Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

Szerda, 1985. március 6. 5 7 /, t> Kg/ képernyő Nyugdíjas lavsztori Az Aranyoskám című film­ben van egv jelenet : amikor a női szerepben tévésikert arató férfiszinész a sztárok kikerülhetetlen sorsára jut, és különféle csábos pózok­ban és lenge göncökben fo­tózzák. Mint a géppuskaro­pogás. olyan iramban köve­tik egymást a felvételek: be­állitás-fotó-snitt! Fotó-vá­gás! Nem számoltam. de legalább 3—10 különleges kosztüm és különleges lát­ványt nyújtó póz váltakozik gyors egymásutánban — az egész pedig mindössze a filmidő 8—10 mp-ig tart. Már a moziban volt egy ka­ján gondolatom: vajon mindez egv magyar filmben hány percet venne igénybe? Legalább 8— 10-et! Mert ha már megcsináltatjuk a kosz­tümöket. kitaláljuk, megko­reografáljuk a testtartásokat! Ha már van egv ilven szí­nészünk. aki ellenállhatatlan tehetséggel produkálja a kü­lönlegesen bizarr ielenet­sort! Csak .nem hagvjuk mindezt elröppenni? Hadd lásson valamit az a nezö a pénzéért, hadd élje bele magát gondoltunk a nehe­zebb fölfogásunkra, az ilyes­miken csámc.sogókra. és a többi, és a többi... Töprengünk időnként, el­merengünk a kérdés fölött.: miért hosszúak (ranu hosz­szúnak túnnek-unalmasak) némely filmjeink? Tévé­filmjeink? Alighanem — többek között — ezért. Nincs szívük vágni — akik­nek pedig ez dolguk lenne. Az Anna és Anton cimü pénteki tévéfilmet nézve ju­tott megint eszembe a film­idő-ügy. A szovjet-orosz író­nő. Valerija Peruanszkaja kisregényéből Katkics Ilona Jánosi Antal dramaturgi segédletével rendezte meg a filmet, nagyrészt a Szovjet­unióban. Moszkvában for­gattak. Abonyi Antal igazán gyönyörű és jellegzetesen moszkvai helyszíneken kel­lemes. harmonikus háttere­ket fotografált a nyugdíjas lavsztorihoz. A Moszkva­part fasora, a képtárak. a kolostorok, a kolhozpiac. a metróállomás — és a többi. Bár nem volt még szeren­csém a moszkvai városnéző­busz vendégének lenni, az a gvanúm. a film mindazon helyszíneken- elidőzött, ame­lyeket, e városnézőknek ál­talában bemutatnak. Akkor is. ha volt a dolognak vala­milyen dramaturgiai szere­pe akkor is. ha nem. Ha már egvszer itt forgatunk, ha végigfénvképezhet jük eme szép városképeket, s a kéneken a főszereplők is fel-felbukkannak. ha már rnnvi celluloidot fölhasznál­tunk — ugyan miért, vág­nánk ki bármelyik felvételt fiSlfOrsllsBCI , A GÉPKOCSI-NYEREMÉNYBETÉTKttNYVEK 1985. MÁRCIUS 1-ÉN MEGTARTOTT SORSOLÁSÁRÓL Az Országos Takarékpénztár a Képknésinyprcmény-betétkiiny­vek 95. sorsolását március 1-éri.Budapesten tartotta mrc. A sorsoláson azok a 10 ezer us ötezer forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket IMS. október 3l-ig váltottak es 1985. ja­nuár 31-en meg érvényben voltak. li/.uton tájékoztatjuk az. erdekelteket arról, bogy a forgalom­ban levő gépkocsin .veremén y-betet k< >n y vek kőzött vannak olya­nok. amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az. erie­keit szam előtt eggyel tobb nulla van. mint amennyi a jegyzék­ben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelő • szamok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyelmen kivul kell hagyni. Az. alábbiakban közöljük a Csongrád megyében váltott, ér­vényben levő es nyereménnyel kisorsolt betétkönyveknek a szamát és a nyereményt. A svorslistabnn használt rövidítések: Trabant Umousinc Sp. — T, Wartburg Spcciál - W, Dacia 1310 - D, Zastava ~ Z. 10 000 Ft összegű betétkönyvek 053 928 W 055 453 T 035 8.37 D 057 638 W 058 283 T 064 338 T 067 591 T 061 464 D 083 533 T 083 821T 084 361 T 084 383 W 085 383 T 102 007 W 5000 Ft összegű betétkönyvek 544 255 T 598 098 W 623 723 T 636 061 W 656 590 T 663 503 l) 685 007 W 716 614 W 719 962 T 727 665 T 728 605 T 730 823 T 739 700 T 754 264 W 755 808 W 759 420 D 762 157 W 768 160 W 769 864 W 775 107 T 779 213 T 781 702 T 785 758 T 739 015 T 791 266 T A gyorslista közvetlenül a húzás utón készült, azért az eset­leges számhibakért olvasóink elnézését kérjük. A sorsolás eredményének pontos adatait március 7-én meg­jelenő hivatalos nyeremcnyjcgj/.ók tartalmazza. A jegyzék meg­tekinthető az OTP-fiókokban, postahivatalokban és takarékszö­vetkezetekben. A nyertes betétkönyvet vagy az azt helyettesítő „Igazolást" a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. FEL NEM YETT GÉPKOCSINYEREMÉNYEK JEGYZÉKE A jegyzék azon gépkocsinyeremeny-takarékbetétkönyvek szá­mait tartalmazza — csak Csongrád megyére vonatkozóan — amelyeket 1934 novemberig (1—34 sorsolásig) kisorsoltak, a tu­lajdonosok azonban a nyereményigényt 1935. február 28-ig nem jelerttették be. A nyertesek a kisorsolt személygépkocsi hivatalosan meg­állapított fogyasztói árúra tarthatnak igényt. A kisorsolt betétkönyvvel, vagy az ezt helyettesítő „Igazolás­sal" további ügyintézésre a betétkönyvet kiáliló helyhez kell fordulni. A betclkönyvszámok azonosításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat nem kell figyelembe venni. 10 000 Ft összegű betétkönyvek 009 023 014 605 018 805 041 845 047 252 049 798 053 530 051 223 065 467 006 931 068 148 072 181 074 438 075 G56 076 311 081 295 5000 Ft összegű belétkönyvek 5 502 635 5 619 147 S 716 057 5 517 502 5 628 5 50 5 722 450 5 529 138 5 630 737 S 739 354 5 530 718 5 663 507 5 742 935 5 554 511 5 670 227 5 75.1 883 5 601 510 5 673 096 5 754 911 5 609 946 5 688 523 5 758 838 609 946 5 688 551 5 610 687 5 688 941 5 759 954 5 612 742 5 713 855 5 774 622 is? — gondolhatták az al­kotók. így lett "a film 1 óra 20 perces — és helyenként bi­zony gvötrően unalmas. An­nak ellenére, hogy — talán jól értjük — magányos nyugdíjasok egymásratalálá­sának. lírai történetének megfelel egy nyugodtabb tempó, az egymásraismerés ebben a korban nem mehet csak úgy. hipp-hopp. hiszen leélt életek vannak mö­göttük, mi mindent kell ösz­szepasszítani, uramisten ... S annak ellenére, hogy mind­ezt igen kiválóan érzékejteti két nagyszerű színész. Tö­rőcsik Mari és Jevgenyij Matvcjev. Törőcsiknek van egy jellegzetes (itt nem mo­doros) fejtartása: olyanféle ..sündisznóállást" tud kife­jezni vele. amelyben a fé­lénk. védekező bizalmatlan­ság és a reménykedő jóra várás egyszerre vau meg. Egyáltalán: utánozhatatlnnul tudja a szemérmes. ..félbe­maradt", már-már suia moz­dulatokat. gesztusokat mű­ködtetni naev belső feszült­ségek. életfontosságú izgal­mak a imondhatatlanságának m egé rezt ot eséh ez. Matvoiev­vcl bámulnivaló szinkronban dolgozlak. sok jelenetben igazan pompás színészi ket­tőst alkotlak Am annyi ..színészete" senkinek sincs, hogy dramaturgiai ur sjara• tok sorát tóltse meg. Vagy türelmetlenek len­nénk? Nincs időnk kivárni az ilyenféle, erkölcsi problé­mákat is érintő, de almijá­ban lírai, kései szerelem­történet közismert állomásai­nál egy kis.se megállni, el­melkedni eleiünk dolgain? Nos. elmélkedni tán futná az. időnkből, mélázni — ke­véssé. Az ember, ha Moszk­vára kíváncsi, felüt cg.v al­bumot.. megnéz egy városis­mertető filmét, vagy el­megy. es sa.jatszeműleg gyö­nyörködik : ha az idősebbek szerelmi életével kapcsolatos, valós társadalomé: kolcsi konfliktusokat akarja megér­zékelni — erről szerelne szókimondóbb, hatan>/ottabb ..vonalvezetésű" filmet látni, katarzissal, vagy — egye fe­ne — anélkül, dc ..nézhe­lőbben". A kettő erőszakos pgvbekovácsolási kísérlete: felemásan sikerült. Sulyok Erzsébet Vallomásos délelőtt rádiófigyelő Jó tudni: minden megnyi­latkozásunk vallomás. Vagy­is nemcsak az érzelmeinkről fölvállaltán, nyíltan számot adó mondatok, de valójában összes tettünk, mások által észrevehető emberi megnyil­vánulásunk vallomásnak számít. Magáról vall a te­lefonrongáló és az életmen­tő, a rajongó ifjú és a zsör­tölődő öreg, a nagyképűen semmitmondó ..nyilatkozó" a tömegkommunikációban és a szerényen okos szak­ember az, úgynevezett ..munkás hétköznapokon". Szüntelenül vallunk önma­gunkról. s e vallomások adják mindig azt a jól-rosz­szabbul rögzített tükörképet, amit rólunk kialakult vé­lekedésnek, embertársaink, a világ szemében magunk­ról létrejött tapasztalatok­nak nevezünk. A Kossuth adó egyik so­rozata már címében is nyíl­tan vállalja a „vallomás" szót. vagyis leplezetlenül . igazi" érzelmekről-gondola­tokról számot adó, ilyesmi­ket közvetítő programnak tudja önmagát. A Vallomá­sok a szülőföldről legutób­bi. vasárnap délelőtti adá­sának címe Alföldi táj — Csongrádtól Szegedia volt s így benne természetesen szűkebb pátriánk került na­gyító alá. Ezen a vallomá­sos vasárnap délelőttön jó egy óra alatt megszólalt a fonónő és a parasztköltő, a kubikos és a taniló, a gaz­dasági vezető cs a népmű­velő, a múzeumigazgató és az idős fotóművész, össze­sen — ha jól számoltam — huszonegy ember, akik így vagy úgy szoros kapcsolat­ban állnak Szegeddel és a megyével, s vallomásuk vagy közvetlenül az igazi szülőföldről, vagy az évek hosszú sorának köszönhető­en legalábbis képletes érte­lemben szülőfölddé változott dcl-alfoldi vidékről szólt Ennyi embert ennyi idő alatt egyetlen riportműsor­ban megszólaltatni persze szükségszerűen eredményezi, hogy ez a (Szabó Éva és Asperján György által ké­szített, Szabó Kálmán által rendezett) összeállítás éppen olyan mozaikszerű volt, amilyen a vállalkozás maga: egymástól igen eltérő mély­ségű, érdekességű-izgalmas­ságú mondandók sorát tö­mörítette egybe, színes, ka­ieidoszkópszerű kavargás­ban. S ebben a sallangmen­tesen egyszerű, csakis a megszólaltatottak mondatai-, ra koncentráló, semmit sem kommentáló műsorban mindössze egyetlen — köz­vetve hangsúlyozott s így fölerősített — eszmei hivat­kozási vezérfonal dominált: Erdei Ferencnek a Magyar­ország felfedezése sorozat­ban megjelent, Város és vi­déke cimü szociográfiájából vett néhány megállapítása. Amelyek minden esetben úgy szolgáltak illusztráció­ként, hogy egyben finoman a műsor készítői által su­gallt rész- vagv egész sum­mazatot is jelentették. ..Itt az alapok jók" mon­dotta Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyet­tese, majd azt fejtegette, hogy az imponáló gazdagsá­gú szellemi hagyományok miatt „az utódoknak köny­nyebb a dolguk, de jóval nagyobb a felelősségük is". Csak egyet lehet érteni ez­zel a megállapítással, s gya­nítom. mindez többszörös felkiáltójelet