Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

49 Csütörtök, 1985. március 7. Behozzák a lemaradást Vegyipari szakszervezeti tanácskozás Az évinditás tapasztalatai- része felkészületlenül érte róí tárgyalt szerdai ülésén a vállalatokat, ennek ellenáll Vegyipari Dolgozók Szak- re a legtöbb helyen igen szervezetének elnöksége. gyorsan megtalálták a megA testület megállapította, oldást és megtették a szükhogy az év eddig eltelt ré- séges intézkedéseket. Több szében a vegyipar termeié- gyárban is azzal bízták meg sének növekedési üteme a dolgozókat, hogy a leállás összességében megfelelt a idején, a kényszerpihenő tervezettnek, ám ez jórészt alatt is üzemkész állapotban a kőolaj-feldolgozó ipar át- tartsák a berendezéseket, lagosnál jobban növekedő Az elnökség megítélése termelésének köszönhető. A szerint a legtöbb vállalatnál többi ágazatot — különösen van mód a veszteségek póta műtrágyagyártást és a gu- lására. Ehhez azonban az migyártást — jelentősen súj- szükséges, hogy a korábbitotta a kedvezőtlen idöjá- aknái is takarékosabban rás és az energiakorlátozás, bánjanak az anyaggal, eners mindezekhez még társul- giával, valamint az.. hogy tak az importanyag beszer- fokozzák a nagyobb nyerezésének nehézségei. Az. im- séget hozó termékek előállíportanyag-ellátás akadozá- fásának ütemét. A lemarasd elsősorban a gyógyszer- dások behozásában fontos ipart érintette kedvezőtle- feladat vár a szocialista brinül, de sok gondot okozott gádokra; közülük sokan küa Tiszamenti Vegyimüvek- lön műszakokat, kommuben, a Budapesti Vegyimű- nista szombatokat ajánlotvekben, valamint a Magyar tak fel a hiányok pótlásara Viscosában. a tervezett vállalati nyereA testület értékelése sze- ség elérése érdekében, rint az. idei nehézségek jó- (MTI) Dr. Kanyó Zoltán Dr. Kanyó Zoltán egyete- vült oktatási es tudományrm docens, a József Attila szervezni munkája, ekkor Tudományegyetem Összeha- lett az. Összehasonlító Irosonlitó Irodalomtudományi dalomtudományi Tanszék Tanszékének vezetője ked- vezetője. A súlyos betegség den reggel, 45 éves korában azonban jórészt megakadáelhunyt. A hálál mindig lyozta abban, hogy képesmogrenditö ténye az. élet- ségeit tanszéke továbbfejnek. de különösen akkor, ha lesz.tésében a remélt módon olyan pályát tör ketté, amelv kamatoztassa. Nem maradt torzóként is egy kivételes már ideje arra sem. hogy életmű gazdagságát mutatja. Az a szellemi energia, mellyel munkáját végezte, bennünk is táplálta a reményt, hogy felgyógyulhat még akkor is. amikor betegségéről egyre aggasztóbb hírek érkeztek. Szereltük volna hinni, hogy az emberi értelem és akarat képes lesz. c-rvényteleníteni a természet értéket nem ismerő törvényeit. Kanvó Zoltán nemzetközi tekintélyű kutató, a modern irodalomelmélet egyik legjelentősebb hazai képviselője volt. Tudományos pályája 19G4-ben indult az egyeaz, irodalmi fikcionalitás elmeletének kérdéseiről irt akadémiai doktori értekezését lezárja. Mégis, ez a fájdalmasan rövid élet is elég emberi és tudósi nagyságának bizonyítására. Kanyó Zoltán azon kevés tudósok egyike volt, akik nemcsak müvelik, hanem alakítják is tudomány területüket, tágítják hatá rait, s képesek új irányt mutatni. S azon kevés cm bereknek is egyike, akik tudományos eredményeiket és sikereiket önzetlenül meg osztják munkatársaikkal és tanítványaikkal. Így válhat tem német tanszékén, s két és válik életműve valamenyév múlva már „Sub auspi- nyi barátja és követője száciis rei publicae popularis" mára olyan nemes szellemi kitüntetéssel nyert doktori fokozatot. I Iarminchárorw évesen védte meg az. „Egyszerű formák elmélete" cimü kandidátusi értekezését. Az Akadémiai és a hágai Mouton Kiadónál közös német nyelvű kiadásban megjelentetett munka széles körű és elismerő szakmai fogadtatásra talált. Tanulmányai. amelyek átfogták az irodalomelmélet, a nyelvészet, a jelelmélet, a filozófiai logikák és a szövegelmélet szerteágazó tudományterületeit, magyarul, németül, angolul, oroszul, franciául jelentek meg rangos hazai és külföldi szakfolyóiratokban. 