Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 72. szám

6 Szerda, 1985. március 27. 6 Folytatja munkáját az MSZMP kongresszusa Kádár János találkozott az SZKP küldöttségével Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a Budapest Kongresszusi Központban találkozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttségével, amely Grigorij Romanovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vesz az MSZMP XIII. kongresszusán. Grigorij Romanov tolmácsolta a szovjet kommunisták, a testvéri szovjet nép üdvözletét, és további sikereket kívánt a XIII. kongresszus munkájához. Kádár János és Grigorij Romanov tájékoztatta egymást az MSZMP, illetve az SZKP napirenden levő feladatairól. Véleménycserére került sor a két ország,, a két párt együttműködésének fejlesztéséről, valamint a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai és Kőtai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alekszandr Homjakov, az SZKP Tambov megyei bizottságának első titkára és Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, az SZKP KB tagjai. Dr. Cserháti István: Magas szintű orvosképzés — népünk egészségének megóvása Oláh István: Szocialista rendünk védelme kötelezettség Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter, a magyar néphadsereg küldötte bevezetőben elmc/hdotta: — A kommunisták a hadseregben is nagy felelősséggel vitatták meg az előző kongresszus óta végzett munkát. Jó érzéssel állapíthattuk meg, hogy a hadseregben erős, jelentős politikai befolyású pártszervezetek dolgoznak, amelyek eredményesen töltik be szerepüket. A korprounista katonák meggyőződéssel támogatják a párt politikáját. A felszólaló a továbbiakban rámutatott: ma. amikor E. katonai erőfeszítések és lépések szinte meghatározói r nemzetközi helyzetnek, a honvédelem ügye, a védelem h;".ete a párt politikájáJanzer Frigyes: nak is fontos része. Honvédelmi politikánk huzamos idő óta kiegyensúlyozott, reális, megalapozott, amelyet társadalmunkban széles körben megértettek és magukévá tettek a dolgozó emberek. Ennék tudható be, hogy az állampolgárok túlnyomó többsége eleget tesz honvédelmi kötelezettségeinek; a párt-, állami és gazdálkodó szervezetek aktív, hozzáértő részesei az ország védelmi érőfeszítéseinek. Ezután arról szólt, hogy békénk, biztonságunk oltalmazása, a haza, szocialista rendünk védelme, legnemzetibb ügyünk, széles értelemben az ország egészének, valamennyi állampolgárnak senki másra át nem ruházható kötelezettsége. Minőség, érték, realizmus Janzer Frigyes szobrászművész, Budapest küldötte felszólalása elején a párt és a kormány kultúrpolitikáját méltatta, majd kifejtette: a napokban a Műcsarnokban megnyílt képzőművészeti kiállítás is bizonyságot tesz amellett, hogy ha van kitűzött cél, ha méltó feladat elé állítják a művészeket, nem maradhat el az eredmény sem. A továbbiakban arról szólt, hogy — sajnos — sokszor még alapvető kategóriák is — a minőség, érték, realizmus — tisztázatlanok. A mai magyar társadalomban felKöpeczi Béla: színre kerülő értékzavarok elsősorban a művészeti területeken fogalmazódnak meg, bár ezeket a zavarokat nem e terület termeli ki. Mindez művészi gondolkodásban, a témaválasztásban és a megfogalmazásban vgyaránt bizonytalanságot okoz. A művészek társadalmi szükségletet elégítenek ki, munkájukra társadalmi méretekben szükség van. Sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a létrejövő szellemi értékek megbecsülésére, megbecsülletésére. Új alapokon^ a szakmai képzés Köpeczi Béla művelődési miniszter kiemelte: a Központi Bizottság beszámolója és a határozattervezet is nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, s joggal, hiszen a szó szoros értelmében annak megjavításától függ a jövőnk. A tudományos-műszaki haladás, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, de a mindennapi élet technikai feltételeinek változása is megkívánja, hogy a szakmai képzést új alapokra helyezzük. A tapasztalat azt mutatja, hogy az általános iskola gyengeségei kihatnak a szakmai képzésre is.Mindez varra figyelmeztet. hogy a szakképzés tekintetében szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk a gyakorlattal. Az oktatás szubjektív és objektív feltételeiről szólva a miniszter hangoztatta: legfőbb feladatunknak tartjuk a pedagógusok képzésének mennyiségi és minőségi fejlesztését, a pedagóguspályára jelentkezők jobb kiválasztását, a rendszeres továbbképzés megszervezését, az élet- és munkakörülmények további javítását. Emellett mintegy ötezer általános és 2300 középiskolai tanteremre is szükség lesz a következő ötéves tervben. • Megyénk kongresszusi küldötte, dr. Cserhátig István, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora hozzászólását a következő gondolatokkal kezdte: — Amikor a megyei pártértekezleten megválasztottak e kongresszus küldöttének, azon gondolkodtam, miről beszéljek, ha hozzászólásra lehetőséget kapok. Azt gyorsan eldöntöttem, hogy saját szakterületemnél, orvosi és oktatói hivatásomnál maradok, félhasználva az egyetemen belül és kívül szerzett eddigi tapasztalataimat. Jó néhány munkatársam, elvtársam, barátom, felettesem véleményét is kikértem. Mindenki ellátott jó tanácsokkal, fia mindezeket elmQndanám. nagyon visszaélnék az elvtársak türelmével. Ezért szó szerint ragaszkodom a hozzászólás kifejezéshez. Arról mondok véleményt arról beszélek, ami az írásos anyagban is szerepel, amellyel egyébként egyetértek, támogatom és kérem, hogy a tisztelt kongresszusi küldöttek is fogadják el. A beszámolóban ez olvasható: több mint százezer kórházi ágyon folyik gyógyítás. Az ágylétszám módosításában lassú az előrehaladás. Jelentősen emelkedett az egészségügyi szakdolgozók száma. Napirendre kell tűzni az egészségügyi ellátás irányításának, működési mechanizmusának korszerűsítését". Nem a mennyiség, a minőség a döntő! Meggyőződésem, hogy további kórházi-klinikai ágyszámnöveléstől nem várható az egészségügyi ellátás színvonalának emelkedése. Nem a mennyiségi kérdések döntőek, hanem a minőség, az ágystruktúra összetételének a megváltozása. Számos fekvőbeteg-gyógyintézményünk lát el szakmai szempontból egyszerű, mindennapi feladatokat olyan ágyako% melyek a súlyosabb, a komplikáltabb, vagy az .oktatás célját is szolgáló betegek számára sokkal hasznosabbak lennének. Az ellátás színvonalának emelése csak így lehetséges: az oktatásé is, melyről később még néhány megjegyzést szeretnék tenni. Elvileg abból kellene kiindulni, hogy csaknem minden járóképes beteg kivizsgálható rendelőintézetekben, illetve speciális ambulanciákon. Nagyon kevés az olyan vizsgálat, melyek elvégzése miatt kórházi-klinikai ágyat kell igénybe venni. Ezek is legfeljebb néhány napig tartanak az előkészítéssel és a vizsgálat utáni megfigyeléssel együtt. Ezután lehet dönteni, hogy a kezelés, vagy a további vizsgálatok szükségessé teszik-e n gyógyintézetben történő elhelyezést. Ehhez megfelelő személyzet és felszerelés kell. Mint általában minden, az egészségügyi ellátás, a különböző diagnosztikai és gyógyító eljárások sem váltak olcsóbbá az utóbbi időben. Az egészségügy munkájának színvonala elsősorban a felszereléstől, a műszerezettségtől és a személyzet szakmai tudásától függ. A vizsgálatokhoz, a kezelésekhez szükséges gépek, műszerek igen drágák, sokszor valutaigényesek, E gépesítés nem hasonló más területekhez, mert itt több ember szükséges ehhez. Ezért a 130 ezer egészségügyi szakdolgozói létszám csak a jelenlegi feladatokhoz elegendő akkor, ha mindenki dolgozik. Igen magas, átlagosan 10—20 százalék a gyermekgondozási segélyen, táppénzen levők