kaphat akkor, ha most nyomtatásban i.s felidézzük azt az Erdei-idé­zetet. ami Szeged szellemi­ségével kapcsolatban hang­zott el: „...sok minden van itt Szegeden, csak va­lami átütő erő nincs, illet­ve csak egy ilyen van: a nyári fesztivál, a Szabadté­ri Játékok ... Szubjektív té­nyezőkön fordul meg termé­szetesen, hogy mi bontako­zik ki a lehetőségek közül, s mi nem." Hogy a szub­jektív tényezők mik lehet­nek, nem e kritika tárgykö­rébe tartozó, hosszabb vizs­gálódást igényelne. Ám töb­bek között például ilyes­mikre is célzott a kétszer is megszólaló, vidékünkön so­kak által ismert balástyai népművelő Kiss István — s hogy azok a bizonyos ala­pok pedig mi mindent is jelentenek, fölvázolta Szabó Sándor. a megyei tanács el­nöke Konklúzió nincs, nem is lehet Nemcsak azért, mert a Vallomások a szülőföldről ügyesen-tapintatosan ránk bízta a levonható következ­tetések nyilván a vallomá­sokhoz hasonlóan sokszínű együttesét — hanem mert (régi meggyőződésem) egy, oly sokunknak kedves táj­egységért komolyan tenni valamit — ama bizonyos szubjektív tényezők olyan objektív együtthatójának érvényesítésével lehet első­sorban, amit demokratiz­musnak nevezünk. És ami­ről egyre többet beszélünk. És ami a most hallott val­lomások által bizonyított jó­akarat és segítőkészség kö­zös foglalataként nyilvánul­hat meg. Tettekben. Amik, tudjuk, megint csak és va­lójában vallomások, a szü­lőföldről. Érte. Domonkos László Elliuny! dr. Kóródy Mária A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége és az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság mely fájda­lommal tudatja, hogy dr. Kóródy Mária, a MUOSZ vezető főorvosa 47 éves ko­rában tragikus hirtelenség­gel elhunyt. Temetéséről ké­sőbb intézkednek. » Nagyszerű embertől, ki­váló orvostól búcsúzik a Utassy József két versé­vel (Hóember. Cinke) nyit a folyóirat ú;i száma. A Weöres-líra „játékversei re" emlékeztető költemények után Kiss Benedek Bruno­dalok cimü. tizenkét vers­ből álló ciklusát olvashat­juk. Hőse a máglyán meg­égetett Giórdano Bruno, aki nem vont vissza semmit, de fölismerte: „úgy halok, mint éltem: megcsalatkozva . . A dogma legyőzte öt. de be­lőle is dogma lesz: a máglya-dicsőség / ellened fordul és fölfalja hősét! / Igazság helyett leszel a dog­ma!" Pintér Lajos Nagy László úr ir című verse nem a szokványos emlék­versek egyike, a szigorú Nagy László-i mércével je­lenünk méretik itt meg. Mocsár Gábor . . . eleitől fogva című önéletírásának két újabb fejezete a fogság történetét mondja el — egé­szen addig, míg a hazaszál­lító vagon elő nem áll. Fe­kete Gyula Tengercsepp-so­rozatának harmadik rés/é­ben a forradalomról, a nép­hatalomról. a szocializmus­ról olyashatunk aforizmá­kat. Ízelítőként idézünk egy tömören megfogalmazott gondolatot: ..Nemet monda­ni a szocializmusra, igent a hazára — ez csak ellenzéki­ség. De nincs fordított eset. Nemet a hazára, igent a szo­cializmusra — ez c?ak ha­zugság lehet." A Tisza járás­ban Tóth Béla — többek között — a nyírségi almá­sok fölszámolásának okairól is tudósít. A márciusi Tisza táj A/, örökség rovatban — tf 40. évforduló alkalmából indult sorozatban — Simon Péter Földreform és újjá­építés című tanulmánya je­lent meg. A száz éve szü­letett Kosztolányi Dezsőre emlékezik a Tiszatáj Király István és Kiss Ferenc elem­zéseinek közlésével. Király professzor „az emberválság regényét", az Édes Annát vizsgálja. Foglalkozik a re­gény befogadástörténetével, azzal a kérdéssel, hogy a társadalomkritikai műnek vagy ontológiai parabolának foghatjuk-e fői. Király sze­rint az Édes Anna „a sze­mél.visegetika síkján" értel­mezhető. Nem a ..létabszur­ditást" tükrözte, hanem „ér­deketikának és értéketiká­nak — a Max Weber-j tei­minus teehnieust használva —: célracionális és értékra­cionális gondolkodásnak, az egész modern emberi fejlő­dés s így a szocialista fej­lődés szempontjából is olv igen lényeges problémájáról szóit." Sorra ve :i Kii érdeketiká ismérveit, az ér­dekemberség típusait (in­tézményemben élvezetem­ber, tulajdonember), s az érdekvilág természetrajzát az otthontalanságélmény­nyel, az identitásvesztéssel jellemzi. Kiss Ferenc a hí­res Kínai kancsó című Kosztolányi-novellát elem­zi. a mü ravasz egyszerűsé­ge mogótt a sztoikus böl­csességet. a formáló ösztön oidoltabb. játékos lehetősé­gét ismeri föl. A Kelet-európai Nézőben Fried István a román—ma­gyar irodalmi kapcsolatoi; jellegéről értekezik, s a tá­gabb látókörű, „a kapcsola­tok valamennyi lehetséges típusát" számba vevő mun­kákat sürgeti. A Kritika rovatban az Illyés-emlékkönyvet Grezsa Ferenc. Szakolczay Lajos tanulmányait Görömbei András értékeli. Esterházy Péter Kis Magyar Pornog­ráfiájáról Imre László, Szi­ládi János Kísérlet című regényéről Olasz Sándor ír. A Magyar Játékszín soro­zatban Ablonczy László Ilorvai Istvánnal beszélget. A Vígszínház igazgató-ren­dezője szegedi indulására is emlékezik. (Mindjárt a vá­ros felszabadulása után a fiatalok kamaraszínházát kezdték szervezni.) Termé­szetesen az interjú jelentős része Horvainak a Vígszín­házban végzett munkájához kapcsolódik. A Víg hagyo­I.otinovits ottan' , ciáil, a magyar drá­mák bemutatásáról, a mai gazdasági körülményekről, és még sok más izgalmas témáról szól itt színházi éle­tűnk egyik mértékadó sze­mélyisége. — A Tiszatái márciusi számát Szabó Iván rajzai illusztrálják. magyar újságíró-társadalom. Dr. Kóródy Maria féltve ügyelt ötezer magyar újság­író egészségére, egy évtize­den át töltve be vezető fő­orvosi tisztét. Az újságíró­szakma — idegrendszeri megterhelései következtében — a legjobban veszélyezte­tett foglalkozások közé tar­tozik. Kóródy Mária ennek tudatában vált irányító, szervező munkájával „ az újságírók orvosi rendelője, az egészségügyi ellátás, az egészségvédelem, a gyógyí­tás ismert alakjává. Figyel­me kiterjedt az újságírók szakmai ártalmaira. azok megelőzésére is. Személye, tevékenysége hiányozni fog az újságírók mindennapjai­ból. Utazás az NDK-ba Hétfőn az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­jában Karl-Heinz Lugen­heim, az NDK magyaror­szági nagykövete megnyitot­ta az NDK Utazási Napok programsorozatát. Az ese­ményhez kapcsolódó sajtó­tájékoztatón az NDK-beli utazási irodák képviselői el­mondták: harmadik alka­lommal kerül sor Budapes­ten erre az idegenforgalmi rendezvénysorozatra, amely­nek legfőbb célja a két or­szág közötti turizmus to­vábbi élénkítése, a magyar turisták érdeklődésének fel­keltése 1?z NDK idegenfor­galmi látványosságai iránt. Tavaly tizenhatezren lá­togattak Magyarországról az NDK-ba szervezett utazás­sal. Az idén lényegesen több magyar turistát várnak, s változatos programokat kí­nálnak számukra. Az aján­latok kőzött jó néhány kü­lönlegesség is szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents