Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

66 Szombat, 1985. március 2. "5J • • Ötven sor—, Kinevezések ..Csapj a markomba, viszem az üszőt, majd ho­zom a forintot — mondta az öreg Varga. Ez is rend­ben. — csapott bele a pusztai gazda — most aztán igyuk az áldomást". Nem. nem valami száz esztendős regényből idéztem, magam konstruáltam a mondato­kat. Annak igazolására, hogy ezek napjainkban nem hangozhatnának el. Mert ugye először is pénz beszél... aztán pedig a szó elszáll... Ez utóbbi piszkálja a cső­römet. Vajon hová tűnt szavaink hitefe, mi termeli aktahegyeinket, jegyzékcsúcsainkat. meg­állapodásmeredélyeinket. egész köz- és magánéleti bü­rokráciánkat? S mi törölte egymás közötti kapcsola­tainkban a szavak egyértelmű jelentését, a jelentés fe­lelősségét. Szó és szó. ember ós ember közötti bizal­mat mi lúgozza napról napra? Természetesen jól tudom, komoly okai vannak en­nek a nem éppen dicső jelenségnek. Nem a kardél­vagy pisztolycső-fenyegette tiszti becsületszót sírom én vissza, s nem a ..kisdobos becsület szavamra" felnőt­tek által karikatúrává minősített fogadkozásokat. Em­beri szavaink rangjára vágyom, melyek megteremtik a balesetmentes közlekedést életünkben. A becsületes kapcsolatok elengedhetetlen lehetőségének méltóságát szeretném, mely alapja a kölcsönös bizalom és tisztes­ség légkörének, szavak és tettek szinkronjának — egyszóval a tiszta és inspiráló társadalmi közérzetnek. Hogy ne kelljen alakoskodni, felderítő útra indulni a szavak hátországába, hogy száműzhessük a szómagya­rázatok kétes értékű bűvészmutatványait. Hogy né­ven nevezhessük a dolgokat, hitelt érdemlően legyen fehér a fehér és fekete a fekete. Mert ma még gya­korta kell forgatnunk az érdektájszótárt, a politikai szlenggyüjteményt. a hivatali zanzát: néha egymás megértéséhez nemhogy tolmácsra, de jegyzőre és bí­róra is szükségünk van. A szavak olykor-olykor a jó­hiszeműség csapdái, a segítőkészség egérfogói, máskor pedig pletykaláncolatok kiszálkásodott mézesmadzag­jai. De hogy ne csupán a levegőbe beszéljek. íme a példa, melyet nem kerestem, hisz belebotlottam. Egy ismerősöm lakáscserére határozta el magát. Annak rendje és módja szerint meghirdette régi ott­honát. jelentkezett is néhány komoly vevő. Végül is — természetes, mondják — egy beteges özvegyasszonynak adták el. s hogy minél hamarabb rendeződjenek a tragédiát követő feldúlt viszonyok, átadták a kulcsokat is pénz, papírok, pecsétek és aláírások hiányában is. Az­óta három hónap telt el. egyre szűkösebb az ideiglenes fészek, kellene a pénz az új lakáshoz, hiányoznak a pecsétek, aláírások. Ismerősöm joggal ideges, s ta­pasztalata nem éppen hízelgő a szavak hitelét illető­en. Fecsegő nemzet vagyunk, felelőtlenül hozzuk-visz­szük a híreket, szeretünk jólértesültek, hogy ne mond­jam, intimpisták lenni. Azzal kevesebbet törődünk, va­jon mit ártunk félinformációinkkal másoknak, hogyan ítélünk félszavakból, miként minősítünk megbízhatat­lan értesülések nyomán. Így kaphatnak nehezen el­tüntethető méltatlan pecséteket szomszédok, munka­társak. főnökök és beosztottak — valamennyien. Per­sze. a pecsételő szerepét szemtől szembe nemigen vál­laljuk. Sőt. a legújabb módi: ..Gyere, hallottam vala­mit. neked elmondom, de tudd meg. ha kitudódik úgyis letagadom!" Hát kíváncsi a fene! Tandi Lajos Műsorajánlat SZlN-VALLATÓ címmel „színes trükkök és varázslá­sok" jelentik a Móra Ferenc