Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-29 / 73. szám

5 Csütörtök, 1985. március 28. Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Dr. Hlei György: Jobb feltételek az egészségügyi intézményekben \ Dr. Illei György, a szom­bathelyi Markusovszky Kór­ház és Rendelőintézet osz­tályvezető főorvosa, főigaz­gató-helyettes, Vas megye küldötte megállapította: az elmúlt öt évben az egész­ségügy kiemelten támogatott ágazat lett. Ennek eredmé­nyeként kedvezőbbé váltak a működés feltételei. Am a kétségtelen fejlődést kedve­zőtlen jelenségek is kísérték. A lakosság egészségi állapota nem változott kielégítően; emelkedett a 40—50 évesek halálozási aránya; csökkent a születések száma, átmene­tileg ugyan, de zavarok je­lentkeztek bizonyos gyógy­szerek és gyógyászati segéd­anyagok ellátásában. Egyes területeken, főként a felsze­reltség, műszerezettség és a régebbi kórházak műszaki állapotában a kívánatostól való elmaradás nemcsak sta­bilizálódott, hanem nőtt is. Az egészségügyi beruházá­sok elhúzódtak, egyes új gazdasági szabályozók a ré­gi kórházakra kifejezetten hátrányosak. Nem követke­zett be frontáttörés az egész­séges életmódra nevelés ha­tékonyságában, az egészség­ügyi felvilágosítás eredmé­nyességében. Az egészségügyi ellátás "in­gyenességének elve sem ér­vényesül teljesen, noha ez — hangsúlyozta — kétségbe­vonhatatlan szocialista vív­mányunk. Alapvétőén fon­tos, hogy az egészségügy egésze mielőbb túljusson ezeken a gyengeségein. A gondok megoldásában a ma­gyar orvosok ós egészségügyi dolgozók hivatástudata, er­kölcsi és politikai elkötele­zettsége és humanizmusa olyan alap, amelyre e te­kintetben is biztosan építhe­tünk — mondotta végeze­tül. Gyurity József: Több nyelven, egy akarattal Kádár János, Ncmcth Károly és Óvári Miklós a szünetben beszélget Rajki Sóndorné: Másként kell dolgoznunk Menüs Ferencné: Rendet, fegyelmet a munkahelyeken Menüs Ferencné, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a nagyvállalat küldötte el­mondta: — Engem a beszámolónak és a határozattervezetnek különösen az a gondolata ragadott meg, amely a nép­gazdaság teljesítőképességé­nek növelését, a gazdasági fejlődés ütemének gyorsítá­sát szorgalmazza. Teljes mértékben egyetértek azzal a megállapítással, amely cél­jaink megvalósításának fon­tos tényezőjeként a dolgozók alkotó energiájának, kezde­ményezőkészségének kibon­takoztatását fogalmazza meg. Véleményem szerint ennek kiinduló pontja a munkások és a vezetők jó együttműkö­dése, egymás munkájának tisztelete és megbecsülése. A rendet, fegyelmet tartó, a munkát jól megszervező, a felvetődő kérdésekre gyor­san, felelősen reagáló veze­tőknek van tekintélyük a munkások előtt. Ezután az üzemi demok­rácia jelentőségéről és a szocialista brigádmozgalom problémáiról beszélt. Hang­súlyozta: — A néhány hónap múlva megválasztásra kerülő válla­lati tanácstól az eredményes működéshez nélkülözhetet­len kezdeményezőkészség, az egyéni és a kollektív fele­lősségtudat erősödését vár­juk. Az üzemi demokrácia fórumait nagyon fontosnak tartjuk olyan szempontból is, hogy a kollektíva része­sévé válik a vállalat irányí­tásának, akarata érvényesül a fejlődést meghatározó döntésekben. Ezért különö­sen nagy gondot fordítunk arra, hogy a választott tes­tületekbe a legrátermet­tebb, az új iránt fogékony, köztiszteletben álló munka­társaink kerüljenek be. Rajki Sándorné, a Gaga­rin Hőerőmű pártbizottságá­nak titkára, Heves megye küldötte hangsúlyozta: A párthatározatok végre­hajtásához kevés az egyetér­tés és a jó szándék, de' ér­telmes munkára, idejében meghozott, jó döntések meg­valósítására mozgósítható a párttagság, s a pártonkívü­liek is. A Központi Bizott­ság beszámolója, szerintem, ezért is fogalmaz úgy, hogy a termelés területén dolgozó pártszervezeteknek a koráb­binál bonyolultabb feladatok végrehajtásara kell felké­szülniük. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt sem em­berfeletti amire vállalko­zunk, és nem is többet, ha­nem másként kell dolgoz­nunk. A gazdasági életből vett kifejezéssel élve, azt mondom, hogy most már a politikai munkában is az in­tenzív szakasznak kell kö­vetkeznie. Ha más értelem­ben is, de nekünk is ki kell alakítanunk a haté­konyságnövelő szervezési módszereket, amelyek vég­ső soron a párt politikai, cselekvési egységét erősítik a határozatok végrehajtásá­ban. Ehhez mindenképpen szükségesnek tartom, hogy az irányító pártszervek ké­szítsék fel jobban a végre­hajtásban döntő szerepet játszó alapszervezeteket. Gyurity József, a herceg­szántói községi pártvezető­ség titkára, Bács-Kiskun megye küldötte felszólalásá­ban kiemelte: — A mi falunkban párt­munkát végezni bonyolult, de nagyon szép feladat. Ez községünk sajátosságaiból fakad, amelyek közül leg­jelentősebb, hogy Bajától 30 km.re délre, az ország­határ mellett fekszik, határ­átkelő hely, lakói magyarok, horvátok, szerbek és néme­tek! Az én anyanyelvem hor­vát. A mi nemzetünk is nyelvében él. Az embereket ma már nem a nemzetiségi hovatartozásuk szerint kü­lönböztetjük meg, hanem a felkészültségük, a közösségi munkájuk és a magánéletük minősége szerint. S ez így van jól. Egyetértek a Központi Bi­zottság beszámolójának nem­Tatai Ilona: zetiségiekkel foglalkozó ré­szével is. Az a véleményem, hogy ezt a helyes nemzeti­ségi politikát pártunknak tovább kell folytatnia. Mi ehhez a mindennapi mun­kánkkal továbbra is hozzá­járulunk, hogy tovább gaz­dagodjék jelszavunk tartal­ma: „több nyelven, egy akarattal". Ezután a soros elnök be­jelentette: összesen 199.en jelentkeztek felszólalásra. A szerdai tanácskozás vé­géig. a központi előadókkal együtt 58-an kaphattak erre lehetőséget. Javasolta, hogy mindazok, akik jelentkeztek, de nem kaptak szót, felszólalásukat íiásban juttassák el a kong­resszus titkárságához, s azo­kat csatolni fogják a kong­resszus jegyzőkönyvéhez. Az elnökség javaslatát a kongresszus küldöttei egy. hangúlag elfogadták. A Taurus ereje az alkotó emberi kollektíva Kiss József: Vállalkozás, versenyeztetés, megújulás w Úttörők köszöntője A következő percekben a legfiatalabbak: a kisdobosok es az úttörők köszöntötték a kongresszus résztvevőit, át­adva a magyar kommunisták képviselőinek csaoattársaik üdvözletét is. A gyerekek derűjét az ülésterembe varázsló „közjá­tékot" követően a pajtások egy-egy szál vörös szegfűt nyújtottak át a tanácskozás résztvevőinek. A kongresszus soros elnöke megköszönte az úttörők­nek, hogy eljöttek a tanácskozásra, okos szavaikkal, vi­damsagukkal kellemes perceket szereztek a felnőtteknek Uttoroköszöntéssel búcsúzott a pajtásoktól: A dolgozó népért, a hazáért, előre! Pónyq József; Több elismerést a tudományos munkának Tatai Ilona, a Taurus Gu­miipari Vállalat vezérigaz­gatója, Budapest küldötte azokról a szervezeti, irányí­tási és magatartásformák változtatásának szükséges­ségéről beszélt amelyek fel­tételei a vállalati gazdálko­dás javításának. Ezután a teljesítmény honorálásának problémáiról szólt: — Mi Devcsics Miklós: olyan szervezeteket hoztunk létre, ahol mérhetők a tel­jesítmények. A mérhető tel­jesítményhez pedig olyan ér­dekeltségi rendszert kapcsol­tunk, amely ösztönzi az egyént a vállalati és ezen keresztül a népgazdasági cé­lok megvalósítására. A Tau­rus ereje az alkotó emberi kollektíva — hangsúlyozta. Minőséget a közigazgatásban is Kiss József, az Alba Re­gia Állami Építőipari' Vál­lalat állami díjas vezérigaz­gatója, Fejér megye küldöt­te bevezetőben az építőipari munka gondjairól és szépsé­geiről szólt, majd az utób­bi éveknek az építőiparra is ható változásait elemezte. Hangsúlyozta: a vállalkozás, a versenyeztetés révén újul­hat meg az építőipar. Ilyen feltételek kialakítása nem könnyű feladat, de szüksé­ges a versenyképes kivite­lező építőipar létrejöttéhez. Nem magyar építőipari sa­játosság — mondta —, és főként nem mulasztásból ered, hogy a legutóbbi éve­kig az építésnél az egész világon — illetve az érintett égövek alatt — nem volt alapvető szempont az épüle­tek fűtéséhez felhasznált energia mennyisége. Ezt a közismert világesemények tették fontossá. Magyaror­szágon fűtésre a szükséges­nél 35—40 százalékkal több energiát fordítunk. Ez vo­natkozik a 40 év alatt megépült, összesen mint­egy 400 millió négy­zetméter-alapterületű épü­letállományra és lényegében a ma épülőkre is. Ebből az ország összes energiaszük­ségletének 10—12 százaléka volna megtakarítható. Ezután a lakáshoz jutásnak a korábbinál jóval magasabb költségeiről szólva elismerte az ebből adódó gondokat. Ugyanakkor az ágazat egyik legfőbb gondja, hogy azok a magasépítő vállalatok áll­nak anyagilag a legrosszab­bul, amelyek a szervezett építőipar által készített évi mintegy 30—35 ezer lakást létrehozzák. Ez ellentmondá­sos helyzet, aminek