Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

2 Csütörtök, 1985. március 7. Várkonyi Péter tárgyalásai Londonban E London (MTI) A hivatalos látogatáson Londonban tartózkodó Vár­konyi Péter külügyminiszter programja szerda délelőtt a brit kereskedelmi és ipar­ügyi minisztériumban kez­dődött, ahol Norman Tebbit miniszter fogadta őt. Kette­jük háromnegyedórás esz­mecseréjén a kétoldalú gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatokról volt szó. Meg­vitatták, hogy a brit, illetve a magyar kormány milyen módon bátoríthatja és segít­heti a gazdasági kapcsola­tok szálainak erősítését, il­letve a kereskedelmi for­galom bővítését. Várkonyi Péter ezután Sir Geoffrey Howe brit külügy­miniszterrel tárgyalt ven­déglátója hivatalában, őszinte és szívélyes hangu­latú eszmecseréjük. tárgya a nemzetközi helyzet volt, ezen belül a kelet—nyugati kapcsolatok problémaköre, az enyhülés és a fegyverzet­korlátozás. Bár a felek rög­zítették, hogy a nemzetközi feszültség okait eltérően íté­lik meg. a fegyverzetkorlá­tozás számos kérdését ille­tően más a megközelítési módjuk, és másképp értéke­lik a genfi tárgyalások előtt kialakult helyzetet, neveze­tesen az Egyesült Államok „stratégiai védelmi kezde­ményezésének" kérdését is, reményüknek adtak hangot, hogy a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak Genfben sikerül lépést ten­nie azoknak a céloknak az elérése felé, amelye-ket a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter januári talál­kozójáról kiadott közös köz­lemény tartalmazott. Várkonyi Péter és Sir Geoffrey Howe végül meg­elégedéssel állapította meg, hogy o brit—magyar kap­csolatok az elmúlt két év­ben jól fejlődtek, és az együttműködés további bő­vítésére való készség mind­két oldalon megvan. A kétoldalú kapcsolatok részletkérdéseit szerda dél­után Várkonyi Péter Mal­colm Rifkind brit külügyi államminiszterrel vitatta meg. A magyar külügyminisz­ter programjain részt vett Domokos Mátyás, hazánk Iondoni nagykövete is. Ugyanő szerda délben a nagykövetségen fogadást adott az angol sajtó vezető diplomáciai tudósítóinak tiszteletére, akik több mint egyórás .kötetlen beszélge­tést folytathattak itt Várko­nyi Péterrel. Genscher Varsóba érkezett 0 Varsó (MTI) Egynapos munkalátogatás­ra Varsóba érkezett szerdán Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. A repülőtéren Stefan Olszowski lengyeL külügy­miniszter fogadta. A két külügyminiszter a lengyel külügyminisztérium kispa­lotájában előbb négyszem­közti megbeszélést folyta­tott, később csatlakoztak hozzájuk a tárgyalóküldött­ségek is. Hagyar líbiai gazdasági megbeszélés 0 Budapest (MTI) Veress Péter külkereske­delmi miniszter március 4. és 6. között látogatást tett Tripoliban, ahol részt vett a Tripoli Nemzetközi Vá­sár márciusi ünnepélyes megnyitóján és megbeszélést folytatott meghívójával, Mu­sza Abu Freiva gazdasági és könnyűipari titkárral (mi­niszterrel) a magyar—líbiai gazdasági együttműködés időszerű 'kérdéseiről. Szerdán a Tripoli Nem­zetközi Vásáron — amelyen 13 magyar vállalat képvi­seli hazánkat gépipari és vegyipari termékekkel, vala­mint különféle fogyasztási cikkekkei — magyar napot tartottak. Ugyancsak szerdán Ve­ress Péter hazaérkezett. L Csaiazaj Washingtonitól l/cmény csaták elé néz Reagan elnök. Erre utal az amerikai szenátus költségvetési bizottságá­nak az a legújabb aján­lása, amelyben a republi­kánus többségű testület a 440 milliárd dollárra ter­vezett katonai kiadások csökkentése mellett fog­lalt állást. S ezen túlme­nően az is szembetűnő, hogy a demokraták mel­lett négy republikánus szenátor is a beterjesztés mellett szavazott. Reagan elnöki ténykedé­sének árnyoldalait mind többen látják, tapasztal­ják A rekordnagyságú de­ficit, a szociális kiadások lefaragása, a katónai ki­adások páratlan méretű megemelése közvetve-köz­vetlenül milliókat sújt. A Fehér Ház ura azzal ér­vel, hogy az amerikai költségvetés összkiadása nem változott, ám azt már elhallgatja, hogy felbillent annak egyensúlya, a dol­gozó tömegek kárára, és sajnos, az amúgy is veszé­lyes