat. Sőt — épp e csoportok fel­oszlatására — a rendőrök is közbeavatkoztak; a tör­vényhozás ülése csak azután kezdődhet meg, hogy a tün­tetőket szétkergették, lehe­tővé léve, hogy a képviselők, s a kabinet tagjai egyálta­lán bejussanak a folketing elegáns tanácstermébe. Hét­főre nedig a h'.rek szerint további nagyarányú sztrájk­akciók várhatók. Egyszerű munkaügyi el­lentétről van szó — intézte el sommásan a történteket ió néhány politikus, a szá­mos sajtóorgánum, arra utalva, hogy a dániai köz­életben csakugyan szokatlan események a kollektív szer­ződésekről folyó tárgyalások kudarca után következtek be. A skandináv országban ugyanis a munkáltatók szö­vetsége és a szakszerveze­tek kétévente kötnek új megállapodást*, most azonbrfn a fizetésemelések és a mun­kaidő csökkentése ügyében az elhúzódó, több hónapos vita ellenére sem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az előírások szerint ilyenkor a kormány lép közbe, s tesz kompromisszumos javaslatot. Az elmúlt esztendőkben ez a rendszer kisebb-nagyobb zökkenőkkel jól működött, a gazdasági nehézségek me$­szaporodtával azonban egy­re bonyolultabbá vált a szükséges egyetértés elérése. Ez vehetett oda, hogy a mostani tárgyalások ered­ménytelensége miatt évtize­dek óta a legsúlyosabb mun­kaügyi konfliktus alakult ki az 5 milliós észak-európai országban. A sztrájkolok száma 300 ezer fölé emelke­dett, a halászokhoz. építő­ipari, fémfeldolgozó és más munkásokhoz csatlákoztak a gépkocsivezetők, dokkmun­kások és kamionosok is. Sok iskolát bezártak., le­állt a belföldi légiforgalom, a kompösszeköttetés. Megbé­nult az ipar jó része, fenn­akadások vannak a közleke­désben, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A négypárti, konzervatív koa­líció élén álló Poul Schlüter miniszterelnök a jelek sze­rint abbai bízik. hogy a parlamentben beterjesztett törvénytervezettel sikerül megakadályozni a munkabe­szüntetések továbbterjedé­sét. Ma dől el például, hogy sztrájkba lép-e további 100 ezer állami alkalmazott is. Akárhogyan oldódik meg a hirtelen kiéleződött belpo­litikai krízishelyzet, a fejle­mények mindenképp komoly figyelmeztetésként szolgál­hatnak a kormányfő számá­ra. Szegő Gábor Tüzek gondatlanságból A szeles idővel párhuza­mosan jelentkező hosszabb napsütés általában felszárí­totta az aljnövényzetet, s péntek óta indulnak a tűz­oltó autók emberi felelőt­lenség miatt keletkezett tü­zek Mására. ' ' Még péntekén. Asotthalom térségiében • ,'tz úthoz ' kffÜél hegyed hektárnyi területen égett meg az erdő aljnö­vényzete és a fák alsó ágai egy még égve eldobolt ci­garetta miatt, mintegy 10 ezer forint kárt okozva. Ugyanazon a napon Nagy­tőkén egy „tüzeskedő" gyermekjáték miatt 6 ezer forint kár keletkezett, mert leégett egy szalmakazal. Szombaton Öpusztaszeren 0,7 hektárnyi fenyves égett eldobott cigaretta miatt — 20 ezer forint kárt okozva —, ahol a tűzoltóság a hon­védsée közreműködésével fékezte meg. s oltotta el a lángokat. Tegnap, vasárnap Csong­rádon. a Szegedi út mentén egy nádas égett kisebb - te­rületen, nem okozva jeTén­tősebb kárt. Ugyancsak ná­das égett tegnap délután Szegeden is, a Bakay Nán­dor utca végén. Valamivel korábban, vasárnap 12 óra előtt azért riasztották a sze­gedi tűzoltókat, mert a Sző­regi úti téglagyárnál avar­egetést követően összerakott deszkákba, lécekbe kaptak a lángnyelvek Az alig egy órán belüli sikeres oltás el­lenére. itt 80 ezer forintra becsülik a kárt. Amikor azonban a 17. szá­zadban az „Indiák" gazdag­ságára alapozott spanyol gazdaság összeroppan — a hanyatlás elsősorban Kasztí­liát érinti —, felújul