Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-31 / 75. szám

Szombat, 1985, március 30. 11 • • Ötven sor özvegy nagynéném, túl a hetvenen, oklevelekkel kitapétázott lakásában él. Rendkívül büszke nem csupán a Munka Érdemrendet igazoló bekeretezett lapra, de valamennyi oklevélre, legyen az a Hazafias Népfront köszönő gesztusa, a pártmunkát elismerő bizonyítvány, netán a közművelődési tevékenységet anyagiak helyett elismerő nyomtatvány. S ő valamennyire egyformán büszke. Mindezt azért említem, mert most, a felszabadulásunk évfordulóját megelőző kitüntetés-ünnepségek előtt így ugratta egyik ismerősöm kollégáját: „Aztán kapsz-e pénzt, vagy csak....? Persze kitüntetéseink értéke nem devalválódhat még akkor sem, ha különböző okok miatt ebben az országban sokan és sok helyen mindent megtesznek a hitelrontásért. Szülőfalum veterán nyomdásza, aki már serdülőként barátságába fogadott, különleges ereklyeként őrzi harminc éve kapott egyetlen kitüntetését, s büszkén viselt minden nemzeti ünnepünkön. Gyakorta hallhatjuk, hogy manapság fontosabb a munka pénzbeni elismerése, a leszámolható forint, a beváltható összeg, mint egy-egy jelképes gesztusként átadott emléklap, oklevél, jelvény vagy kitüntetés. Pedig jól tudom, a kitüntetettek legalább olyan büszkék a tokokbazárt szimbólumokra, a közösség előtti elismerés ünnepélyes pillanataira, mint amilyen jóleső érzéssel teszik zsebre a hol soványabb, hol vaskosabb borítékokat. S nem hiszek azoknak, akik valamiféle önigazolásul vagy mentegetőzésként mondogatják: „Nem kóll nekem az elismerés, el sem fogadnám, ha kitüntetnének, engem ne cukkoljanak a többiek, hagyjuk ezeket a külsőségeket." Nemrégiben a szocialista társadalom etikai ellentmondásairól beszélgettem Ancsel Eva állami díjas filozófussal. Kutatásai és tapasztalatai alapján egyértel.rnüen vonta le következtetését, mely szerint "minden embernek létszükséglete, hogy munkája, tevékenysége, gondolata és érzése visszajelzést kapjon. Ez az egyetlen- iránvtű, mely eligazítja emberi kapcsolataiban, á közélet labirintusaiban, a társadalom terepein. S ebben egylormán számít a bírálatra és plismerésre, a meghallgatásra és meghallgattatásra, a „dolgozó nép okos gyülekezetének" véleményére, a kitüntető gesztusokra, és -— uram bocsá' — a bírálatokra. Az ember társadalmi lény, ez a közeg ítéli meg munkáját, emberségét. Társadalmunk nemes kötelessége, hogy jelképesen és anyagilag egyaránt elismerje a kiemelkedő tehetségeket, az igazán jól dolgozókat, az átlagnál többet vállalókat, a kiugró teljesítményeket. Törvények határozzák meg jiz adható kitüntetéseket, elismeréseket. Mi valamennyien büszkék lehetünk azokra, akiknek életmüvét, pályáját, teljesítményét egy ország nevében díjazzák. Ha minden tett, minden teljesítmény, minden közösségi eredményért mobilizált képesség megkapja méltó 'erkölcsi (és-vagy) elismerését, tisztázódhatnak azok az értékek, amelyeket szocializmust építő társadalmunk elismer, elvár, serkent. A kitüntetettek valami módon, életútiukon példát mutatnak mindannviunknak, kapjanak Állami vagy Kossuth-díjat, Kiváló Dolgozó jelvényt vagy elismerő oklevelet. S ne kelljen felszólítani: „Kitüntetéseit eredetiben viselje" — hiszen ez mindenkinek arcára lesz írva, a közösség' bélyegével hitelesítetten. Tandi Lajos Átadták az Ybl-díjakat A Magyar építőművészek Szövetségének székházában pénteken Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter eredményes munkájuk elismeréseként 10 építésznek adta át az Ybl Miklós-dijat. Ebben az elismerésben részesült: Bodrossy Attila (Észak-dunántúli Tervező Vállalat), a hévízi Thermál Aqua gyógyüdülő-szálló építészeti terveiért; Felesuti László (Ybl Miklós Építőipari Tervező Kisszövetkezet) a salgótarjáni Szakszervezeti Oktatási Központ tervezéséért és a korszerű családi házak építészeti megformálásában kifejtett tevékenységéért; Ferencz István (Észak-magyarországi Tervező Vállalat) Miskolc, Jókai úti Malomépületének és a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem jogi kari épületének tervezéséért; Kőris János (Ipari Épülettervező Vállalat) a korszerű építészeti elvek, megoldások következetes alkalmazásáért, a Konsumex üzletház tervezéséért; Molnár Péter Ybl-dijas (Ipari Épülettervező Vállalat) csaknem négy évtizedes kiemelkedő építészeti életművéért, tervezői, elméleti és nevelői tevékenységéért; Siklós Mária (Középülettervező Vállalat) a színházak rekonstrukcióihoz készített jelentős építészeti terveiért. Megosztva kapta a díjat Péterfia Borbála (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) és Pomsár János (Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet) a szegedi Somogyi-könyvtár és Levéltár épületének kiemelkedő funkcionális és építészeti megoldásáért; valamint Tomay Tamás és Varga Levente (az Altalános Épülettervező Vállalat dolgozói) a Pest megyei Kórház sebészeti épületének tervezéséért. (MTI) A SZOCIALISTA OftSZÁGOK EMLÉKPÉNZEI — címmel nyílik ÉREMKIALLJTAS hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Juhász Gyula Művelődési Központ és az Eremgyűjtök Csongrád megyei szervezete rendezésében. A kiállítást holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Csongor Győző nyugalmazott múzeumi igazgatóhelyettes nyitja meg a művelődési központ Vörösmarty utca 5. szám alatti földszinti bemutatótermében. Az éremkiállítást az érdeklődök április 7-ig, naponta délelőtt 10 óra és délután 6 óra közölt tekinthetik meg. A SZ AZ ÉVE SZÜLETETT KOSZTOLÁNYI DEZSŐRE EMLÉKEZNEK április 1-én, hétfőn délután 6 órától a SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ foglalkozásán a Royalbun. Az emlékest házigazdája dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára lesz, közreműködik Ferencz Éva énekművész (Budapest), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Kosztolányi-szavalóversenyének győztesei, valamint Mészáros Emma (zongora). A következő ajánlott programot — talán megérthető e: ni szubjektivitás — különös örömmel írhatjuk le: „ÍGY LÁTTAM" címmel Szeged 40 esztendejét mutatja be dr. Somogyi Károlynénak, a Délmagyarország fotóriporterének kiállítása a postaigazgatóság társalgójában. Kolléganőnk tárlatát Műsorajánlat április 1-én, hétfőn délelőtt 11 órakor Sz. Simon István, lapunk főszerkesztője nyitja meg. A bemulató április 12ig, naponta reggel 8 és délután 5 óra kőzött tekinthető meg. MEXIKÓRÓL tart diaképekkel illusztrált előadást dr. Soproni Lajos április 1én, hétfőn délután 6 órai kezdettel a Juhász Gyula Művelődési Központban. A SZÉGYENLŐS CHARLIE cimü svéd filmet vetítik április 1-én, hétfőn este fél 7-től a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti Dugonics moziban levő Volánfilmklubban. A TIT városi szervezetének ELEKTRONIKAI KLUBja április 1-én, hétfőn délután fél 6 órai kezdettel tartja soron következő foglalkozását a Déri Miksa Gépipari Szakközépiskolában. Ezúttal Hudák Péter villamosmérnök tart előadást Villamosgépek és szabályozásuk — címmel. ELSŐ REGIONÁLIS ADÁSÁT SUGÁROZZA április 2-án, kedden este fél 7-kor a szegedi tévéstűdió a 2-es programban. Elsőízben láthatnak a Szeged környékiek ilyen adást, mialatt az ország más részében a pécsi, illetve a budapesti körzeti programot élvezhetik a tévénézők. Igen jelentős lépés ez a hazai televíziózás történetében, hiszen ezután minden kedden ebben az időpontban mindazok, akik a második műsort a szentesi adó közvetítésével nézték, közvetlen környezetük eseményeit feldolgozó, teljességgel helyi programot láthatnak majd. Az első regionális tévéműsor értékelésére még visszatérünk. Több pénz segélyezésre Tavaly több mint ezren részesültek Csongrád megyében a Társadalombiztosítási Tanács különféle segélyeiből. A rendelkezésre álló összeg nem nagy, ezért alapos megfontolás előzi meg a pénz odaítélését. A SZOT Elnökségének 1963 januári határozata szabta meg a társadalombiztosítási tanácsok elődeinek, a társadalombiztosítási bizottságoknak feladatait. Ezek az alapelvek tavaly július 1-töl annyiban módosultak, hogy kiterjesztették a segélyezési szakbizottságok hatáskörét. Ennek értelmében kaphat segélyt bármilyen