1974 óta nemzetközi tudományos konferenciák előadójaként és szervezőjeként is növelte annak a szegedi irodalomelméleti iskolának a tekintélyét, amelynek formálásában meghatározó szerepet játszott. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy 1979-ben intézményesen is sikerült létrehoznia egy olyan irodalomelméleti kutatócsoportot, amelyhez a szegedi munkatársakon kívül hamarosan az ország más intézeteinek kutatói is csatlakoztak. Az itt végzett munka eredményeinek jelentős részét az. általa kezdeményezett és szerkesztett kiadványsorozatból, a Studia poetica magyar és idegen nyelvű köteteiből ismerhették meg a szakemberek. 1984. július 1-töl tovább bőörökséggé, amely fölött tób bó már nincs hatalma a ter mészét vakon működő törvényeinek. Emlékét kegyelettel megőrizzük! József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológiai konferencia Szerdán megkezdte munkáját a Magyar Pszichológiai Társasáa VII. országos konferenciája a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A háromnapos rendezvénysorozaton — a magyar pszichológus társadalom kétévenként ismétlődő átfogó eszmecseréjén — 34 szekcióban mintegy 230 előadás hangzik el. A nyitónapon a pályalélektani. a pedagógiai pszichológiai. a fejlődéslélektani, a szociálpszichológiai és a kriminálpsziehológiai szekciókban tartottak felolvasó, illetve tematikus vitaüléseket. A szociálpszichológiai szekció vitaülésén — más témák mellett — a-társadalmi azonosságtudatról, az. öngyilkosság társadalomlélektani hátteréről, a vállalkozói és a hivatalnoki magatartás jellemzőiről, továbbá a családtervezéssel kapcsolatos kérdésekről cseréltek véleményt a résztvevők Megvitatták a szakemberek, hogy az általános iskolai technika tantárgy 5.. G. osztályos anyagába hogyan éoíthetö be a pályaismertetés. Beszámoltak a pedagóguspályára készülő gimnazisták személyiségvizsgálatának tapasztalatairól, s több előadó foglalkozott a pályaválasztási tanácsadásban alkalmazott pszichológiai módszerekkel. A fejlődéslélektani tagozatban égyebek közt a szülök nevelési stílusával. a veszélyeztetettség fejlődéslélektani hátterével, a gyerekek társadalmi beilleszkedésének zavaraival összefüggő kutatások eredményeit vitatták meg illetve áttekintenék a serdülőkorúnk érzelmeinek lélektani vizsgálatával kapcsolatos tapasztálatokat. A lélektani alapfolyamatok, az in forma ciófeldolgozás élettani hátterét is elemezték a szak értök. Viz-sgálták a pszichológusok: a dicséret és az. elmarasztalás milyen hatást gyakorol az elsős és a másodikos gyerekek gondolko dási teljesítményére, hogyan fejleszthető a l.'i—14 éves diákok problémamegoldó képessége, illetve a fegyel mezés problémáját miként látják a pedagógusok. Alte kintették a zárt büntelőinté zetekben előforduló viselke désfurmákkal, az elitéltek agresszív cselekményeivel kapcsolatos pszichológiai vizsgálatok eredményeit is. A konferencia ma, csütörtökön újabb munkacsoport ülésekkel folytatódik. Emlékülés Szegeden n közoktatás negyven éve Felszabadulásunk 40. évfordulója közeledtével a visszapillantás szükségességét érzékelik a legkülönbözőbb intézmények, társadalmi szervezetek is — mondta Papp Gyula, a városi tanács elnöke tegnap, szerdán délután. amikor a városháza dísztermében megnyitotta a közoktatásügy négy évtizedét áttekintő emlékülést. A Magyar Pedagógiai Társaság Csongrád megyei és Szeged városi tagozata, a tanácsok művelődésügyi osztályai és a Pedagógusok Szakszervezetének megyei bizottsága szervezte az ünnepi ülést, amelyen ott voltak a rendező szervek és a pártbizottságok képviselőin kívül a iskolai tanteremhiány námegye és a varos oktatási lünk is feszültséget okoz, intézményeinek igazgató', ám ennek lehetőség szerinti szakszervezeti aktivistái és csökkentése a megye és váa szakfelügyelők. ros vezetőinek elhatározott A tanácselnök azokról a szándéka, történelmi jelentőségű esed- Az emlékülésen három ményekről is beszélt meg-.előadást hallgattak meg a nyitójában, amelyeket érde- résztvevők: a neveléstudomes az évfordulón számba mány fejlődésének állomávenni. s amiket ebben a sairól dr. Ágoston György megyeben is az ország gaz- tanszékvezető egyetemi tadasági-társadalmi fejlődésé- nár