száma. További fejlesztés, színvonalemelés létszámigénnyel is jár. Néhány évtizeddel ezelőtt a ma is sokat emlegetett háÁ doktor hallgatóval, vénytömbbel, esetleg vérnyomásmérővel rendelkezett. Ma műszerek, berendezések, gépek és valóban hatékony gyógyszerek tömege áll rendelkezésünkre, de ezeknek ára van. A mai kor követelményeinek. lehetőségeinek megfelelő ellátáshoz több pénz, nagyobb dolgozói létszám szükséges. Áz egyetem nem zárt intézmény Az integrált és a lépcsőzetes vagy progresszív betegellátás terén szűkebb környezetünkben is ielentős fejlődés tapasztalható. Egyetemünk Szeged város illetékeseivel, kórházával — melyből reméljük rövidesen megyei szintet elérő, feladatokat ellátó gyógyintézmény váll 5c > — egyezteti bizonyos egészségügyi ágazatok' fejlesztését, tájékozódunk a lehetőségekről, a szükségletekről. Hasonló, folyamatban levő terveink vannak Csongrád megye egészségügyi vezetőivel, de az egyetem vonzáskörzetébe tartozó többi (Bács-Kiskun, Békés, Szolnok) megyével is. Az integrált egészségügyi ellátáshoz részben új struktúra, riobb információ kell. A progresszív betegellátás Achilles-sarka a feladatok pontos meghatározása. elosztása. és ezek maradéktalan végrehajtása. Gondolkodnunk kell az egészségügyi hierarchikus rendszer bizonyos megváltoztatásán, a jogkörök, a hatáskörök kiterjesztésén, illetve korlátozásán is. Az egyetem kinyitott a terület felé, nem zárt intézmény többé. Ez nemcsak a betegellátásban,hanem hallgatóink gyakorlati oktatásában is megnyilvánul. A hozzánk tartozó terület megyei és jó néhány városi kórháza is rendszeresen oktatja hallgatóinkat a gyakorlati ismeretekre. „Az egyetemek és főiskolák mindenekelőtt alapos, szakmai ismereteket adjanak a#iallgatóknak. Az oktatás tárgyi és személyi feltételei nem tartottak teljesen lépést... a mennyiségi és minőségi követelmények növekedésével" — írja a beszámoló. Nem akarom teljesen a2 elején kezdeni, például a középiskolai oktatásról beszélni, de az egyetemi felvételi vizsgákat meg kell említeni. A pontszámok felemelése. különböző tárgyak beszámítása esetleg „széthúzza" a mezőnyt, de az alkalmasság, a hivatásérzet megállapítására nem nyújt megfelelő támpontot. A fél, esetleg egy óráig tartó szóbeli vizsga is alkalmatlan erre. Azt hiszem. hazánk egészségügyi ellátása nem károsodna, ha egy ilyen felvételi feltételes jellegű lenne. A megfeleltek egy évet eltöltenének különböző, erre a célra kijelölt egészségügyi intézményekben, és ezután kezdenek egyetemi tanulmányaikat a munkahelyükről kapott megbízható és alapos vélemény alapján. Igaz, ez megnyújtaná a képzési időt. beleszámítva a diploma megszerzése utáni katonai szolgálatot is. de talán néhány helyen — akár kísérletkánt is — érdemes ' lenne megvalósítani. Ami a hallgatóink tanulását, fegyelmét lheli. kifogásunk nem lehet. A megerőltető felvételi vizsgák után tapasztalható bizonyos „kiengedés", majd nekilendülés, később időnként egyegy lazítás. Ez utóbbiban közrejátszik a végzés utáni, a pályázatokkal kapcsolatos, számukra sokszor megoldhatatlan nehézség is. A jelenlegi pályázati rendszer nem alkalmas arra, hogy lényeges különbségeket tegyünk: a legjobbak, a legérdemesebbek valóban oda kerüljenek, amely felkészültségüknek. képzettségüknek megfelelő, hogy az egyetem munkájukat, eredményeiket ezzel is elismerje. Ki kell mondanom: a pályázatok odaítélésénél nagyon sokszor döntő az öszszeköttetés, a protekció és nem a rátermettség, nem az egyetemen végzett munka. A pályakezdők nehézségei lényegében hasonlóak az értelmiség többi csoportjának anyagi és egzisztenciális gondjaihoz. Differenciált támogatásuk — amit Kádár elvtárs szóbeli előterjesztésében említett — elősegítené káderpolitikai elveink jobb megvalósítását is. Nem növeli lelkesedésüket az sem, * hogy az utóbbi