Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 72. szám
A 2 MSIMP SZEGED VÁRÓ SI BIZ OTTSÁGÁ NA K LA P J A Kedden reggel 9 órakor a Budapest Kongresszusi Központban a Központi Bizottság beszámolója, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a hétfőn elhangzott szóbeli kiegészítések feletti vitával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa. Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának elnöki megnyílója után Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén megye küldötte lépett a mikrofonhoz. Lázár György: w Uj lendülettel építsük tovább a szocialista társadalmat A Minisztert >r. ÁCS elnöke bevezetőben kiío'.c te egyetértését a Központi Bizottság beszámolójával. Kádár elvtárs szóbeli kiegészítőjével, a határozattervezettel, a megerősítésre váró okmányokkal, és javasolta, hogy azokat a kongresszus fogadja el. emelje határozattá, majd így folytatta: , — A kormány az utóbbi evekben azt tartotta legfőbb kótélességenek, hogy a szocialista építés állami irányításában — az igazgatásban, a kulturális életben, a külpolitikában — a nehéz, olykor kritikus nemzetközi viszonyok és a korábbinál bonyolultabb belső feltételek között is érvényt szerezzen a XII. kongresszus határozatának, megfeleljen a-bizalomnuk. Feladairink ellátásához számunkra is népünknek a párt politikájába vetett bizalma jelentette es jelenti a legfőbb erőforrást. Ezt az alkalmat sem mulaszthatom el. hogy köszönetet mondjak népünknek azért a megértésért és támogatásért, ami nélkül a kormány aligha tudott volna eleget tenni megbízatásának. Á kormányzati munkáról Az utóbbi fél évtizedben a legtöbb feladatot a gazdaság mindennapi, nemegyszer szorító gondjai adták számunkra. Voltak helyzetek, amikor ezeket csak a megszokottnál szorosabb központi irányítással tudluk megoldani. Emiatt megnőtt az aggodalom, hogy visszatérünk egy korábban már túlhaladott gyakorlathoz. Ugy vélem, ma már világos, ez nem volt szándékunk. A kormány saját döntési hatáskörében és a gazdasági szabályozók célszerűbb érvényesítése közben is a vállalatok önállóságának biztosítására törekedett, és törekszik a jövőben is. A XII. kongresszus határozataiból es a Központi Bizottság időközi állásfoglalásaiból kiindulva egyebek között előreléptünk a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztéseben. Programokat dolgoztunk ki egyebek mellett az elektronika, a biotechnika fejlesztésére. az energiával és az anyaggal való takarékosabb gazdálkodásra. Olyan fontos kérdésekkel foglalkoztunk, mint a népesedéspolitika, a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztése, a szociálpolitikai koncepció, a településfejlesztés hosszú távra szóló irányelvei. Kidolgoztuk a népgazdasági tervezés és a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének komplex programját. Megvitattuk a 2000-ig terjedő időszak társadalmi-gazdasági fejlődésének irányait. Előrehaladtunk a VIf. ötéves terv kidolgozásában és nemzetközi koordinálásában. Fejlődött a központi és a helyi igazgatás. Jó érzéssel mondhatom, hogv a minisztériumi és a tanácsi köztisztviselők nagy tubbsége hozzáértéssel é.s becsülettel végzi munkáját, átérzi felelősségét. Am népünk politikailag igényesebb és kri. tikusabb lelt. Ismert előttünk és nem közömbös számunkra. hogy a közvélemény gyakran illeti bírálattal munkánkat. Jogosak-e a bírálatok, van-e felelőssége a kormánynak abban, hogy a szükségesnél kevesebb történik a gazdálkodás megjavítása, a kedvezőtlen jelensegek visszaszorítása érdekeben? Igen, a kormánynak ebben van felelőssége, és még inkább tennivalója. Ezt számontartjuk é.s a kormányzati munkát úgy k í vá n j uk tovább te j leszteni, hogy az még következetesebben szolgálja társadalmi törekvéseinket, jó feltételeket biztosítson a szocialista közéletiség a jobb. az eredményesebb munka anyagi es erkölcsi elismerése számára. kevesebb lehetőséget hagyjon az ügyeskedésre. Ivázár György ezután a szocialista építés eredményeiről, a négy év alatt megvalósult termelő- és kommunális beruházásokról, a nemzeti vagyon gyarapodásáról, a fogyasztás alakulásáról szólott, majd így folytatta: — Az összes körülményt figyelembe véve a mérleg pozitív, És talán még inkább az, ha kitekintünk a világba. Mi mégsem vagyunk elégedettek. Mindenekelőtt azért nem, mert ha jobban dolgozunk. többre juthattunk volna. A hatékonyság javult, de a lehetségesnél és a szükségesnél kisebb mértékben. Ennek az egyik, bár nem az egyedüli mutatója, hogy amíg a külkereskedelmi cserearányok négy év alatt 7,5 százalékkal romlottak, a népgazdasági hatékonyság mindössze négy százalékkal, forintban számolva alig többel iavult, mint amenvnyit a cserearányok romlása miatt vesztettünk. Más szóval a világgazdaság