Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

6 Csütörtök, 1985. március 2. szóbeli kiegészítője (Folytatás az 1. oldalról.) körülmények között kellett és kell megoldanunk. Majd így folytatta: Néhány időszerű probléma — Engedjék meg, hogy az általános fejtegetések után néhány, a beszámolási időszakban gondot jelentő és sok vitát kiváltó téma­körre konkrétan is kitérjek. Köztudott, hogy 1980 után hazánk népesedési helyzeté­ben kedvezőtlen irányzat alakult ki. A születések szá­ma alacsonyabb, mint a ha­lálozásoké, aminek követ­keztében az ország népessé­ge csökken. Sajnos e folya­matot megyénk negatív irányban erősíti. Ügy hisz­szük, az alacsony szülési hajlandóságban szerepet ját­szik — több más ok mellett — az a körülmény, hogy Budapest után területünkön a legmagasabb a nők foglal­koztatási aránya. A gyer­mekvállalási kedvet csök­kenti az is, hogy az országos kereseti átlagoktól való el­maradásunk nemcsak a fér­fiakat, hanem a dolgozó nőket is arra készteti, hogy erőteljesebben törekedje­nek kiegészítő jövedelem­forrás feltárására és felhasz­nálására. KUlönösen fölerő­södtek ezek a jelenségek 1980-tól. Bizonyára ezek is magyarázzák, hogy az ezer szülőképes korú nőre Jutó szülés Budapest utón nálunk a legkevesebb — állapította meg a szónok, majd a két, figyelemre méltó korcsoport: a pálya- és életkezdő, a csa­ládalapító fiataloknak és az időskorúaknak a beszámolá­si időszakban fölerősödött problémáival foglalkozott: — Pártbizottságunk mind­két témakörről folytatott elemző vizsgálatokat. Kez­deményezéseket is tettünk a fiatalok lakásproblémáinak enyhítésére, a tanulási, a kulturálódási és szórakozta­tási feltételek javítására. Az időskorúak helyzetét il­letően ugyancsak sajátos a helyzet megyénkben. Csupán Békés jár előttünk az idős­korúak lakosságon belüli részarányát tekintve. Ráadá­sul öregjeink igen jelentős hányada külterületen, a ta­nyavilágban él, ahol a kü­lönböző társadalmi szolgál­tatások igénybevétele és ezek nyújtása sokkal költ­ségesebb. A termelési eredményekről — Megyénk gazdasági fej­lődésében a beszámolási idő­szakban jelentős változások történtek. Mint írásos jelen­tésünkből kiderül, az ipari termelés alig 1—2 százalék­kal növekedett az elmúlt évek során. Az építőipar termelése az országos átlag­nál nagyobb mértékben csökkent. A mezőgazdasági termelés hullámzóan ala­kult. Az elmúlt öt évben kétszer súlyos aszály pusz­tított megyénkben. A meny­nyiségi növekedés ütehié­nek, illetve tendenciájának e nagy változatossága mel­lett örömmel számolhatunk be arról, hogy gazdálkodó egységeink nagy figyelmet fordítottak a minőségi té­nyezők előtérbe állítására. Ennek köszönhetően az or. szágos átlagnál nagyobb ütemben nőtt az exportra termelés. Jelentős az im­portból származó anyagok megtakarítása, a költsége­sebb energiahordozók kivál­tása, és más fontos haté­konysági célkitűzések telje­sítésének mértéke. Mindez, sajnos, nem tükröződik kel­lően a gazdálkodó egységek jövedelmezőségének alakulá­sában. Elgondolkodtató kell hogy legyen országos veze­tőink számára is, hogy a vállalatok és szövetkezetek, amelyek sokszor erejükön felül szolgálják a népgazda­sági érdekeket, így például az exportra termelést, jö­vedelmezőségüket nem tud­ják növelni a szabályozó rendszer elszívó hatása miatt. — Időnknek és energiánk­nak nagy hányadát kötötte le az elmúlt években a la­kosság körében végzett po­litikai és ideológiai neve­lő munka. Sajnos, ebben nem mindig tudtunk kellőképpen támaszkodni párttagságunk egészére. Nehezítette mun­kánkat az is, hogy nemrit­kán magukra maradtak a pártaktivisták, mert nem kaptak kellő támogatást azoktól a szellemi műhe­lyektől, amelyeknek legfőbb feladatai közé tartozik a marxista—leninista ideoló­gia terjesztése, politikánk hirdetése, képviselete. Reális értékelések Tisztelt Pártértekezlet! — Írásos előterjesztésünk­ben — értelemszerűen — nem tudtunk érdemben foglalkozni a beszámoló és a vezető szerveket választó párttaggyülések, pártérte­kezletek tapasztalataival, ezért a szóbeli beszámolóban szükséges e hiányt pótol­nunk. Megyei pártbizottsá­gunk megbízásából jelentem, hogy beszámolási kötelezett­ségüknek az alapszerveze­tekben, pártszervezetekben és pártszervekben eleget tettek elvtársaink, és min­den területen rendben új­jáválasztották a vezető párt­szerveket. A beszámoló tag­gyűléseken reálisan értékel­ték az elmúlt öt év munká­ját. Mind a beszámolókban, mind a hozzászólásokban több volt a kritikai és ön­kritikai elem a korábbiak­nál. A megjelenési arány is nagyobb volt, mint a szo­kásos, éves beszámoló tag­gyűléseken. A káderelőké­szítő munkát egészében sikeresnek minősíthetjük. Ezt tükrözi, hogy a jelölő bizottságok javaslatait a párttagság rendre egyetér­tően fogadta. A pártalap­szervezetek a vezetőségvá­lasztás során a folyamatos­ságot meg tudták őrizni, de a vezetőségi tagok több mint 40, az alapszervezeti titká­rok 30 százaléka cserélő­dött ki a választásokon. Százegy pártszervezetünk­ben került sor összevont taggyűlésre. A vezetőségek jó beszámolókat készítettek, az aktivitás mégis mérsé­kelt volt e rendezvényeken, ami azt mutatja, hogy ez a szervezeti forma még ko­ránt sincs helyén pártunk­ban. Negyvenkét munkahe­lyi, községi és ágazati párt­értekezletre került sor az elmúlt hetekben. Tizenhá­rom városi, városi jogú, il­letve közvetlenül a megyei pártbizottsághoz tartozó köz­ségi alapszervezetben is le­zajlottak a pártértekezletek. A beszámolók sokoldalú, reális értékelést adtak a munkáról, és tükrözték, hogy a nehezebb körülmények ellenére is fejlődött e párt­szervek munkája. — Megyei pártbizottsá­gunk megbízásából önök elé terjesztettük Írásban a kong­resszusi irányelvek vitájá­nak összegzését és a vita­tott kérdésekben a megyei pártbizottság állásfoglalá­sát. Természetesnek tekin­tem, hogy mai pártértekez­letünkön is folytatódik még az irányelvek vitája. Kül­dött elvtársaink megkaptak egy rövid előterjesztést azok­ról a jelzésekről is. melyeket a központi pártszervek, il­letve a pártkongresszus fi­gyelmébe kívánunk ajánlani. Bár ezek nem kapcsolód­nak sem a megyei helyzet­értékeléshez, sem a kong­resszusi irányelvekhez, fon­tosnak tartjuk, hogy felső pártszerveink megismerjék ezeket. Öt esztendő Pillanatkép a pártértckezletről Dr. Korom Mihály felszólalása mérlege Tisztelt Pártértekezlet! öt évről, bármilyen körül­tekintő munkát végzett is megyei pártbizottságunk, bi­zonyára nem tudtunk min­den részletre kiterjedő érté­kelést adni. Ügy gondolom, hogy Csongrád megye kom­munistáinak legfőbb testü­lete — a megyei pártérte­kezlet — az írásos beszá­moló és annak szóbeli ki­egészítése .alapján mégis megfelelő képet alkothat az elmúlt öt esztendőben vég­zett