Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

8 Hétfő, 1985. március 11. 8 Jk pá^é^fetesfeí1 vitája (Folytatás a 7. oldalról.) szerint egyre kevesebb fizikai dolgozó gyermeke jelentkezik a felsőoktatásban való részvételhez legegyenesebb utat jelentő gimnáziumokba, s ennek nyomán csökken az egyetemre, főiskolára jelentkezők száma is körükben. A jövőbeni társadalmi mobilitás szempontjából ez mindenképpen elgondolkodtató tünet. Miként társadalmunk egészében, a fiatalok között is tapasztalható, hogy meglehetős gyorsasággal csökken a tudás presztízse, s figyelmük egyre inkább a gyors anyagi érvényesülés felé fordul. Világos tehát, hogy mind a családi, mind pedig az iskolai nevelő munkában az eddiginél nagyobb következetességgel kell törekedni a valódi értékek középpontba állítására. Ennek első lépcsője lehet a diáksereg fegyelmezettebb tanulmányi munkára ösztönzése a szülők és a pedagógusok által egyaránt. DR. BARNA SÁNDOR rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője felszólalásában tényekkel bizonyította, hogy megyénkben a közrend és a közbiztonság szilárd, bár az elmúlt esztendőben valamelyest emelkedett a bűncselekmények száma. Ennek okai között első helyen az alkoholizmus terjedése áll, hiszen a bűnelkövetők igen nagy hányada ittasan követi el immorális, antiszociális cselekményét. Az állampolgári fegyelemről szólva a rendőrkapitány veszélyes jelenségnek minősítette a közvagyon egyre gyakoribb megdézsmálását, a vesztegetést, a csúszópénzek alkalmazását is. Mindezeket jelentős mértékben könnyebbé, bizonyos értelemben Veszélytelenebbé is teszi, hogy számos vállalatnál, szövetkezetnél csupán formálisan működik a belső ellenőrzés, a vagyonvédelem pedig sok-sok kívánnivalót hagy maga után. DR. KRISTÓ GYULA, a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora azzal kezdte hozzászólását, hogy a megyei pártbizottság beszámolóját reálisnak, az abban kijelölt feladatokat mihamarabb megoldandónak tartja. A továbbiakban pedig vázolta az egyetem belső életét, amelynek demokratizálódásában meghatározó szerepe van a pártszervezeteknek, a kommunista oktatóknak, hallgatóknak és dolgozóknak. Az oktató és a tudományos kutató munka színvonalasabbá tételét egyaránt jól szolgálónak minősítette a rektor a különböző tanszéki csoportok kialakítását. E tudományos műhelyek számos szaktudományban inspirálói a mind jelesebb eredményeket hozó kutatómunkának. Referált dr. Kristó Gyula az egyetemi pártértekezletről is, amelyen többen is meglehetős borúlátással beszéltek mind a hallgatóság körében tapasztalható individualizálódásról, a közösségi munkának való hátatforditásáról, mind pedig a tanulmányi munka színvonalasabbá tételét gátló cllátottságbeli hiányosságokról. Ez utóbbiak közül a kollégiumok rekonstrukcióját, a régen tervezett új, korszerű objektum, valamint a nagyon hiányzó menza mielőbbi fölépítésének szükségességét emelte ki. Mindezek mellett is a legnagyobb gondnak azt minősítette, hogy a hallgatóság körében folyamatosan csökken a tanári pálya vonzereje, holott az egyetemnek alapvető feladata továbbra is a tanárképzés. Felszólalását azzal fejezte Be, hogy az oktatómunka színvonalának emelését szolgáló kitűnő párthatározat végrehajtását mindepjcéppen meg kell gyorsítani. NAGY IMRE, Csongrád tanácselnöke a beszámolási időszakban elért városfejlesztési eredményekről számolt be a pártértekezletnek. Kiemelte, hogy az elmúlt években megépült az új tiszai közúti