Kasztí­lia hegemóniatörekvése, s különböző, kegyencek által végrehajtandó reformok ke­retében kísérletet tesz a gazdaságilag vele ellentét­ben prosperáló „perifériák" — a későbbi kis nemzetek — megtörtésére, hogy hiányzó jövedelmeit belőlük bizto­sítsa. Ennek a célnak adott le­gitim keretet a spanyol örökösödési háború utáni helyzet. Hiszen a háború­ban győzedelmeskedő fél a nyertes jogán jogot formál­hatott arra. hogy a veresé­get szenvedett területekhez abszolutista, diktatórikus módszerekhez nyúljon. Bizo­nyára nem véletlen, hogy a 20. században, a polgárhá­ború utáni Franco diktatú­rában ez a „képlet" meg­ismétlődik. Galícia, Kataló­nia, Valencia, Andalúzia. Baszkföld azonban gazdasági téren mindvégig verhetet­lennek bizonyult az ebből a szempontból sokkal gyen­gébb. retrográd Kasztiliával szemben, bár gazdasági cre­iük nem volt elég Kasztíli.l hátalmi helyzetének korlá­tozására. A múlt század spanyol történelmét, századunk törr rénelmét és jelenét alkotó eseményeket. értékeléseket Anderle Adám munkájának befejező része tartalmazza. Ennek a többi fejezethez képest terjedelmesebb volta is jelzi, hogy ez a csaknem két évszázad a nemzetté­válás és az államfejlődés szempontjából mennyi meg­oldásra váró problémát, megoldási kísérletet hordo­zott és hordoz ma is. A 19. században a szám­talan megmozdulástól zak­latott Ibériai-félszigeten a nemzetté válás az ipari for­radalom. a társadalmi osz­tályok. rétegek bonyolult képének szerves alkotóele­me. Először az ipari forra­dalom mögött álló, haladó, elsősorban katalán, és baszk burzsoázia vállalja a nem­zeti mozgalmak vezetését, mert gazdasági érdekei ezt diktálják. A század vége felé azonban a burzsoá­földbirtokos reakció hasz­nálja föl a benne rejlő erőt s közben a spanyol munkásmozgalom elzárkó­zó politikája is — amely korábban az osztály egy­ségének megbontását látta a nemzeti célokban — meg­változik. Ennek az általános képletnek az igazságtartal­mát, finom részleteit, a nemzeti törekvések formáit, a nemzetről alkotott elkép­zeléseket a szerző külön is vizsgálat tárgyává teszi, különösen a három nem­zeti „perifériára". Baszk­földre. Galíciára, és Kata­lóniára koncentrálva. Az író hangsúlyozza azt is, hogy a spanyolokban tuda­tosult „Spanyolország, mint probléma". Megoldására szolgáló különböző tervek születnek: föderalizmus, au­tonomizmus, kanionizmus, spanyólizmus sőt a meg­születő új tervek kiterjesz­tették a spanyol nemzet fo­galmát a latin-amerikai, észak-afrikai, zsidó népekre is (pánhispán, hispanidad­ideológia). A hatalomra ke­rülő Primo de Rivera dik­tatúrának a második köz­társaságnak, majd Franco fasiszta diktatúrájának és az őt követő mai demokra­tikus államnak is számol­nia kellé ezzel a kérdéssel. A kötet utolsó fejezetei­ben a Franco-időszak utáni viharos időszakot mutatja be a szerző. A ..demokrá­cia" és „pluralizmus" jel­szava alatt kibontakozó po­litikai mozgás és küzdel­mek egyik központi vitaté­mája éppen a nemzeti kér­dés lett. 1975 utáni kormányok, meglepően rugalmas politi­kával. az új tendenciákat is felmérve (belső migráció, a helyi nemzeti mozgalmak vereségei) próbálták az 1978-as alkotmányban, va­lamint az 1979-es autonó­mia statútumokban helyes megoldást találni, amelyek azonban továbbra sem elé­gítik ki telies mértékben a történelmi kis nemzeteket, az autonómia újonnan je­lentkező erős törekvéseit. A szerző a megosztott Hispá­nia napjainkban is élő nem­zetiségi problémáinak be­mutatásával zárja elgon­dolkodtató és alapos vizsgá­latát a spanyol történelem­ről. Kovács Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents