Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Á Z MSZM P S Z E G E D VÁR O S I BÍZÓ TTSÁGÁNAK LAPJA <J 75. évfolyam 54. szám 1985. március G., szerda Ára: 1,80 forint negyven éve Kádár János találkozott a konferencia résztvevőivel Kedden Iparurik 40 éve címmel konfe- a horthysta Magyarország a hitleri fasiz­rencia kezdődött a Budapest Kongresszu­si Központban. A rendezők — az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara. az OMFB. a Magyar Közgazdasági Társaság, a Magyar Tudományos Akadé­mia. az MTESZ és az OKISZ — a gazda­ságpolitika. az ipar és a műszaki tudomá­nyos élet vezető személyiségein kívül meghívták tanácskozásra a legjelentősebb gyárak, üzemek egykori és mai vezetőit, szakembereit. A konferencián áttekintik és értékelik iparunk négv évtizedének eredményeit, a világgazdasági környezet és a műszaki-tudományos haladás hatását hazánk iparának fejlődésére. Kapolyi László ipari miniszter megnyi­tója után Havasi Ferenc, az MSZMP PB •tagja. a KB titkára köszöntötte a résztve­vőket. — Azt tapasztalni — mutatott, rá beve­zetőben a többi között —. hegy bizonyos politikai köröknek, sőt még kormányok­nak is nehézséget, gondot jelent a 40 év­ről való megemlékezés hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fa­sizmus feletti győzelmének felidézése, a méltó visszaemlékezés. Mi, magyarok, nem akarjuk átírni a történelmet, pedig sok keserű feledniva­lónk van. Országunk hadszíntér volt. ha­talmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország háborúban játszott szerepe követ­keztében végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis, most 10 éve Hel­sinkiben kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni realitásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb út­ja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszéd népekkel. Mi Kádár elvtárs gondolatait osztjuk: mus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesz­tes ország, de azt hiszem, nyugodtan el­mondhatjuk: a hitleri fasizmus felett ara­tott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese." A továbbiakban részle­tesen elemezte iparunk fejlődését, ipari or­szággá válásunkat. Tegnap a szekcióüléseken több előadás hangzott el. A konferencia ma folytatja munkáját. * Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra. Havasi Ferencnek, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának társaságában kedden este részt vett az ipar 40 éves fejlődéséről rendezett kon­ferencia ünnepi fogadásán. A Budapest Kongresszusi Központ aulá­jában megrendezett fogadáson Kapolyi László ioari miniszter mondott köszöntöt. Ezután Kádár János tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a magyar ipar dolgozóinak, azoknak a munkásoknak, műszaki vezetőknek ,iparfejlesztéssel fog­lalkozó tudósoknak, tervező- és kutató­mérnököknek. akik sokat tettek a magyar ipar háború utáni talpraállításáért. korsze­rűsítéséért. Meleg szavakkal szólt mind­azok áldozatkész munkájáról, akik része­sei voltak az ipar történelmi jeletitőségü államosításának. Hangsúlyozta, hogy az imrnak ma különösképpen meghatározó szerepe van abban, hogy meggyorsítsuk előrehaladásunkat. A KözoonM Bizottság ebó titkára szí­vélyes. baráti eszmecserét folytatott a haidani é'.munkásokkal. volt sztahanovis­tákkal. a 'szakmák kiváló dolgozóival, el­méleti és gyakorlati szakemberekkel. a L.Ami május 9-ét. a győzelem napját ille-- felszabódulási és kongresszusi munkaver­ti: a volt uralkodó osztályok bűnei miatt seny résztvevőivel. Gyorsmérleg téeszekröl sszegezeff milliók A mezőgazdasági szövet- örvendetes, hogy a vesz- rolni a takarmánynakvalót, kezetek zárszámadó gyűlé- teségesen gazdálkodók szá- A takarmánytermő területek sei már befejeződtek. Az ott ma felére csökkent. A hét a szántóföldnek a kívána­ismertetett adatok alapján szövetkezet 119 milliós pénz- tosnál nagyobb részét lefog­elkészültek az első előzetes ügyi hiányának zömét saját lalják, alacsonyak a szálas megyei összesítések. A pon- forrásaiból kiegyenlíti. A takarmányok hozamai. A fos elemzések csak ezután fennmaradó 25 millió forin- nagy sikerű zöldség-, sző­készülnek el, de az alapvető tos veszteség az előző évi- lő- és gyümölcstermesztés következtetéseket már most nek kevesebb mint negyede sem felel meg az igények­levonhatjuk A Szeged környéki és ho- nek. A felismert nehézsé­* mokhátsági gazdaságok kö- gekből adódnak az idei, sőt ., , . . . . . zül ^ dóci Virágzó Tsz bi- a hosszabb távú teendők is. Anogv a helyszíni Desza- zony-,t életképtelennek. A Az MSZMP Csongrád me­rn?lí3k.b01,. maLk0r?_bb^„5 sándorfalvi Magyar-Len- gyei Bizottsága gazdaságpo­gyel Barátság Tsz-szel törté- litikai állásfoglalása alapján nő egyesülése talán hosz- 1985-ben a növénytermelés . . , . ... , . szabb távra megoldja a tervezett növekedési üteme kezetek elmúlt esztendeje. 0ondokat A baksi Magyar- 4.5 százalék, változatlan ál­Az idpjáras szeszélyéi es a Bolgár Barátság Tsz sa.iát lattenyésztést feltételezve. Kozgazdasagi telteteieK^ c-zt- ^naiékait felélve rendezi Reálisan a mezőgazdasági a veszteségeit. termelés 2—2, Szűkebb környezetünkben növekedésével a többi gazdaság nyereség- tunk gel zárt. Akadtak kiugró sejthettük, SZÓD eredmény­nyel zárult a Csongrád me­gyei téeszek és szakszövet­gorodása ellenére a mező­gazdaságban dolgozók szer­vezett munkája, szaktudása, szorgalma nem veszett kár­ba. A gyengébb nyolcvan- |jk'erek'is hármas évhez viszonyítva Gs»p "»elén ' ^ ki"gró teljesítmények szü- Bo~rd'-nvban, Rúzs^n és még lettek. Ne felejtsük el azon- sorolhatnánk... ban hogy az 1982-ben. az .5 utolsó szélsőségektől mentes évben mérhető tdojarasu evben tapasztalt gyarapodáson kívüI számta­J.-6^!,^101 e!,_batr lan, az elkövetkező időszak­•ban megtérülő erőfeszítés is az összképhez tartozik. A meliorációs. talajrendezési százalékos számolha­Nincs más hátra, mint­Forráskúton, hogy mihamarabb kitava­Sándorfalván, szodjon Jó célért, szép idő­ben sokan indulnának már a földekre. T. Sz. I. Kereskedelem, lakás­építés, takarékosság Küldöttközgyűlés a Mészövnél gazdálkodásáról, hatékonyságáról Tegnap, kedden délelőtt a szentesi, kisteleki, kiskun- kezetek Szegeden tartotta küldött- dorozsmai és hódmezővásár- munkájuk közgyűlését a Fogyasztási helyi vágóhíd. is. Megállapították, hogy Szövetkezetek Csongrád me- A gazdasági szabályozók összességében a megye mind­gyei Szövetsége (Mészöv,, változása miatt a szövetke- három szövetkezeti ágazata Beszámoltak a szövetkezetek zetek saját fejlesztési fórrá- teljesítette feladatait. A fel­munkájáról, a VI. ötéves sa a tervezetthez képest tárt hiányosságok egyben a terv célkitűzései és a fo- csökkent. Négv év alatt az hátralevő időszak feladatait gyasztási szövetkezetek IX. áfészek 204 millió forintot is jelzik, kongresszusa határozatai fordítottak a beruházásokra. A Mészöv küldöttközgyű­idöarári.yos végrehajtásáról. A közgyűlésen értékelték lése elfogadta a felügyelő. Ismeretes, hogy 1985 a a lakásépítő és -fenntartó a nő- és az ifjúsági bizott­tervidőszak utolsó éve, ezért szövetkezetek tevékenységét ság jelentését a tavalyi egyszerre feladat a VI. öt— is- Képviselőik beszámoltak munkáról, és a költségvetés éves terv eredményes befe- az áremelkedések és a szél- teljesítéséről szóló beszá­jezése, és a VII. ötéves terv- vihar okozta nehézségeik- mólót, valamint