híd, s jól halad a vasúti híd építése is. Nem minden büszkeség nélkül mondta el azt is, hogy a város társadalma nagy áldozatkészséggel járul hozzá a fejlesztési célok mielőbbi eléréséhez. Erről tanúskodik, hogy az elmúlt években háromszor is Csongrád polgárai nyerték el a megyei településfejlesztési verseny első helyezettjének járó díjat, tavaly pedig az átgondolt városrekonstrukciót elismerő országos kitüntetéshez, Hild-éremhez jutott a város. Előretekintésként a jövőre induló, hetedik ötéves terv előkészítéséről beszélt a tanácselnök, fölsorakoztatva a leginkább megoldandó feladatokat, hangot adva annak az aggodalomnak is, hogy vajon lesz-e elegendő pénz a sok-sok munka elvégzéséhez. DR. VARGA DEZSŐ, a pártértekezlet mandátumvizsgáló bizottságának elnöke tette meg jelentését a délelőtti vita berekesztéseként. Mint ebből kitűnt, a megye kommunistáit képviselő 350 küldött szociális rétegződése jól reprezentálja mind az egész lakosságot, mind pedig a harminchatezer párttagot. A küldöttek közül Szőnyi Ferenc a rangidős, ötvenkét esztendeje tagja pártunknak. A legfiatalabb is makói küldött, a tizenkilenc esztendős Juhász Zsuzsanna, kórházi ápolónő. A megyei pártértekezlet délután Papdi Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével folytatta a vitát. DR. SZÉKELY SÁNDOR, a szegedi városi pártbizottság első titkára azzal kezdte hozzászólását, hogy a megyeszékhely fejlődése fékeződött ugyan, de nem torpant meg az elmúlt esztendőkben. A várospolitikai tevékenységben az emberi tényezők kerültek előtérbe. Utalt a tudományos élet, az oktatási tevékenység eredményeire, a nagy hírű Somogyi-könyvtár új épületbe költözésére, a színházépület .folytatódó rekonstrukciójára, a pezsgőbb szellemi életre, majd az ifjúság kérdéskörével foglalkozott részletesebben. Mint mondotta: az utóbbi esztendőkben gyengült a párt befolyása az ifjúság körében. Ennek formai oka, hogy a 30. évre helyezték a fiatalság felső korhatárát. Miközben csökkent befolyásunk a 20 év körüliekre. A probléma lényegét tekintve: erősödő közömbösség tapasztalható a fiatalok körében. Az ifjúság nevelésében károkat okozott a deheroizálás. A felvetődő új társadalmi kérdésekre kevés a marxista válasz. Ez is nehezíti az eligazodást. Egyetértett azzal a méltatással, hogy az elmúlt negyven év egy homogénné váló társadalmi fejlődés előtt nyitott utat. S az elmúlt évtizedekben • a történelem során nemcsak először lakott jól' ez a nép, hanem a szellem napvilága mind több ablakon sütött be. A párt megteremtette a jó irányba tartó vezetés feltételeit, s az országot a haladás élvonalába vitte. Nehézségeink ellenére látnunk és láttatnunk kell a jobb jövőt, ehhez türelem, meggyőző érvek kellenek. Bátorság és nagy tettek, hozzászólását Ady Endre szavaival fejezte be: „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek ..." DELI MIKLÓS, a Kőolajkutató Vállalat üzemegységvezetője emlékeztette a pártértekezletet: immár húsz éve annak, hogy az olajbányászat otthonra lelt Szegeden. Adatokkal bizonyította: nemcsak a megye iparában, hanem a népgazdaságban betöltött szerepüket, mivel évről évre jelentős összegekkel járulnak hozzá az állami költségvetés bevételeihez. Sikeres kutatómunka folyt az elmúlt időszakban Üllés, Rúzsa, Forráskút és Dorozsma térségében. Sajnálatos körülmény, hogy az elvonási rendszer nem ösztönöz a jobb munkára. Beszélt a külföldi munkák hasznáról, valamint arról, hogy az üzemi demokrácia kiteljesítésében