időben a tömegtájékoztatás bizonyos hibát, vétkességet vagy bűnt jelkövetett orvosokat talán! túlzottan „népszerűsíti". Az etikai bizottságok feladata nemcsak az egészségügyi dolgozók ellen tett bejelentések vizsgálata, hanem a megalapozatlan feljelentések elleni védelem is. Á kórházkultúra követelményei szeiint Egy orvos kiképzéséhez hat év alatt mintegy 6660 óra szükséges. Ezután bizonytalan ideig tartó további* képzéssel válnak alkalmassá arra, hogy az alapellátásban önállóan teve* kenykedjenek. Fogorvoshallgatóink ötévi tanulás után azonnal alkalmazhatók. kész szakembernek tekinthetők. E különbség oka valószínűleg összetett, de az ok elsősorban bennünk, oktatókban az általunk tanított ismeretanyagban keresendő. Az is igaz, hogy az említett óraszám mintegy 15—20 százalékát nem a szorosan vett szakmai tárgyak teszik ki, hanem például nyélvórák. testnevelés stb. Arra kell törekednünk, hogy a megadott időn, órafezámon belül olyan képzést biztosítsunk, melyre a társadalomnak, az egészségügyi ellátásnak szüksége van. Oktatási terveinket, tematikánkat tehát a társadalom igényeinek fokozottabb figyelembevételével kell kialakítanunk. Hallgatóink kollégiumi eihe'vezésében az utóbbi években jelentős fejlődés történt. Hála az életkörülményeic, a lakáskultúra színvonala emelkedésének, hallgatón:-. is igényesebbek lettek. Ugyanez vonatkozik szakdolgozóinkra, a nővérekre. illetőleg betegeink nagy részére i.s. Hallgatóink, szakdolgozóink, Sőt betegeink sem lelkesednek a nagy, több ás vas szobáért, kórteremért, ahol 10—20 vagy ennél több személyre jut egy mellékhelyiség, fürdőszoba. Az úgynevezett kórházkultúra elsősorban az egyetemi klinikákon még igén sok kívánnivalót követel. Igaz, a múlt év őszén indult meg egy új klinikai tömb építése, melynek előrelátható költsége több mint 1 milliárd forint. Egyetemünk, Szeged városa és Csongrád megye nevében köszönet illet minden testületet és személyt, akik segítettek. Sajnos azonban ez sem változtat az elmondottakon. a ielenlegi épületek állapotán. Ügy gondolom, ami az egészségügyi ellátás és az oktatás területén megindult, biztatónak látszik. Tovább kell lépnünk, fel kell zárkóznunk, ami több anyagi áldozatot és jobb személyi feltételeket követel. Ezt rövid időn belül kell megtennünk, mert a késedelem újabb és nagyobb anya"i ráfordításokat igényelhet. Nemcsak a beszerzéseket, á létszámfejlesztést, az ágyösszetétel megváltoztatásit értem ezen, hanem az egyetemi intézetek, klinikák fe'újítását, rekonstrukcióiét is. Ilyen igény és szükségszerűség valamennyi orvosegyetemen jelentkezik. Ez azért is lényeges, mert olt képezzük ki azokat a hallgatókat. a jövő orvosait, akik esetleg néhány év múlva éppen bennünket is vizsgálhatnak, kezelhetne'.-: és gyógyíthatnak. Nemcsak rólunk van szó, hanem arról, hogy magas szintű kiképzésük, munkájuk feltételeinek javítása egész népünk egészsége megóvásának vagy helyreállításának* életmódbeli megváltoztatásának. anyagi, szellemi és létszámbeli gyarapodásának egyaránt záloga. A beszámolók feletti vitában felszólaltak továbbá: Szabó István, a TOT elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, Hajdú-Bihar megye küldötte; Iiáduly László, a Bakonyi Bauxitbánya művezetője, Veszprém megye küldötte; Hegyi Istvánné, a KISZ Szolnok megyei bizottságának első titkára, Szolnok megye küldötte; Krusznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Pest megye küldötte; Huszár Andor, a Tiszai Vegyi Kombinát vezérigazgatója, a ^VK küldötte. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusánál: második munkanapja — ameiyen Szűrös Mátyás, Lenke Valéria, Sarlós István és Majoros Károly elnökölt — véget ért. A tanácskozás ma, szerdán reggel a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések megvitatásával folytatódik.