Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

39 Szerda, 1985. március 6. letuta Ünnep közeleg: a nőket köszöntjük ezen a napon. Március nyolcadikán a nehezen crkezö tavasz üvegházából óvott virágait a nemzetközi nőnap tiszteletére nyújtjuk át valamennyi lánynak asszonynak, anyának, anyáinknak. A nók előtt tisztelgő napon mi. magyarok arra a nevezetes dátumra is gondolunk, amely a nőmozgalom hazai kibontakozását jelentette. Negyven éve alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége — az MNDSZ —. amelynek munkájában alapítók és stafétabotot átvevők együttesen munkálkodnak azon. hogy az egyenjogúságot kivívott nők a szocialista társadalomban a közéletiség lépcsőfokain is minél magasabbra léphessenek. Három portréval szándékozunk a nőmozgalomban részt vevő sok ezer lány és aszszony munkájának tisztelegni. Az alapító egykor a kisvasút, ma nyo- szinte az járta, hogy ha ma sincs már, a legközeleb- egyik nap nem dolgozunk, bi buszmegálló majd három a másikban nem eszünk, kilométerre van. Csányi lm- Napszámosok voltunk mi, réné Domaszéken, a Tanya meg részesben műveltük a 72. szám alatt él. a szeme földet. kifényesedik, amikor a 40 évvel ezelőtti eseményekre, a nőmozgalom alapításának napjaira gondol. — Lehettünk vagy húszan, amikor megalakítottuk a szervezetet, összeálltunk, társas összejöveteleket, műsoros esteket rendeztünk. Nem volt akkoriban közös— Nemcsak alapító, de vezető is'volt. ... — Hódmezővásárhelyen voltam egy ideig MNDSZelnök, sok időm elment rá. Ha hívott a mozgalmi munka, a férjemre maradt olyankor a háztartás, a gyerekek ellátása. Nem volt az olyan könnyű, mint most.. — Most nyugdíjas. — Hat évig dolgoztam a ségi hely, hát a környékbeli Makacsul tartja még utó- kocsmákat vettük igénybe, védállásait tél tábornok a Voltak itt szép számmal, és téeszben. most onnan kapom domaszéki határban. A hó- nagy sikerei voltak az, elő- a nyugdijat — és van egy mezőben szinte észrevétle- adásainknak, vitáinknak, szép emlékem: egyszer két nül húzódik meg a csendes Olyan volt ez, mint valami hetet töltöttem hévízi üdükis ház, a világtól félrevo- ébredés. Eszmélés a nagy lésen — most is jólesik, ha nultan. Az életet jelentette nincstelenségböl, amikor eszembe jut... Az osztályvezető Szántai Istvánné mozgal- pártbizottsága végrehajtó mi munkáját a szakszerve- bizottságának, zetben kezdte. Huszonnyolc _ Nem könnyű olyan heévvel ezelőtt költöztek Sze- ]yen megszervezni a mungedre, es amikor megnyílt kat ahol a dolgozók 85 száa Centrum Áruház (az ak- zaléka nő, és többségük kiskori Tisza). osztályvezető gyermekes családanya. Hiálett. A cipőosztály élére ke- ba a közösség, millió egyerült. Egy évtizedes munka di probléma adódik, után az áruház pártalap- _ Személyes kapcsolat? szervezetének titkára lett, _ Nagyon szeretem a hosszú éveken át, majd le- munkatársaimat, hiszen,te'köszönve átadta a megb'- sziki nem tetszik, be kell z^$á§Ljfía!i,b- kollégájának, villanj: az nemcsak a munMegtartotta* viszont part- kat jelzi, hanem az ember megbízatását. s nemcsak korat is Legtöbbjük a kealapszervezeti vezetőségi zom a!att nőtt fel. és vált tag lett, hanem ma is tagja kereskedővé. Itt érzem maa kereskedelmi vállalatok gam otthon ... A pártmunkás majd a Később irányították a mozgalmi éle- lóként dolgozott, tet, és ennek megfelelően a Teszövhöz került, fokozatosság, az előrelépés vált hivatásos pártmunkáslehetőségeit is megteremtet- sá, a makói járási pártbiték. Szinte magától értető- zottság nőreferense lett. dően következett a KISZ-, 1977 óta pedig a megyei majd a párttaggá válás. pártbizottságon végzi ugyanzs • i- u„ ezt a munkát. — Őszintén szólva soha — Mi a feladata ebben a beosztásban? — Nehéz lenne felsorolni. de említhetem például a Agrártudomány^ Egyetemen HNSZ nö_ és rélegpoiitikai nem gondoltam rá, hogy a pártmunka lesz a hivatásom. s miután a Debreceni koordináláa nőpolitika megvalósíAzt mondja Istvánné, hogy különösen, ami a mozgalmi élettel való kapcsolatát illeti. Mindig olyan iskolába került, ahol jól szervezték. megszereztem a diplomá- bizottságainak mat, Sarkadra mentem férj- nőpolitl_ hez bar gyakornokként dol- tásának segítését gozlam egy teeszben. Nem szakítottam a tanulással. Elvégeztem a mérnök-tanárképzőt, és tanítottam a sarKeresztúri kadi gimnáziumban. Ott leiszerencsés, tem párttag, és rendszeresen voltak saim. — Megbízatásai? — Tagja vagyok a Magyar Nők Országos Tanácsának, azen belül is a külügyi munkabizottságnak. Vezetőségi tagként dolgozom a Kétmillióan... N' „Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit. Biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. A nyugdíjasok helyzetének javítása végett, bővítjük a munkavállalási lehetőséget, a nap közbeni elfoglaltságot és ellátást nyújtó intézmények hálózatát, a szociális gondozást." (Idézet a XIII. pártkongresszus irányelveiből.) 'yugdíjasok. Több mint kétmillióan vannak. A főváros lakosságának például egynegyedét adják, s számuk egyre növekszik. A demográfiai statisztikákból tudjuk: öregekkel szaporodunk. A jobb orvosi ellátásnak, a farmakológia eredményeinek köszönhetően, egyre magasabb az átlagos életkor. És egyre több a gond. A postás nem kétszer, hanem csak egyszer csenget, amikor a nyugdíjat hozza, s az nagyon sok embernek éppen hogy csak. a létfenntartáshoz elég. öregek, betegek, diétázniuk kellene, ami nem olcsó, sok pénzbe karülnek gyógyszereik. Takaréklangon élnek. A kevés nyugdíjból élők joggal mondják. hogy abban az időben, amikor ők dolgoztak, ők is megtermelték azt. amit az utánuk jövő generáció: miért van kevesebb pénz a postásnál, amikor őket keresi meg? Néhány éve egy körzeti pártalapszervezet ülésén vettem részt. Ott mondta egy idős kommunista: „Nem hiszem el. hogy eltartottként kellene viselkednünk ahogyan sokan elvárnák tőlünk. Megértjük azt. hogy a nyugdíjon nem lehet.túl sokai emelni, mert nem engedi az ország pénztárcája. de azt joggal várjuk eL hogy tisztelettel beszéljenek velünk a fiatalok, s elhiggyék, nem kolonc vagyunk az aktív keresők nyakán." Fontos dologról beszélt ez a kenyere javát. megevett ember. Arról, hogy a gondoskodás nem is mindig kerül pénzbe, a jó szó a több évtizedes munkát elismerő tisztelet ugyanis ingyen van. arról nem is beszélve, hogy az idősebbnek eleve kijár. De nem erről akarok én most igazándiból meditálni. Mindenki tudja, hogy ez morális kérdés: a közmorál pedig lassacskán változtatható csak meg. Az a fontosabb dolog, hogy a nyugdíjasokért, járadékosokért mit tehetünk mégis. Azokkal. akik megőrizték munkaképességüket, igazándiból nincs nagy baj: java részük dolgozik. Láttam például olyan furcsaságot is: a régebbi főnök engedett be a portán. S ez nem jó. nem azért, mintha bárkinek is leesne a karikagyűrű az ujjáról ilyen esetben, hanem mert a kiművelt koponyában felhalmozódott tudást, emberoltőnyi tapasztalatot hatékonyabban lehetne működtetni. Meg lehetne bízni az időseket a fiatalabbak oktatásával, s itt nemcsak az értelmiségekre gondolok, hanem az öreg szakikra is. És mindezt részmunkaidőben, méghozzá kikötések nélkül, annyit dolgozzon csak a nyugdíjas, amennyire futja az erejéből. Igazából nem új dolog ez. csak nem vált általános szokássá. Pedig jó lenne, ha minél többen megtanulnánk ezt a verssort: „Magányos az öreg fa. de erdőket ér a tapasztalata!" A magányossá vált öregekről már szomorúbban beszélek. Az otthonok, meg a napközik enyhítenek a gondjaikon. de meg nem oldják. Egy idős ember, különösen. ba beteg aligha vállalkozik arra, hogy nap-nap