Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

Hétfő, 1985. március 4. 5 ' Vásárhelyen a leletek egy része Tornyai ju Van Tornyai Jánosnak egy nagyon jól ismert festménye, a Juss, melynek témája három évtizeden át foglalkoztatta A magyar falu drámája fogalmazódik meg a vásznon; a szinte semmi örökségen osztozkodó szegény emberek ádáz marakodása. Az első, 1901-ben készítet változat elbeszélő 'hangja a végső, a 30-as években festett kompozícióra expresszív szaggatottságú, szenvedélyes művé vált. A hódmezővásárhelyi születésű iskolateremtő mester J:iussát" az utókor két — kétes értékű — szenzáció koré hordhatta. Az első szenzáció időpontja 1936. szeptember 24. — négy nappal Tornyai halálát követően —. amikor is a korabeli sajtó szalagcímekben közli: Eltűnt Tornyai János festőművész 8(10 képe. A második szenzációra negyvennyolc évet kellett várni. ,A múlt év novemberében röppent szét a hir: Budapesten, a Makarenko utca 9. szám alatti műteremlakások egyikének felújításakor a padló alá rejtve megtalálták Tornyai 713 festményét, naplófeljegyzéseit, leveleket, fényképeket (többek között azokat, amelyeket Plohn József készített a Juss előtanulmányaként vásárhelyi műtermében). A Tornyai-lelet — reményeink szerint — erjesztő bombaként robbant langyosodó képzőművészeti életünkben. A Magyar Nemzeti Galériában decemberben óriási érdeklődés kísérte bemutatását A napokban pedig a szülőváros róla elnevezett múzeuma rendezett kiállítást a lelet harmadából, mintegy 260 képből. Különös ez a bemutató. Szokatlan. fésületlen, s mégis felkavaróan tanulságos. Vékony furnér- és deklilapokon, jórészt kéttenyérnyi vagy levelezőlap méretű festményeken egy nagy művész feljegyzései, rögtönzései. színvázlatai, képi ötletei, variánsai. S mégis valamennyi viseli a kiváló művész hitelesítő jegyeit. A furnérlapok vetemedettek, nincsenek szépen körbevágva, némelyik repedezett is, a képek alatt nincs cím. évszám, szignó is csak itt-ott. Mondhatnánk, szegényes tematika: hiszen jórészt tág horizontú alföldi mezőket, szegényes tanyaudvarokat, puritán szobabelsőket, ligeti padokat fest. Csakhogy ez a látszólagos szűkösség fantasztikus mélységeket tartogat. rendkívüli következetességet rejt. Művészi önbecsülést, lelkiismeretességet, tökéletesre való törekvést. Neki ..egy tenyérnyi vászon elég ahhoz, hogy megremegjen rajta a búza ..." (Sokakat érdekelhet, miként kerültek ezek a művek majd fél évszázadra száműzetésbe, néhány padlódeszka 6Ötét fogságába. Dióhéjban a történet: Tornyai János egy évvel halála előtt megbízást ad ügyvédjének, hogy szerezze vissza pesti műtermében hagyott. felesége által birtokolt festményeket, hiszen végrendeletében szülővárosára. Hódmezővásárhelyre hagyta életmű jelentős részét, több mint 600 festményt. De még számos alkotás volt tulajdonában. Az előzményekhez tartozik, hogy Tornyai 1925-től együtt élt Proits Szabó Rozáliával, akit később feleségül is vett, de a házasság rosszul sikerült. s 1935 nyarán visszaköltözött pesti műteremlakásából Vásárhelyre. Halála előtt négy nappal, 193G. szeptember ltí-an a beteg festőt felesége — azzal az ígérettel, hogy gondosan ápolja — visszavitte Pestre, nyomására megváltoztatta végrendeletét s a hagyaték Proits Szabó Rozáliáé lett. Tornyai halála után pereskedés kezdődött az özvegv és Vásárhely között, végül :'•'..;..... •• V/ 1: # T;#jp m Is <1. >: • Enyedi Zoltán felvétele Cim nclkül szerepel is P. Szabó Rozália életjáradékot kapott a várostól, s elcsitultak a hagyaték körüli viták. Az özvegy örökösök nélkül halt meg 66 évesen 1983-ban. Miért rejtette el a képeket? Miért őrizte egy életen ót makacsul és féltékenyen? Mi szándéka volt ennyi évig együtt élni. kiszolgáltatottan bármi véletlennek? — A válaszokat P. Szabó Rozália jTiQgávBl vitte ci sírba ...) Tornyai a magyar művészettörténet és a közönség számára is a Juss, a Bús magyar sors, a Nágy Bercsényi Miklós, a Gémeskút. a Nagyborulás festője Aki „a nagy sömmit", a ..magyar tájat" festette, „magyar ecsettel". Ahogy írja: „Belebámulok a nagy pusztába. A nagy puszta meg bámul belém", s hogy ..a lényeget többre becsülöm az apr.ó-cseprö igazságocskáknál és azokat iparkodom lázas sietséggel megragadni és tömören letenni úgy. mint az a munka hevében éppen jött- Csak addig dolgozom, amíg az érzés vezette a kezet, jól tudván azL hogy amit azután toldoznikfoídoznék. az csak mesterség. amelyhez a léleknek semmi köze". Ez az izzás. Jényegkerescs. érzelmi fűtöttség kiderülés és beborulús olvasható le most előkerült képeiről, melyek három helyszínen, Baján. Vá7 sárhelven és Szentendrén készültek, s ami legmeglepőbb, a sok napsütéses, derűs. ..virágba borult" képecske. Mintha az életmű nagv szólói után most Kísérő dallamok. díszítések, variációk, etűdök sokaságával találkoznánk. Bodnár Éva, Tornyai rnonografusa nvilatkozta: „a most előkerült hagyaték nagyszámú színpompás téma variációia méa inkább rávilágít elmélyült alkotómódjára, lendületes festöiségére". A megérdemelt „JUSS"-Ta. Tandi Lajos Suligaléria Az elmúlt hét végétől rendhagyó, mégis nagyon természetesnek tetsző helyen láthatóak László Anna gruíikusművésznő lapjai, pár tűzzománca. A József Attila Tudományegyetem Ságvári gyakorló általános iskolájának rajz szaktantermében. az oktatási célokat szolgáló rajztáblákkal szembeni falon. A különös vállalkozásról és a tervezett folytatásról szombaton beszéltünk Prisetzky Imre igazgatóhelyettessel. — Gyerekeinkkel eljárunk • ugyan tárlatokra, ilyen fába azonban mi is először vágjuk fejszénket. Szeretnénk megismertetni tanulóinkkal Szeged mai képzőművészetét, méghozzá ott, ahol a legtöbbet tehetünk ezen ismerkedés sikeréért: az iskolánkban Üj rajztanárunknak, Herczeg Józsefnek ötlete volt, hogv idehívjuk a városban ma is aktívan dolgozó, alkotó festőket. grafikusokat, szobrászokat már amennyiben ők is jönnek. S a jelekből ítélhetően máris van érdeklődés. Tóth Rózsa. Kovács Maráit, Katona Edit, Dér István. Cs. Pataj Mihály ígéretének birtokóban hónapokra biztatóak a kilátásaink. Azt hiszem, nemigen kell a vállalkozás pedagógiai hasznosságát ecsetelnem. A gyerekek, harmadikosoktól a nyolcadikosokig, rajzórákon, az élő művészeti produktumok ihlető közelségében dolgozhatnak. Megnézve az úi köntösbe bújt tantermet, valóban. ízléses a dolog. A házi tárlatot László Anna színes fényképe indítja, ahol mindjárt faliújságszerűen válaszol a diákok érdekes kérdéseire. Grafikáiról bepillantást nyerni műhelyébe, van mit tanulni a gyerekeknek ... N. I. Világirodalom számítógépen Évekkel ezelőtt egy tudományos dolgozat szerzője azt fejtegette, hogy az építőipari dolgozók számára a kocsma: polifunkcionális fórum. Érvelésére pontosan nem emlékszem, de azt említette, hogy a munkások nem csupán az üldögélés és poharazgatás kedvéért térnek be a vendéglátóipari egységekbe, hanem a munkafolyamat megtárgyalása, a magánélet kibeszélése mellett a főnök előkerítése miatt is. Nos, ebből a gondolatmenetből a kocsma kacifántos szociológiai elnevezése az érdekes a JATE-klub hétvégi diszkóival kapcsolatban. Elvégre a táncmulatság is polifunkcionális. Elegendő — állításom igazolásául — bekukkantani a Toldi utcai helységbe, egy átlagos pénteki bulira, mondjuk hét órakor. Az esti nyitás idején. Jóformán csak a rendezők és a klub vezetői tartózkodnak a folyosón és az irodában. Senki sem üldögél a tévé előtt, nincs aki a biliárdgolyókat böködje. Boltívével a nagyterem és a büfé a félhomályban inkább kongó borospincéhez hasonlít, s kevésbé a „péntek esti láz'' díszletéhez. A korai látogató jobban teszi, ha letelepedik, megvárja a szereplöket. A „dizsi" helyszíne kezdetben tűnődésre késztető... Eltelt már öt év azóta, hogy utoljára belépőt vál• tottam egy diszkóba. Igy könnyedén fölfedezhetem a távolságtartást szemléletemben, 1 amit nehéz lenne rálátásnak nevezni, különösen egy pinceklubban. Leírom ezt a mondatot, kortyintok egyet a munkál kísérő ásványvízből, és életem legelső táncestélyére gondolok, amelyet nehéz lenne diszkónak nevezni. Beatlest, meg Omegát hallgattunk, és körben az osztályteremben ültek szüleink, megmosolyogva, ahogy lángoló arccal gyakorolgattuk a fölkérés etikettjét. A jelenkori diszkóban már nem érvényesek a hagyományos illemszabályok, s az ironikus bokacsattanáshoz párosuló „szabad?" nem csupán a soron kiivetkező rázásra kérdez. Minden bizonnyal az ántivilágban is így volt, de akkor nem lehetett ennyire nyilvánvaló. S amig a diszkó párválasztást segítő szolgáltatásán elmélkedek, egyre többen jönnek le, üdvözlik egymást az ismerősök, és rendszerint az első út a büfé pultjához vezet. (Jóni Gábor, a klub vezetőjének helyettese: Minden hétvégén, pénteken és szombaton nyitjuk ki a klubot azok számára, akik nem tagjaink. A kulturális programok költségeinek fedezésére két fő bevételi forrásunk van: a klubtagsági igazolvány megváltásából •származó összeg és a hétvégi diszkó bevételei Egy-egy ilyen este 3—4U0 vendéget fogadunk.) Nem tudom, hányan lehetnek a folyosón, a termekben, de nyolc órakor is sűrűn nyílik a lépcső aljában az ajtó. A lemezlovas társaival rendezgeti a műszereket, beállítják a tévéket, mert ma este videodisco kápráztatja a szemeket. Már a működtetés pillanataiban nézőket vonzanak a színes, lendületes jelenetek, egy szakállas fiú az ajtófélfának dőlve, tátott szájjal bámulja az ingó-ringó hölgyeket. Gyűlnek a teremben, kevés a lány, ellenben megannyi Travolta és Boros Tibor a perketton. (Utóbbi említésekor második magyar diszkótáncbajnokra gondolok.) Szóval, a diszkóban táncolni is lehet, főleg, ha a lemezlovas olyan rutinosan fokozza a hangulatot, mint most. Figyelem, ahogy néhányan az őgyelgésből hogyan váltakoznak ütemes mozgásba. (Andó István Disc-jockey: Hét éve vagyok a „szakmában", immáron szellemi szabadfoglalkozásuként. A jatéban azért adok műsort, mert ez minden kollégának presztízs. Ezt Horváth András és Kakuszi Béla nevében is nyugodtan mondhatom. Hogy meddig csinálom még? Amíg el tudom magam adni.) A nagyteremben „hőemelkedés", a büfében egyre jobban fogynak az italok. Ismerősök beszélgetnek a falnak dőlve, téma a Radnóti hétfők: „Csabikám — mondja az egyik —, ha kellek a csapatba, akkor -•• Í>P szóljatok, mert a heti két edzés a megyében, a., nagyon kevés." Hallom, hogy illuminált joghallgatók jegyzettel rendelkező csoporttársukat kergetik. Láthatóan kocsmáról 'kocsmára. Mások a Piedonefilm artisztikus pofonjairól cserélnek eszmét, egy bombázó csizmája hegyes sarkával fájdalmas pontot biggyeszt a lábfejemre. Valóban, pontot kellene tenni a híradás végére. Vagy egy másfajta írásjelet, hiszen a kegyetlen csizma tulajdonosa még utánam szól: holnap lejössz a jatéba? Dlusztus Imre Immár másfél évtizede annak, hogy a külföldi irodalmakkal foglalkozó hazai kutatók elhatározták: korszerű színvonalon megírjak a világirodalom történetét. A vállalkozáshoz „hátteret" az Akadémiai Kiadó biztosított. A nyolc kötetre tervezett monumentális mű főszerkesztője Köpeczi Béla akadémikus. Ugyanakkor elhatároztatott az is, hogy a nyolcadik kötet mintegy szintetizálja a korábbiakat, s lényegében adatszerűen felsorolja a világ irodalmainak a tényeit, azaz a műveket. Első a világon A történészek — nyilvánvalóan ott sürgetőbb volt a feladat — már megírták a magyar és az egyetemes történelmi kronológiát. A világirodalom kronológiai repertóriuma viszont régi. nagy hiányt hivatott pótolni, hiszen nemcsak a hazai, de a nemzetközi szakmában sincs olyan mű, amely évszám szerinti csoportosításban felsorolná, mikor, hol, milyen művek születtek, kezdetektől napjainkig, az öt kontinensen. Különösen nagy előnye a vállalkozásnak, hogy — mivel világviszonylatban az első ilyen munka — a magyar irodalmat már eleve, súlyának megfelelően, helyezi el az egész anyagban. A későbbiekben, amikor a repertórium angolul is megjelenik, a külföldi szakembereknek és olvasóközönségnek is ily módon kell majd számolniuk irodalmunkkal. Az adatgyűjtés a 70-es évek elején az MTA Irodalomtudományi Intézetében kezdődött. Néhány évvel később, amikor a repertórium főszerkesztője. Vajda György Mihály, a JATE összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője lett, ,Szegedre hozta a munkát. 1977 óta szerepel a repertóriuma tanszék tudományos programjában. Az egyelőre csak cédulákon összegyűjtött anyag fizikai mennyiségében is hatalmas. Fiókok, szekrények telnek meg cédulákkal, amelyek száznál is több nyelv irodalmi alkotásait tartalmazzák. A századfordulón Anatola Francé francia író tudóshősét még' betemette a cédulahalmaz, amikor meggondolatlanul kihúzott egy pingvinekre vonatkozó adatot katalógusrendszeréből. A mai kutató — reméljük — elkerülheti a Pingvinek szigetében leírt kollégája sorsát. A Világirodalom Kronológiai repertóriuma ezekben a napokban minőségileg ú.j fázisba lépett: megkezdődött az adatok számítógépbe táplálása. A hatalmas adatmennyiség „legyőzésében", áttekinthetővé tételében együtt dolgoznak az irodalomtörténészek és a kibernetikusok. A JATE Kibernetikai Laboratóriumának vezetője, Hunya Péter és munkatársai a feladatra speciális programokat készítenek'. Az összehasonlító irodalomtudományi tanszék pedig külön számítógép-konfigurációt kapott a Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai Intézetétől. azért, hogy az adatokat helyben lehessen felvenni, a munka mindentől függetlenül haladjon. Harmincezer cédula Az első kartonon mindái" gy szimbolikus' jelentőségű adat: i. e. 3500, az írás elterjedése Mezopotámiában és Egyiptomban, az utolsók egyiken "Illyés Gyula kései regénye. Gyakorlatilag az emberiség szépirodalmi kultúrájának egésze jelenik itt meg mintegy harmincezer cédulán. A repertórium azonban több akar lenni egyszerű katalógusnál, száraz adatközlésnél: történeti hátteret és a művelődéstörténeti környezetet is bemutatja, szintén adatszerűen. A történelmi események, a technika-, tudománytörténeti fejlemények, a művészet- és zenetörténet adatai tényszerűségükben is kiemelik, értelmezik az irodalmi alkotásokat, elhelyezik őket egy adott kor szellemi és anyagi kultúrájának összefüggésrendszerébe. Vegyünk például egy törnénelmi és irodalomtörténeti szempontból egyaránt fontos esztendőt: 1905. Ezt az évet száztíz cédulaadat reprezentálja. Legelői az oroszországi forradalom, majd két művészettörténeti adat: A híd névvel egy német expresszionista művészcsoport alakul, a francia „Vadak" kiállítják képeiket a párizsi öszi Tárlaton. Ekkor komponálja Debussy a Teng t, Lehár a Víg özvegyet, R. Strauss a Salome című operát. Ezután következnek a kifejezetten irodalomtörténeti adatok a hazai és külföldi könyvtárak egységes decimális rendszere szerint rendezve: a szerző, az eredeti cim és annak magyar fordítása, valamint a műfaj, esetleg más fontos tényező megjelölésével. Íme e nyugtalan esztendő irodalmi terméséből néhány. G. B. Shaw megírja az Ember és felsőbbrendű ember; G. Hauptmann az Elga; Th. Mann a Eiorenza; Wedekind a Haláltánc, Gorkij a Nap l'iai című drámáját. Ekkor jelentek meg olyan, a XX. század szellemi fejlődésében fontos szerepet játszó tanulmányok, mint Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme és S. Freud: A vicc kapcsolata a tudatalattival című műve. A sort kiegészíthetjük a későbbi olasz futurista költő, Marinetti drámájával, verseivel, illetve Edgár Wallace A négy igaz férfi című regényével, a XX. század hajnalán nagy jövőjű műfaj, a krimi eme nagyszerű darabjával. Szinkronban Nyilvánvaló, ha ez a vállalkozás meg akar telelni a kor tudományos színvonalának, nem mondhat le a korszerű technika eredményeiről. A számítógéppel az anyag könnyen kezelhetővé, „áttetszővé" válik, és könynyen hajlithatóvá lesz a történeti, irodalomtörténeti koncepcióhoz. A szerkesztés során komoly problémát jelentett, hogy az eddigi szakkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, főleg irányzatok, tendenciák szerint, vagy a szócikkeken belül időrendben tárgyalták anyagukat. A repertórium egyes évszámaihoz viszont „szinkronikus" adatmennyiségre van szükség, tehát pl. (mint láttuk) mi volt 1905ben. A kétféle — történeti és szinkron — szempont azonban összeegyeztethető a számitógéppel. Egyszerűen megkérdezzük, hol szerepel valamely szerző neve, s máris ellenőrizhetjük a lexikonban, hogy minden fontos művet felvettünk-e már tőle a különböző évszámoknál. A repertóriumot a tanszéki kisgéppel dolgozzuk lel, majd a központi gép rendezi az addigra már mágneslemezeken levő egész anyagot a Kibernetikai Laboratóriumban. Ha ez megtörtént, megfelelően szétbontva lektorokhoz küldjük a repertóriumot. ök a korábban már említett világirodalom történet egyes köteteinek a főszerkesztői. Megjegyzéseik, kiegészítéseik után javítva adjuk át a kéziratot az Akadémiai Kiadónak. Pál József J