nagy szellemi erőtartalékok rejlenek. A differenciált bérezés elvét, mely nagyon helyes, nehéz érvényesíteni, mert a bér szociális jellege erősen él az emberek tudatában. Megemlítette, hogy jó néhány meddő olajkút van a megyében, amelyet melegvizes kúttá lehetne átalakítani, de fölhívta a figyelmet a hévízkutakkal való rablógazdálkodás veszélyeire is. Az olajbányászok részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben, növelik szakmai és politikai képzettségüket, jó ^íéhány brigád országos elismerést vívott ki magának. A csaknem ezerfős üzemben hét pártalapszervezet működik, amelyet 9 tagú vezetőség irányít. A szétszórt munkahelyek miatt nehéz a politikai munka szervezése, ezért — szerinte — célszerűbb lenne, ha pártbizottság irányíthatná és szervezhetné a pártéletet. Hozzászólását olajbányászköszönéssel, „Jó szerencsét!" kívánva fejezte be. DR. BÓDI GYÖRGY, a KISZ megyei bizottságának első titkára Ullés—Forráskút küldötteként vett részt a pártértekezleten és az ifjúság helyzetével foglalkozott. Amíg 19807at megelőző öt évben kedvezően alakultak az ifjúság életét befolyásoló fejlesztések, addig az elmúlt öt évben nehezebbé vált a pályakezdők és a családalapítók helyzete. A párt és a társadalom megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik az ifjúsággal. Utalt arra a tényre, hogy a mostani tizenévesek konszolidált körülmények között nőttek fel. Az irányelvek megyei összegzésével egyetértve, nem az ifjúság körülményeinek további vizsgálatára, hanem határozott cselekvésre van szükség. Továbbra is össztársadalmi feladat az ifjúság nevelése, de ebben elsődleges szerep a családra vár. Való igaz, hogy az ifjúságnak önmagáért érzett felelőssége nagyon fontos, de nem kerülheti el figyelmünket a családok helyzetében bekövetkezett differenciálódás, mely nem erősíti a fiatalok esélyegyenlőségét! A legfeszítőbb ifjúságpolitikai probléma a lakáshoz jutás. Ezért a jelenleginél több állami lakást kell építeni, mert az egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás önmagában nem oldja meg a problémát. A KISZ tevékenységét ért bírálattal kapcsolatban elmondotta: azok a jobbítás szándékát tartalmazzák. Az idén az építőtáborok iránt tovább mérséklődik az érdeklődés. pedig a középiskolások létszáma növekszik. Ez fölveti az ifjúság munkára nevelésének problémáját. A fiatalok részt vesznek a településfejlesztési feladatok megoldásában, erre könnyebb mozgósítani, mint az országos célokra, például: a Nemzeti Színház támogatására. A népesedéspolitikai intézkedésekről szólva a tudati feltételek hiányát emelte ki. A közfelfogás szerint a gyerek minden probléma oka. nem pedig az öröm forrása. Ezért lényegesnek tartja a szemléletformálást. A KISZ fontosnak tartja a békére nevelést, reális nemzettudat és szocializmuskép kialakítását. A KISZ megyei bizottságának első titkára azzal fejezte be felszólalását, hogy a szocializmus nemcsak a fiatalokért, hanem a fiatalok által is épül. SÍPOS SÁNDORNÉ, AKÖvegyi Béke Tsz elnöke a makói II. számú mikrokörzet mezőgazdasági üzemeinek eredményeiről és gondjairól számolt be. A nehezedő gazdasági körülmények hatására a szövetkezetek fokozták együttműködésüket. Ö is megemlítette, hogy a kimagasló termésátlagokat sokkal nagyobb költségekkel tudták elérni. A jobb szervezettséggel, munkafegyelemmel, takarékos gazdálkodással -további tartalékok tárhajók fel, de ezek a források apadóban vannak. A minőségi árutermeléshez új, korszerű