munkáról. Bizonyosra veszem, hogy e munkaérté­kelést jelentősen gazdagíta­ni fogják a fölszólalások, az itt sorra kerülő vita. Ké­rem a tisztelt pártértekez­letet, hogy vitassa meg és emelje határozattá pártbi­zottságunk előterjesztéseit. Apró Anial és Szőnyi Ferenc a megyei pártértekezlet szünetében (Folytatás az 1. oldalról.) gondjainkat, megsokszorozni eredményeinket. — Manapság divatos a gondokról, a nehézségekről, a negatívumokról szólni. És eközben sokan hajlamosak megfeledkezni az eredmé­nyekről. Pedig, ha alaposab­ban szemügyre vesszük jele­nünket, és különösen, ha mindazt összegezzük, ami ebben az országban az el­múlt negyven esztendő so­rán történt, akkor jogos büszkeséggel adhatunk szá­mot óriási eredményekről. Amihez mindjárt hozzá kell tennünk, hogy e hatalmas perspektívákat nyitó hazai fejlődésnek a kommunisták mindig is motorjai voltak mind itt, Csongrád megyé­ben, mind az egész ország­ban, és szilárd meggyőződé­sünk, hogy azok lesznek az elkövetkezendőkben is. Távlatot, perspektívát nyitni — Ha újabb feladatokhoz akarjuk megnyerni a kom­munisták, minden becsüle­tes magyar dolgozó cselekvő hozzájárulását, egyetértését és aktivitását, akkor távla­tot, perspektívát kell nyitni előttük. S ez csakis az ered­ményekre alapozódva, azok jelentőségének felismerése és méltatása esetén lehetséges. Csakis így lehetséges újabb erőfeszítés, áldozatvállalás, megfeszített munka, egyszó­val, csakis így várható el, hogy mindenki a legjobb tu­dása és ereje szerint segítse a szocialista építőmunkát, a eredmények gyarapítását. — Valós, élő kérdésekről esett szó a vitában. S az itt elhangzottakra nagyon oda kellett figyelni. Részint, mert igen sok figyelemre méltó megjegyzést, véleményt, ál­lásfoglalást hallhattunk, ré­szint pedig azért, mert még nyilvánvalóbbá vált — amit a tények különben is jól je­leznek —, hogy Csongrád megye milyen fontos szere­pet játszik az ország politi­kai, gazdasági, társadalmi életében. Az itt született eredmények nagy hozzájáru­lást jelentett a közös ügy sikeréhez, legyen szó akár politikai akciókról, gazdasá­gi feladatok megoldásáról vagy éppen a kulturális al­kotómunkából való résztvál­lalásról. Ezért az itt dolgo­zó kommunisták, a megye lakosai minden elismerést megérdemelnek. Hangsú­lyozva természetesen, hogy további becsületes helytállá­sukra az elkövetkezendők­ben is számít a párt, az or­szág, az egész magyar tár- lési eredmények, az eloszt­sadalom. ható alap, akkor előbb­- Kedves Elvtársak! Köz- utóbb feszültség jön létre, ismert, hogy nehéz, sőt egyes ... területeken jelenleg is. nehe- VlSSZaSZOritani zedő körülmények között végezzük munkánkat. A q nGPcltíV nemzetközi politikai és gaz- ® daságt helyzet ránk. is gon- iplpncpapli'pt' I dókat hárít. A nyugati ha- JCICIiSCgClNCL . talmak, közülük is legfőkép- _ E vitában is beszéltek pen az Amerikai Egyesült többen a kisvállalkozások­Államok fegyverkezési, sőt ról, géemkákról, hangsúlyoz­űrfegyverkezési versenyt erő- va, hogy többségükben hoz­szakol a világra, miközben zájárultak mind a vállalati erősödő jelleggel folyik a eredményekhez, mind pedig szovjetellenes hisztériakel- a lakossági ellátás, a szol­tés, a katonai erőegyensúly gáltatások javításához. De megbontására irányuló to- eiég sok negatív tendencia rekvés. Megújuló kísérletek js tapasztalható működésük történnek — hazánkat