Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

6 Hétfő, 1985. március 11. (Folytatás az 5. oldalról.) tató és szakmai munkájának, javulását jelzi, hogy ma már csaknem egymillió rendszeres nézője van hírműsoraiknak a Dél-Alföldön. A stúdió érdemi lépéseket tett a régióról és a Csongrád megyéről szóló vizuális tájékoztatás fejlesztésére. Megkezdődött a Magyar Rádió Szegedi Stúdiójának kialakítása. A politikai szempontból fontos eseményekről szóló helyi tájékoztatásunk legyen elemzőbb, árnyaltabb és közérthetőbb. Gyorsítsuk meg a kábeltelevíziós-hálózat kiépítését. A párton belüli információs munkában a pártszervek jelzései mellett hasznosítottuk a tömegszervezetektől és az állami szervektől érkezőket is. Erősödött az információk tárgyszerűsége, hangvételük nyíltsága. Biztosítsák a dolgozók felvetéseinek érdemibb megválaszolását. A megyénkben működő tudományos kutatóbázis tevékenységét a társadalmi és a gazdasági feladatok megoldását segítő kutatásokra orientáltuk. Kezdeményeztük eredményeik gyakorlati alkalmazását. Folyamatos munkakapcsolatot alakítottunk ki az országos tudománypolitikai szervekkel. Kezdeményezésünkre megállapodás született a megye kutatóhelyeinek bekapcsolására a gyógyszer- és növényvédőszer-kutatásba. Támogatásunkkal fejlődött fel az MTA Szegedi Biológiai Központjának munkája. Tudományterületük egyes ágaiban a nemzetközi élvonalba kerültek. A Gabonatermesztési Kutató Intézet új búzafajták, kukorica- és napraforgóhibridek előállításával járult hozzá termelési sikereinkhez. Az egyetemeken és a főiskolákon folyó kutatómunka erőteljesebben kapcsolódott egyes műszaki fejlesztési feladatok megvalósításához (élelmiszeripari technológiai folyamatok automatizálása, számítógépes gyartásirányítás kérdéseinek vizsgálata). A munkásmozgalom-történeti kutatás bázisaként létrehoztuk Szegeden a munkásmozgalom-történeti múzeumi részleget. A megyei pártbizottság archívuma jelentős bázisává vált a fellendült munkásmozgalomtörténeti kutatásoknak. A Szegedi Akadémiai Bizottság regionális tudományszervező tevékenysége hatékonyan segítette a kutatóhelyek és a tudósok együttműködési törekvéseit. Az intézmények nemzetközi kapcsolatai konkrét munka jellegűek, a tudományos együttműködés kiterjedt. Több nemzetközi tudományos rendezvénynek adtunk otthont. A stratégiai jellegű fejlesztési tennivalók intézményi komplex tervei kidolgozását és megvalósítását segítsük. Kiemelten támogassuk a biológiai eredetű és iparilag feldolgozható nyersanyagok hasznosítását célzó kutatásokat. A kutatóhelyek és a termelőüzemek összehangolt együttműködésére erősítsük a területi kutatás-szervezés és az eredmények gyakorlati alkalmazásának rendszerét. Meg kell kezdenünk a megye munkásmozgalom-története rendszerezett feldolgozását és közzétételét. A felsőoktatási intézményeinkben differenciált fejlődés ment végbe. A struktúra és a képzési arányok alapvetően nem változtak. Üj felvételi rendszer bevezetésére került sor 1983-ban. A felsőfokú tanulmányokra jelentkezők között csökkenő a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya az egyes értelmiségi pályák társadalmi presztízsének csökkenése, a keresetek, jövedelmek alacsonynak ítélt színvonala miatt is. Ugyanakkor a továbbtanulásukat segítő akciók eredményeként a felvételt nyert hallgatók között részarányuk nem változott. Az elmúlt években jelentős munkálatok folytak a felsőoktatás távlati fejlesztési tervének kidolgozására. Nagyobb figyelem fordult a hallgatók ideológiai, politikai képzésére, nevelésére. A felsőoktatás hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítása érdekében segítsük az igényekhez jobban igazodó képzés és továbbképzés feltételrendszerének kialakítását. A felsőoktatás intézményhálózatának korszerűsítése során szorgalmazzuk: az agrár-felsőoktatás továbbfejlesztését. a területi és a szakági sajátosságok-" nak megfelelően: a tanítóképzés újraindítását Szegeden: valamint a közlekedési szakemberképzés megyei bázisának kialakítását. A beszámolási időszakban kiemelten foglalkoztunk a közoktatás fejlesztésével. Az óvodai nevelésben kiemelt szerepet kapott az anyanyelvi oktatás, a társadalmi és a kulturális eredetű hátránvok enyhítése. az esélykülönbségek csökkentése, az iskolai tanulmányokra történő felkészítés. Az általános iskolai tantermek száma — az állami költségvetésből és jelentős társadalmi összefogással — 14.5 százalékkal több lett. ennek ellenére a szükség- és a váltakozva használt tantermek aránya nem csökkent. Különösen nagy a zsúfoltság az új lakótelepek iskoláiban. Az alsófokú oktatási intézmények tartalmi munkája a stabilizálódás irányában fejlődött. Áz új tantervek bevezetése befejeződött. A tartalmi korszerűsítés, az oktatás új szemléletmódjának kialakítása folyamatos. Kiépült a tehetséggondozás rendszere de a működési feltételek hiánya nehezíti a differenciált, egyéni foglalkozást.. Középfokú oktatási intézményeink tárgyi feltételeinek fejlesztése mérsékelt volt. A gimnáziumok — azon belül a fakultációs rendszerű és a speciális tantervű oktatás — iránt nőtt az érdeklődés. 1979 óta megyénkben is sikeresen folyik a nappali tagozatos technikusképzés kísérlete. A jó tapasztalatok alapján — az országos törekvéseknek megfelelően — 1985-ben már 9 műszaki jellegű szakközépiskolában in- , dult be. A szakmunkásképzés területén a színvonal és a feltételek javítása érdekében profiltisztítást végeztünk. Az alsófokú oktatásban a jelenlegi helyzettel és a demográfiai változásokkal összhangban kell folytatnunk a tanteremfejlesztést, a napközi otthonos ellátás iránti növekvő igények kielégítését. A nagy létszámú korosztályoknak a középfokú oktatásba történő belépése feltétlenül szükségessé teszi az intézményhálózat bővítését. a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák gép- és műszerállományának fejlesztését. Az elmúlt öt évben bővítettük a közösségi és az egyéni művelődés lehetőségeit, javítottuk a közművelődés tárgyi feltételeit. Ugyanakkor a városi peremkerületek, .az új lakótelepek, a kisebb községek és a tanyai területek művelődési ellátottságában komoly hiányosságok vannak. Nincs megoldva a megyei művelődési központ működésének feltétele. Növekedett a megye lakosságának műveltségi színvonala, gazdagodott és korszerűbbé vált a műveltség tartalma. Az üzemi és munkahelyi művelődésben elsődlegessé vált a szakmai, termelési, technológiai képzés és továbbképzés. A változó körülmények hatására ellentmondásosabbá vált a művelődés és a műveltség társadalmi presztízse. Javítanunk kell a művelődés tárgyi, technikai és személyi feltételeit. Az erőforrásokat néhány nagyobb beruházás és felújítás (ópusztaszeri emlékpark fejleszAlapjában végrehajtottuk a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet pártra és tömegszervezetekre vonatkozó határozatait. Megyénk pártszerveinek és alapszervezeteinek életében az elmúlt ciklusban is érvényesítettük a lenini normákat. A párttestületeink döntése előtt a korábbinál több fontos kérdésben kikértük a párttagok véleményét. A Központi Bizottság határozatának megfelelően elvégeztük munkamódszerünk elemzését, a megváltozott helyzethez és a magasabb követelményekhez való igazítását. Kedvezőtlen jelenség, hogy a határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése és ellenőrzése a pártalapszervezetek egy részében formális, esetenként elmarad. Vizsgálnunk kell a párthatározatok melletti kiállás és a végrehajtásukért kifejtett aktivitás gyengülésének okait. Növeljük a párttagok ez irányú felelősségét. Meg kell gyorsítanunk a kimunkált jó módszerek alkalmazását, az egyéni beszélgetések során felszínre került észrevételek és javaslatok hasznosítását. A beszámolási időszakban kiemelkedő politikai feladatunk volt a közigazgatás korszerűsítése, a pártmunka új szervezeti kereteinek kialakítása. A járási pártbizottságok megszüntetésükig elismerésre méltó politikai munkát végeztek. A községi pártszervek és -szervezetek önállóságának fejlesztésével megteremtették az alapot az átállás zökkenőmentes lebonyolításához. Tanulmányozzuk és fejlesszük tovább a városi jogú és a közvetlen megyei irányítású nagyközségek pártirányításának gyakorlatát. A városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok készítsék fel a községi pártszerveket a közvetlen megyei irányításra való fokozatos áttérésre. A közbeeső pártszerveink munkájának fejlesztésével elértük, hogy a megyénkben működő 1100 alapszervezetünk eredményesebben dolgozik, megfelelő színvonalon irányítja a helyi politikai munkát, érvényesíti területén a párt vezető szerepét. Javult a vezetőségi tagok felkészültsége. A pártalapszervezetek munkájának hatékonysága eltérő színvonalú. Elsősorban a nagyobb létszámú pártszervezetekben erősödött a pártmunka. Kedvező az is, hogy a körzeti pártszervek és alapszervezetek munkájában nagyobb figyelmet kapott a lakóterület élete, a lakosság politikai tájékoztatásának javítása. A beszámoló taggyűlések jó előkészítése és lebonyolítása jelentősen segítette a pártdemokrácia szélesítését, a vitakészség fejlesztését. A párttagokkal folytatott egyéni beszélgetések hozzájárultak a feladatok egységesebb értelmezéséhez, az eredményes helyi politikai munkához. Növeljük az alapszervezetek önállóságának és felelősségének összhangját, javítsuk az irányító és az ellenőrző munka konkrétságát. Biztosítsuk, hogy az új titkárok és vezetőségi tagok már az indulásnál megfelelő felkészítést, segítséget kapjanak megbízatásuk eredményes teljesítéséhez. Tervszerűbbé kell tennünk a pártcsoportok irányítását, ellenőrzését, segítését, növelni szerepüket a pártmunka minden területén. A pártépítő munkánkat, pártunk szervezeti erősítését és a párttagság szociális összetételének alakítását alapvetően a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai szellemében végeztük. Javítottuk a tartalmi munkát, gazdagítottuk a pártaggá nevelés módszereit. A felvett párttagok döntő többsége a növekvő követelményeknek megfelel. A párt vonzereje több területen csökkent. A szociális összetétel alakításában az elvi és politikai eszközök esetenként keveredtek tése. makói szövetkezettörténeti múzeum kialakítása. Móra Ferenc Múzeum felújítása) mellett döntően az új lakótelepek, városi peremkerületek, községek és tanyai körzetek művelődési feltételeinek javítására. az elmaradt ágazatok (például a művelődési otthonhálózat) fejlesztésére kell fordítani. Meg kell teremtenünk a megyei művelődési központ működésének feltételeit. I Művészeti műhelyeink alapvetően eredményesen végezték alkotó tevékenv«pgüket, számos értékes művészeti alkotás létrejöttét segítették elő. A műhelyek önállóságának és eszmei, politikai felelősségének egysége azonban nem mindig érvényesült megfelelően. Eszmei-politikai bizonytalanság főleg az irodalmi életben, a Tisza táj munkájában fordult elő. A lap szerkesztőségével folytatott rendszeres konzultáció hatására a Tiszatái munkájában némileg javult az önálló válogatással együttjáró felelősség érvényesülése. Nyitottabbá vált a képzőművészet, a helytörténet, a helyi tudományos műhelyek iránt. A Szegedi Nemzeti Színház vezetése stabilizálódott. a társulat munkájában — a nehéz körülmények ellenére — a művészeti fejlődés jelei mutatkoznak. A Szegedi Szabadtéri Játékok művészi munkájában a repertoár bővítése mellett színvonalbeli egyenetlenség volt tapasztalható. A Játékok tömegvonzása megmaradt, de romlanak az anyagi, műszaki feltételek. az adminisztratív elemekkel. Az elmúltot évben megyénk alapszervezetei 6873 új párttagot vettek fel. Az újonnan felvettek között a munkásosztályhoz és a szövetkezeti parasztsághoz tartozók aránya 65,5 százalék. Ez alapjában kedvező, de 5 százalékkal alacsonyabb a korábbi ciklusban elértnél. A nők aránya a felvettek között 40.4 százalékról 45 százalékra nőtt, amit kiemelkedően jónak értékelünk. A 30 év alatti fiatalok aránya 60,2 százalék, ami megközelíti az elvárást, de 3 százalékkal alacsonyabb, mint a korábbi ciklusban. Nem kielégítő a párttagságra nevelés az egyetemi és a főiskolai hallgatók, a középiskolások és a szakmunkásképző intézeti tanulók körében. Kedvező viszont, hogy a felvett fiatalok közel 90 százaléka KISZ-tag, és 89 százalékának az egyik ajánlója a KISZszervezet volt. Pártépílő munkánk színvonalasabbá tételével javítsuk pártunk társadalmi és kor szerinti összetételét, tegyük minden elvtársnak személyes ügyévé pártunk utánpótlásának folyamatos biztosítását. Fordítsunk külön figyelmet a párttaggá nevelő munkára azokon a területeken, ahol aránytalanul kevés a párttagok száma. A kádermunkában sikerült biztosítanunk, hogy lépést tartsunk a követelményekkel. E tevékenységünket tartalmában és módszereiben is igazítottuk a társadalmunk előtt álló feladatokhoz. A megyénk káderállományának többsége megfelel a politikai alkalmasság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség követelményeinek, hosszabb távon is alkalmas a vezetői munkakör ellátására. Egy rémüknél azonban hiányosság is tapasztalható a társadalmi érdekek érvényesítésében, lassúság az új felismerésében, túlzott óvatosság a felelősségvállalásban. A párthatáskört a pártszerveink általában helyesen gyakorolták, a pártalapszervezetek jól éltek véleményezési jogkörükkel, politikai támogatásban részesítették a rendet, a fegyelmet megkövetelő vezetőket. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk a tehetséges fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők fokozatos vezetővé nevelésére. Fel kell készülnünk a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó új követelmények érvényesítésére a kádermunkában. Megyénk párttagságának túlnyomó többsége példamutatóan él. dolgozik, teljesíti kötelességét. A párttagság fegyelme egészében megfelel a követelményeknek. A pártszervek tevékenységének javulása ellenére, a párttagok egy részénél tapasztalható a szervezeti élet elhanyagolása, az aktivitás hiánya, bizonyos fokú közömbösség is. Az elmúlt öt évben a pártfegyelmi felelősségre vonások szama növekedett. A leggyakrabban előforduló oártbünletési okok az erkölcstelen magánélet és magatartás. az ittas vezetés, a társadalmi tulajdonban okozott kár. valamint a munka és a szolgálati fegyelem measérlcse. Az előző pártértekezlet óta az okokat illetően nem történt változás. Erősítenünk kell a kommunista közösségek kritikai szellemét, a pártpolitika aktívabb képviseletét, a párthoz való érzelmi kötődést, az elvhűséget, az önként vállalt fegyelmet, a cselekvő példamutatást. Az eddigieknél szigorúabban kell eljárnunk az ittasan járművet vezetőkkel, a társadalmi tulajdont károsílókkal. a munka- és a szolgálati fegyelmet megsértőkkel szemben. A tömegszervezetek és -mozgalmak rendeltetésszerű, önálló tevékenységének politikai feltételeit a pártértekezlet határozatainak megfelelően biztosítottuk. SzeVárosaink számos köztéri képzőművészeti alkotással, a községi házasságkötő termek művészeti pannókkal. gobelinekkel gazdagodtak. A művészeti értékek iránti igény lakossági rétegenként igen differenciált. A hamarosan megnyíló Alföldi Galéria művészettörténeti szempontból is jelentős képzőművészeti értékek közönség elé kerülését biztosítja. Kezdeményeztük a Szegedi Fotógaléria létrehozását, valamint helyi könyvkiadó létesítését. amelyek azonban nem valósultak meg. A lakóhelyi környezet formálásában, a települések arculatának kialakításában meghatározó módon vettek részt megyénk építőművészei. Az alkotóműhelyekben következetesen érvényt kell szereznünk az önállóság és az eszmei-politikai felelősség egyidejű érvényesülésének. Növelnünk kell a vezetők személyes felelősségét, az állami fegyelem következetesebbbetartását, a tisztázó eszmei vitákat. Tovább kell javítanunk a művészeti alkotó munka és a művészeti értékek közvetítésének objektív feltételeit. Be kell fejezni a Szegedi Nemzeti Színház felújítását és- Hódmezővásárhelyen az Alföldi Galéria kialakítását. A VII. ötéves tervben elő kell irányoznunk a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterének korszerűsítését. A felsőfokú zeneművészeti oktatásnak és a hangversenyéletnek tárgyi ellátottságát javítanunk szükséges. i epüket a korábbinál erőteljesebben növeltük a politika alakításában. Jobban érvényesült jelző, mozgósító funkciójuk, jól segítették a párt politikájának megvalósítását. alapvetően megfelellek a társadalmi elvárásoknak. Gazdagodlak a tömegszervezetek pártirányításának módszerei, rendszeresebbé vált kommunista vezetőik beszámoltatása. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták pártmegbizatásai konkrétabbak lettek, azok teljesítését a beszámoló taggyűléseken értékelik. A tömegszervezetekben és -mozgalmakban dolgozó kommunistákon keresztül segítsük elő. hogy a szervezetek önálló kezdeményezéseikkel aktívabban vegyenek részt a helyi politika alakításában, sajátos eszközeikkel járuljanak hozzá a párt és a kormány politikája melletti cselekvési egység erősítéséhez, a helyi feladatok megvalósításához. Megyénkben a munkásőrség parancsnoki és személyi állománya az elmúlt években kiemelkedő közéleti aktivitással, fegyelmezett helytállással a munkahelyem a kiképzésben és szolgálatban a párt politikája melletti elkötelezettséggel teljesítette megtisztelő megbízatását. A testület politikai nevelő munkája fejlődött, a parancsnoki állomány jól hasznosította a munkásőr-elbeszélgetések tapasztalatait. Nagy figyelmet fordítottak a parancsnoki és a vezetői tevékenység javítására, a tervező munka, a harckészültség fejlesztésére. a döntések jobb előkészítésére, a feladatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére. A munkásőrség továbbra is a kommunista nevelés egyik hatékony iskolája. Az állományépítő munkában csökkentenünk kell a kampányjelleget. A munkásőrjelöltekkel való foglalkozás keretében nyíltabban kell feltárnunk kötelezettségeinket, hasznosítani kell a közösségek belső összetartó erejét, a pártszerveink formálják a munkahelyi középvezetők munkásőrséggel kapcsolatos szemléletét. A pártértekezlet határozatának megfelelően fejlesztettük testvérmegyei kapcsolataink munkajellegét. Kiemelt figyelmet fordítottunk a politikai és a gazdasági munkában hasznosítható tapasztalatok cseréjére. Tovább bővítettük az együttműködésben részt vevő intézmények és gazdasági szervek körét. A legdinamikusabban megyénk és Odessza-terület kapcsolata fejlődött. 1982-ben és 1984-ben barátsági napokat rendeztünk. Odesszaterület vállalatai rendszeresen részt vesznek a Szegedi Ipari Vásáron. Együttes kiadványban mutatjuk be a szocialista építőmunka tapasztalatait, közös antológiát adtunk ki Szeged és Odessza költőinek alkotásaiból. A LEMP Lódz Vajdasági Bizottságával is szorosabbá vált kapcsolatunk. A Temes megyei pártbizottsággal való együttműködés keretében a nemzeti ünnepieken kölcsönösen delegációcserékre kerül sor. A jugoszláviai Vajdasággal az együttműködés továbbra is szerteágazó. Megyei pártkapcsolatot létesítettünk 1980-ban a Spanyol Kommunista Párt Valencia Tartományi Központi Bizottságával. Megyénk városainak pártbizottságai eredményesen irányítják a testvérvárosi kapcsolatok alapján kibontakozott együttműködést. A testvérmegyei kapcsolatainkban pártunk külpolitikai célkitűzését szolgálva a munkajelleg továbbfejlesztésével járuljunk hozzá megyénk lakosságának internacionalista neveléséhez, a magyar— szovjet barátság elmélyítéséhez, a baráti országok és pártok tapasztalatainak megismeréséhez, a béke védelméhez. Á párt- és tömegszerveietek munkája és feladatai