gépekre van szükség, mert enélkül nem biztosítható a tsz-ek töretlen fejlődése. Javasolta, hogy a pártkongresszuson az országos gondok között ezt is említsék meg. Tisztelettel szólt a tsz-alapítókról, akiknek többsége már nyugdíjas. Az ő példájukra utalva mondta: lelkesedés nélkül, pesszimista magatartással ma sem lehet semmire menni. OTT JÓZSEF, Kistelek városi jogú nagyközség tanácselnöke azokról a megnövekedett feladatokról beszélt, amelyek a járások megszűnésével a városi jogú nagyközségekre — Mórahalomra és Kistelekre — hárulnak. Kisteleken egy új művelődési központ, egy színvonalas vendéglő, több állami lakás megépítése 10 —15 éve a jogos igények között szerepel, mint a község fejlődésének szerves része, de nem úgy. mint a várossá fejlődés követelménye. Mindjobban érvényesül a körzetpolitikai szemlélet, mely az egymásra utalt községek kommunális igényeiben, szolgáltatásaiban javulást hozhat. A lakosság jelentős értékű társadalmi munkát végzett az elmúlt időszakban. A jövő év januárjától bevezetésre kerülő településfejlesztési hozzájárulásban fantáziát látnak. Természetesen a tanácsnak figyelemmel kell lennie a lakosság teherbíró képességére. PÖCSIK GÁBOR, a DÉLÉP művezetője az-^gítőipart általában jellemző gondokkal foglalkozott. Az építő szakmák utánpótlása nem megoldott, mert ennek A tanácskozás szünetében: Gyárfás Mihály a makói küldöttekkel beszélget a szép, de nehéz szakmának a társadalmi értéke csökkenőben van. Az: építőipart azért hagyják el sokan, mert nehéz a munka és ezzel a keresetek nincsenek arányban. A közvéleményben is többnyire a negatívumok alapján ítélik meg az építőmunkást. Szerinte az építőipar sokkal több eredményt mutatott fel, mint amennyi hiba jogosan a számlájára írható. Reális szemlélet kialakulását kellene elérni, hogy ne növekedjék tovább a presztízsromlás. Szervezettebb munkával jobb eredmény érhető el, s remélhetően, a gazdasági szabályozás ezt elősegíti. Befejezésül a munkássá válás folyamataival foglalkozott, illetőleg azt hangsúlyozta, hogy a kommunisták felelőssége minden munkahelyen igen nagy abban, miként sikerül úrrá lenni a nehézségeken. LOVÁSZ LAZAR, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője a közlekedés, a szállítás helyzetével foglalkozva említést tett arról, hogy amíg a közúti szállításban kapacitásfeleslegek vannak, addig a MÁV nem tudja az igényeket kielégíteni. Ezért javasolja csökkenteni az indokolatlan szállításokat. Szükséges lenne a termékkibocsátási egyenlőtlenségek okait is vizsgálni. Ugyanis egy-két hónapos „csúcs"-ra nem lehet szállítási kapacitást tervezni. Változást sürgetett a hét végi rakodásban, valamint abban is, hogy szombatokon zavartalanul lehessen vásárolni, ügyeket intézni. Befejezésül ismertette azokat a nehézségeket, amelyek a vasúti szállítást nehezítik. Szükség van a vasúti pályák felújítására, korszerű technika alkalmazására, amelyet ma már nem lehet emberi erővel pótolni. A vasút iTia már Szegeden is munkaerőgondokkal küzd, noha javítják a szociális ellátást, a munkakörülményeket. Méltatta a szocialista brigádok hősies helytállását. Befejezésül hangsúlyozta: a jövőben meg kell teremteni a vasút korszerűsítésének feltételeit. MOLNÁR SÁNDOR, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára azt emelte ki, hogy a szocialista nemzeti egység erősítésében jelentősek az eredmények. A beszámolási időszakban szélesedett a népfrontmunka társadalmi bázisa megyénkben is. Jóllehet