Múzeum MÚZEUMI MATI­NEK-sorozatának következő programkínálatát; ma, szom­baton délelőtt 10 órai kez­dettel Szekeres Ferenc veze­ti a képzőművészeti foglal­kozást a gyerekeknek. A JATE FILMESZTÉTI­KAI KÖRÉNEK foglalkozá­sán francia filmet, Duvivier Táncrend című alkotását vetítik ma, szombaton dél­után fél 3-tól az egyetem Ady téri épületének Audi­tórium Maximumában. GYALARETEN EGY ÜJ MŰVELŐDÉSI CENTRUM ALAPINTÉZMÉNYÉT ala­kították ki, a megszűnt ál­talános iskolából a helyi if­júsági klub tagjai társadal­mi munkában, amelyet ma, szombaton délután 4 órakor Schmidt Magdolna Végleges megoldás című műsorával nyitnak meg. Ugyanitt hol­nap. vasárnap délután 6 órai kezdettel a Bomba jó bok­szoló című filmet tekinthe­tik meg az érdeklődők. A KFT EGYÜTTES KON­CERTJÉT rendezik meg ma, szombaton este 7 órától az Ifjúsági Házban. Az együt­tes a közelmúltban megje­lent. Bál az Operában című nagylemezét mutatia be. MESEMATINÉ lesz hol­nap. vasárnap délelőtt 10 órától az Ifjúsági Házban: az apróságok a Csizmás kandúr című japán rajzfil­met nézhetik meff. A SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ soron következő foglalkozása — március 11­én. hétfőn délután 6 órától a Royalban — két progra­mot is kínál: a mostani ..iel­• V (ISMERKEDJÜNK SZEGEDDEL!) jegyében előbb a szegedi tévéstúdió által készített, az új Somo­gyi-könyvtárt bemutató szí­nes filmet tekinthetik meg az érdeklődők, majd bepil­lantást nyerhetnek a könyv­tár Műhely című folyóiratá­nak munkájába. Házigazda: dr Péter László felelős szer­kesztő, a kerekasztal-beszél­getésben pedig részt vesz­nek a szerkesztő bizottság taciai. KÍNÁRÓL tart színes dia­képekkel illusztrált előadást dr Soproni Lajos március 11-én, hétfőn, délután 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. A COMMODORE 64 SZE­MÉLYI SZÁMÍTÓGÉP FEL­ÉPÍTÉSÉRŐL tart előadást Gyenes Péter a TIT elekt­ronikai klubjának foglalko­zásán március 11—én. hétfőn délután fél 6-tól a Déri Mik­sa gépipari szakközépisko­lában. ALFRÉD HITCHOCK LONDONI RANDEVÚ című fiimiét vetítik a Dugonics moziban levő Volán-film­klubban március 11-én. hét­főn. este fél 7 órai kezdettel. HATVANON TÜL — ez­zel a címmel jelentkezik most is a szegedi tévéstúdió nyugdíjasoknak szóló műso­ra A március 13-án, szer­dán délután fél 5-kor az 1­es .programban kezdődő adásban a Szegeden műkö­dő nyugdíjasházat mutatják be. A Széchenyi István gim­názium és szakközépiskola kórusa énekel dr. Hofszang Józsefné vezényletével a Kossuth-rádió ÉNEKLŐ IF­JÜSAG című műsorában, március 12-én. kedden, 10 óra 35 perces kezdettel. Parancsnoki értekezletet tartottak pénteken a Buda­pesti Rendőr-főkapitánysá­gon, amelyen részt vett Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, valamint Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az értekezleten ismertették a főkapitányság vezetésében történt személyi változáso­kat. Az Elnöki Tanács dr. Konczer István rendőr ez­redest rendőr vezérőrnagy­gyá nevezte ki; a belügymi­niszter pedig a nyugállo­mányba vonult dr. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy budapesti rendőr főkapitány helyére dr. Konczer István rendőr vezérőrnagyot, a bu­dapesti rendőr-főkapitány eddigi helyettesét nevezte ki a BRFK vezetőjének, dr. Szabó Ferenc rendőr alezre­dest ezredessé léptette elő, és kinevezte a budapesti rendőr-főkapitány helyette­sévé. Az Elnöki Tanács Szocia­lista Magyarországért Ér­demrendet adományozott dr. Vincze Lukács rendőr vezérőrnagynak, a Budapes­ti Rendőr-főkapitányság ve­zetőjének, több évtizedes — a munkásmozgalomban és a Belügyminisztériumban vég­zett — munkássága elisme­réséül, nyugállományba vo­nulása alkalmából. A kitün­tetést Horváth István bel­ügyminiszter adta át. (MTI) A pszichológia fejlődéséről Pénteken befejezte mun­káját a Magyar Pszicholó­giai Társaság Vll. országos tudományos konferenciája. A háromnapos rendezvényso­rozaton, a magyar pszicho­lógus társadalom kétéven­ként ismétlődő átfogó sereg­szemléjén — amelynek a Magyar Tudofnányos Aka­démia székháza adott ott­hont — 34 szekcióban mint­egy 230 előadás hangzott el. A tanácskozásról Pléh Csaba, az ELTE Pszicholó­giai Intézete általános pszi­chológiai tanszékének veze­tője, a konferencia szervező bizottságának elnöke az MTI munkatársának el­mondotta: szűkebb körű tu­dományos eszmecseréket, felolvasó üléseket folyama­tosan szervez a Pszicholó­giai Társaság, de nagyobb szabású találkozókra is szükség van, mert az utób­biak a szakmabeli kapcsola­tok ápolására is jó lehető­séget adnak, és segítik a pszichológusokat abban, hogy képet kapjanak szak­májuk helyzetéről, megíté­léséről. Azon túl, hogy a szakemberek látókörét szé­lesíti, a pszichológiával kapcsolatos társadalmi igény tükrözője is egy-egy ilyen konferencia. A tudományos ülésszak azt is jól érzékel­tette, hogy az utóbbi négy évtizedben hogyan fejlődött a pszichológia. A zárónapon klinikai pszichológiai, illetve a szá­mítógépek pszichológiai al­kalmazásával foglalkozó munkacsoport vitavezetői is foglalták össze a szekcióülé­sek tapasztalatait. Hagyomány, művelődés, együttműködés Megkezdődött a diákszeminárium A felsőoktatási intézmé­nyek régóta keresik az együttműködés lehetőségét, nem zárkóznak be tudomá­nyos fellegváraikba. E ké­zenfekvőnek vélt igény ki­elégítésének, a személyes, mégis nyílt színi konzultá­ciónak azonban eleddig szá­mos akadálya volt. Tegnap azonban „megtört a jég". Megkezdődött Szegeden az első dél-alföldi regionális diákszeminári um. A tudományegyetem au­lájában dr. Kocsondi And­rás rektorhelyettes Bács-, Békés- és Csongrád megye felsőoktatási intézményei­nek nemcsak diákjait, ha­nem tanárait, közművelődé­si szakembereit is köszön­tötte. Utalt arra, hogy a háromnapos szeminárium minden programja elsősor­ban az egyetemisták, főisko­lások tájékozottságát bővíti. S megvalósulni látszik a ré­gi cél: a vendégek most ép­pen szegedi tudományos in­tézményekkel, alkotóműhe­lyekkel ismerkedhetnek, a jövő szakemberei fölmérhe­tik e régió lehetőségeit. Nagy tere van a szeminá­riumon a vitának, véle­ménycserének az. együttmű­ködési lehetőségek gazdagí­tásáról, a halódó diákha­gyományokról, azok felélesz­téséről, az egyetemeknek, főiskoláknak a közművelő­désben betöltött szerepéről. A megnyitó után a bioló­giai kutatóintézetbe látogat­tak a résztvevők. Este, a JATE-klubban. Pavlovits Miklós, a szegcdi tévéstúdió vezető szerkesztője beszélt a három megyét érintő, áp­rilisban bevezetendő regio­nális televíziózásról. Ma, szombaton, a régió neves közéleti személyisé­geinek közreműködésével kerekasztal-beszélgetésen cserélnek véleményt a me­gyék szellemi központjainak szerepéről, helyzetéről. A diákságot érintő kérdések sokasága szerepel a nap másik fontos összejövetelén. Tudományos előadások is el­hangzanak. A szeminárium résztvevői vasárnap Szentesre utaznak, ahol