beszélt; az általános isvel összhangban sikerült el-, kólák fejlődéstörténetét dr. érni. Ilyenként értékelte, Horváth Márton egyetemi hogy az óvodai ellátás tanár újszerűen szakaszolta Csongrád megyében és Sze- előadásában; a megye mügédén lényegileg teljes, va- velődésüg.vének elmúlt évlamint az iskolaépítési prog-. tizedeit dr. Koncz János, a ram megvalósítását. A kö- megyei pártbizottság titkávetkező időszakban a közép-"*ra tekintette át. új film Kétrészes, színes magyar film. Károlyi Mihál.vné Andrássy Katinka emlékiratai, levelezése és szóbeli közlései alapján írta és rendezte: Kovács András. Fényképezte: Biró Miklós. Zene: Vidovszky László. Főbb szereplök: Básti Juli, Bács Ferenc, Kállai Ferenc, Tcmessy Hédi. £.z arisztokrata család egyik férfitagja házat építtetett barátnőjének. Az illető halála után a família kitette a házból a hölgyet, bizonyos Orczy bárónőt, mire az megátkozta a családot: soha, sehol ne találjanak nyugalmat, sehol ne tudjanak megtelepedni. Az, aki a családi legendát, a megfogant átkot saját sorsára vonatkoztatva Hit, illúziók nélkül cimü emlékiratában közzéteszi: Károlyi Mihály. Az a Károlyi Mihály, aki évszázadunk magyar * történelmének egyik kulcsfigurája volt, és akit Ady Endre kivételes, sorsos embernek nevezett. S akiről most Kovács András filmet készített. Jíem, nem tévedés: már a grandiózus vállalkozás legelső kockáin kiderül, hogy aki Károlyi feleségéről készít filmet, az voltaképpen ezzel párhuzamosan Károlyit is ábrázolja. Végzetes sorsuk annyira összefonódott, közös életútjuk annyira kivételes, ráadásul a históriai tematika oly izgalmas, hogy az idei játókHolnaptól vasárnapig A Dél-Alföld három me- mányos kutatóműhelyének gyéjének, Bácsnak, Békés- életébe, munkájába. Este, a nek és Csongrádnak felső- tfATE-klubban, Pavlovits oktatási intézményeiben la- Miklós. a szegedi tévéstúdió nuló hallgatók, oktató-, ku- vezető szerkesztője, a három tatómunkát végző tanárok megyét érintő, áprilistól inés az intézetek közművelő- duló regionális televíziózás dési szakemberei találkoz- helyzetéről. lehetőségeiről nak holnap pénteken Sze- szól előadásában, majd rigeden. Tudományegyete- portfilmet vetítenek az Almünk ad otthont ugyanis a föld demográfiai helyzetéháromnapos regionális diák- röl. A látottakat dr. Kovács szemináriumnak. amelyen Zoltán főiskolai docens veaz érdekeltek kicserélhetik, zetésével vitathatják meg a megvitatják nézeteiket, vé- „•„«., „ , . ., . , . ' ,. nezok. Szombaton a regio lemenyeiket kozos gondjaikról, problémáikról, felada- neves közéleti személyisétokat határozva meg. Ezeket geinek közreműködésével a célokat szolgálja a szemi- kerekas7,tal-beszélgetésen narium gazdag programja. csc,.(-,Ihctnck v,-.k.m;-.nyt a Holnap, pénteken, a házi- három megye szellemi közgazdák nevében dr Kocson- pontjainak szerepéről, helydi András, a JATE rektor- zetéről. A diákságot érintő helyettese nyitja meg a ta- kérdések sokasága szerepel lálkozót. A résztvevőket e nap másik összejövetelén, délután a biológiai kutató- a közművelődési tanácskointézet látja vendégül. Itt záson. Foglalkoznak majd a bepillantást nyerhetnek az diákújságok, -kiadványok érdeklődők az alföldi régió jellemzőivel, a felsőoktatási egyik legjelentősebb tudó- intézményekben működő művészeti csoportok gondjaival, diákhagyományokat elevenítenek föl. keresik pz intézetek közötti együttműködés további lehetőségeit. Érdeklődésre tarthat számot további két előadás: Csatári Bálint., az Akadémia településkulató csoportjának vezetője a Dél-Alföld településhálózatáról. -fejlesztésének kérdéseiről beszél, Gruber László, nyugalmazott egyetemi adjunktus az egyetemek vonzásában működő szellemi műhelyekről szól. Ugyancsak szombaton a dél-alföldi népi hagyományokkal ismerkedhetnek a gatók fj- Dele József néprajzkutató segítségével. A diákszeminárium részesei vasárnap Szentesre utaznak, ahol megismerkedhetnek az ország egyetlen színésztagozatos gimnáziumának sajátosságaival, valamint a Felszabadulás Tsz gazdálkodási modelljével. filmszemlén teljességgel indokoltnak számított, hogy a nvitó díszelőadást a rendkívüli