elmenjen a napközi otthonba. a bentlakásos otthonokban meg kevés a hely. s annyival nem szaporítható, mint amennyivel múlhatatlanul szükséges volna. Az elmúlt évek során sokszor voltam kórházlakó: az ispotályban jut idő mindenre. meg lassan is múlnak az órák. Meghallgattam hát néhány öreg ember panaszait is. Először a testiekről beszéltek, de aztán sor került a lélek sebeire is. Azt mondta egy nyugdíjas vasmunkás: egy szülő eltart öt gyereket, de öt gyerek nem tart el egyetlen szülőt. Egy asszony, szövőnő volt aktív korában, elsírta magát minden látogatási napon. Három utcával arrébb lakott a fia. s egyszer sem vette a fáradságot, hogy bejöjjön hozzá. Az alatt a három hét alatt, míg ott voltam, legalábbis nem. A Iegcifrább annak az öregnek az ésete volt. akit a családja, ahogy ő mondta: „bepasszolt" a szociális otthonba, pedig nem szorult még ápolónői segítségre. Láttam a lányát. Bundában volt. Nem értek a szőrmeféleségekhez, az ágyszomszédom világosított fel. hogy ez csak nerc. Kinyílt a zsebemben a bicska! Sok intézmény, vállalat igyekszik erejéhez mérten segíteni hajdani dolgozóit. Kedvezményes ebéddel péLdául. Hogy vasútnál és a vendéglátónál így van. biztosan tudom, de persze lehet hogy gyakorlat ez másutt is — ha szűk a pénztárca, minden forint számít, nemcsak azok. amelyekkel olcsóbb az étel. hanem azok is.» amelyeket nem kell gázra, vagy éppen tüzelőfára költeni. S

ok mindenről kellene még beszélnem beteg. idős. magukra maradott emberek gondjáról szólván; arról, hogy több kórházi, szociális otthoni agy kellene, hogy jobb lehetne péLdául a gyógyszerellátás-, több klubjuk lehetne — holnapig sém érnék a dolog végére. És tudom, hogy a bajok orvoslására nincs elég pénz. Mondóm.' nem vádolok én senkit, akinek a problémák megoldása a dolga. Hiszem, hogy megtesznek mindent. amit lehet. Én csak a közömbösség ellen emelem fel a szavam, miért nem törődünk többet velük? Mi is leszünk egyszer öregek. Ha megérjük. Petri Ferenc pártmegbízatá- Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Utána Makó következett, szervezetében. 1971-ben. ahol téeszkönyve- K. P. Juhászati fejlesztések Megtorpanás mutatkozik a lyázatot hirdetett. Egy gazjuhtenyésztésben. Az elmúlt daság keretei között négyévben több tízezerrel csök- ezer anyajuhot tartó ' mokent az anyajuhállomány, delljuhászatot kell kialakíholott a korábbi időszakban taniuk a szakembereknek, 10 év alatt 60 százalékkal akiknek ezúttal feladata az nőtt az anyák száma és en- is, hogy — ha úgy látják nek nyomán 40 százalékkal indokoltnak — ne egy helytöbb vágójuhot adott az ága- re tervezzék az összes létezat. A gyapjútermelésben is sítményt, hanem a juhászat visszaesés tapasztalható, sajátosságának megfelelően ezért napirendre került a akár egymástól elkülönítve, juhászati ágazat átfogó fej- de jói működö rendszerben leszlése. képezzék ki a gazdaságosan és A programban megújítják hatékonyan termelő juhtartó a juhtartást; ennek érdeké- üzemágat. ben a MÉM és az ÉVM az érintett szervekkel közösen nyilvános és titkos tervpáTakarékos teclmológsáSs Anyagtakarékos erdőgazdasági és faipari technológiákról, valamint a hulladékfák hasznosításáról tartottak ankétot kedden az MTESZ székházában. A tanácskozáson — amelyet a Faipari Tudományos Egyesület rendezett — csaknem Tettekkel, cselekvően A Magyar Nők Országos Tanácsának ünnepi ülése A szakembereknek tekintettel kelL lenniük arra, hogy számos gazdaságban honosodik meg genetikailag értékes állatállomány, s ezek megfelelő kiszolgálásáról, ellátásáról a telepen maradéktalanul gondoskodni kell. Arra is szükség van, hogy egységes elvek alapján hozzálássanak az istállóberendezések legjobb típusainak kiválasztásához, ugyanis az jövedelmezőségének Ünnepi ülést tartott