lölkeresik a Horváth Mihály Gimnáziumot és a helyi termelőszövetkezetet. Ezzel a programmal zárul a találkozó. Történet és néprajz A recenzens ezúttal nem kezdheti a sztereotípiával: örömünkre szolgál, hogv kézbe vehetjük ... Ezt a kö­tetet ugyanis kézbe véve aligha, inkább csak asztalra fektetve lehet olvasni: majd­nem 1200 oldal! Örömet per­sze így is ad a tanulmány­kötet. a Deszk története és néprajza című. Legelsősorban a laikus ol­vasónak arról az öröméről szeretnék beszámolni, ame­lyet a könyv, mint fontos helytörténeti. helyismereti kiadvány vált ki. Amitmeg­érzünk mindannyiszor — mostanában, szerencsére, egyre többször —, amikor a „kii történelem" könyveit nézegethetjük. Egy-egv vá­ros. község múltjának raj­zát, tudós, monografikus fel­dolgozásokat, vagy „csak" adalékokat szolgáltató ta­nulmányköteteket. memoá­rokat, emlékezésgyűjtemé­nyeket. Hiszen manapság már nem egyszerűen csak mondogatjuk, ismételgetjük, hogy a „nagy történelem"­ben, az ország históriájában eligazodni, összefüggéseket, törvényszerűségeket látni — ezek nélkül lehetetlen. Aki­nek a lehetséges legponto­sabb képe van letű-' Száza­dokról, elődökről, tettekről, kevésbé téved a jelen meg­ítélésében. eligazodik a min­dennapokban, és „üzenete" van a holnapról is! Mindeme általános igaz­ságok ezúttal is érvényesek. Ám a helytörténeti könyvek tudományos és volitikai je­lentősége, ha lehet, megnö­vekszik, amikor nemzetidé­nek lakta magyar települé­sek múltjáról szólnak. A deszki kötet — ilyen. A munkálatai közben írta Mándics Mihály, a Magyar­országi Délszlávok Demok­ratikus Szövetségének akko­ri főtitkára: „... a nemzeti­ségi viszonyok igaz és tár­gyilagos bemutatásával... iá szolgálatot tesz a szocia­lista viszonyok között élő nemzetiségek tudati féjlődé­séhetz, együttműködésük erő­sítéséhez ... a deszki mo­nográfia hozzá fog járulni ahhoz is, hogy a délszláv nemzetiség hid lehessen két baráti szomszéd ország kö­zött." Nos, eme „igalz és tárgyi­lagos" bemutatás igénye a vaskos kötet minden laDián fölfedezhető. És talán nem tévedünk, ha naiv olvasó­ként sommásan mondjuk a könyvről: bizonyosnak tet­s-*"- hogy hozzájárulás ez Deszk (és a környék, és az cész ország) szerb nemzeti­ségű állampolgárainak jó közérzetéhez: hogy megerő­sít mindannyiunkat abban.a tudatban: itt felelős törődés övezi a nemzeti kisebb­ségek mai életét is, múltiát. hagyomány vi lágát. szellcmi­tárgyi Örökségét is. Történelemismerő ember­nek nem szorul több magya­rázatra, miben áll a deszki könyv politikai jelentősége. A tudományos? Ilyenként minősíteni szakmai „erők" feladata, ám a gonddal ki­munkált tematika, a roppant gazdag „adatolás", új forrá­sok eddig nem ismert do­kumentumok sorakozása — meggvőző a kötet tudomá­nyos erényeiről. A történeti fejezetekben az őstörténet­től (igen. mert bár a falu ön­álló fejlődése csak az Árpád­kort követő évszázadokban kezdődött, a Maros-vidéken az őskőkor kései szakaszá­ban megtelepedett már az ember, mint erről a Móra Ferenc által megkezdett, a mai régészek által eredmé­nyesen folytatott ásatási eredmények bizonykodnak) úgyszólván a közeli tegna­pig követik nyomon a kuta­tók a falu életét. A termé­szeti-gazdaságföldrajzj vi­szonyoktól a népességalaku­lás folyamaitain át az ok­tatás- és közegészségügyig minden jellemző, életmegha­tározó téma feldolgozta­tott ... A néprajzi és nyelvészeti (földrajzi nevek) fejezetek legmegragadóbb tartalma: a kétféle néphagyomány, a múlt szellemi és tárgyi em­lékeinek szívós őrzése-ápo­lása. Olyan „szép és harmo­nikus szigete" ez a falu a megve népéletének, $mcly szinte vonzza, fogva tartja az orré nyiíóft.';éft"tí<??k'r A könyvben a délszláv népköl­l esketi hagyományok ma­gvar nyelven még nem pub­likált kérdéseit is. a szerb népdalkincset is érdekes ta­nulmányok mutatják be. Az utolsó fejezet, a „Desz­ki emberek" című — a je­lenről szól. Portrék, szociog­rafikus írások, esszék, inter­júk segítségével válhatnak közeli ismerőseinkké a nagy­város vonzásában élő. de azért lokálpatrióta módjára „deszki deskkiek". Gazdag, válogatott kép­anyag vaskosítia a könyvet, melyen mintegy nyolcvanan (szerzők, közreműködők, lek­torok) dolgoztak, a község vezetőinek, lakóinak, szám­talan intézménynek, szerve­zetnek a támogatásával. Dr. Hegyi András e" ve te mi ad­junktus vállalta magára a szerkesztés munkáját. S. E. Emléktábla-avatás Emléktábla-avató ünnep­séget tartott pénteken a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövet­sége a XIV/2. kisegítő kar­hatalmi ellenállási alakulat (KISKA) parancsnokságá­nak volt székhelyén, Buda­pesten a XIV., Abonyi utca 5. szám alatt. S. Hegedűs László, alINF OT titkára avatóbeszédében méltatta a baloldali irányí­tás alatt álló egykori kise­gítő karhatalmi alakulat te­vékenységet. Az alakulathoz tartozók fegyverrel és lő­szerrel látták el az ellenál­ló csoportokat, köztük a Bu­da felszabadításában is részt vett Vörös Brigádot. Á Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és XIV. ke­rületi Bizottsága nevében S. Hegedűs László és Sá­rosdiné Szülék Mária kerü­leti titkár koszorúzott. El­helyezték a megemlékezés virágait a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­ge, a MEASZ KISK A-cso­portjának, a XIV. kerületi pártbizottságnak és a ta­nácsnak a képviselői. (MTI) Fényszedéssel — először Már írtunk arról, hogy a Szegedi Nyomda laprészle­ge új, fotopolimer techno­lógia bevezetéséhez kezd hozzá. Az osztrák eljárás lényege, hogy a rotációs gépre kerülő nyomólemezt az eddigi ólom helyett mű­anyagból, fotográfiai úton állítják elő. Erre azért is szükség volt, hogv ily mó­don is kíméljék a tekinté­lyes kort megért rotációs gépet, hiszen az új, mű­anyag nyomólemezeknek alig van súlyuk, szemben a vastag ólomlemezekkel. Emellett az új technoló­giától szebb, iobban olvas­ható lapot is vár a nyom­da és a szerkesztőség. Olvasóink nyilván észre­vették, hogy az utóbbi he­tekben változott lapunk. Ahogyan nyomdászkollé­gáink egyre inkább kita­nulják az úi eliárás min­den csínját-bínját, ahogyan az eredeti technológián lassan elvégzik a hazai vi­szonyokhoz (papír- és fes­tékminőség. ólomszedés stb.) szükséges változtatá­sokat, egyre iobban olvas­ható, tisztább betűképű újság kerül az olvasókhoz, s a lapban közölt fotók is jobbak lesznek. Az új technológia azon­ban még továbbfejlesztési lehetőségeket is rejt magá­ban. Azt nevezetesen, hogv lehetőséget nyújt a fény­szedés alkalmazására, s ígv még szebb lap előállí­tására. Ez a jövő útja. Eb­be a jövőbe en^ed bepil­lantást mai lapszámunk Magazin rovata, amit — egyelőre csak kísérletkép­pen — fényszedéssel állí­tottak elő a Szegedi Nyom­dában, sok munkával, gonddal és — szeretettel. Reméljük, olvasóink is örömmel fogadiák ezt a megújult Magazint, még ha csak kísérlet is. Hiszen mindig jó bepillantani a jövőbe.

Next

/
Thumbnails
Contents