Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 74. szám
2 Péntek, 1985. március 29. A szerkesztő bizottság jelentése a kongresszusnak n tanácskozóteremből Övári Miklós jelentette a kongresszusnak, hogy a szerkesztő bizottság elvégezte munkáját. Megállapította, hogy a határozat tervezete összhangban van a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával, Kádár János elvtárs és Gyenes András elvtárs szóbeli kiegészítésével. A kongresszuson felszólaló küldött elvtársak kifejezték egyetértésüket a határozat tervezetével. A tartalmi mondanivalót érintő módosító javaslatok nem hangzottak el, é§ ez megkönynyítette a szerkesztő bizottság munkáját. Mégis úgy ítéltük meg, hogy a Vitában elhangzottak figyelembevételével helyes néhány hangsúlyos mondattal gazdagítani a határozat szövegét. A kongresszus előtti vitákat, a pártértekezletek állásfoglalásait is figyelembe véve javasoljuk, hogy a kongresszusi határozatban is fogalmazzuk meg: a párt fontos feladatának tartja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a munkásosztály helyzetének alakulását, és azt is, hogy *— bár a város és a falu közötti különbség csökken — a falusi lakosság életkörülményeinek javítása a jövőben is fontos feladat marad. Á politikai irányvonal folytatása Szükségesnek tartottuk, hogy a határozat foglalkozzon az ellenőrzés fontosságával. Ezért a határozatban javasolunk egy mnndaiol árról, hogy a szocialista törvényesség érvényesítése megkövetelt a következeles és határozott ellenőrzést, és ennek részeként a Népi Ellenőrzés munkájának fejlesztését. A pártértekezletek és a hozzászólások alapján javasoljuk annak az igénynek a megfogalmazását, hogy az irodalom és a művészetek járuljanak hozzá a valóság ismeretének gazdagításához, az emberek életszemléletének, magatartásának alakításához. Többen szóltak kongreszs'zusunkon az emberi tényezők fontosságáról. Ezért javasoljuk, hogy a határozatban is szerepeljen a feladat: a tudomány, a kultúra, a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakoztatását. Ugyancsak nyomatékosan szóltak a küldött elvtársak az alkotó munka, a szocialista értékek megbecsüléséről. Javasolták és elfogadásra ajánljuk, hogy a tömegtájékoztatásban is kapjanak ezek nagyobb hangsúlyt. Mar az előzetes vitákban is többen javasolták, hogy egy-egyf kérdést alaposabban elemezzünk, és térjünk ki részletesebben a feladatokra. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvéinek vitája és az itteni vita is javaslatokban, gondolatokban sokkal gazdagabb volt, mint ami Végül is a határozatban megjelenik. Ezt én nem tartom hibának, sőt, természetesnek ítélem. Mégis azt javasolom, hogy a határozat ne menjen bele a részletekbe. Ha ugyan-' is azt akarjuk, hogy a kongresszus legfontosabb mondanivalója eljusson a párt tagságához, sőt, egész népünkhöz, arra kell törekednünk, hogy határozatunk a legfontosabb kérdésekkel foglalkozzon. Ne legyen túl terjedelmes és részletező olvasmány. A tervezet a párt politikai irányvonalának folytatásából indul ki. Ez felel meg egész pártunk és népünk óhajának és a felszólaló küldött elvtársak egyértelmű állásfoglalásának is. Ez egyben azt is jelenti, hogy a párt vezető szervei-nek korábbi fontos határozatai — csak példaként említem: a Szakszervezeti munkáról, az ifjúsági- mozgalomról, a gazdaságirányításról, az oktatásügyről szóló határozatokat — Változatlanul érvényben vannak, és ezért most az elfogadásra javasolt határozatban nem szükséges ezeket részletesen megismételni. A szerkesztő bizottság megállapította azt is, hogy a határozat tervezete tartalmazza annak a széles körű Vitának a legfontosabb tapasztalatait, amely a kongresszus előkészítésének