réteghez tartozó biztosított és hozzátartozója, a termelőszövetkezeti tag is. Kétféle segélykeret áll a megyei Társadalombiztosítási Tanács rendelkezésére. A rendkívüli alapból segélyezik azokat, akik a jogszabályok szerint nem jogosultak társadalombiztosítási ellátásra. Ilyen például a biztosítási jogviszonyban nem álló, külföldi gyógykezelésben részesülő vagy az olyan rokkant akinél ennek megállapítása elhúzódik, cs a család vagv a saját megélhetése nehéz. A támogatás összege nem lehet magasabb. mint ami a jogszabályok szerint megilletné a kérelmezőt. A másik segélyalap a tbc-s és egyéb egészségügyi rendkívüli keret. Ebből minden magyar állampolgár kaphat, kivéve azokat, akik tanácsi támogatásban részesülnek. Indok lehet például, ha valakit »tbc-s betegség miatt ápolnak, vagy legalább 6 hónapig kezelésre szorul, esetleg huzamosabb időn át sok és drága gyógyszerre van szüksége. Ezekkel az összegekkel a megyei Társadalombiztosítási Tanács segélyezési bizottsága gazdálkodik. Az egyszeri támogatás legfeljebb 5 ezer forint. A tanácsi szociális tevékenységet egy 1983-ban ki* adott irányelv fejlesztette tovább: ennek értelmében., ott fordítanak nagyoöb figyelmet a kisnyugdíjasok helyzetére. Ó.< azok. akiknek leginkább szüksége van a támogatásra, hiszen nekik kell a több és drágább gyógyszer, a különleges diéta. a költségesebb gyógyászati segédeszköz. Társadalombiztosítási támogatásra tavaly 1 millió 450 ezer forint állt rendelkezésre. Az idén 110 ezer forinttal több. Jól összehangolt segélyezési munkára van tehát szükség: az őszszeg nem nagy. oda jusson belőle, ahol a legnagyobb szükség van rá. Utazás Szlovákiába Üj létesítmények várják a magyar turistákat, új üdülőkörzetekben pihenhetnek, új útvonalakon kirándulhatnak a jövőre Szlovákiába látogatók — jelentették be pénteken a Csehszlovák Testnevelési Szövetség szlovákiai központi bizottságának utazási irodája, a Slovakoturist képviselői. A Csehszlovák. Kulturális és Tájékoztató Központban tartott sajtótájékoztatón elmondták: tavaly mintegy 30 ezer magyar vendéget' fogadott az utazási iroda. A turisták elsősorban télen látogattak el az Alacsony- és a MagasTátra vidékeire, sielési lehetőségeket keresve. Nemzedékváltás előtt Söprűs csalogató Annak ellenére, hogy az erszág külkereskedelmének eredményei tavaly sokat javjltak, néhány ágazat éppen 1984-ben tudta a legkevesebbel értékesíteni a határokon túl. Ez láncreakció következménye. Az 1979-es energiaár-emelkedések először az ipar teljesítményét fogták vissza, ennek következtében világszerte csökkentek a reáljövedelmek. A lakossug előbb a tartalékait élte fel, ezért számottevően nem csökkent a kereslet. Majd amikor már a kereslet csökkent, a kereskedelmi vállalatok a raktáraik feltöltődéséig nem mondták vissza a megrendeléseiket. Tavaly azonban már a szállítási szerződések felbontására is sor került. Ez a láncreakció az élelmiszerek eladását kevésbé érintette, annál inkább hatással volt egyes haztartási cikkek, bútorok, konyhai felszerelések eladásara. A csökkenő jövedelmű emberek például a lakás festését halasztják el először, ha kevesebb van a borítékban, a kopott seprűt is tovább lehet használni. A szegedi Ecset- és Seprűgyár a tavályi tőkésexporttervének csak 80 százalékát tudta teljesíteni. Bár a vagonok ritkábban mdultak külföldre, azért a teimelést nem fogták viszsza. Az igy keletkezett árutó'Dbletet árengedménnyel a belföldi kereskedelmi vállalatoknak értékesítették. A nehez evet a vállalat dolgozci nem érezték meg a 611 millió eladott lottóés 344 millió totószelvény, több mint 1.1 milliárd forint lottó- és 752,1 millió forint totónyeremény —ezek az OTP Sportfogadási és Lottóigazgatóság elmúlt esztendejének legfontosabb mutatói — mondotta pénteki sajtótájékoztatóján Andor Tibor ügyvezető igazgató. A 13,8 millió nyertes lottószelvény közül 9 öttalúlalos volt (ugyanannyi, mint 1983-ban), a legtöbb pénzt—több mint 2,1 millió forintot — érő szelvény az ötödik héten Totóról, lottóról érkezett be. A lottózók között tavaly 15 630 tárgynyereményt sorsoltak ki, köztük 28 gépkocsit. A totózók tábora lényegesen kisebb, és a nyertes totószelvények száma nem egészen íeleanyi volt, mint a lottóé. A legnagyobb nyereményösszeg azonban — a múlt év 30. hetében — meghaladta a 4,2 millió forintot, ez egymillióval több. mint a megelőző esztendő rekordja. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tavaly újdonságokat is bevezetett, hogy cbrentarlsa a totózók játszókedvét. A Bizományi Áruház Vállalattal például megállapodtak, hogy a nyertesek a tárgysorsoláson kapott utalványt a bizományi üzletekben is beválthatják, egyebek közt külföldi műszaki cikkekre. pénztárcájukon. A gyár már kilizette a 15,6 munkanap bérével egyenlő nyereségreszesedést. Az idén visszatért a régi vevőjük az Egyesült Államokból. Nem kis büszkeséggel mondják a gyáriak, hogy a külkereskedelmi vállalatnál kikötötte, hogy csakis a szegediek termékét kéri. Már április közepéig ftiadnak a címére 200 ezer oarab normál és 150 ezer darab kézi cirokseprűt. Kert mintát műszálas ecseliKbol, ebből a cikkből is elképzelhető milliós értékű megrendelés. Márciusban Kanadába küldenek egy 200 ezer forint értékű ecsetszállítmányt. Közben folyamatosan dolgoznak a SzovjctunióDa szánt 9 millió forintos exporton is. Nem sokat érne a növekvő menynyiség, ha közben az árak csökkennének. A Ecset- és áeprűgyár termékeinél ez t;incs igy. A 10 százalékos cirokár-emelkedést bekasszí1 ózzák a nyugati vevőktől Is. Kevésbé jó hír az építőipari vállalatoknak, festőmázoló kisiparosoknak és a lakásfestést, tervezgetőknek, hogy március 13-tól az Országos Anyag- és Arhivatal engedélyezte az ecsetek fogyasztói árának emelését. A kínai sörte ára az utóbbi időben 28 százalékkal nőtt, az elmúlt évben a többletköltségeket a gyár árkockázati alapja terhére számolta el. Most ezeket a pluszkiadásokat hárítják át a vásarlÓKra. — Manapság egyre többen próbálkoznak cirok- és sörtefeldolgozással. Nem félnek J vetélytársaktól? — kérdezem Szélér Ferencet, aki főmérnökként december 15étöl a megbízott igazgatói feladatokat is ellátja. — Nem. A szegedi gyár termékcinek minősége mindig csalogatja a megrendelőket. Ez konzervatív termékrztikezelű ágazat. A legnagyobb újítás mostanában, hogy a korongecsetben eddig a kínai sörtét műszállal keverték, ezután tisztán természetes anyagból készül a pemzli. Igy jobb a minősége. Az alapanyaggondoktól nem tartanák. Nagyobb probléma a munkaerőhiány. Most 390 dolgozója van a gyárnak. Ennyien Dfodukálják az évi 300 millió forintos termelési értéket. Az átlagbér havi 4 ezer 300 forint körül van. Az idén 6 százalékos bérfejlesztésre volt lehetőségük, amit már januárban ki is használtak. A hiányzó munkáskezek pótlására jól bevált a vidéki kooperáció. Az emberek helyettesítésében szerepet kap a gépesítés is. Ez- a folyamatot lassította az importkeretek korlátozása. Most egy háromfős vállalati gazdasági munkaközösség készít ügyes gépeket. Megoldották például a cirok kénezésének gépesítését is. A legújabb kezdeményezésük: csikként munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak. A Vértó utca 1. szám alatti lakóház földszintjén külön műhelyt rendeztek be számukra, ahol öten formáznak félkész termékeket az ecsetgyártás részére. E foglalkoztatási forma bővítésére is van lehetőség. Az Ecset- és Seprűgyárban már az idei második félévtől megváltozik a vállalati irányítási forma. A stratégiai kérdésekben a dolgozók küldötteiből megalakuló testület hoz majd döntéseket. Az előkészítő bizottság már megalakult. Az új testület választja majd meg az új igazgatót is. A pályázatok már beérkeztek, de a tartalmuk egyelőre még titok. — Egy tehetséges fiatalemberre lenne szüksége a gyárnak, aki gyorsan megtanulja az egyszemélyi irányításhoz elengedhetetlen tudnivalókat — mondja Szélér Ferenc. Gyors generációváltás várható nálunk. Hamarosan nvufldíjba megv a főkönyvelőnk, a munkaügyi osztályvezető közelíti a korhatárt, nekem is csak másfél évem van hátra a nyugállományig. Éppen annyi idő, hogv valakinek átadiuk a stafétabotot. B. I.