érdeklődéssel várt, előzőleg jócskán beharangozott A vörös grófnő vetítése kell jelentse. Nehéz elkerülnöm az önismétlést. hiszen lapunk február 14-i számában, a filmszemléről szóló beszámolóban ha vázlatosan is, de írtam már Kovács András alkotásáról. A másodszori megtekintés csak megerősített ama meggyőződésben: ritkán lehet annyira sajnálni szándék, rendezői kvalitás, téma, igény, várakozás — és létrejött mü diszharmóniáját, mint ebben az esetben. Erre a filmre talán az lehet a legalkalmasabb jelző: színes. Sajnos, pejoratív értelemben. Mert Biró Miklós gyönyörű tablóképei, akárcsak a kitűnő szinészvezetés, a jobbnál jobb színészi alakítások, a történelmi hitel és az egész mű imponáló terjedelme, „felvezetése" mégis felszínes, dialógusaiban időnként meglepően gyenge, összhatásában az illusztratív történelmi ismeretterjesztésnél nem sokkal többet adó produktumot eredményezett. A teljes első rész olyasféle, századeleji love story, ahol csak a szereplők nevét kellene megváltoztatni, hogy akár közepes lektűrnek nevezhessük. Arisztokrata világ, sok-sok étkezéssel (mindvégig rengeteget táplálkoznak a filmben, többnyire bármiféle dramaturgiai lunkció nélkül, talán csak azért, mert ily elegánsan enni „szép"), s egy szerelmes ifjú hölgy végül is .meglehetősen sablonos eszközökkel megszerzi magának daliás, idősebb lovagját. Az igazi lélekelemzés, az egyedi vonások, a motivációk, az originalitás elemeinek sorozata hiányzik. Ami viszont minden ilyen közelítésmódban elengedhetetlen, tudjuk. A második résszel — Kárplyiék a történelem kellős közepében, 1918 őszétől 1919 július elejei emigrálásukig — ha lehet, még több a gond. Többször az volt az érzésem, mintha bonyolult históriai helyzetet, benne az ország és a forradalom miniszterelnökének sorsát, egy hézagpótló történelmi ismeretterjesztő előadás kívánta volna bemutatni, szinte hideglelős sietséggel. Ennek megfelelően hol érthetetlennek tűnő, részletesebb magyarázat nélkül ma már csak nagyon keveseknek ismert utalások sorozata hangzik cl, hol meglehetősen életidegennek hangzó, agitatív párbeszédek következnek, teljesen magánéleti természetű jelenetekben. És időközben, mindvégig időnként néhány mondatos feleségnarrációk sorsdöntő nagy eseményekről, amelyek egyenként is tanulmányok, filmek, regények sorozatát inspirálhatták és inspirálhatják ma is. Szereltem volna látni, érezni, megismerni (újra) felfedezni Károlyit és feleségét. Csak egyetlen példa: vajon legbelül mire gondolhatott, mit érezhetett bármelyikük mondjuk akkor, amikor a kormány (egyik) hadügyminisztere azt mondta, nem akar többé katonát látni, a kivérzett országba pedig háromfelől nyomultak be az antant által hullarablóként ránk szabadított, imperialista román és cseh csapatok? A Hit, illúziók nélkül-ben a vörös grófnőről is több tudható meg (férjéről nem is szólva), most pedig szinte semmi új sem. Legalábbis olyasmi, ami mély, felkavaró, megrendítő, igazán emberközeli. Talán az aprólékosan kimunkált „külszíni" filmnyelv hangsúlyai, az erőteljes történelmi hitelességre való törekvés és az ábrázolásmód egyéb, ha úgy tetszik, totális esztétikai kívánalmai köeött feszülő ellentmondás feloldhatatlannak tetsző tényei miatt? Domonkos László Építészeti kultúránk Az építészeti kultúra fejlesztésének és terjesztésének eredményeiről és a további elképzelésekről tartott sajtótájékoztatót szerdán Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a Magyar Építőművészek Székházában. Elmondotta, hogy az emberek ízlésének formálására, az építészet értékeinek megismertetésére társadalmi összefogás bontakozott ki. Nemcsak az építésügy szakmai szervezetei, hanem egész sor társadalmi széria vezet is oktatási és ismeretterjesztő anyagokkal, előadás- és vitasorozatokkal segít közelebb hozni a tömegekhez az építészeti kultúrát. munkálkodik a kulturált emberi környezet kialakításáért. Ezt az ügyet szolgálja majd az a tanácskozás is, amelyet Sárospatakon március 8. és 10 között rendeznek a településfejlesztés, a környezetformálás tapasztalatainak összegezésére és körvonalazzák a további feladatokat. ixÜ vrtriliiilit^aífrj^iH