időszakában országszerte folyt a kommunisták aktív részű* Vételével, éfe riéíín kis számban szövetségeseink, a szocializmus pártonkívüli híveinek a bevonásával. Amikor a Központi Bizottság jóváhagyta a határozat tervezetét, már rendelkezésre álltak az alapszervezetek és a pártértekezlelek egy részének tapasztalatai. De a budapesti, a megyei és a megyei jogú párlérlekczletek csak ezután foglaltak állást. Ezért a kongresszust megelőzően gondosan átnéztük a púrtértekezletek állásfoglalásait és összevetettük a határozat tervezetévek iránymutató javaslatok Nagyon fontosnak tartom, hogy a megyei szintű partértekezletek a politika fő kérdéseiben azonos álláspontra jutottak, és ezek egybeesnek a Központi Bizottság véleményével. A pártértekezletek állásfoglalásai, amelyek természetesen hangot kaptak a kongresszust felszólalásokban is, nem teszik szükségessé a határozati javaslat érdemi módosítását. A kongresszuson folytatott vitából megalapozottan merek következtetni arra is, hogy a tisztelt küldött elvtársak-. egyetértéssel fogják elfogadni a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját a szóbeli kiegészítésekkel együtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kongresZszusnak van iránymutató állásfoglalása azokban a kérdésekben is, amelyek kellő részletezéssel nem szerepelnek határozati javaslatunkban. A szerkesztő bizottság a határozat tervezetét több helyen pontosította, stilárisan javította. Ezek a módosítások az érdemi mondanivalót nem érintik, és ezért kérem, hogy a küldött elvtársak ezek részletezésétől tekintsenek el. Ügy vélem azonban, hogy van jelentősége annak is, ha határozatunk szövege egyértelműbb, pontosabb és nyelvi szempontból is- jobb lesz. A kongresszus előtti hónapokban a Központi Bizottsághoz számos levél is érkezett. Kivétel nélkül mindegyik levélírót az a szándék vezette, hogy segítse a kongresszus munkáját. Ezúton is szeretném a levelek íróit tájékoztatni arról, hogy minden levelet figyelmesen elolvastunk,, a javaslatokat mérlegeltük. Közülük bizonyára sokan ráismernek gondolataikra az elfogadásra javasolt határozatban. Á lenini normák szerint Az észrevételek egy részét természetesen nem tudtuk hasznosítani közvetlenül a kongresszusi határozati javaslatban. Ügy érzem, hogy a levélírók nem is ezt várták. Ahogy egyikük fogalmazott: „levelemmel azt szeretném elérni —- írja —, hogy valahol, valakik odafigyeljenek az apróbbnak tűnő problémákra is". Ezt az észrevételt én nagyon fontosnak tartom. A kongresszus sok fontos ügyet nem tud részleteiben szabályozni. De ha azt akarjuk, hogy a társadalomnak jó legyen a közérzete, minden párt-, állami és társadalmi funkcióban levő elvtársunknak foglalkoznia kell ezekkel a kisebbnek látszó ügyekkel. Engedjék meg tisztelt elvtársak, hogy egészen röviden szóljak q határozati javaslattal szorosan összefüggő néhány tartalmi kérdésről is. A kongresszus előtt megéiénküitekí a viták. Ez érthető, hiszen a kortgreszszust nemcsak a Központi Bizottság, hanem az egész párt készítette elő. Ezek a Viták megerősítették azokat az alapelveket, amelyek a mi pártunkat Magyar Szocialista Munkáspárttá teszik, és amelyeket megerősíteni, megőrizni, fejleszteni kötelességünk. Évtizedek óta sarkalatos pontja politikánknak, hogy legfontosabb vívmányunk a népi hatalom. elsőrendű kötelességünk ennek védelme és erősítése. Ennek érdekében történelmi programunk a szocialista demokrácia fejlesztése a szocialista nemzeti egység erősítése. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmus nem spontánul fejlődik, szükség van vezető, szervezőerőre, és ez a munkásosztály forradalmi pártja, amely fejlődése során az egész nép pártjává válik. Pártunk a marxizmus—leninizmus elméletét • követi, de ezt nem dogmaként teszi, hanem a gyakorlati munkában nélkülözhetetlen iránytűnek tekinti. A pártélet lenini elveinek és normáinak érvényesülésén dolgozunk, s ez egyaránt vonatkozik a párt belső életére, valamint a párt és a tömegek közötti kapcsolatok építésére. Végül pártunk ilyen alapvető jellemvonásának tekintem azt is. hogy hazafias és egyben internacionalista párt vagyunk, elutasítjuk a nemzeti közömbösséget. és egyben a nacionalizmus minden megnyilvánulását is. A szocialista országok közösségéhez tartozunk. a nemzetközi munkásmozgalom része vagyunk akkor is, amikor a békés egymás mellett élés lenini élve alapján építjük kapcsolatainkat a más társadalmi berendezkedésű országokkal, vagy amikor a kölcsönös előnyök figyelembevételével fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. Pártunk politikájának ezek a maradandó érvényű elvei megtalálhatók a határozati javaslatban, bár tudjuk, hogy ezek ismétlésnek tűnnek. De a politika folyamatossága megköveteli ezeknek az elveknek ismételt leszögezését. A kongresszusi vitában viszonylag nagy teret kaptak történelmi kérdések is. Azt hiszem, hogy nemcsak a felszabadulás 40. évfordulója magyarázza ezt. Talán még az sem, hogy megjelentek vitatható nézetek, írások, téves állásfoglalások is. Kevésbé a tudományos művekben, többnyire inkább visszaemlékezésekben, publicisztikában. A történelem és ennek részeként mozgalmunk története számunkra mindenekelőtt azért fontos, mert segít megismerni a jelent, és tervezni a jövőt. Segít megérteni, honnan jöttünk, kik vagyunk, és mivé lehetünk. A részletekről vitatkozhatunk, vitatkozni is fogunk, de vitathatatlan tény, hogy a felszabadulás gyökeres fordulatot hozott az ország életében, teret nyitott a cselekvésre, az értelmes és tartalmas emberi életre. Vitathatatlan tény az is, hogy korszakos vívmányaink, amelyekről a határozattervezet is szól. azért valósulhattak meg, mert a párt a nép érdekeit képviselve, a szocialista célokat szem előtt tartva napirendre tűzte a megoldásra váró kérdéseket, mert forradalmi párt tudott maradni. Ez a mi viszonyaink közt azt jelenti, hogy le tudtuk küzdeni az akadályokat és a torzulásokat, szembe tudtunk nézni saját gyengeségeinkkel, hibáinkkal is. A megújulás és a reformok pártja volt ez a párt már az 1956. évi ellenforradalmat követő nehéz napokban is, és ez maradt a konszolidált viszonyok között is. Voltak vitáink is, de- ezekben a vitákban a párt' vezető testületeibén — beleértve mostani/ X1H. kongresszusunkat is, nem konzervatívok és reformpártiak csatáztak, hanem a szocialista, fejlődés hívei vitatták és keresték a helyzetnek leginkább megfelelő megoldásokat. Egységes támogatás Megítélésem szerint a határozat tervezete ebben a szellemben érinti történelmi múltunk legfontosabb kérdéseit. Ami pedig a jövőt illeti, a határozati javaslat tartalmazza legfontosabb teendőinket a következő öt évre. A kongresszus egységes volt a határozati javaslat támogatásában. Bízom benne, hogy ugyanez az egység megnyilvánul majd a végrehajtásban is. A Központi Bizottság a Uongreszszus elé terjesztette a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat is. A küldött elvtársak támogatták a benyújtott javaslatot, további módosításra nem érkeztek észrevételek. Ezért azt javaslom, hogy a tisztelt kongresszus fogadja el a Központi Bizottság által javasoltakat az előterjesztés szövegezése szerint. Végezetül a szerkesztő bizottság névében megköszönöm a tisztelt küldött elvtársak bizalmát, és kérem. hogy jelentésünket fogadják él. * Övári Miklós előterjesztését követően Losonczi Pál a kongresszus nevében megköszönte a szerkesztő bizottság munkáját, s mivel a bizottság jelentésével kapcsolatban ' kérdés, észrevétel nem hangzott el. tájékoztatta a küldötteket, hogv a jelen tésről a határozathozatalkor szavaznak. Ezt követően az elnök beielentette: a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséhez nem hangzott el módosítást igénylő iavaslat, ezért Gyenes András, a KEB elnöke elállt a külön vita-összefoglalótól. A kongresszus legidősebb résztvevőjét, a 91 éves Hunya Istvánt köszöntik •: . .': • Í H ^1 í gJlllp • - m • ií • ^^^Prjfef Á Ül , JM IPv * ^Sfe Á t íSk I'aksi Zoltánnét, a kongresszus legfiatalabb résztvevőjét köszöntik Munka verseny-vállalások teljesítésével Termelési sikerek A vállalati kollektívák az utóbbi napokban a munkaverseny-vállalások teljesítésével, pótfelajánlásokkal, hideg tél miatti termeléskiesések pótlásával köszöntötték az MSZMP XIII. kongresszusát. A mecseki szénbányászok kongresszusi hetet szerveztek, s hétfő óta a tervezettnél 9 ezer tonnával több, összesen csaknem 60 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. Már a korábbi hetekben is túlteljesítették tervüket, így év eleji elmaradásukat pótolták. Munkájukat segítették az újonnan üzembehelyezett fejtési berendezésék. Kimagasló eredmények születtek a tatabányai szénbányák üzemeiben is, ahol a kongresszus ideje alatt több mint 7 ezer tóhna szenet bányásztak terven felül. A brikettgyári munkások a kongresszusi hét minden napján túlteljesítették a termelési tervet, s az előirányzottnál 1400 tonnával több terméket - gyártottak. A gyár fennállása óta ilyen mágus napi teljesítményre még nem volt példa.. Az Özdi Kohászati Üzemekben a kongresszusi mű-' szakokban a hét eleje óta több mint 200 tonnával több acélt csapoltak a tervezettnél, a hengerészek pedig 600 tonnával teljesítették túl tervüket. Az ózdiak összességében 2 ezer tonnával több készárut szállítottak belföldi és külföldi megrendelőiknek. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben is kongresszusi hetet tartanak. A pótfelajánlások teljesítésének eredményeként máris teljesítették első negyedévi térvüket megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy az év végéig — az igényeknek megfelelően — 2 ezer tonnával több hengerelt árut készítsenek az előirányzottnál. Az Ikarus mátyásföldi gyárában több hónappal az eredeti határidő előtt átadták az IK 435 városi csuklós, és az IK 396 típusú távolsági luxus autóbusz első példányait. Ez utóbbi busz már vevőre is talált, egy észak-európai közlekedési cég vásárolta meg. Az egyedi gyáregység dolgozói teljesítették másik felajánlásukat is: az áprilisi moszkvai magyar jubileumi kiállításra elkészítették a 695 típusjelű repülőtéri autóbuszt. A Ganz-Mávag acélszerkezeti gyárában dolgozó szo-. cialista brigádok megszüntették a csongrádi Tisza híd szerkezeti elemeinek gyártásában létrejött elmaradásukat, s megkezdték az elemek ütemes szállítását is. A vállalat gépgyárában határidő előtt befejezték egy bolgár megrendelésre készített atomerőművi kazettaátrakó berendezés szerkezeti elfemeinek gyártását. A vasúti járműgyárban ugyancsak a tervezettnél korábban útnak indították a szovjet partnerek részére előállított tartalék alkatrészeket, motorokat és sebességváltókat, mintegy 2 millió rubel értékben. A győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket gyártó kollektívái, teljesítve az első negyedévre szóló vállalásokat eddig 75 nagy teljesítményű mezőgazdasági erőgépet adtak át a gazdaságoknak. 300 Rába kistraktort is gyártottak, a különféle pótalkatrészekből pedig 300 millió forint értékben készítettek, ezzel is segítve a mezőgazdaság zökkenőmentesebb tavaszi felkészülését.