feloldá­sa nem várható kizárólag az építőipartól. Az ágazatveze­téstől már az is jelentős erőfeszítéseket igényel, hogy a mindinkább kialakuló vál­lalati önállóság ne eredmé­nyezze a lakásépítésre vál­lalkozók számának csökke­nését. Pónya József. a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér­igazgatója, Tolna megye küldötte a tudománnyal való kapcsolatukról szólt: — Az atomerőmű nagyon jó alkalmazási területe a tudománynak. A magyar kutatók jelentősen hozzájá­rultak az atomerőmű üzem­készségéhez és biztonságá­hoz. és az üzemeltetést is segítik. Pakson is több száz Juhász Ildikó: tehetséges, fiatal mérnök, fizikus dolgozik; nemcsak létrehozták és üzemejtetik az erőművet, hanem jelen­tős fejlesztéseket is végez­tek. Külföldön is felfigyel­tek a munkájukra. Ugyan­akkor itthon évek óta nem tudjuk elismertetni munká­juk tudományos jellegét, mert csak dolgozni volt ide­jük, publikálni nem. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Nóg­rád megye küldötte hangsú­lyozta: azok a nagy társa­dalmi változások, folyama­tok, amelyek a közelmúlt­ban végbementek, megköve­telik a közigazgatási munka, a tanácsok tevékenységének minőségi fejlesztését. Ki­emelte: az állampolgárok mind nagyobb beleszólást Postás Sándor; igényelnek a terület- és tele­pülésfejlesztési elgondolások alakításába, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználá­sába. Az igényekkel össz­hangban foyamatosan válto­zik a tanácsoknál a döntés­előkészítés. a végrehajtás és az ellenőrzés gyakorlata, amelyet a különböző szintű oártszervek megfelelő poli­tikai útmutatással, ösztön­zéssel segítenek. Új követelmények a pártmunkában Perspektívát adó feladatokat a fiataloknak Juhász Ildikó, a nyíregy­házi Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola hallgató­ja, Szabolcs-Szatmár me­gye küldötte az ifjúsági szövetség ellentmondásos helyzetéről szólva megálla­pította: ez szinte minden területen érezteti hatását. A jó szándékú próbálkozások ellenére sem sikerült elérni, hogy a passzív fiatalok aránya ne növekedjék. A KISZ-munka társadalomban betöltött szerepét és jelen­tőségét növelné egy krité­riumokhoz kötött tagfelvé­teli rendszer; a formaságok és a bürokrácia háttérbe szorítása: és egy olyan ér­tékrendszer kialakítása, amely tisztázná, hogy mi ís tartozik az önzetlen KISZ­tevékenység körébe. A továbbiakban kiemelte: a fiatalok igénylik a pers­pektívát adó feladatokat, és a bennük rejlő alkotóked­vet. lendületet az elkövet­kezőkben jobban kibonta­koztatják. Erre alkalmasak a főiskolák, az egyetemek is, ahol a jó személyi és tár­gyi feltétfelek elősegítik, hogy szakmailag jól felké­szült, a párt DOlitikáját tá­mogató személyiségek for­málódjanak. Pou.ás Sándor, a debrece­ni városi pártbizottság első titkára Hajdú-Bihar megye küldötte részletesen elemez­te, hogy milyen új követel­mények jelentek meg a pártmunkában. A pártszervezetek Debre­cenben is betöltötték funk­cióikat — mondotta —, ugyanakkor a munka haté­konysága több területen el­marad a mai követelmé­nyektől. A legutóbbi ötéves időszak és a kongresszusi felkészülés tapasztalatai alapján ugyanakkor ma tisztábban megnyilvánulnak a helyi pártmunka tovább­fejlesztést igénylő elemei és hatékonyabbá tételének mód­szerei is. — Fontos döntések, hatá­rozatok meghozatala előtt — kellő időben és módon — rendszeresen ki kell kérni a párttagság véleményét, ja­vaslatait. Ennek során ne csak azokat a véleményeket vegyük figyelembe, ame­lyek támogatják az előzetes elképzeléseket, hanem az at­tól eltérőket is. — Gondot okoz — folytat­ta —, hogy a vélemények feltárására, összegezésére és a döntési folyamatokba való beépítésére esetenként nem kapunk és így mi sem ad­hatunk megfelelő időt. Emi­att a jobbító szándék is megtörhet, és elesünk a to­vábbi gondolkodásra ösztön­ző ellenvéleményektől is. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának harmadik munkanapja — amelyen Fock Jenő, Duschek Lajosné, Ta­kács István és Berend T. Iván elnökölt — véget ért; a küldöttek befejezték a vitát a Központi Bizottság beszá­molójáról, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentéséről, va­lamint az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegészítésekről. A tanácskozás ma, csütörtökön reggel a szerkesztő bi­zottság jelentésének előterjesztésével folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents