Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

4 Hétfő, 1985. március 11. (Folytatás a 3. oldalról.) között él és dolgozik. Az elkövetett bűncselekmények és a felderítés eredményességét -tekintve, az országos átlagnál kedvezőbben alakult megyénkben a helyzet. A beszámolási időszakban összességében kevesebb bűncselekmény történt, mint korábban. A jogsértő cselekmények nagyobb részét továbbra is a kisebb súlyú, vagyon elleni vétségek képezték. Közös erőfeszítésünk eredményeként sikerült javítani a társadalmi tulajdon védelmét. e területen a bűncselekmények számának csökkenését. Ösztönzésünkre a bűnüldöző és az igazságügyi szervek súlyponti kérdésként kezelték az eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, az ügyintézői munka színvonalának emelését. Az összességében kedvezően alakult helyzet azonban tartalmaz nem kívánatos jelenségeket is. Emelkedett a visszaeső és a veszélyes bűnözők aránya. Az erőszakos bűncselekmények elkövetői durvábbá és gátlástalanabbá váltak. A gyermek- és fiatalkorúak részaránya a bűnelkövetők között emelkedő. A közlekedési morál alacsony színvonalon stagnál, az ittas járművezetők és más szabályszegők száma növekszik. A társadalmi tulajdon védelme a gazdálkodó szervek egy részénél továbbra sem kielégítő. Terjed a gazdasági nehézségeket kihasználó korrupciós jellegű magatartás, hiányosak és nem eléggé célratörőek az ellenőrzések. Az állampolgári fegyelem nem javult a kívánalmaknak megfelelően. Helyezzünk nagyobb hangsúlyt az állampolgári jogok és kötelességek oktatására, kiemelten a szocialista vívmányok megbecsülésére. az állampolgári fegyelem megszilárdítására. Ismerjük meg a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztéséből adódó feladatokat, minden törvényes eszközzel segítsük kibontakoztatását — táriuk fel a visszaélést elősegítő okokat, tegyünk intézkedéseket azok felszámolására. Legyünk kezdeményezőbbek az alkoA gazdasági tevékenységet segítő politikai munkánkban — a népgazdasági egyensúly javítását, valamint az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást állítottuk előtérbe. Testületi üléseinken állást foglaltunk a VI. ötéves terv területfejlesztési irányelveivel és a teljesítés félidős értékelésével kapcsolatban. Évente értékeltük — a Központi Bizottság határozatai alapján — a gazdasági építőmunka megyei tapasztalatait, koordináltuk a helyi pártszervezetek gazdaságpolitikai munkáját. Megyénk gazdasága — bár a korábbi időszaknál lassabban, de — a megjelölt irányban fejlődött. Eredményeink értékét fokozza, hogy azokat a számítotthoz és különösen az igen sikeres előző ciklushoz képest lényegesen kedvezőtlenebb feltételek között értük el.. Az intenzív növekedésre való fokozott áttéréssel a minőségi fejlődés bonyolultabb feladatai kerültek előtérbe. Sikerült elérnünk, hogy gazdasági egységeink dinamikusan növelték a konvertibilis elszámolású kivitelt, tovább bővítették részvételüket a nemzetközi munkamegosztásban. Figyelemre méltó kezdeményezésekkel vettünk részt a különböző gazdaságfejlesztő programokban. A célkitűzéseknek megfelelően, a szocialista termelési viszonyok a beszámolási időszakban tovább fejlődtek megyénkben. A magánkezdeményezések élénkülése ellenére a szocialista tulajdon nem gyengült. Az állami ipar és a mezőgazdaság eszközállományának értéke mintegy 20%-kal emelkedett. A szövetkezeti szektorban a növekedés mértéke közel 30%-os volt. A szövetkezeti tagok földiének megváltásával. a romos tanyaterületek megvásárlásával tovább emelkedett (51%-ról 55%-ra) a közös tulajdonú földterületek aránya. A kiegészítő gazdaság kiszélesedésével a magánmunka nagyobb mozgásteret kapott, de a tulajdonviszonyok arányait érdemben nem módosította. Főként a vállalaton belüli egységek önállóságának növelése, új típusú vállalkozási és üzemeltetési formák bevezetése, valamint a demokratizmus erősödése által. fejlődött a gazdasági szervezetek belső irányítási rendszere. A szocialista szervezetek egymás közötti kapcsolatrendszere, valamint a kisvállalkozásokkal kialakított integrációs formák fejlesztése tovább erősítette a termelés társadalmasítását. Bővült az állami és a szövetkezeti szektor egységei közötti együttműködés a termelési, forgalmazási és fejlesztési folyamatokban. A gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok területén a szerződéses kötelezettségek teljesítésében alig léptünk előre. Lassú a fejlődés a végtermék-érdekeltség alkalmazásában. A gazdálkodási fegyelem megszilárdítása érdekében az ellenőrzés hatékonyságának javítására tett intézkedések hatásai még kevéssé érzékelhetők. Segítsük elő a vállalkozói magatartás kibontakoztatását. a szervezeti rendszer további korszerűsítését, leányvállalatok, ilk — hólizmus terjedésének megakadályozásában. A társadalmi normáktól eltérő káros magatartások visszaszorításában jobban támaszkodjunk a társadalmi szervezetekre és intézményekre. A bűnüldöző szervek kommunistái nagyobb figyelmet fordítsanak a visszaeső és a veszélyes bűnözők ellenőrzésére, a munkakerülő, lumpen elemek elleni fellépésre. Az állami és a társadalmi szervekkel működjenek együtt jobban a gyen-pek- és a fiatalkorú bűnözés megelőzésében. A pártértekezlet határozatának megfelelően eredményes munkakapcsolatot tartottunk a területünkön állomásozó katonai alakulatok vezetőivel és hivatásos állományával. A katonai alakulatok, hivatásuk teljesítésén túl. bekapcsolódtak a területpolitikai feladatok végrehajtásába, rendszeresen közreműködtek a helyi társadalmimunka-vállalásokban Kiemelkedő helytállást tanúsítottak az 1984 februári rendkívüli időjárás okozta veszély elhárításában. A határöregységek eredményesen segítették társadalompolitikai céljaink megvalósítását. jól szolgálták az államhatár őrzését. Az MHSZ megyei szervei feladataik többségét követelményszinten teljesítették. Országos és helyi rendezvényeiket az aktivisták mozgósításával, kapcsolataik erősítésével és kiszélesítésével eredményesen oldották meg. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az ifjúság hazafias és honvédelmi nevelésére. A nevelő munka a korábbihoz viszonyítva szervezettebbé vált. és jó irányban fejlődött, bár még nem eléggé hatásos. Megalakult megyénkben a katonai középiskolai kollégium, amely szolgálja a hivatásos állomány utánpótlását, de jól segítheti a honvédelmi nevelést is. Az eddiginél nagyobb mértékben be kell vonnunk a területünkön állomásozó katonai alakulatokat, a határőrséget és az MHSZ-t az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelésébe. Ietve más. korszerű szervezeti keretek kialakítását a megyében működő, arra alkalmas gyárak, gyáregységek esetében. Biztosítsuk a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével összefüggésben bevezetésre kerülő új vállalatvezetési formák megszilárdítását a szocialista demokrácia új típusú fórumrendszere hatékony működtetését. a belső irányítás további tökélctésítését. Szorgalmazzuk a kiegészítő, kisegítő gazdasági tevékenységhez tartozó új formák integrációjának erősítését a szocialista nagyüzemekkel. Ösztönözzük a fellépést az e téren jelentkező kedvezőtlen, törvényességet sért) jelenségek ellen. Az aktív keresők száma mintegy 1,5%kal csökkent (jelenleg 213.3 ezer fő). Az anyagi ágazatokban ennél nagyobb. 