Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

Hétfő, 1985. március 4. 7 ' Teke NB I A beleérzés képessége Ötven százalék Felemásan szerepeltek a hét végén az első osztályú szegedi tekecsapatok. A SZEOL lányainak Ózdról egy pontot sikerült elhozni, így a bajnoki listán elő­nyük egy pontra csökkent az itthon fölényes győzelmet arató DÉLÉP-pel szemben. A kék-fehérek férfiegyüttese nem járt sikerrel Pápán. Özdi Kohász—SZEOL AK 4:4 (2451:2427). Női mérkő­zés. Ózd. Legjobb pontszer­zők: Lőrinczné 455, Tóth 437, ill. dr. Révész 419, Tom­páné 411, Szabóné 410, Gombos 397 fa. DÉLÉP SC—Bakony Ve­gyész 7:1 (2443:2175). Női mérkőzés. Szeged. Legjobb pontszerzők: Kovácsné 429, Sáfrányné 417, Szabó 400, Lőrinczné 403, Kórász 394, ill. Kapuvári 399. Pápai Vasas—DÉLEP SC 6:2 (5435:5266). Férfimérkő­zés, Pápa. Legjobb pont­szerzők: Horváth L. 942, Horváth J. 923, Vasvári 895, Makkai 950, ill. Deák 895, Steer 911. Somoskőújfalu—SZEOL AK 7:1. NB 11-es férfi mérkőzés, Somoskőújfalu. Előkészületi mérkőzés Kiütéses győzelem DELEP SC—Makói SVSE 8-1 (4-0). Szőregi út, 100 né­ző', vezette: Veress. DÉLÉP SC: Kovács (Bé­kéi) — Varga (Lovrity), Fá­bián, Kántor, Kenderesi — Hegyesi (Tóth J), Kőhalmi (Szíjgyártó), Pethő (Len­gyel), Hegedűs (Molnár) — dr. Szeghalmi (Grezsa), Sza­bó. A csaknem teljes játékos­keretét felvonultató szege­di kék-fehérek jobban al­kalmazkodtak az „olvadós" körülményekhez, s kritikus pillanatokban többször „áll­va hagyták" a vendégek vé­delmét. Góllövök: Kántor (2), Kő­halmi, Szabó, Molnár, Len­gyel, Hegyesi, Kovács Z. (öngól), ill. Kovács J. Szegedi mesteredző vallomása Ha ebben a téli holt idény­ben a szegedi sportolók nem is kápráztathattak el ben­nünket eredményeikkel, mégsem maradt városunk kiemelkedő sportsiker nél­kül. Igaz, a jó hír ezúttal nem közvetlenül a verseny­pályákról érkezett. A leg­kiválóbb magyar trénerek között, akik a napokban kapták meg a kimagasló edzői tevékenységüket elis­merő mesteredzői cimct, ott volt Gyémánt Imre, az MHSZ Muréna könnyűbú­várainak edzője, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelés tanszékének ad­junktusa. A „mester" (mert hát ezután joggal lehet így szó­lítani) 1962-ben végzett a Testnevelési Főiskolán. s tanári diplomája mellett úszóedzöi oklevelet is ka pott. Ennek megfelelően úszókkal foglalkozott né­hány évig, miközben közép­iskolában. majd 1969-től a szegedi főiskolán tanított. Hogy a könnyűbúvár-sport­tal kapcsolatba került, szin­te a véletlennel is magya­rázható. „Talán furcsa, de engem az 1970.es nagy víz kiéle­zett szituációja hozott össze a sportággal — meséli. — Akkor, az árvíz révén is-' mertem meg a búvárokat, akik ezután megkértek, se- • gitsek sportolóik felkészíté­sében. A búvárok árvízi te­vékenysége olyan megbecsü­lést vívott ki, hogy a na­gyobb anyagi, erkölcsi elis­merés. támogatás révén a sportág töretlenül fejlőd­hetett. Az addigi szabadvízi versenyek uszodákba kerül­tek, a szabályok letisztul­tak, s 1971-töl a nemzetközi versenyprogramba is bekap­csolódhattunk. Addig heti egy alkalommal edzettek a búvárok, az úszóedzöi szem­léletmód átültetését köve­tően ez a szám tizenegyre nőtt." ^ Már 1971 áprilisában a válogatottak edzőtáborának vezetésével bízták meg Ta­tán, majd hivatalosan is a válogatott edzője lett. Egé­szen 1978-ig volt másod­(harmad)állásban ezen a poszton. Ekkor megnöveke­dett főiskolai feladatai miatt nem tudta tovább vállalni. Addig persze történt egy s más ... „Sorsdöntő volt eredmé­nyességünk szempontjából az első találkozás a szovjet sportolókkal. Láttam, hogy "hogyan készülnek fel. mi­ilyen uszonyakkal úsznak — .inapi 14—15 ezer métert. Ki­egészítő sportágakat építet­tek be a valogatott munká­jába. Volt mit tanulnunk." Amint a későbbiek mu­tatták: a tanulás sikeres volt. Az 1972-es moszkvai világbajnokságon a négy magyar (akik közül három szegedi) alkotta válogatott a pontversenyben a 12. lett. Két. évvel később, a pots­dami EB-n már a harmadik helyre jött föl a magyar válogatott, megelőzve olyan, jelentős búvármúlttal ren­delkező országokat, mint Olaszország, Csehszlovákia, Franciaország, NSZK. A ma­gyar csapatnak hosszú évek átlagában számolva 40 szá­Nem csökken az érdeklődés Beszélgetés a TF tanulmányi osztályának vezetőjével Javában érkeznek már a jelentkezési lapok a Testne­velési Főiskolára. Az iden augusztusban fennállásának 60. évfordulóját ünneplő in­tézmény ősszel induló újabb első évfolyamára március 15-ig küldhetik el felvételi kérelmüket a jelentkezők, tehát már csak. két hét áll rendelkezésre a diákoknak a döntéshez: hol folytassák a tanulást? Ezzel kapcsolat­ban a hazai sportéletben kulcsszerepet betöltő TF ta­nulmányi osztályának veze­tője. Elbertné Farkas Judit nyilatkozott az MTI munka­társának. — Hogyan alakult az utób­bi időben a jelentkezések száma az éppen liz éve egye­temi rangot kapott TF-en? — Ma is nauyon néDszerü intézményünk a továbbtanu­ló ifjúság körében, bár a hatvanas-hetvenes- évek ..ro­hama" kissé alábbhagyott. Jelenleg két-két és féLszeres a túljelentkezés, idén is ha­sonló arány várható. — Mit kell tudnia annak, aki TF-es akar lenni? — Előszpr is sikerrel kell teljesítenie az előzetes alkal­massági próbát, ami fizikai — kondíciót és mozgáskoor­dinációt vizsgáló — és szel­lemi — pedagógiai és pszi­chológiai — részből áll. Ez­után következik a tulajdon­képpeni felvételi, amin itt is — mint a többi felsőoktatá­si intézményben — maxi­mum 120 pontot érhet el a jelentkező. 1981 óta biológia és történelem a két írásbeli vizsgatantárgy — korábban csak a biológia volt —. eze­ken összesen harminc pont szerezhető. További három­szor tíz pont a jutalma az atlétikai, torna- és labdajá­téktesztnek. azaz hatvan pont. érhető el a felvételin. A 120 pont másik felét pe­dig természetesen a közép­iskolájukból hozhatják ma­gukkal a pályázók. — Nemcsak a TF képez testnevelő tanárokat, és nem­csak testnevelő tanárok ke­rülnek ki a TF-ről... •— A többi tanárképző fő­iskola is velünk párhuzamo­san működik. azzal a kü­lönbséggé], hogv ók kétsza­kos — testnevelés plusz egy másik tantárgy — tanárokat nevelnek. Ami pedig minket illet, edzői és sportszervezői szakunk is van. — Ez utóbbi szakok csal: főiskolai képesítést adnak, míg a tanári — ami egyéb­ként magában foglalja e kettőt is — egyetemit. Az edzői szakot nappali és le­velező. a sporszervezőit csak levelező tagozaton végezhe­tik el a jelentkezők, négy év az oktatási idő. A sportszer­vezői egyébként igen nép­szerű. négyszeres a túljelent­kezés. Hogy miért? Sokan úgy gondolják, hogy félgőz­zel is elvégezhetik, s ami a fő. diploma lesz a zsebük­ben. Nekik csak. azt mond­hatom. hogy mielőtt jelent­keznek beszéljenek azokkal, akik nem tudtak megbirkóz­ni ezzel a „könnyű" szak­kal... — Mi lesz a végzett test­nevelő tanárok sorsa? — Kilencven százalékuk a pályán helyezkedik el. ami igen jó arány az összes dipJ lomást tekintve. Ügy érzem. Magyarországon nincs test­nevelőhiány. elenyésző az iskolákban a képesítés nél­küli ..tornatanárok" száma. Egyébként ezt a kifejezést nem véletlenül használtam. Sajnos Magyarországon még ma is ezen a néven élnek a köztudatban a nálunk vég­zettek is. pedig a testnevelő több egy „tornatanárnál". Mostanában erősen foglal­koztat ez a kérdés és arra a megállapításra jutottam, hogy külföldön sokkal na­gyobb a TF-et végzettek tár­sadalmi elismerése, mint ná­lunk. Intézményünknek igen jó a híre külföldön, külön­böző ösztöndíjakkal, sőt. ön­költségi alapon is sokan jönnek a budapesti TF-re tanulni, még a tőkés orszá­gokból is. Most fontolgatjuk, hogy a továbblépés egyik formájaként egy idegen nyelven is megkezdjük az oktatást'. zalékát szegedi sportolók al­kották. . Az eddigi időszakot a sikeres emberek szempont­jából három részre osztom magamban. Az első az 1970 —75-ig tartó, melyet a leg­nagyobb egyéniség, dr. Ker­tai György neve fémjelez. A második az 1976—80-as időszakból Kiss Ferencet, eddigi legeredményesebb versenyzőnket emelném ki. A férfiak korszaka után most női gárda alakult ki, akik közül Tóth Katalin, Ginczeinger Edit, Herma­novszky Erzsébet a legki­válóbbak." 1974—81-ig a SZEOL-nál úszóedzőként is dolgozott. no meg a tanárképző főis­kolán oktatta az úszást. Így nem meglepő, hogy nagy hangsúlyt fektetett a két terület, az úszáz és a köny­nyűbúvársport kölcsönha­tásainak vizsgálatára, a ta­pasztalatok oda-vissza ára­moltatására. Emellett ered­ményeiben (versenyzői — többek között — eddig 90 magyar bajnokságot nyer­tek) nagy szerepe van ebben annak a módszernek, ami­ről így vall: , Szerintem az edzői mun­ka sikere ötven százalékban a versenyző hangulatába való beleérzés képességén, múlik. Ha megérzi az edző, milyen aznap a sportoló, hogyan áll a kondíciónáli" állapota, s ennek megfele­lően tudja az optimális ter­helést adni — az nagy do­log. Ha például panaszko­dik a versenyző, hogy nehe­zen úszik, szétesik a moz­gása, kell tudni váltani. A fizikai terhelést persze meg­kapja, de nem rontja az elvégzett munka a techniká­ját. Talán külsőleg liberális szemléletű edzőnek tűnök, de 15 év távlatából azt mondom, ha megfeleljen őszinte az edzö-versenyző kapcsolat, ez a módszer — ami persze a telje azono­sulás követelménye, s a maximális odafigyelés miatt igen fárasztó — hasznos, célravezető lehet." Persze, nemcsak az edzé­sek fárasztóak, hanem a munkahelyi feladatok is so­kasodnak. Már említettük, hogy 78-ban azért „hagyta cl" a válogatottat, s ezután .csak" szegedi tanítványai­val foglalkozott, akik bőség­gel szállították a nagy nem­zetközi sikereket. Gyémánt Imre. aki egyébként Szege­den harmadikként lépett be a mesteredzők elit, de meg­lehetősen szűkkörü csoport­jába, befejezésül jövőbeni tevékenységének új oldalai­ról beszélt. „A tanszéken belüli mun­ka növekedésével olyan fel­adatok hárulnak rám, ame­lyek összeegyeztetése az ed­zői munkával egyre nehe­zebb. Ennek feloldásaként remélem, hogy egy-két éven belül volt versenyzők ha­sonló mentalitású munkája pótolhatja az enyémet. Olyan mennyiségű tapasz­talat halmozódott föl ben­nem, hogy munkámat sze­retném más síkra terelni. Az elméleti alapját is le­rakni annak, aminek a prak­tikus alapozása már meg­történt. A fáiskolai munkám számomra nagyon kedves, ettől nem akarok a teljes állású edzősködés érdekében megválni, s arra még ke­vésbé gondolok, hogy a pe­dagógusi pályát föladjam Ha a gyakorlati munkára már nem lesz energiám a könnyűbúvársportban — el­méleti tevékenységgel szeret­nék segíteni." Balogh Tamás Verés - halál Az élet elleni bűncselek­mények az összes bűncse­lekmények 0.1 százalékát teszik ki, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évben össze­sen 205 emberölés történt Magyarországon. Nagyon sok esetben az alkohol dön­tő befolyással jelentkezik. Így volt ez Laczkó László, 33 éves. Sándorfalva, Po­zsonyi u. 12. szám alatti la­kos esetében is. A megyei bíróság dr. Sza­bó Lóránt tanácsa több na­pon keresztül tárgyalta Laczkó László bűnügyét. Az előzményekhez tarto­zik. hogy a fiatalember nem jó szemmel nézte apósa ita­lozó életmódját, ezért több­ször is felelősségre vonta. Laczkó Lászlónak viszont már 1971-ben bíróság elé kellett állnia lopás és más bűncselekmények miatt. Ek­kor 1 évi 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélték. 1974­ben súlyos testi sértésért kapott pénzbírságot, majd 1982-ben társtettességben elkövetett lopás miatt 15 százalékos bércsökkentés mellett 1 évi javító-nevelő munkára ítélték. 19847ben súlyos testi sértés miatt ó hónapi szabadságvesztésre ítélték, melynek végrehaj­tását 2 évi próbaidőre fel­függesztette a bíróság. 1984. november 23-án Laczkó László néhány üveg sör elfogyasztásai után el­indult apósa házához, hogy sógorát meghívja a másna­pi disznóvágásra. Arra szá­mított, hogy apósával nem találkozik, mert annak no­vember 21-én alkoholelvonó kezelésre kellett volna a kórházba befeküdnie, mivel erre kötelezték tanácsi hatá­rozattal. Az 59 éves ember­nek azonban esze ágában sem volt az elvonókezelésen megjelenni. Laczkó László ezért durva szavakkal fele­lősségre vonta, majd ütle­gelni kezdte az idős embert. Többször belerúgott a föl­dön fekvő apósába, aki sú­lyos sérüléseket szenvedett. Laczkó László a bírósági tárgyaláson így mondta el a történteket: — A vádat megértettem, bűnösnek érzem jnagam. Méregbe gurultam, amikor megláttam, hogy az apósom kint fekszik a teraszon, és nem jelentkezett az előírt kényszerelvonó kezelésre. Italos volt ekkor is, mint mindig. Megkérdeztem tő­le, miért nem ment be a kórházba, ő erre durván szi­dalmazni kezdett. Elsötétült előttem minden. Én csak a teraszon rúgtam bele há­romszor-négyszer, a lakás­ban már nem bántottam. A súlyos fejsérülései attól ke­letkeztek, hogy részegségé­ben többször elesett, és be­verte a fejét a korlátba. A tanúk elmondták, hogy többször megütötte Laczkó László az öreget, majd rúg­dosta a földön. Az idős ember, amikor magához tért, fájlalta a fejét és a jobb oldalát. Másnap reg­gel hívtak hozzá orvost, aki mentövei azonnal kórházba szállíttatta. Az orvosi látlelet szerint a szerencsétlen ember agy­zúzódást, koponyacsonttö­rést, állkapocstörést, soro­zat bordatörést, mellkasi és hasi zúzódásokat szenve­dett. A kórházban 1985. ja­nuár 3-án, a leggondosabb orvosi kezelés ellenére is gócos tüdőgyulladás és vér­mérgezés lépett fel; és az 59 éves ember meghalt. A Megyei Bíróság Laczkó Lászlót halált okozó testi sértés bűntettében találta bűnösnek, és ezért 4 év 6 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság el­rendelte korábbi súlyos tes­ti sértés bűntettének kísér­lete miatt kiszabott, és pró­baidőre felfüggesztett 6 hó­napi szabadságvesztés vég­rehajtását is. Az ügyész az ítéletet tu­domásul vette, Laczkó Lász­ló és védője enyhítésért je­lentett be fellebbezést. Az ítélet nem jogerős. Bagaméry László légkompresszort — szabad kapacitásban — felajánlja a Makói Építőipari Szövetkezet magánosok és közületek részére. Ügyintézés: Makó, Dózsa Gy. u. 3., szállítási részleg. Táncbemutatóval és táncversennyel köszöntjük a nőket 1985. március 9-én, 20 órától, a POSTAKOCSI CSÁRDÁBAN. A legjobb táncversenyzőket értékes jutalomban része­sítjük. Speciális csárdai ételekkel, kitűnő zenével és reggelig tartó táncmulatsággal várjuk vendégeinket. Asztalfoglalás az üzletvezetőnél, személyesen. Szolgáltatás! Lakossági, közületi megrendelésre, rövid határidőre, garanciával vállalunk UTÓLAGOS FALSZIGETELÉST (bontás nélkül), Hö- és LÉGSZIGETELÉST, TETŐ­SZIGETELÉST (új technológiával), valamint EGYÉB SZIGETELÉSI MUNKÁK KIVITELEZÉSÉT. eBZCSL GT Békéscsaba, FELSÖNYOMAS 177. Tel.: (66) 22-811. Kérje díjmentes tájékoztatónkat! Hallotta már? hogy egész évben A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat takarmánybolljaiban visszatérítést fizet az egész évben vásárolt keveréktakarmány­mennyiség után. ha a vállalat által kiadott visszatérítési könyvvel vásárol. Bármikor bekapcsolódhat ön is. Érdeklődjön boltjainkban. Gabonaipar, Szeged

Next

/
Thumbnails
Contents