Délmagyarország, 1985. április (75. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

2 — Hétfő, 1983. április 1. 'RÁDIÓJELEK ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, áfc^ Elnöki Tanács elnöke,' a' Máltai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Agathu Barbara asszonyt, a köztársaság elnökét. ROMÁN DELEGÁCIÓ ÉRKEZETT HAZÁNKBA Ghcorghc Radulcscu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az Államtanács alelnöke vezetésével a Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre román vpárt- és kormányküldöttség érkezett vasárnap Budapestre. BUDAPESTRE ÉRKEZIK A SZOVJET FLOTILLA IIAJÖOSZTAGA Kedden délelőtt tíz órakor Budapestre érkezik a Szovjet dunai flolilla hajóosztaga, amely a fasiszta Németország felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulója alkalmából tisztelgő látogatást tesz a vízi útvonal országaiban. A szovjet tengerészek már vasárnap óta Magyarország területén tartózkodnak, ünnepélyesen, baráti szeretettel fogadták őket Mohácson. Dobrinyin és Shultz találkozója ft Washington (MTI) Több mint egyórás megbeszélést folytatott szombaton az amerikai külügyminisztériumban Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete George Shultz külügyminiszterrel. Dobrinyin a megbeszélést követően közölte az újságírókkal: áttekintették a szovjet-amerikai kapcsolatok egészét. A tárgyaláson megállapodás jött létre, hogy tárgyalásokat folytatnak arról, hogyan lehet megelőzni az olyan tragikus incidensek megismétlődését, mint ami a múlt héten történt az NDK-ban. Mint ismeretes, az amerikai katonai összekötő misszió egy tagját, Arthur Nicholson őrnagyot, akit kémtevékenységen értek, s aki nem volt hajlandó megállni a szovjet őrség felszólítására, halálos lövés érte. Shultz kielégítőnek nevezte a szombati találkozó eredményét, azt mondotta, hogy ezzel a két fél ,,maga mögött tudja" a múlt heti incidenst. Reagan kirohanása Nicaragua ellen $ Washington Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédében közölte: az elkövetkező napokban újra kezdi hadjáratát a nicaraguai ellenforradalmi erőknek nyújtott amerikai támogatás biztosítására. Az elnök hidegháborús hangvételű- beszédében '„szovjet—kubai—nicaraguai Társadalmi munkaakció Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) jelenlétük nyomát leltem. Patyolattiszta az egész környék. Az lett a Roosevelt tér és a Korányi fasor is. Itt az épitpiparisok munkálkodnak. Hogyan illik a kőműveskanálhoz (is) szokott kézbe a kepanyél?,, . * — Megáll benne,. ez is szers?ám. A városért csináljuk, és azért," mert van értelme. Esztétikai értékű a munkánk. Nem kényszer, inkább öröm a takarítás. Minden évben jövünk, jövőre is — érvel így Nagy Róbert a H/C-ből. — Kérem, asszonyom, egy fényképet... — Nem vagyok fotogén, hagyjanak. Tömör válasz. A nyomaték kedvéért a szerszám a lóldre hull. Ily eh is volt. * — Diktálom kérem: az MHSZ-től vagyunk, s addig dolgozunk, mig be nem szegjük a ( íunkát. Szép szőke asszony mondta. — Nem ég oda a rántás? — szemtelenkedek. — Ma biztos nem! Konzervnap van. (A rövid párbeszéd az Etelka soron, a haditechnikaiéi KRESZ-parkban zajlott, ahol az MHSZ megyei szervezete Vállalt munkát. Jöttek Makóról. Vásárhelyről, Szentesről, Csongrádról is. A harcászati eszközök mellett, a parktüköibon, a városgazdálkodási vállalat munkagépei Jtalajegyengettek. Hátrább, a lőtér és a körtöltés közötti erdőben, a ööü-as, textilipuri és az élelmiszeripari szakmunkástanulók dolgoztak. Alaposan megizzasztotta valamennyiüket a .sűrű .aljnövényzet. Becsületükre mondom: pompás, szellős, :tiszta parkot varázsoltak. A kisiskolások üzenőfüzetében ez állt: „kedves szülök, szombati társadalmi munkához szíveskedjenek gyermeküket elengedni, és ha lehet, kerti szerszámot és vödröt kölcsönözni. Köszönettel. a csapatvezető." iTarján, piros iskola, önfeledt játéknak tűnik a gyerekkezek szorgoxkodása. Hatalmas gereblyékkel — akadt köztük méretre vágott is — szaporán gyűltek a levélkupacok. Persze a fiúk „erőlködtek", a pici lányok pedig vödrökkel hordták a gazt halomba. Amott minta mesebeli répát húzták a száraz kórót az alig tízévesek. Ügyes és hasznos munkájukért — ha piros pont nem is jár hivatalosan — fogadjanak tőlünk egy hatalmas képzeletbeli piros korongot. • Hírből hallottam csupán, hogy a rókusi kék iskola tanulói is kitettek magukért. Csakúgy, mint a Kállai ligetben, a Bécsi körúton, az Április 4. útján és az Oldal utcai játszótéren dolgozó népfrontosok. Lezajlott tehát az idei első társatdulmi munkaakció Szegeden. Pontos adat ugyan még nincs árról, hányan cserélték föl a fakanalat, a mecscset, vagy a kiskertet — a tisztái városért. Ügy hiszem, nem a szárrwzerüség a forintos. Inkább a telt. nmi mindenki javára szolgál. Acs S. Sándor összeesküvésről" beszélt, amely „az Egyesült Államok biztonságát" és „tengeri szállítási útvonalait fenyegeti". Hevesen bírálta a Szovjetuniót és Kubát a nicaraguai kormánynak nyújtott támogatásért, és követelte a nicaraguai kontrák — mint mondotta, szabadságharcosok — megsegítését, ami szerinte az Egyesült Államok közvetlen érdeke. Az elnök azért is támadta a sandinista kormányt, mert nem hajlandó tárgyalásba bocsátkozni a kontrákkal. Nicaragua washingtoni nagykövete, Carlos Tunnermann a The Washington Post című laphoz intézett levelében, amelyet a lap szombati száma közölt, leszögezte: a nicaraguai kormány azért nem tárgyal az i i orrarialmárokkal, mert azok vezetői Somoza hírhedt nemzeti gárdájának egykori tisztjei, s irányításukkal a kontrák nem „szabadságharcot", hanem á" békés lakos ság elleni terrorakciókat hajtanak végre. A nagykövet azt is leszögezte, hogy az ellenforradalmi csoportok a Cl A által toborzott, felszerelt, fizetett és irányított zsoldosok. Mindennek ellenére a sandinista kormány korábban már felajánlotta a kontráknak, hogy térjenek vissza az országba és kapcsolódjanak be á politikai folyamatba. „Ez tisztességes ajánlat — szögezi le Tunnermann levele. Hispánia, Hispánia Anderle Ádám új könyvéről A közelmúltban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában Anderle Adám „Megosztott Hispánia" ) című könyve, amely a hazai történeti szakirodalomban az első, a spanyol történelmet a kezdetektől napjainkig áttekintő mű. Ezt a feladatot — mint ahogy az alcím is sejteti — egy bizonyos szempontból végzi el: az államfejlődés és a nemzeti kérdés aspektusából. Kiindulópont a megosztottság számtalan fajtájával ma is küzdő Spanyolország. A szerző úgy látja, hogy az államfejlődés és a nemzeti kérdés alakulásának párhuzamos vizsgálata adhat választ ennek a gazdasági, társadalmi, kulturális, nemzeti szétdaraboltságnak az eredetére és a feloldására is: hogy ez az a szál, amely Ariadné fonalaként végigvezethet az Ibériai-félsziget történelmén, s amelyekre a konkrét „tény-gyöngyök" (legyenek azok akár szürkék, akár aranyszínüek) felfüzhetők A visszatekintés a rómaiak berendezkedésével kezdődik, az általuk tagolt terület regionális fejlődése a „későbbi államfejlődés mélyrétegeként jelenik meg". Érdekes módon a rómaiak unalmát fölváltó vízigót királyság határa a már romanizált területekkel többékevésbé egybeesik, s ezzel lehetőséget ad az általuk nem érintett peremterületek más irányú fejlődésére. Az egyöntetű, a feudalizmus irányába tartó fejlődést a mór hóditás módosítja, de nem töri meg, és nem is téríti el. Hispánia új lakói a már több színű félszigetet tovább gazdagítják nyelvi, etnikai, vallási színekkel. A szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy az etnikai, vallási ellentétek ekkor még alárendelődtek a minden feudális államot megosztó feudális hatalomért folytatott harcnak. A könyv második fejezete Spanyolország történelmének az egyesítéstől a napóleoni hódításig terjedő periódusát öleli föl, azt a korszakot, amely már több történelemkutató figyelmét magára vonta. A nemzeti kérdés és az államfejlődés diszharmóniája először ebben az egységesített államban vetődik föl a rendi szembenállás és abszolutizmus ellentétének formájában. A kasztiliai központosítás csak a rendi intézmények mellett tudta kiépíteni államszervezeti apparátusát, s mindaddig nem is condolt komolyan a testvérállamok alávetésére, amíg a nagy gyarmatbirodalom jövedelmei Kasztíliát gazdagították. EGK-csúcsmegállapodás £ Brüsszel (MTI) Az EGK kormányfői szombaton este véget ért csúcsértekezletükön . megegyeztek a földközi-tengeri fejlesztési program pépzügyi keretében, valamint annak elosztásában, s így Görögország nem gördít többé akadályt Spanyolország és Portugália belépése elé. A belépésről a _ külügyminiszterek péntekre virradóan állapodtak meg nyolcévi tárgyalás után. Az elnökség által ismertetett megállapodás szerint a költségvetésből a földközi-tengeri programra szánt 2 milliárd ecu 00 százalékát, 1,0 milliárdot Görögország vehet majd igénybe. A földközi-tengeri program ezen kívül az EGK beruházási bankjától is kap 2,5 milliárdnyi kedvezményes kölcsönt. Izrael: összetűzések 0 Amman (Reuter) Heves összecsapások és több száz emberre kiterjedő letartóztatások voltak szombaton Izraelben és a megszállt területekön, ahol a palesztin lakosság megmozdulásokkal emlékezett meg a „Föld napjáról". A napot annak emlékére tartják meg, hogy kilenc évvel ezelőtt, 1976. március 30-án Izraelben a katonák megöltek hat palesztint, akik földjeik kisajátítása ellen tüntettek. A megszálló hatóságok csupán három megemlékező gyűlést engedélyeztek, minden egyéb megmozdulást betiltottak. A palpsztin latorság jizfinban, a tilalommal Uaculya„. Ciszjojdáp ia, Gap és, Izrael, számtalan . településén tüntetéseket, tiltakozó gyűléseket és meneteket tartott, a résztvevők a betiltott palesztin zászlót lobogtatták, nemzeti dalokat énekeltek és kövekkel dobálták meg a katonai jármüveket. A tiltakozó akciókban a WAFA palesztin hírügynökség becslése szerint mintegy félmillió ember vett részt. Blokád Koppenhágában Régóta nem lehettek tanúi a gyanútlan járókelők olyan heves utcai jeleneteknek Koppenhágában, mint az elmúlt napokban. Az általában békés, nyugodt, jólétet sugalló dán fővárosban sorozatos munkásmegmozdulásokra került sor, tiltakozók tömege vette blokád alá a parlament épületét, s az egyik legnagyobb áruházat. Sőt — épp e csoportok feloszlatására — a rendőrök is közbeavatkoztak; a törvényhozás ülése csak azután kezdődhet meg, hogy