is kapcsán. Ezeket az elkövet­célba véve — a szocialista kezendőkben gazdasági és tábor egységének megbon- jogi eszközökkel vissza kell tására. Mindez azonban nem szorítani. Ugyanígy vissza jár eredménnyel. Hiszen a kell szorítani a tendenciájá­magunk részéről mi is min- ban egyes területeken nö­dent elkövetünk erőink ösz- vekvő bűnözést, és mindent szefogásara mind a gazda- megtenni a közbiztonság és sági (Kölcsönös Gazdasági a közrend további szilárdí­Segítség Tanácsa), mind a tásáért. katonai (Varsói Szerződé6) — Kedves Elvtársak! A együttműködésben. Aktív bé- XIII. pártkongresszuson kepolitikát folytatunk, inter- meghozandó határozatok (és nacionalista kötelességünk- természetesen e megyei párt­nek érezve, hogy segítsük a értekezlet határozatai is) szabadságukért harcoló né- újabb nagy feladatokat ró­pek küzdelmét és mindazo- nak ránk a következő hóna­kat, akik szabadságukat már pókban, években. Ahhoz, visszanyerve az önállóság hogy a magunk . elé tűzött első éveinek nehéz, de ezzel célokat elérhessük, össze együtt is szebb, boldogabb kell fogni, egyben mozgósí­jövő felé vivő útját járják, tani minden erőt, energiát S hogy a negatív tendenciák itt. Csongrád megyében is. ellenére a nemzetközi hely- Cselekvő hozzájárulásra, a zetben a későbbeni kibonta- nemzeti egyég további erő­kozás elvi lehetőségét is sítésére van szükség. Poli­magukban hordozó tenden- ti^ai munkánk során erősí­ciák mutatkoznak — pél- tenünk kell a dolgozókban, dául a genfi tárgyalások új- minden állampolgárban a rafelvctele —, ez a szocia- „tulajdonosi tudatot", azt a lista országok, közülük is meggyőződést, hogy gazdái elsősorban a Szovjetunió szi- vagyunk valamennyien en­lárd, következetes, elvhü. bé- nek a kis országnak, amely­kepolitikájának, tárgyalási "ek szebb. Jövőj^, felemelke­.... dese igenis valamennyiünk keszsegenek koszonheto. személyes munkájától, hoz­— Sok szó esett a vitában zájáruiásától függ. Erősít­gazdasági kérdésekről, töb- sük tovább népünk cselek­bek között a munkaerőgon- vési egységét. dókról. Kevesebb a meglevő , , hatékonyabb kihasználása- MegYet, OTSZagOt ról, fjedig ez alapvető fon­tosságú, hiszen, ezt is meg gazdagítva, kell őszintén mondani, ezen o ® a területen a közeljövőben — Feladataink nagyok. De, sem számithatunk mennyi- ha minden eröt összefogunk ségi növekedésre. S mindez a megvalósításban, akkor a szorosan összefügg a terme- remélt siker nem maradhat lés alakulásával. Nem feles- el. Ehhez a hatalmas, fele­leges e fórumon is újra lösségteljes munkához kíva­hangsúlyoznunk: mi minden nok én a megyében élő kom­dől el napjainkban a ter- munistáknak, Csongrád me­melésben, aminek eredmé- gye minden lakójának sike­nyeitől, hatékonyságától, gaz- reket, jó egészséget, és egyé­daságosságától. korszerűsé- ni életükben is sok boldog­gétől életünk annyi fontos ságot. Gondoljanak mindig kérdése, tényezője függ. arra: ha megyéjük értékeit Közhelynek számít ma már növelik, ezzel egyidejűleg az — ám ez semmit nem von egész ország anyagi és szél­lé igazságából és érvényes- lemi vagyonát is gyarapít­ségéböl —, hogy csak azt ják — mindannyiónk közös tudjuk elosztani, amit meg- boldogulása, szebb holnapja termelünk. S ha az egyéni érdekében — hangsúlyozta igények gyorsabb ütemben"befejezésül dr. Korom Mi­növekednek, mint a terme- hály.

Next

/
Thumbnails
Contents