a fiatalok egy részét nem sikerült bevonni a népfront feladataiba. Szólt a településfejlesztő társadalmi munka közösségés emberformáló erejéről. Megyénkben a népfrontbizottságok sikerrel munkálkodnak a szocialista demokrácia fejlesztésében, a döntések előkészítésében, azok végrehajtásában. Különféle fórumokon, falugyűléseken és városkörzeti tanácskozásokon mind többen mondanak véleményt, s elvárják, kérdéseikre kapjanak választ és a döntéseknél vegyék figyelembe, amit mondanak. A népfrontmozgalomban dolgozó párttagok a jövőben is aktívan vesznek részt a szocialista építés mind magasabb követelményeinek teljesítésében. HÉZSÖ FERENC festőművész, a szegedi tanárképző főiskola tanára a művészetek világának kérdéseivel foglalkozott, mely — mint tudjuk — az ideológiai szférába tartozik. A művészeknek, a politikai felelősséget és az alkotói szabadságot egyaránt szem előtt tartva, az emberekben lezajló változások bemutatására kell vállalkozniuk. Mint ismeretes, megyénkben a képzőművészeti élet irányítása decentralizáltan történik, s ennek vannak eredményei. Szólt a harmincadik évébe lépett Vásárhelyi öszi Tárlat, valamint a szegedi táblakép biennálé és a Szegedi Nyári Tárlat jelentőségéről. Jó lenne, ha a megyében működő művészeti szövetségek között szorosabb kapcsolat alakulna ki. A művészeti életben tevékenykedők körében — állapította meg — lassan terjed a politizálok száma. Befejezésül arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészetek iránti erdeklődés minden embert gazdagíthat, s az erre való törekvés közel áll szocialista embereszményünkhöz. KOCZKAS FERENC, a munkásőrség megyei parancsnoka beszámolt azokról az eredményekről, amelyek a munkásörök kiképzésében és szolgálati munkájában, sokoldalú nevelésükben az elmúlt időszakban megmutatkozott. öt egység „Pro Urbe" kitüntetést kapott. A megye közvéleményének elismerése övezi a munkásőröket. Jó kollektívában a legnehezebb feladatokat is sikeresen teljesítik. Példamutatóak a szocialista hazaszeretetben, részt vesznek a közbiztonsági akciókban. Sokan részt vállalnak a munkásőrség 30 éves fejlődésének feldolgozásából, s ezt a fiatalok nevelésében jól hasznosítják. A munkásörök nemcsak a szolgálatban, hanem a munkában is élen járnak. Becsülettel kiveszik részüket majd a XIII. pártkongresszus határozatainak végrehajtásából is. NAGY ANIKÓ, a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója a felsőoktatási intézményekben tanulók felemás helyzetére mutatott rá, mivel ezek a fiatalok már felnőttnek érzik magukat, de nagymértékben függnek a szülők támogatásától. Sajátos gondjaikat érzékeltette, amikor feltette a szónoki kérdést: „egy medika mikor vállaljon gyereket? Amikor tanul, vagy amikor pályakezdőként 3700 forintos ' fizetéssel, heti többnapos ügyelettel, esetleg albérletbet lakva találja magát szembe az élet nehézségeivel? Az egyetemi és főiskolai hallgatók igen leterheltek, ezért nem értett egyet a beszámolónak azon megállapításával, hogy megnövekedett a szabad idejük. Véleménye szerint növelni kell a KISZ befolyását valamennyi fiatal körében. Ennek érdekében szükséges az agitáció színvonalának emelése. Szólt arról, hogy a SZOTE hallgatói és fiatal diplomás pártalapszervezete miként foglalkozik a párttagokkal, s miként védik a hallgatók érdekeit. BERTUS PAL, a fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz elnöke azzal kezdte hozzászólását, hogy a beszámoló tárgyila(Folytatás a 10. oldalon.) i