meghatá­re való megalapozott felké- röJ- a karbantartási és fel- rozta az idei költségvetési szülés. Köztudott az is. hoov újítási munkák alakulásáról, tervet is. szülés. Köztudott az is, hogy módosultak a közgazdasági szabályozók. A hátralevő időszak feladatainak átgon­dolt meghatározásához szük­séges tehát az elmúlt négy év gazdasági és szövetkezet­politikai céljainak megvaló­sulását áttekinteni. A beszámolóban értékel­ték az áfészek tevékenysé­gét. A fogyasztási szövetke­zetek a megye kiskereske­delmi forgalmának 30 szá­zalékát. a vendéglátásnak pedg 40 százalékát képvi­selik. A szövetkezeti üzletek 74 százaléka a községekben és a külterületeken műkö­dik. Árbevételük az elmúlt négv év alatt több mint 1 milliárd forinttal nőtt. Sze­repük a városokban is év­ről évre jelentősebb, bár el­sődleges feladatuk a kiste­lepülések, külterületek la­kosságának ellátása. A boltok tőkehús- és hús­készítmény-kínálatát a sa­ját vágóhidakról kikerülő áruk forgalmazása jelentő­sen javította. Csökkent a vegyes ipari cikkek iránti érdeklődés: ebben a hiányos áruellátás is közrejátszott. A ruházati cikkek választé-. ka elsősorban a városokban és nagyközségekben megfe­lelő, bár a kevesebb impor' erősen érezteti hatását. A vendéglátás árbevétele a tervidőszak eddig eltelt éveiben közel 30 százalékkal nőtt, ez meghaladja az or­szágos átlagot. Legdinami­kusabban az ételforgalom növekedett, ezen belül meg­határozóvá vált a gyermek­és diákétkeztetésben az áfé­szek szerepe. Kiemelt jelen­tőségű volt az iparfejlesz­tés: olyan nyereséges ipari tevékenységek kialakítása volt a cél, amelyek segítsé­gével bővíthető az árualap. A megvalósult beruházások között szerepel a szegedi és kiszombori savanyitóüzem, a sándorfalvi cukrászüzem. Szó volt a takarékszövet­ül. É. konyságtól még elmarad­tunk. Jól szemlélteti ezt a nyereségek alakulása idő­rendben: 1,2 milliárd forint, munkák 10'400 hektárt érin_ 633 millió. majd 872 millió teUek_ A nyár0n 6Q milHÓ Az idei évre is áthúzódott forirU értékben vásároltak a kedvezőtlen hatasok egy része. A megye 65 téesze és ki­lenc szakszövetkezete 10.6 öntözőberendezéseket. Az állattenyésztésben úgy sike­rült a szűkös takarmányel­iálás mellett a termelést nö­milliárd millió forintnyi ér- vélni, hogy az állomány tal­téket termelt, egymilliárddal jes értéke javult. Kisebb többet, mint előtte. Ugyan- szerkezeti módosuláshoz ve­akkor a dolgozók létszáma zetett a húsmarhatenyésztés egy százalékkal csökkent, erőteljesebb kibontakozása, jelenleg harmincegyezren A vágósertés-felvásárlás és keresik itt meg a kenyerű- a baromfihús-termelés egy­ket. A teljesítménynöveke- aránt, öt százalékkal cmel­déssel arányosan az átlag- kedett bér kilenc százalékkal emel- Az erőfeszítések ellenére kedett. Emellett Í21 millió tavaly sem sikerült minden, forint év végi kiegészítő ré- Így a kukorica rendkí"'1' szesedés illette meg a tago- rossz termést adott, más kat. megyékből kellett megvásá­Á felszabadult Budapesten Az első színielőadás Negyven évvel ezelőtt, Az évforduló tiszteletére 1945. március 1-én gördült em'éktáblát helyeztek el az fel az első színházi előadás épület előcsarnokában. So­függönye a felszabadult mogyi József Kossuth-díjas Budapesten: a Nemzeti szobrászművész alkotását a Színház társulata Csokonai Fővárosi Tanács, a Magyar özvegy Karnyóné című víg- Színházművészeti Szövetség játékát adta elő a nemzeti és a bábszínház vezető kép­kamaraszínházának akkori viselőinek jelenlétében lep­épületében, amely jelenleg lezték le Avatóbeszédet az Állami Bábszínháznak Farkasinszky Lajos, a Fóvá­ad otthont. A budapesti rosi Tanács elnökhelyettese színházi élet háború