a tüntetőket szétkergették, lehetővé léve, hogy a képviselők, s a kabinet tagjai egyáltalán bejussanak a folketing elegáns tanácstermébe. Hétfőre nedig a h'.rek szerint további nagyarányú sztrájkakciók várhatók. Egyszerű munkaügyi ellentétről van szó — intézte el sommásan a történteket ió néhány politikus, a számos sajtóorgánum, arra utalva, hogy a dániai közéletben csakugyan szokatlan események a kollektív szerződésekről folyó tárgyalások kudarca után következtek be. A skandináv országban ugyanis a munkáltatók szövetsége és a szakszervezetek kétévente kötnek új megállapodást*, most azonbrfn a fizetésemelések és a munkaidő csökkentése ügyében az elhúzódó, több hónapos vita ellenére sem sikerült közös nevezőre jutniuk. Az előírások szerint ilyenkor a kormány lép közbe, s tesz kompromisszumos javaslatot. Az elmúlt esztendőkben ez a rendszer kisebb-nagyobb zökkenőkkel jól működött, a gazdasági nehézségek me$szaporodtával azonban egyre bonyolultabbá vált a szükséges egyetértés elérése. Ez vehetett oda, hogy a mostani tárgyalások eredménytelensége miatt évtizedek óta a legsúlyosabb munkaügyi konfliktus alakult ki az 5 milliós észak-európai országban. A sztrájkolok száma 300 ezer fölé emelkedett, a halászokhoz. építőipari, fémfeldolgozó és más munkásokhoz csatlákoztak a gépkocsivezetők, dokkmunkások és kamionosok is. Sok iskolát bezártak., leállt a belföldi légiforgalom, a kompösszeköttetés. Megbénult az ipar jó része, fennakadások vannak a közlekedésben, az élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A négypárti, konzervatív koalíció élén álló Poul Schlüter miniszterelnök a jelek szerint abbai bízik. hogy a parlamentben beterjesztett törvénytervezettel sikerül megakadályozni a munkabeszüntetések továbbterjedését. Ma dől el például, hogy sztrájkba lép-e további 100 ezer állami alkalmazott is. Akárhogyan oldódik meg a hirtelen kiéleződött belpolitikai krízishelyzet, a fejlemények mindenképp komoly figyelmeztetésként szolgálhatnak a kormányfő számára. Szegő Gábor Tüzek gondatlanságból A szeles idővel párhuzamosan jelentkező hosszabb napsütés általában felszárította az aljnövényzetet, s péntek óta indulnak a tűzoltó autók emberi felelőtlenség miatt keletkezett tüzek Mására. ' ' Még péntekén. Asotthalom térségiében • ,'tz úthoz ' kffÜél hegyed hektárnyi területen égett meg az erdő aljnövényzete és a fák alsó ágai egy még égve eldobolt cigaretta miatt, mintegy 10 ezer forint kárt okozva. Ugyanazon a napon Nagytőkén egy „tüzeskedő" gyermekjáték miatt 6 ezer forint kár keletkezett, mert leégett egy szalmakazal. Szombaton Öpusztaszeren 0,7 hektárnyi fenyves égett eldobott cigaretta miatt — 20 ezer forint kárt okozva —, ahol a tűzoltóság a honvédsée közreműködésével fékezte meg. s oltotta el a lángokat. Tegnap, vasárnap Csongrádon. a Szegedi út mentén egy nádas égett kisebb - területen, nem okozva jeTéntősebb kárt. Ugyancsak nádas égett tegnap délután Szegeden is, a Bakay Nándor utca végén. Valamivel korábban, vasárnap 12 óra előtt azért riasztották a szegedi tűzoltókat, mert a Szőregi úti téglagyárnál avaregetést követően összerakott deszkákba, lécekbe kaptak a lángnyelvek Az alig egy órán belüli sikeres oltás ellenére. itt 80 ezer forintra becsülik a kárt. Amikor azonban a 17. században az „Indiák" gazdagságára alapozott spanyol gazdaság összeroppan — a hanyatlás elsősorban Kasztíliát érinti —, felújul Kasztília hegemóniatörekvése, s különböző, kegyencek által végrehajtandó reformok keretében kísérletet tesz a gazdaságilag vele ellentétben prosperáló „perifériák" — a későbbi kis nemzetek — megtörtésére, hogy hiányzó jövedelmeit belőlük biztosítsa. Ennek a célnak adott legitim keretet a spanyol örökösödési háború utáni helyzet. Hiszen a háborúban győzedelmeskedő fél a nyertes jogán jogot formálhatott arra. hogy a vereséget szenvedett területekhez abszolutista, diktatórikus módszerekhez nyúljon. Bizonyára nem véletlen, hogy a 20. században, a polgárháború utáni Franco diktatúrában ez a „képlet" megismétlődik. Galícia, Katalónia, Valencia, Andalúzia. Baszkföld azonban gazdasági téren mindvégig verhetetlennek bizonyult az ebből a szempontból sokkal gyengébb. retrográd Kasztiliával szemben, bár gazdasági creiük nem volt elég Kasztíli.l hátalmi helyzetének korlátozására. A múlt század spanyol történelmét, századunk törr rénelmét és jelenét alkotó eseményeket. értékeléseket Anderle Adám munkájának befejező része tartalmazza. Ennek a többi fejezethez képest terjedelmesebb volta is jelzi, hogy ez a csaknem két évszázad a nemzettéválás és az államfejlődés szempontjából mennyi megoldásra váró problémát, megoldási kísérletet hordozott és hordoz ma is. A 19. században a számtalan megmozdulástól zaklatott Ibériai-félszigeten a nemzetté válás az ipari forradalom. a társadalmi osztályok. rétegek bonyolult képének szerves alkotóeleme. Először az ipari forradalom mögött álló, haladó, elsősorban katalán, és baszk burzsoázia vállalja a nemzeti mozgalmak vezetését, mert gazdasági érdekei ezt diktálják. A század vége felé azonban a burzsoáföldbirtokos reakció használja föl a benne rejlő erőt s közben a spanyol munkásmozgalom elzárkózó politikája is — amely korábban az osztály egységének megbontását látta a nemzeti célokban — megváltozik. Ennek az általános képletnek az igazságtartalmát, finom részleteit, a nemzeti törekvések formáit, a nemzetről alkotott elképzeléseket a szerző külön is vizsgálat tárgyává teszi, különösen a három nemzeti „perifériára". Baszkföldre. Galíciára, és Katalóniára koncentrálva. Az író hangsúlyozza azt is, hogy a spanyolokban tudatosult „Spanyolország, mint probléma". Megoldására szolgáló különböző tervek születnek: föderalizmus, autonomizmus, kanionizmus, spanyólizmus sőt a megszülető új tervek kiterjesztették a spanyol nemzet fogalmát a latin-amerikai, észak-afrikai, zsidó népekre is (pánhispán, hispanidadideológia). A hatalomra kerülő Primo de Rivera diktatúrának a második köztársaságnak, majd Franco fasiszta diktatúrájának és az őt követő mai demokratikus államnak is számolnia kellé ezzel a kérdéssel. A kötet utolsó fejezeteiben a Franco-időszak utáni viharos időszakot mutatja be a szerző. A ..demokrácia" és „pluralizmus" jelszava alatt kibontakozó politikai mozgás és küzdelmek egyik központi vitatémája éppen a nemzeti kérdés lett. 1975 utáni kormányok, meglepően rugalmas politikával. az új tendenciákat is felmérve (belső migráció, a helyi nemzeti mozgalmak vereségei) próbálták az 1978-as alkotmányban, valamint az 1979-es autonómia statútumokban helyes megoldást találni, amelyek azonban továbbra sem elégítik ki telies mértékben a történelmi kis nemzeteket, az autonómia újonnan jelentkező erős törekvéseit. A szerző a megosztott Hispánia napjainkban is élő nemzetiségi problémáinak bemutatásával zárja elgondolkodtató és alapos vizsgálatát a spanyol történelemről. Kovács Mariann