méreteket öltő fegy­verkezés javára. Á katonai kiadásokról terebélyesedő vita főként a — politikai és katonai értelemben is Reagan szá­mára igen lényeges — MX-programol érinti. Még 1984-ben a kongresszus jóváhagyta 21 MX típusú interkontinentális rakéta építését, de az idei tervek újabb 21 engedélyezését kívánják. S még ezen is túlmutatnak a következő esztendőkre felvázolt el­képzelések: a Rengan-kor­mány/.nt 198fi-ban . újabb tip..iu ruketat iá ván . építtetni. A teljes MX­program 223 rakétával számol, amelyből 100-at állandóan a kilövőállások­ban tartanának. „Ez egy olyan fegyver­kezés, mint háborús idők­ben" — mondta találóan Reagan katonai terveiről Lawton floridai szenátor. S mi van mindennek a hátterében? Pusztán erő­fitogtatás, vagy sokkal in­kább politikai elképzelé­sek? Nos, Weinberger hadügyminiszter szavait idézve minden világos: az Egyesült Államok számá­ra a katonai programok folytatása elválaszthatat­lan a szovjet—amerikai tárgyalásoktól. „Az MX rakéták alapvetően szük­ségesek ahhoz, hogy Genf­ben (a jövő kedden foly­tatódó tárgyalásokról van szó) az általunk oly erő­sen óhajtott csökkentést elérjük" — mondta a had­ügyminiszter. Az Egyesült Államok vezetői makacsul ragaszkodnak ahhoz az el­képzeléshez, hogy az erő pozíciójából tárgyalóasz­talhoz kényszeríthetik a Szovjetuniót, s a megbe­széléseken számukra meg­felelő eredményt tudnak elérni. Washingtonban nem is rejtik véka alá ezt. „Ha a kongresszus nem szavazná meg a rakéta­program folytatását, akkor — miként Weinberger nyilatkozta — aláásná tár­gyalóküldöttségünk hely­zetét, s olyan jelzést kül­dene Moszkvának, amiből az derülne ki, hogy Ame­rika határozatlan és meg­osztott nemzet, amelynek megosztottságát ki lehetne használni Genfben." E kijelentés. veszélyes­™ ségét aligha szükséges külön taglalni Köztudott, hogy a Szovjetuniót a tényleges leszerelés, az .':••' r .- ti. ;> ezt re­méli a világ közvélemé­nye is a genfi tárgyalá­soktól. A Fehér Házban és a Pentagonban azon­ban — úgy tűnik — ez az óhaj még mindig süket fülekre talál . . . Mallár Eva MUIIRI BUKARESTBEN Szerdán Bukarestbe érke­zett az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége. A delegá­ciót Franz Muhri, az Osztrák KP elnöke vezeti. JARUZELSKI FOGADTA KULIKOVOT Wojeiech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, len­gyel kormányfő fogadta a Lengyelországban tartózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjet­unió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesi­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokát — jelentette a PAP lengyel hírügynökség. A baráti légkörű találkozón megvitatták a nemzetközi helyzet fényében a lengyel hadsereg és a Varsói Szer­ződés tagországainak hadse­regei közötti együttműködés kérdéseit. • EGÉSZSÉGÜGYI EGYEZMÉNY Lí Dzong Rjul. a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság egészségügyi minisz terének élső helyettese és dr. Tnraba János, hazánk phen­jani nagykövete szerdán Phenjanban aláírta a két or­szág egészségügyi miniszté­riumainak az 1985—86-os évekre szóló egészségügyi és orvostudományi együttműkö dési tervét. KOZMOSZ—1633 A Szovjetunióban kedden Föld körüli pályára állítót ták a Kozmosz—1633 mester­séges holdat. A műhold 'kez deti keringési ideje 97,7 perc, a felszínétől mért leg­nagyobb távolsága 671 kilo­méter, legkisebb távolsága 641 kilométer, pályasíkjának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 82.5 fok. Á műholdon a tudományos berendezése­ken kívül precíziós rádió­rendszert is elhelyeztek pályaelemek mérésére, a mű­szerek és a berendezések működésének adatait pedig külön rádióberendezés to vábbítja a Földre. LÍBIAI—ROMÁN MEGÁLLAPODÁS Líbiai—román gazdasági tudományos és műszak együttműködési megállapo­dást írtak alá szerdán Tripo libán a két ország képviselői A JANA líbiai hírügynökség közlése szerint a megállapo dás előirányozza a kétoldalú kapcsolatok bővítését * az ipar, a mezőgazdaság és kőolajipari tevékenység te­rületén. A7. Agerpres közlése szerint Nicolae Ceausescu román cipók háromnapos