számunkra kedvezőtlen alakulásán kívül munkánk gyengeségeinek is szerepe van abban, hogy a nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb mértékben nőtt, hogy fizetőképességünk fenntartása érdekében az előirányzottnál kevesebbel fordíthattunk a belső felhasználásra, főleg a felhalmozásra. A helyzet ilyen alakulása két olyan következménnyel járt. amit bármennyire szerettünk volna, nem tudtunk elkerülni. Az egyik az, hogy a fogyasztói árakat az eredetileg tervezettnél ismétlődően nagyobb mértékben kellett növelnünk, a másik következmény a beruházások visszaszorításából származik. Gazdasági életünkről Mivel a külső egyensúly javítását szándékainktól eltérőén nagyobb részt csak a belső felhasználás csökkentésével tudtuk biztosítani, van aki megkérdőjelezi, vajon szükségszerű és helyes volt-e az életszínvonalat és a beruházásokat ilyen mértékben alárendelni a nemzetközi fizetőképesség megőrzésének. Meggvőzödésem szerint igen. Mindenekelőtt azért — s ezt sok ország példája mutatja —, mert egy offenzív gazdaságpolitika kibontakoztatásának elengedhetetlen feltétele az egyensúlyi viszonyok rendezése. A döntő íépást már megtettük, de az egyensúly még sérülékeny. a továbbhaladáshoz biztonságosabb egyensúlyra, ennek megalapozásához pedig új növekedési energiák mozgásba hozására van szükség. A Központi Bizottság a kongresszus elé éppen ilyen programot terjesztett elő. A kormány ebben a szellemben folytatja a VII. ötéves terv kidolgozását. Egész társadalmunkban tudatosítani kell: az egyensúly megszilárdítása, haladásunk megalapozása nem történhet meg a hatékonyság javításinak gyorsabb kibontakoztatása nélkül, a gazdaság korszerűsítésének folyamata pedig elakad, de legalábbis lassul, ha az egyensúly megszilárdításában nem jutunk előre. Ezzel együtt azt is meg kell értenünk, hogy a hatékonyság növelése a gazdálkodás intenzív jellemzőinek kibontakoztatása, aminek csuk a kezdeténél tartunk nem csupán a szűken vett gazdasági szféra ügye, hanem annak határait meszsze túllépő össztársadalmi ügy. A kérdést azonban úgy is feltehetjük: van-e más választási lehetőségünk, mint erőforrásaink ésszerűbb kihasználásával fokozatosan élénkíteni a gazdasági fejlődést. ha nem akarunk viszszaélni azzal a türelemmel, amivel népünk elviselte az életszínvonal stagnálását, s nem kevesen a csökkenését? Kockáztathatjuk-e, hogy a beruházásokat még alacsonyabb szintre szorítva tovább növekedjen a történelmi okok miatt amúgy is meglevő műszaki hátrányunk? Szerintem a válasz csak egy lehet: ilyen választási lehetőségünk nincs, mert senkitől sem várhatjuk, hogy fizesse helyettünk a számlát. De erre nincs is szükség, ha komolyan elhatározzuk magunkat gazdaságunk ismert tartalékainak kihasználására. Az utóbbi hónapok rendkívüli körülményei sajnos azt jelzik, hogy célunkat csak nagy erőfeszítések árán tudjuk elérni. Az első összegzés szerint az enerEiakorlátozás miatt bekövetkezett termeléskiesés, a tél okozta többletkiadás, a felbecsülhető károk együttes összege meghaladja a 20 milliárd forintot. Az alkalmat felhasználva a kormány nevében köszönetet mondok a bányászoknak, az energiaszolgáltatás, a közlekedés és a szállítás dolgozóinak, a katonáknak, mindenkinek, aki a tél nehéz napjaiban áldozatos munkával hozzájárult a nehézségek leküzdéséhez. Egyben kifejezem azt a meggyőződésemet. hogy a vállalatok, a szövetkezetek kollektívái, a szocialista brigádok a kővetkező hónapokban mindent megtesznek, a kiesések pótlásáért. a szocialista munkaverseny lendülete hozzá fog járulni idei tervünk teljesítéséhez. Ahhoz, hogy a magasabb követelményeknek eleget tudjunk tenni, az irányítás minden szintjén, minden láncszemében szemlélteti megújulásra, több tudásra, nagyobb tudatosságra és korszerűbb munkamódszerekre van szükség. Magunkról, a kormányról szólva ehhez még hozzátehetem: fejlődésünk új igényeinek érvényesítésekor ugyanazzal, a következetességgel kelleljárnunk, mint tettük az utóbbi években, amikor az eladósodás folyamatát kellett megállítani és megfordítani. El kell fogadtatni, hogy az áru- és pénzviszonyok következetesebb figyelembevétele, az új vállalkozási és vállalatvezetési formák, a kereseteknek a teljesítménytől függő nagyobb és valódi differenciálása, az igazságosabb közteherviselés szorgalmazása nem jelentenek eltávolodást szocialista elveinktől. Következeles békepolitika Azt is el kell fogadtatni, hogy amikor a gazdaság minden elemében megújulásra var. szükség, amikor a világgazdasági környezetre (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatjo munkáját a pártkongresszus VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r. •A L V tc, ví\v >i 73. évfolyam 72. szám 1985. március 27., szerda Ára: 80 forint