Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-29 / 73. szám

2 Csütörtök, 1985. március 28. Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Boldog Jánosné: Bálint László: Többet törődni Differenciált növekedés a tanyai idős emberekkel élelmiszeriparunkban Boldog Jánosné. a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kertészeti brigád vezető je, Bács-Kiskun megye küldötte arról beszélt, hogy Kiskunhalas lakosságának 14 százaléka még ma is külterületen él. Tunyán, amely a végletek világa. Senki nem tagadja azt az alapvető változást, amely a tanyai emberek élet- és gondolkodásmódjában bekövetkezett. Valamennyien féltjük ezeket az eredményeket, hiszen munkánk révén születtek meg, é.s a kiegyensúlyozott agrárpolitika tette azokat lehetővé. Közvetlen termelésirányító munkakörben dolgozom, kapcsolatom tehát szoros Zarnóczi József: munkatársaimmal. Van amikor nehéz helyzetben vagyok, mint közéleti ember, és mint párttag. Bizony nem tudtam sokáig magyarázatát adni annak: miért nem lehetett kapni ezen a télen a leghidegebb napokban pb-gázt. vagy szenet? Ezek az alapellátási gondok különösen sújtják a tanyán élő idős embereket. elsősorban a tsz-nyugdijasokat. illetve a járadékosokat. Tapasztalataim alapján is egyetértek a határozattervezetnek azzal a megállapításával. mely igy fogalmaz: ..Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében csökkenteni szükséges a nyugdíjrendszer egyenetlenségeit." Nőtt az alapszervezetek politikai befolyása Zarnuczi József. az MSZMP X. kerületi bizottságának első titkára, Budapest küldötte Kőbánya dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd a pártépítő munka tapasztalatairól szólt. Elmondotta: — Kerületünkben a XII. kongresszus óta 2832 új párttagot vettünk fel: 73 százalékuk munkás, 64 százalékuk fizikai dolgozó. Az utóbbi időben többen kérdezték tőlünk, hogy miként sikerült elérni ezt a l'olyamutos fejlődést, miközben nálunk az aktív dolgozok száma öt év alatt 85 ezerről 60 ezerre csökkent, A kerületi pártbizottság a lö figyelmet az alapszervezeti pártmunka fejlesztésére, színvonalának emelésere fordította. Javítottuk a tájékoztató, felkészítő tevékenységünket. következetesebben végeztük az ellenőrzést és az értékelést. Ennek eredményeként az alapszervezetek Tólh Imre: munkája fejlődött, gazdagodott, nőtt öntevékenységük, politikai befolyásuk es vonzerejük. Ezt azért hangsúlyozom, mert meghatározó jelentősége van annak, hogy a pártalapszervezeteknek milyen a politikai befolyása és tekintélye azok között a munkások, értelmiségiek, művészek, vagy a tudomány műhelyében munkálkodók között, akiket soraiba hív, A továbbiakban hangoztatta: — Az eredményesen végzett politikai és gazdasági munka, a kommunisták személyes példamutatása adja a legjobb alapot ahhoz, hogy a pártonkívüliek legjobbjait meg tudjuk nyerni a pártnak. A gyakorlat tapasztalata az, hogy sokan — talán félve a visszautasítástól — elvárják, munkájuk, magatartásuk alapján a párt vegye észre, hogy kommunista módon élnek és dolgoznak: igénylik, hogy megkeressék öket é.s kezdeményezzék a belépésüket. Helytálltak a határőrök Tóth Imre vezérőrnagy, a BH Határőrség országos parancsnoka, a határőrség küldötte rámutatott: államhatárunk őrizete békében is harci feladat, és e tevékenység nagy fontosságú hazánk, népünk biztonsága, szocialista társadalmi államrendűnk védelme szempontjából. Azt jelentette a kongresszusnak: szocialista hazánk államhatárán törvényes rend és nyugalom van. A felszólaló egyebek közölt elmondta, hogy a legutóbbi 5 évben majdnem 200 millió utast és 60 millió jármüvet éiintö határforgalom ellenörzese, biztonsagának. gyorsaságának és kulturáltságának minőségi fejlesztése — a Vám- é.s Pénzügyőrséggel és más szervekkel szoros együttműködésben — komoly helytállást kíván. Az elmúlt években több új határátkelőt nyitottak. számos nagy forgalmú átkelőhelyet pedig korszerűsítettek. A Belügyminisztérium