3%-os volt a létszámcsökkenés. A létszám, illetve a munkaidőalap — egyébként az országosnál kisebb mértékű — csökkenését részben ellensúlyozta a kisvállalkozásokban dolgozók számának emelkedése, valamint a kis létszámú lengyel, kubai és jugoszláv munkások foglalkoztatása. Tovább javult a dolgozók képzettségi színvonala. A nappali és felnőtt-szakmunkásképzés keretében a mennyiségi igényekkel összhangban évente 2 ezer 800—3 ezer fő szerzett szakmunkás-képesítést. A munka termelékenysége az előirányzottnál mérsékeltebben emelkedett. Ebben szerepet játszott, hogy lassú volt a tartalékok feltárása, az üzemszervezés korszerűsítése. Negatívan hatott a mindvégig maga's fluktuáció, a munkafegyelem nem kielégítő színvonala. A csökkentett heti munkaidő bevezetése során a vállalatok saját erőből gondoskodtak a kieső munkaidő pótlásáról. Az iparban és az építőiparban kissé mérséklődött a nem fizikai dolgozók száma. A gazdaságban végbemenő változások újszerű követelményeket állítottak a munkamozgalmak elé. A beszámolási időszak kezdetén történt visszaesés ellenére a mozgalmakban részt vevők sikereket értek el a területfejlesztés, és a vállalati gazdálkodás segítésében, a műveltségük, a közéleti tevékenységük fejlesztésében. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny megyénkben teljes körűvé vált, hozzájárult a mozgalom fellendüléséhez. Megyénk fejlődését 5 év alatt mintegy 43 milliárd forint értékű beruházás szolgálta. A gyors ütemű áremelkedések miatt ez a reálértékben 10 %-kal alatta maradt az előző ciklusban elért kiugró szintnek. A termelő beruházások döntően rekonstrukciós célokat, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás ésszerű csökkentését, a számítástechnika elterjesztését szolgálták. Nőtt a gépbeszerzés aránya. A szerényebb lehetőségek hátráltatták a versenyképesség fokozását, a műszaki fejlesztést, a termelési szerkezet korszerűsítését, a termelőkapacitások megújítását és belső aránytalanságainak mérséklését. Az élelmiszer-termelés körülményeit javítja a gabonaprogramhoz kapcsolódó tárolók építése, a húsiparban folyó nagyszabású. rekonstrukció, és több településen kisebb üzemek létesítése. A nagyközségek fejlesztését eredményezte Kisteleken a helyi kábelüzem megépítése, Mindszenten az alumínium szerkezeteket gyártó üzem bővítése. Üj létesítmények és rekonstrukciók segítették a melléktermékek és hulladékok jobb hasznosítását (pl. Szegeden kábelhulladék-feldolgozó, a hódmezővásárhelyi Állatifehérje Takarmányt Előállító Vállalat kapacitásának növelése). Az infrastruktúrát érintő fejlesztések, a korábban elért színvonal megőrzésére és gyarapítására irányultak. A települések közötti kapcsolatok javítását is szolgálják a híd-, útépítések és -korszerűsítések, a postai fejlesztések. A kereskedelmi hálózat mintegy 6 %-kal bővült. A folyamatos ösztönzésünk eredményeként kedvezően változott a termőföld — mint a termelőerők fontos eleme — védelmével kapcsolatos társadalmi szemlélet. A mezőgazdasági termelés biztonságának fokozásához hozzájárult a megyei komplex meliorációs program tervszerű megvalósítása. A takarékosabb gazdálkodás és a helyettesítő termékek alkalmazásának hatására csökkent a termelési ráfordítások importhányada. Az energiagazdálkodási kormányprogram céljaival és területünk adottságaival összhangban változás következett be a megyében felhasznált energiahordozók szerkezetében. Az összes termelői energiafogyasztás lényegében változatlan volumene mellett közel 25 %kai csökkent a drágább olajfelhasználás. A földgázfelhasználás dinamikusan emelkedett. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében szorosabbra fűztük kapcsolatainkat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, figyelemmel kísértük és — a Szegedi Akadémiai Bizottság, valamint a műszaki tudományos egyesületek közreműködésével — segítettük a vállalati elgondolások1 megvalósítását. Bővültek a megye gazdálkodó egységeinek kapcsolatai a hazai és a külföldi kutatóbázisokkal. A megyei intézményekkel való együttműködés elsősorban az élelmiszer-gazdaság területén fejlődött (a növénytermesztésben, a technológia- és a gyártmányfejlesztési feladatok megoldásánál az élelmiszeriparban). A megyei agrár-kutatóintézetek számos korszerű fajta kinemesítésével, iparszerű termelési rendszerek pedig köztermelésbe állításával járultak hozzá a termőképesség és a minőség javításához. A termelés ágazati és területi szerkezetébenj $ beszámolási időszakban, .csak kevés változást sikerült elérnünk. Mérséklődött a gazdaság területi szerkezetének átalakulása is. Az ipar'területi eíhélyezkedéséfx'n kisebb változások következtek be, így a lekötött eszközök döntő hányada ma is a városokban összpontosul. Az elmúlt években Makón, Szentesen, Csongrádon és néhány nagyközségben növekedett az iparosodottság foka. A mezőgazdasági nagyüzemek ipari tevékenységet főként a gyenge termőhelyi adottságú területeken (Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Rúzsa, Domaszék stb.) szerveztek. El kell érnünk a munkaerő-gazdálkodásban: az idények és a képzés, valamint az átképzés és a továbbképzés közötti összhang javítását, a szakképzettségi színvonal további emelését; a női munkaerőtartalék mobilizálázása érdekében további részmunkaidős és bedolgozói munkalehetőség kialakítását. A termelő ágazatok jövedelemtermelő képességének szem előtt tartásával ösztönözzük a technikai, technológiai korszerűsítést szolgáló beruházásokat. A rendelkezésre álló tudományos bázisokra támaszkodva kiemelt célként szorgalmazzuk az elektronikai, • robottechnikai, valamint a számítástechnikai eszközök szélesebb körű alkalmazását. Biztosítanunk kell a folyamatban levő meliorációs programok befejezését. Kezdeményeznünk kell a hulladék másodlagos hasznosítását biztosító újabb eljárások bevezetését. Szorgalmaznunk kell a termálenergia további igénybevételét (főként technológiai célokra), a földgázprogram folytatását, valamint gazdaságos eljárások bevezetését a mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosítására. Segítsük a jelentős biopotenciál jobb kihasználása érdekében a termelés és a tudományos kutatás kapcsolatának elmélyítését. A munkánkban előtérbe állítottuk a külgazdasági egyensúly javításához való megyei hozzájárulás fokozását. A külpiacokra történő értékesítés az országosnál gyorsabban, mintegy 27 %-kal nőtt. A nem rubelelszámolású piacokra eladott termékek értéke ennél is dinamikusabban emelkedett. Az exportban változatlanul meghatározó súlyt képviselt az élelmiszeripari és a földgázipari termékek kivitele. Számottevően bővült a hús- és tejipar kivitele. Kedvező, hogy a gépipar részaránya is emelkedett az összkivitelben. A könnyűipar külpiaci értékesítése csökkent és jövedelmezősége is romlott. Továbbra is ösztönöznünk kell a gazdaságosan exportálható — elsősorban megyei alapanyagokat felhasználó — termékek termelésének fokozását, a devizakitermelés hatékonyságának növelését. Segítenünk kell a testvérmegyei, illetve a határ menti gazdasági együttműködés további bővítésétA korábbi tervidőszakban tapasztalt nagyságrendben nem került sor új ipari termelőkapacitások létesítésére. A végrehajtott beruházások nagyobb részben a nehézipari, illetve az élelmiszeripari termelést bővítették. A termelésnövekedés a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen lelassult (mindössze 1 %-kal emelkedett), és az 1984-ben tapasztalt megélénkülés ellenére elmaradt az országos átlagtól. A termelést befolyásoló tényezők öszszességében a nehéziparban alakultak legkedvezőbben, ahol 6 %-os növekedés mutatkozott, míg a könnyűipar termelése mintegy 10 %-kal az 1979-es szint alá került. Az iparágak közül a villamosenergia-szolgáltatás, a vegyipar, a járműgyártás, a bútoripar és a húsipar ért el átlagot meghaladó növekedést. Céljainknak megfelelően mennyiségben 27,3%kal emelkedett iparunk külkereskedelmi értékesítése (folyóáron több mint 50 %-kal). A növekedés nem rubelelszámolású viszonylatban volt dinamikusabb (változatlan áron 35,2%). Tovább bővült azoknak a termékeknek a köre, melyek meghatározó súlyúak az országos termelésben. Az ipari szervezetek többsége a feltételek romlása ellenére, eredményesen gazdálkodott. A gazdálkodás hatékonysági tartalékait azonban nem sikerült minden területen mozgósítani. Az ipar saját bázison történő fejleszté•sére, a javaslatba hozott új tevékenységek meghonosítására alapozva biztosítsuk a termelés 1985. évi, illetve a VII. ötéves tervidőszaki népgazdasági előirányzat szerinti növelését. Kialakult ipari bázisunk progresszív ágazataira, szervezeteire (szénhidrogén-, gumi-, híradástechnikai és műszeripar) alapozott intenzív jellegű fejlődést gyorsítsuk. A könnyűiparban a piaci igényekhez igazodó szelektív fejlesztést, a gazdaságtalan termelés visszaszorítását ösztönözzük. Szorgalmazzuk a meglevő konzerv-, sütő-, tej- és boripari kapacitások korszerűsítését, Szegeden a húsipari rekonstrukció befejezését és új malom megépítését. Tudományos és szakmai képzést folytató intézményeink eredményes tevékenységére alapozva kezdeményezzük a számítás- és robottechnikai eszközök, valamint a gyógyszer- és intermediergyártás meghonosítását, biotechnikai eljárások bevezetését. Tartsuk napirenden a hűtő- és söripar létrehozását térségünkben. Az építőipari kivitelező szervezetek összességében eredményesen vettek részt a lakásépítési program megvalósításában, a terület- és településfejlesztés kiemelt létesítményeinek megépítésében. Az építés 'iránti "'igények mennyiségében és szerkezetében bekövetkezett változások negatívan hatottak az ágazat teljesítményétiek alakulására. Az építésszerelési teljesítmény — az országosnál nagyobb mértékben — mintegy 17 %-kal csökkent. A kivitelező építőipari és tervező szervezeteinket készítsük fel a VII. ötéves tervben várhatóan növekvő igényekre. Termelési szerkezetüket igazítani kell a jelentkező kereslethez. Segítenünk kell a termelési alapok megújítását a magasabb követelmények teljesítésére; az igényekhez igazodó házgyári rekonstrukció folytatását; a korszerű, nagyobb használati értéket biztosító építési technológiák elterjesztését; a magánlakás-építéshez szükséges kapacitások igények szerinti bővítését; a DÉLÉP Vállalat .gazdasági helyzetének javítását; a beruházási vállalatok működésének korszerűsítését. A megyénk mezőgazdaságában kifejtett politikai munkánk jól illeszkedett a pártértekezlet. a KB 1978 márciusi határozatában, illetve a megyei pártbizottság állásfoglalásában megjelölt hosszú távú célkitűzésekhez. Különösen figyelmet fordítottunk a különböző fejlesztési programok segítésére. az energiával és az egyéb termelési tényezőkkel való takarékossági követelmények érvényre juttatására, továbbá a nagyüzemek háztáji és egyéb kisgazdaságok termelésbővülését megalapozó integráló tevékenységének fejlesztésére. Megyénk mezőgazdaságában az alaptevékenység munkaerőigénye folyamatosan csökkent. a mellék- és kiegészítő tevékenység növekedése ugyanakkor számos újabb munkaalkalmat teremtett. A gabonatermelés gépparkját 25 gazdaságban megújították. 100 ezer tonna termény befogadására alkalmas tárolót építettek. Mintegy 24 hektárral emelkedett az üvegházi terület. így megyénkben összpontosul az ország növényházfelületének 40%-a. A szűkebb fejlesztési lehetőségek következtében a gépesítés elmaradt az előirányzattól. A tervezett ültetvénytelepítés nem valósult meg a magas fajlagos, beruházási költségek és az alacsony jövedelmezőség miatt. Az előző ötéves terv átlagához képest elért 15—17 %-os termelésnövekedés az országos átlagot meghaladja. Az alaptevékenységen belül az állatlln yésztés fejlődése volt dinamikusabb, részaránya az utóbbi két évben már meghaladta az 50%-ot. A ciklus folyamán kukoricából 1982-ben. búzából pedig 1984-ben rekord hozamot sikerült elérni. A szántóföldi zöldségfélék területe 12 %-kal csökkent. A termésátlagok emelkedtek. így az össztermés mennyisége nőtt. A háztáji és kisegítő gazdaságok segítését változatlanul kiemelten kezeltük. Közel kétszeres a nagyüzemek állal nyújtott szolgáltatások mennyisége. A közösön keresztül értékesített termékek értéke mintegy 50%-kai több. Az ipari üzemekkel Megyénk gazdasági fejlődése, a gazdasági építőmunka feladatai