ked- nagyra értékelte a Magyar tótagja, Sós Tamásné, az den a Magyar Nők Orszá- Nők Országos Tanácsa, a MNOT tagja, a fiatal nem- aSazat gos Tanácsa a Parlament magyar nők közreműködé- zedék képviselőjeként hang- romiásat sokak szerint az Vadásztermében a 75. Nem- sét a népek szolidaritásáért, súlyozta: szükséges, hogy a okozza, hogy a tartástechnozetközi Nőnap és a Magyar a világbéke megtartásáért nőmozgalom tapasztalt ak- lógia messze elmarad a más Nők Demokratikus Szövetsé- folytatott küzdelemben. Do- tivistáival együtt segítse elő állatfajokétól, egyebek köge megalakulásának 40. év- nara Arutyunan, a Szovjet napjaink problémáinak zött a takarmányozás techfordulója alkalmából. Az Nőbizottság nevében kö- megoldását. .nológiája nem megfelelő. 200 hazai szakember a iparban hasznosítható új megoldásokat tekintette át, s megvitatták azok széles körű elterjedésének a lehetőségét. A faiparban évente 10 millió köbméter fát dolgoznak fel, ebből mintegy 2 millió köbméter az importfa. ülésen részt vett Baranyai szöntötte az ülés résztvevőTibor, az MSZMP Központi it. Bizottságának osztályvezető- A vitában felszólalt Erdei fp- í je. valamint az MNDSZ több alapitótagja. Ott voltak Lászlóné, az MNOT nyugalA résztvevők az ülésen' £ ter,vefk megoldásait . felhasznaijak majd a megelfogadott felhivasban a levő telepek rekonstrukciópárt politikájának cselekvő jánál és bővítésénél is. A támogatására ösztönözik ha- ' tervpályázati kiírást az ÉVM .... » í-! építŐ(Budapest yct a felszabadulással egy- gyermekekért vállalt köte- i V. kerület, Kossuth Lajos időben megszületett demok- lességük maradéktalan tel- tér 4„ IV. emelet 10.) lehet ratikus nőmozgalom . meg- jesítésével legyenek részesei a Nemzetközi Demokratikus mázott elnöke, aki felidézte zdnk asszonyait, lányait, j műszaki-tervezési Nőszövetség és a szomszé- az' a küzdelmes utat, ame- Munkájukkal, a családért, a j ipari főosztályán dos országok nőszervezeteinek képviselői is. Duschek Lajosainak, az telt. továbbra is szocialista ha MNOT elnökének ünnepi Ugyancsak személyes em- zánk építésének — hangozbeszéde után Sur.anna físes, lékeiket elevenítette hozzá- tatja a dokumentum. a Nemzetközi Demokratikus szólásában Szabó Piroska, Az ülésen adták át 16 Nőszövetség üdvözletét tol- Csekis lmréné és Kovács kitüntetettnek a Gárdos mácsolta. Köszöntőjében Antalné, az MNDSZ alapi- Mariska. emlékplakettet. átvenni. A pályaművek beküldési határideje: 1985. június 10. A legnagyobb díj összege 160 ezer forintnál nagyobb, a legkisebb megvételi összeg pedig 40 ezer forintnál kisebb nem lehet. A húsérlékesités tapasztalatai Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség irányításával a budapesti és a megyei felügyelőségek a fővárosban, valamint 9 megyében meg; vizsgálták, milyen az ellátás húsból és húskészítményekből, milyenek az értékesítés körülményei, s érvényesül-e a fogyasztók érdekvédelme. Az ellenőrzéseket 40 vállalat és szövetkezet 1073 üzletében, valamint 15 magánkereskedőnél végezték. Megállapították, hogy az áruellátás húsból és húskészítményekből összességében kielégítő, de rámutattak a hiányosságokra is. A leggyakoribb, hogy a sertések túl zsírosak, nem kellően megtisztítottak; a vizsgált sertéshúsok 32, a marhahúsok 12,5 százaléka döntően emiatt nem felelt meg a követelményeknek. A tapasztalatok szerint a kereskedők, többnyire megalkudnak, átveszik a szállítóktól a szabványtól eltérő húst is, mert különben nehezen tudnák kiszolgálni vevőiket. Mindemellett van némi javulás a korábbiakhoz képest az ipar és a kereskedelem kapcsolatában: néhány húsipari vállalat már visszavásárolja a kiszállított sertéshúsok szabvány feletti zsiradékát az üzletektől. A lebonyolítás azonban egyelőre lassú, ne-, hézkes és bürokratikus.