és a határőrség több területen javította munkáját, és a növekvő forgalomnak jobban megfelelő jelentős átcsoportosításokat hajtott végre. — A határőrség részéről készek vagyunk — a biztonság megtartása mellett — a határforgalom ellenőrzésének további gyorsítására is — hangoztatta a felszólaló. — Ehhez azonban feltétlenül szükség van az érdekelt szervek — az eddigieknél jobban összehangolt munkájára, és a feltételek további javítására. A továbbiakban a fiatal határőrök, sorkatonák helytállásáról. munkájáról beszélt a küldött. Kijelentette: mai fiatulok ők is. annak a nemzedéknek a tagjai, amelyet néha türelmetlen kritikával is illetünk. — A mi tapasztalataink alapján csak elismerő szavakat mondhatok róluk A legjobbak közül, akik kiváló munkát végeztek és végeznek, öt év aiutt több mint 2300 ifjúkommunistát vettünk fel a párt soraiba. Határörfiaikra büszkék lehetnek a szüleik, a munkahelyük, és büszkék vagyunk mi is. A határozati javaslattal teljes egyetértésben valljuk, hogv a fiatalok nevelését még jobban a társadalom egészének közös ügyévé kell tenni, még hatékonyabban kell végezni eszmei-politikai képzésüket, a hazafias-honvédelmi és internacionalista felkészülésüket. Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója. Csongrád megye küldötte felszólalását azzal kezdte, hogy emlékeztette küldött-társait felszabadulásunk közelgő. 40. évfordulójára, mint olyan tényezőre, amely különös hangsúlyt ad a kongresszusnak. Mégpedig azért, mert most az elmúlt öt esztendőben végzett munka tüzetes elemzése mellett a történelminek nevezhető négy évtizednyi szocialista építés minden jeles eredménye előtti tisztelgésre is alkalmunk van valamennyiünknek. Ezután így folytatta fölszólalását: — Nagy felelősségérzet és élénk politikai érdeklődés jellemezte a kongresszusi felkészülést megyénkben is, hiszen lakosságunk — közöttük több ezer húsipari munkás — választ vár például a népgazdaság egészének további fejlődésével, életszinvonalunk alakulásával kapcsolatos kérdésekre, s ezekben állást kell foglalnunk. A továbbiakban — ha csak röviden is —. szólni kívánok megyénk élelmiszeriparáról, valamint arról, hogv miként hatottak az ágazat termelésére, ezen belül exporttevékenységere, azok az intézkedések, amelyek termékeink minőségének javítására, versenyképességének fokozására üzemeinkben születtek. Az élelmiszeripar termelőerői igen jelentős gazdasági potenciált képviselnek megyénkben. Területünkön 82 mezőgazdasági nagyüzem. 9 élelmiszeripari vállalat termelése mellett igen jelentős a háztáii gazdálkodás. Mezőgazdaságunkban és az élelmiszeriDarban összesen közel ötvenezren dolgoznak, közülük 42 ezer ember fizikai munkakörben. Együttesen a megye ipari termelésének 18,1 százalékát állítják elő, ezen belül a húsipar 7,9 százalékos arányt képvisel. Több fontos élelmiszeripari termék országosan is jelentős bánvadát állítjuk elő. A szalámi 80 százalékát, a fűszeroaprika-örlemény 42 százalékát megyénkben termelik meg. de ezek mellett is igen jelentős a baromfi-feldolgozás. a paradicsom- és zöldségkonzervgvártás is. Az ország sz.alámiexnortjának csaknem 90 százalékát. a vritf»xpn.-t oo százalékát állítják elő üzemeinkben. Mindehhez jó alapot szolgáltat az a tény, hogy bár területünkön a mezőgazdaságot az elmúlt években kétszer is aszály sújtotta, és nálunk is hatottak a nehezebb kül- és belgazdasági viszonyok, gazdaságaink mégis a célkitűzéseknek megfelelően fejlődtek. Javult gazdálkodásuk minősége is. A következetes agrárpolitika eredményeként az állattenyésztési ágazatban kimagasló eredmények születtek. Az állatállomány további számszerű gyarapodása helyett — a szükséges szintentartás mellett, a termelői és feldolgozói érdekek összhangjának biztosításával — a mai piaci igényekhez jobban igazodó termeltetésre van szükségünk. A megye élelmiszeripari vállalatai törekedtek a jó agrártermelési adottságok kihasználására. A termelőerő fejlődését nagymértékben segítette a mezőgazdasági üzemekkel, kistermelőkkel létrejött jó partneri kapcsolat, és nőtt az élelmiszerinaron belül a kooperáció, az együttműködési készség. A minőségi fejlődést jól segítették és segítik a különböző témákban megvalósult kutatási együttműködések, hiszen minden élelmiszeripari vállalatunknak rendszeres kapcsolata van a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolával. A beszámolási időszakban megyénk élelmiszeripara az országos ütemnél lassabban, de differenciáltan fejlődött. A termelési érték legdinamikusabban — 27,1 százalékkal — a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban nőtt. Az élelmiszeripar területén is jellemző volt az elmúlt öt évben és kedvező batust váltott ki: az irányítási rendszer; korszerűsítése, a Végrehajtott szervezeti változások, a kereskedelmi és a közgazdasági tevékenység javítása, a szervezői, a gyártmányfejlesztői munka, a gazdálkodás minőségi iegyeinek előtérbe állítása. A fejlesztések eredményeként valamennyi élelmiszerféleség előállítása korszerűbbé vált, javult a minőség, és üzemeink gazdálkodása is hatékonyabbá vált. A termékfejlesztési munka lehetővé tette azt is, hogy igen szigorú minőségi követelményeket kielégítsünk, ígv például a szegedi Pick-szalámival megjelentünk az amerikai piacon is. Élelmiszeripari vállalataink az 1980—84-es években elsősorban a nem rubelelszámolású export minél gyorsabb növelésére fordítottak figyelmet, s az együttes erőfeszítés eredményeként folyó áron számolva e relációban 72 százalékos növekedést produkáltak. Ezzel megyénk összes exportiának mintegy felét, a nem rubelelszámolású exportnak kétharmadát az élelmiszeripar biztosította. Meg kell mondani őszintén, igen nagy erőfeszítések árán. hiszen a viszonylag alacsony bérszínvonal és az átlagosnál nehezebb munkakörülmények miatt csaknem valamennyi élelmiszeripari üzemünkben a könnyen viselhelönél lényegesen magasabb a termelésben dolgozók fluktuációja. Több vállalatunknál elavult az állóeszköz-állomány is. S talán a képet teljesebbé teszi, ha azt is hozzáfűzöm mindehhez, hogy a beszámolási időszakban vállalatainknál az érdekeltség alapjául szolgáló eredmény csökkenő tendenciájú volt. Megyénk magas színvonalú élelmiszer exportjának fenntartása, sőt lehető további növelése érdekében vállalataink sokféle intézkedést tesznek, ugyanakkor ezek kiegészítéséül szükség van bizonyos központi támogatásokra is. Megítélésünk szerint gyorsítani kell a termelés és az export hatékonyságára irányuló népgazdasági elvárások gyakorlatban történő realizálását. Az export gazdaságosságának fokozása érdekében pedig a külkereskedelmi vállalatok piaci és ármunkájának javítására is szükség van. Az élelmiszeriparon belül a húsipar tevékenységével a legközvetlenebb a kapcsolatom. Ebből eredően ismerem, hogy az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint vállalatai lényegesen hozzájárultak a beszámolási időszakban a népgazdasági terv fő célkitűzéséinek megvalósításához. A szakágazat sikeresen vezette le az eddig soha nem látott mértékben megnövekedett élőállatállományra támaszkodó magas árukínálatot, és a cserearányok romlása ellenére is helytálltunk, és ma is helvtállunk a nemzetközi piacok támasztotta versenyben. Ismereteink szerint az Takács Hilda: egész mezőgazdaság é.s élelmiszeripar nem rubelelszámolású export árbevételének 50 százalékát az Adatforgalmi és Húsipari Tröszt, illetve vállalatai termelik meg. Ugyanakkor a tröszt vállalatszerű gazdálkodásának feltételei nem kellőképpen biztosítottak. Ebből kiindulva javaslom, hogy minél hamarabb kerüljön megvizsgálásra az egész ágazat helyzete. ezen belül a húsipari tröszt szerepe és érdekeltsége népgazdaságunkban. Tisztelt kongresszus! Csongrád megye lakossága, vállalatunk dolgozói sokat várnak pártunk XIII. kongresszusától. Széles korben tapasztaljuk a reménykedést, hogv a kongresszus, az itt elfogadásra kerülő határozatok számos gondunkat, problémáinkat enyhítik. Jól tudjuk ugyanakkor, hogy a kongresszusi határozatoktól csak akkor várhatunk javuló eredményeket, ha mi valamennyien többet teszünk, és serényen munkálkodunk azon, hogy a különböző területekre kirótt feladatokat maximális erőfeszítések árán is megoldjuk. Csak fÜ a magatartás, tepntakarás, a közös cselekvési készség és a határozatok minden szinten történő maradéktalan végrehajtása vezethet célhoz. Kedves elvtársak! A KözDonti Bizottság által a kongresszusra kiadott dokumentumokkal a magam részéről egyetértek, és azokat küldötttársaimnak is elfogadásra ajánlom. Személyre szóló pártmegbizatást Takács Hilda a zalaegerszegi városi pedagógus KISZ-bizottság titkára, Zala megye küldötte hangsúlyozta: az értelmiségi fiatalok magas szintű szakmai felkészültsége még nem elegendő. Arra is szükség van. hogy elkötelezetten, a társadalom érdekeit megértve, célkitűzéseivel azonoKádár János találkozott a pártonkívüliek egy csoportjával Kadar János, az MSZMP KB első titkára a kongresszus délelőtti szünetében találkozott a tanácskozáson részt vevő közéleti személyiségek, a párton kivüli szövetségesek képviselőinek egy csoportjával. A párt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, a munkásokat és az értelmiségieket. az idősebb és ifjabb nemzedék képviselőit, az elméleti és gyakorlati szakembereket, az irodalmi és művészeti élet kiválóságait. Hangsúlyozta: az MSZMP szövetségi politikája is kifejeződik abban, hogy a párt a legfelső fórumára immár hagyományosan meghívják a párton kivüli küzdötársakat, barátokat, a közös boldogulásban nélkülözhetetlen szövetségeseket. A kongresszuson is kitűnik, hogy a nyílt politikát folytató MSZMP megbecsüli szövetségeseit, s megosztja örömeit, gondjait velük. Tapasztalhatják, hogy a tanácskozáson a felszólalók felelősen — gyakran kritikával, söt önkritikával — állnak ki amellett, hogy népünk azon az úton kíván továbbhaladni, amit az előző nemzedékek az utóbbi évtizedekben kijelöltek, megalapoztak. A Központi Bizottság első titkára köszönetet mondott a szövetségeseknek a szocializmus építésének mindennapjain nyújtott támogatásukért. Ez nagy és nélkülözhetetlen hozzájárulás tervcink megvalósításához. A közvetlen hangú találkozón Keresztary Dezső akadémikus a fényes szelek korszakát felidézve utalt arra, hogy — a magyar pártnak köszönhetően — hatalmas változás ment végbe az országban, az emberek gondolkodásában. A párt következetes politikájának eredményeként a magyar nép visszanyerte önbizalmát, minden nehézség ellenére hisz jövőjében, és mérhetetlenül büszke elért eredményeire. Az MSZMP XIV. kongresszusán már eddig is kifejezésre jutott. hogy a párt és szövetségesei együttműködésével épülhet, szépülhet tovább az ország, boldogulhat u nép. sulva dolgozzanak. Persze, az a tény, hogy napjainkra csökkent a társadalmi munka rangja, becsülete valamennyi értelmiségi csoport munkáját megnehezíti. Sajnos a fiatalok egy része nem tudja — talán nem is akaria — összeegyeztetni munkáját, szabadidős elfoglaltságait a közéleti tevékenységgel, s ez negatívan hat a többet vállalók közérzetére. Az egyenlőtlen munkaelosztás a legaktívabbak körében túlterhelést okoz. A kialakult helyzet megváltoztatására javaslom, hogy a helvi pártszervek, szakszervezetek ösztönözzék a gazdasási intézménvi vezetőket arra. hogv jobban segítsék elő a társadalmi tevékenvséset végzők erkölcsi megbecsülésének növelését munkájuk differenciáltabb elismerését. Ugyanakkor az is szükséges. hogv ezzel oárhuzamosan a iK'SZ-szervek -szervezetek erősítsék érdekvédelmi tevékenységüket. váljanak jobban részeseivé a fiatalok gondjai megoldásának. A továbbiakban hangoztatta: a már párttag értelmiségi fiatalok nevében pedig azt kérem, alaoozzanak még jobban munkánkra a pártalapszervezetekben! Kérjük, adjanak nekünk még több konkrét személvre szóló pártmegbízatást, hiszen ezek teljesítése során válhatunk igazi kommunistákká!