hi­vatalos líbiai látogatása be­fejeztével szerdán hazaérke­zett. JKSZ KB-ÜLÉS A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egységesen kell cselekednie és végre kell hajtania a demokratikus vi­tákban elfogadott valameny­nyi határozatot ahhoz, hogy megőrizze politikai tekinté­lyét és társadalmi befolyását. T"•'< i a megállapít;! ban ü.w. gozhetö a/, a vita, amely a JKSZ KB Belgrádban ked­den megkezdődött és szerdán is folytatódott ülésén a be­számolót követően bontako­zott ki. BANYAOMLAS LENGYELORSZÁGBAN Bányaomlás történt szer­dára virradóra a lengyelor­szági Lubin rézbányájában. Az omlás következtében hét bányász rekedt a mélyben. A bányamentőknek szerda ko­ra délután sikerült kiszaba­dítani a bányászokat. Közü­lük kettő súlyos sérüléseket szenvedett, öt társuk saját lábán hagyta el a baleset színhelyét. KB-titkárok tanácskozása Moszkvában 0 Moszkva (MTI) Moszkvában szerdán meg­tartották a szocialista or­szágok kommunista és mun­káspártjai . propaganda- és ideológiai kérdésekkel fog­lalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozását. Magyarországot Övári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára képvi­selte. A tanácskozáson Mihail Gorbacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára mondott megnyitó beszédet. A résztvevők vélemény­cserét folytattak az ideoló­giai, valamint a tájékoztató és propagandamunka idő­szerű kérdéseiről, minde­nekelőtt a fasiszta Németor­szág és a militarista Japán felett aratott győzelem kö­zelgő 40. évfordulójával ösz­szefüggésben. A tanácskozás baráti légkörben, a megvi­tatott kérdésekben tanúsított egység jegyében zajlott le. Chilei földrengés 0 Santiago (Reuter) Augusto Pinochet chilei elnök kedden „kntasztrófa­sújtotla területnek" nyilvá­nította Santiagót, a Valpa­raiso kikötőváros körüli ten­gerparti területet, valamint a fővárostól délre levő Ran­cagua 'környékét. Ezekben a körzetekben a vasárnapi földrengések következtében, a legfrissebb adatok szerint, 143 ember vesztette életét. mintegy kétezren megsérül­tek és 160 ezren váltak haj­léktalanná. A szerdára vir­radó éjszakát is ezrek töl­tötték szabad ég alatt. A rendelet felhatalmazza a hatóságokat, hogy javakat foglaljanak le a rászorultak, megsegítésére, ezenkívül to­vább szigorít 'az ellenzék, megfélemlítésére tavaly be­vezetett ostromállapoton. Genfi tétek (1.) hadászati fegyverek Míg a klasszikus hábo­rúkban a diadal nyert csa­ták, ütközetek, hadjáratok sorozatából épült fel, a mo­dern atom-rakétafegyverck — legalábbis elméletileg — lerövidítették a győzelemhez vezető utat. Interkontinentá­lis és tengeralattjáró-fedél­zeti rakéták százaival órák alatt eltörölhetek a Föld színéről hatalmas orszá­gok, sőt országcsoportok. Ha az agresszornak nem kell ugyanilyen pusztító ha­tású megtorló, válaszcsapás­tól tartania, a győzelem ki­vívásának ettől a gyors le­hetőségétől aligha tántorít­ható el. Ha viszont a „le­fegyverzőnek" vagy „lefeje­zőnek" szánt hadászati első csapást irtózatos erejű vá­laszcsapás követi a „túlélő" rakéta- és atomfegyverek felhasználásával, a győze­lem ellentétébe csaphat át. Március 12-én, Genfben összetett témájú szovjet— amerikai fegyverzetkorláto­zási tárgyalások kezdődnek, amelyeken a hadászati fegy­verek, a közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek és a világúrfegyverek hármasa egymással szerves összefüg­gésben kerül megvitatásra. Az első kérdéscsoport vi­szonylagos elkülönítése szükségessé teszi a hadá­szati fegyverrendszerek meg­határozását és »itt tekintet­be kell venni a bevezetőben leírtakat. Ha ugyanis hadászati tá­madó fegyverrendszerek alatt azokat értjük, ame­lyek elsőnek, meglepetéssze­rűen és tömegesen alkal­mazva képesek meghatá­rozni egy háború kimene­telét, mindjárt hozzá kell tennünk: a háború kimene­telő meghatározhatatlanná válik, ha a szembenálló fe­lek nagyjából egyszerre vagy kevés időkülönbséggel vetik be egymás ellen tá­madó „hadászati" fegyver­rendszereiket. Már amikor 1969-ben megkezdődtek a szovjet— amerikai SALT-tárgyalások, áthidalták a meghatározás