utáni mondott. Ezután — a negy­újraéledésének e kiemelkedő ven évvel ezelőtti színiáté­eseményére emlékeztek ked- kot felelevenítve — a báb­den az Állami Bábszínház színház művészei bemutat­épületében megtartott ün- ták Csokonai művének báb­nepségen. változatát. (MTI) Fagy ellen metszőolló Még bizakodnak a szatymaziak A könyökünkön jön ki az őszibarack hazájában? Az már a tél. Bár van olyan hát, de kénytelenek meg­mondás, hogy a márciusi hó alkudni. Ahogy az ónos eső szépít, arról is lemonda- fagya lepörgött az ágakról, nánk, csak jönne a szép azonnal dolgozni kezdtek a tavasz. Eluntuk a vele járó metszők. Hogy bokáig érő sok kellemetlenséget, és a hóban még nehezebb a melegebb idő legkisebb reb- munka? Arról se tehetnek, benésére is hálás örömmel akkor is dolgoztak. Arra va­válaszolunk: na, végre! A ló a csizma, hogy a láb távolabbra is tekintő me- meg ne fázzon, teorológusok azonban már- . - .., cius első felében még nem , Ak\ J}aZy™ bujlk* bl" mernek előállni lelkesítő deg Jobban megtaláJja jóslatokkal, szerintük csak \.natha ™gy az'nflufenza­nagyon lassan melegszik az akl azonbar\ toen-fagy­• ° ban a fakat metszi, azt többnyire elkerüli. Busz A kegyetlen hideg feb- szállítja reggelenként a ruári rohama lényegesen munkásokat a gyümölcsös­több kárt okozott a gyü- be, és esténként haza, na­mölcsösökben és a kertésze- ponta kétszer kapnak forró tekben, mint az előző. A fó- teát, délelőtt és délután is. liát szaggató szél rombolt a Csak a felületes látszat sze­kerészetekben, szinte pil- rint halad jobban a mun­lanatok alatt tönkretéve ka, ha hosszú csapra met­hosszú hónapok keserves szenek, valójában azonban munkáját, a gyümölcsösök- lassúbb, mert jobban meg ben pedig a rügyek pusz- kell vizsgálni minden ágat. tulásával számolnak a ter- . . , . , ,, ,-, . . • A zimankós hideg elle­melok. A szatymazi Finn— . . . ,. „ . Magyar Barátság Téeszben ^ a T^ltke^en 93 hektáron teremne az elkeseredés A f^y őszibarack, de még nem n,er? az elkesereaes_ a iagy P .. első hullama utan hajtattak tudni, terem-e egyaltalan. , ü vesszöket, Ismerik ugyan azt a mon- . . ' dást, hogy az időjárás okoz- hogy tájékozódjanak, meny­helvrehMnf V? SS ^t^'ink^r^ példa ^s elíenlfezett JSK g-g™ £ bölcsességgel, tehát nehe- f^ + .'f ^HiíR n u- i i • t ul. tenek, de azt mondjak a zen hisznek neki. Jobban „akf>mberek ió közenes bíznak most egy másik böl- ff^T , • , ,? L termes meg mindig var­csessegben, abban, hogy a h Lecna[!Vobb kart 1a_ többől tobb lehet, ezért SazoIfa Yajíák szenved­hosszú csapokat hagynak a ték, amelyek nem is legko­metszők. Évek tapasztalata rábban, hanem másodiknak szerint nagy fagyok ellen szoktak érni. a hosszú csap az orvos- Szőlőterületeiket is meg­sag tépázta a fagy, itt is ugyanazt a gyógyszert al­Oriási terűlet a 93 hek- kaimazzák, lényegesen hosz­tár, minden fáját kulon szabb csapra metszik a sző­metszeni igen hosszadalmas löt is j0bban aggódnak a munka. Tudják ugyan, hogy kertészek, máskor ilyenkor a tudomány kiderítette, az j^j. elvetették a meleg­ág elhalását és a mézgáso- ágyakba a palántának való dást okozó betegségek ellen- magokat, most azonban szere a kései metszés len- vastag fagy teszi lehetet­ne, de így is eltart április lenné a munkát. Pedig hiá­kozepeig-vegeig, mert ke- ba rendezkedtek be tavaly vés a metszeni tudó, és ezt öntözésre, ha késve vet­a munkát vállaló emberük. nek> később érik meg a Mindennap elindultak hú- paprika is. Márpedig a pa­szan—huszonötén, ha a reg- radicsompaprikáért akkor f^ofairn^sokhtTés kaP"ak >Gg*bb^ ba kezük oda nem fagyott az i"a erve takarithatjak be. ollóhoz. Megalkuvás lenne II. D.

Next

/
Thumbnails
Contents