formális logikai nehézségeit, és megállapodtak abban, hogy hadászati támadó fegy­verrendszereknek fogják te­kinteni az interkontinentá­lis ballisztikus rakétákat, a/ atom-tengeralattjárókról in­dítható ballisztikus rakétá­kat, természetesen nukleá­ris robbanótölteteikkel, va­lamint az atombombák és alomrakéták célbajut tatásá­ra alkalmas „nehézbombá­zókat". A SALT I céljaira meg kellett határozni a hadá­szati védelmi fegyverrend­szerek fogalmát is. Ügy döntöttek, hogy ide azokat az eszközöket fogják sorol­ni — az ellenrakétákat és rádiólokátoraikat —, ame­lyek a hadászati fontosságú objektumokat egyetlen ha­dászati támadó fegyverrel, az interkontinentális bal­lisztikus rakétákkal szemben mégvédeni képesek. Nem tárgyaltak tehát a hadá­szati atom-tengeralattjárók vagy a hadászati atombom­bázók leküzdésére szolgáló eszközökről. A hatvanas-hetvenes évek­ben kiderült, hogy a má­sik félre nézve nemcsak az 5500 kilométernél nagyobb hatótávolságú vagy hatósu­garú eszközök jelenthetnek hadászali veszélyeztetést, ha­nem közép-hatótávolságú (1000—5500 km) eszközök is, amennyiben azokat földraj­zilag, akár a tengeren, akár a szárazföldön köze­lebb viszik a másik fél te­rületéhez. A sebezhetőségi erőviszonyok tekintetbe vé­tele így olvasztotta egybe a hadászati és az eurohadá­szati fegyverrendszerek té* máját. Minthogy a hadászati tá­madó fegyverrendszerek al­kalmasak a másik fél ha­sonló fegyverrendszereiben rejlő lehetőségek hasznosí­tásának katonai-politikai meghiúsítására, az utolsó másfél évtizedben a hadá­szati támadó és védelmi fegyverrendszerek jellegs/.e­rű elkülönítése viszonyla­gossá vált. Világos lett az is, hogy a tökéletesnek hitt rakétavédelem a támadás eszköztárának kiegészítőjévé válik, ha a megsemmisítő megtorlást meghiúsithatóvá teszi, vagyis, a potenciális agresszornak ilyen vagy olyan mérvű büntetlenséget biztosit. * A közelgő genfi tárgyalá­soknak különleges fontossá­got ad, hogy 1985. december 31-én akkor is lejárna a SALT II hatálya, ha ezt a hadászati támadó fegyver­rendszereket korlátozó szer­ződést, amelyet 1979-ben Bécsben írtak alá, ratifi­kálta volna a két fél és hatályba , lépett volna. Az amerikai szenátus le­vette napirendről a rati­fikálás kérdését, így a szov­jet. fél is értelmetlennek tartotta a becikkelyezést. Mindkét fel úgy nyilatko­zott. azonban, hogy kölcsö­nös alapon kész a SALT II rendelkezéseihez tartani ma­gát, miként az 1972-ben öt évre kötött SALT-egyez­mény lejárta után is ha­sonló kötelezettséget vállal­tak. 1972-ben azonban a tá­madó fegyvereket korlátozó egyezmény mellett egy szer­ződést is kötöttek, amely 1974-es pót jegyzőkönyvé vei együtt nemcsak lényegesen (száz egységre) korlátozta a két fél által felállítható el­lenrakéták számát, hanem megtiltotta a szerződő or­szágok területének teljes rakétavédelmét, valamint — egyebek között — rakétavé­delmi rendszereknek a vi­lágűrbe telepítését is. Ezt a szerződést nem kötötték ha­táridőhöz, így az ma is nem­zetközi jogi erővel bír. Mint emlékezetes, 1983 végén megszakadlak a szov­jet—amerikai SALART-tár­gyalások, amelyek a SALT II után a korlátozás mel­lett már a csökkentésről is folytak. Az amerikai Per­shing 2-es ballasztikus ra­kéták és manőverező robot­repülőgépek telepítésének megkezdése ugyanis, meg­növelve a Szovjetunió hadá­szati veszélyeztetettségéi, kezdte alapvetően módosíta­ni az amerikai—szovjet ha­dászati erőviszonyokat, s ezáltal megváltoztatta a SALA RT-tárgyalások kiin­dulópontjául szolgáló hadá­szati egyensúlyt is, a Szov­jetunió rovására. Emiatt le­hetetlenné vált a tárgyalá­soknak a régi keretek kö­zött való folytatása. Az új genfi tárgyalások, amikor lehetővé teszik a ha­dászati helyzet valamennyi tényezőjének tekintetbe vé­telét, igaz, bonyolultabb egyensúlyképlet alapján, de módot nyújtanak a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek lényeges csökkentésére is, a kölcsönös veszélyeztetettség­nek a jelenleginél alacso­nyabb eszközszintje mel­lett. Pirityi Sándor, a hadtudományok kandidátusa -.SÍM—---

Next

/
Thumbnails
Contents