Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 71. szám

12 Kedd, -1985. március 26. Megkezdődött a vita a beszámolók felett Egresi Károly: Politikai munka a lakóterületen Juscsák György: Szövetkezetek a településfejlesztésért Egresi Károly nyugdíjas, lakóterületi pártvezetőségi titkár, Budapest küldötte arról szólt, hogy az elmúlt öt évben a lakóterületeken is megnövekedett a politikai munka jelentősége, és az egyben nehezebbé is vált. Különböző eseményekkel kapcsolatban a hangulati elemek a lakóterületen kiélezettebben jelentkeztek. Nehéz feladat az is, hogy valódi lakóközösséggé formáljuk a városrekonstrukció következtében létrejövő, nagy létszámú lakótelepeket. — Az újpesti pártbizottság időben felismerte a növekvő igényeket. Azt is érzékelte, hogy az eszmei és a gyakorlati irányítás javításán túl szervezeti intézkedésre is szükség van. Élve a Politikai Bizottság 1981. évi határozatával, a körzeti pártszervezet közvetlen irányítására lakótelepi pártvezetőségeket hozott létre. E pártvezetőségek alapvető feladata az, hogy a körzeti pártszervezeteket operatívan segítsék, bátorítsák nyitottságra a körzeteket, arra, hogy megismerjék a lakosság politikai hangulatát, gondjaikat. E széles körű ismeretszerzésben jó segítőtársak a körzetekben a Hazafias Népfront-bizottságok, a Vöröskereszt körzeti szervezetei, a tanácstagok és a lakóbizottságok. A felszólaló ezután rámutatott, arra hogy a körzet kommunistái érzékenyen reagálnak környezetük problémáira. Észrevételeik erkölcsi értékét növeli az a tény, hogy az általuk jogosan kifogásolt, káros jelenségek elleni fellépés — például amikor szót emelnek a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások, a közlekedés, a hivatali ügyintézések javításáért, vagy a társadalmi tulajdon rongálása ellen — a közérdeket szolgálja. — Az a tapasztalatom — folytatta —, hogy az idős embereknél mélyebb az érzelmi kötődés, féltjük mindazokat az eredményeket, amelyeket pártunk vezetésével negyven év alatt elértünk Ezután kijelentette: — Nyugdíjastársaim megbíztak. hogy mondjam el: miközben helyesnek tartjuk, hogy elsőbbséget kap az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének védelme, ugyanakkor kérjük, hogy. az anyagi erőforrások bővülésével összhangban a nyugdíjak reálértékének megőrzése foko* zatosan kerüljön napirendre. A másik kérésünk az, hogy csökkenjen a régi és az új nyugdíjak közti nagy különbség. Örömmel veszem tudomásul, hogy nyugdíjastársaim kérése már a beszámolóban és a határozati javaslatban is szerepel. A továbbiakban arról szólt, hogy a párt számára rendkívül fontos, hogy a lakosság minél szélesebb köreiben hallassa szavát. Ehhez viszont a lakóterületeken hatékonyan munkálkodni tudó pártszervezetekre is szükség van. Juscsáh György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nógrád megye küldötte úgy ítélte meg, hogy az elmúlt öt év munkájának értékelését, az irányelvek vitáját magas fokú aktivitás a korábbi időszakhoz képest kritikusabb hangvétel jellemezte. Egyes kérdésekben érzékelhető véleménykülönbségek is kialakultak, de abban mindenütt egyetértés volt, hogy a megoldást a párt csaknem három évtizedes, kiegyensúlyozott, elvi politikájának következetes folytatása jelenti. Osztofi Béla: A gazdálkodó szervezetek társadalompolitikai felelősségéről 6zólva a felszólaló kiemelte: egyetlen vállalatnak, szövetkezetnek sem lehet közömbös, hogyan fejlődnek településeink, gyermek- és szociális intézményeink. Ez nemcsak érzelmi kérdés — mondta —, hiszen ezeken a helyeken nevelkedik a jövő generációja. Már az iskolákban meg kell teremteni azokat a körülményeket, amelyek az ifjúság felkészülését, helytállását rz életben az eddigieknél jobban segítik. Az. hogy környezetünkben milyenek a művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek, milyen az egészségügyi ellátás, nap mint nap befolyásolja az emberek hangulatát. Hat munkájuk eredményességére. és egyúttal a vállalat eredményére is. Bizonyos vagyok benne — hangsúlyozta —, hogy az a vállalat jár helyes úton, amely együtt él környezetével, külső kapcsolataira is építve teremti meg az eredményes gazdálkodás feltételeit. Alapvető a versenyképesség megtartása Martinovics Tibor: Párttaggá nevelés az alapszervezetekben Martinovics Tibor, az Óbuda Tsz műszerésze. Pest megye küldötte megállapította: a számadás az elmúlt időszak munkájáról nem könnyű feladat, hiszen voltak, vannak és a jövőben is lesznek gondjaink, amelyeket egy adott időszakban mindig a legnehezebbnek érzünk. Ilyen gond az, hogy a munkaiukat egyébként becsülettel végző fiatalok nem keresik, nem igénylik, és egyre kevésbé vállalják a közéleti tevékenységet és a pártmunkával járó feladatokat. A továbbiakban a felszólaló arról szólt, mennyire tudatos, és mennyire megalapozott a pártélet egyik alapkérdése, a párttaggá nevelés az alapszervezetekben. Saját tagfelvételének történetét idézve, elmondta: ajánlója, egy idős szakmunkás volt, aki mindig szakított időt arra, hogy a fiatalokkal foglalkozzék. A továbbiakban aláhúzta: már a munkába lépés előtti időszakban nagyobb figyelmet kellene fordítani a fiatalok tudatának formálására. Jelenleg a tudatformálás mind formájában, mind módszerében elmarad korunk követelményeitől, a ma emberének igényeitől. Szükséges lenne az is, hogy a fiatalok kedvezőbb tapasztalatokat szerezzenek demokratikus fórumrendszereink működéséről. Politikánk melletti kiállásra csak az képes — állapította meg a felszólaló —, aki nemcsak ismeri és elfogadja ezt a politikát, hanem a környezetével is el tudja fogadtatni; aki nevelni, alakítani, formálni tudja azt a kollektívát, amelyben dolgozik. A munkában, magatartásban példamutató emberek kollektívájában a fiatalok előbb-utóbb szükségét érzik annak, hogy részt vállaljanak a politikai munkából. A munka becsülete ma nem az őt megillető helyet foglalja el — hangsúlyozta végül Martinovics Tibor —, pedig gondjaink megoldásában csak a munka segíthet. Osztafi Béla csoportvezető, az özdi Kohászati Üzemek küldötte elmondta, hogy vállalata gazdálkodását a XII. kongresszus óta jelentős változások befolyásolták: az acél világpiaci ára fokozatosan csökkent, az alapanyag- és energiaárak nőttek. Ez p tendencia csökkentette a vállalat jövedelemteremtő képességét, saját erőből kevesebb pénz jutott fejlesztésére. Az állami hitelek visszafizetése súlyos terhet jelent. Az új árKs szabályozó rendszerrel együtt mindez lényegesen nagyobb követelményeket támasztott a vállalati gazdálkodással, a párttagokkal, a dolgozókkal 6zemben. Ebben a helyzetben a vállalat legfontosabb feladata volt a gazdasági stabilitás megőrzése, a versenyképesség megtartása. A népgazdasági egyensúly jacvítása érdekében növelték az exportot. Ez évente 50— 60 mülió dolláraktívumot jelentett. A továbbiakban arról beszélt, hogy az 1984. évi bérpolitikai intézkedések és a melegüzemi pótlék bevezetése javította a nagyüzemi munkásság egy részének anyagi elismerését de a kialakult feszültségeket nem 6ikerült feloldani. A piaci nehézségek, az alapanyag- és energiaellátási gondok esetenként termeléscsökkenést idéztek elő. A felszabaduló munkaerőt más létszámgondokkal küszködő területre irányították át. A felszólaló elmondotta: a vállalat dolgozói közül sokan úgy próbálták megőrizni életszínvonalukat, hogy kisvállalkozásokban, eazdasági munkaközösségekben kiegészítő jövedelmet biztosítottak maguknak. Ez hasznos a vállalatnak. Czinege Gyuláné: A pedagógiai szemlélet megújulásáért Sikula György: Ideológiai tennivalóink Sikula György, a HajdúBihar megyei pártbizottság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte az ideológiai nevelő munka legfontosabb feladatairól szólt. Párttagságunk szemléletében és gondolkodásában a jövőben tudatosabban és folyamatosan szükséges biztosítani a szavak és a tettek egységét — mondotta. Az a tapasztalat, hogy a különböző testületek általában megfelelő határozatot hoznak, ezzel azonban sokszor ki is merül az erőfeszítés, nincs elég energia e határozatok megvalósítására, a közvélemény tudatos formálására. a hatékony ellenőrzésre. Még a párttagság körében is előfordul, hogy másként vélekednek a társadalmi jeGerezdes János: lenségekről a taggyűlésen és másként baráti beszélgetéseken. Előfordul az is, hogy a közélet és magánélet egyes személyeknél gyökeresen elválik egymástól, nem éreznek kellő felelősséget saját munkájukért családjukért, elhanyagolják gyermekeiket, miközben elítélik a televízióban látott vagy az újságban olvasott, hozzájuk hasonló eseteket. A felelősséghez szorosan hozzátartozó ideológiai kérdés a fegyelem kérdése — mondotta a továbbiakban. A hajdú-bihari kommunisták egyértelmű véleménye, hogy társadalmunk tudati, szemléleti állapotának egyik központi feladata ma az, hogy erősítsük a nártfegyelmet. az állampolgári fegyelmet, a munkafegyelmet. Az utóbbi időben az tapasztalható, hogy a társadalom elfogadott „hivatalos" értékrendje nem mindig esik egybe a közvéleményével. A munka és a tudás helyett az életvitel objektív forrásai, a tárgyi javak foglalják el az első helyet, nagyon sokszor felfokozott, kielégíthetetlen igények alapján. Lényeges társadalmi kérdésnek tartjuk a becsületesen végzett munka eredményének, a megszerzett tudás mennyiségének és minőségének nagyobb megbecsülését. és a társadalmi értékrend ilyen alapú reális helyreállítását a közvélemény minden szintjén — hangsúlyozta befejezésül a felszólaló. Czinege Gyuláné, a karcagi Zádor úti általános iskola igazgatója, Szolnok megye küldötte a nevelőtestületek jó légkörének kialakításáról elmondta: több év tapasztalata bizonyítja: hogy ennek megteremtésében és fenntartásában elsődleges helyet foglal el a lelkiismeretes munka. Még mindig nem eléggé ivódott be a köztudatba, hogy a pedagógusSzabÓ Gyula: Vnunka alapvető színtere a tanóra. Az értékrendet ennek megfelelően kell alakítani. Nagyobb becsületet kell adni a lelkiismeretesen, szorgalmasan, de esetleg csendesebhen dolgozó pedagógusoknak. Veszélyes dolog az iskolában, ha a fogalmak mögött nincs konkrét tartalom, mert ez könnyen pótcselekvések elindítójává válhat. amely elsősorban látványos külsőségekben, harsány, de nem mindig tartalmas produkciókban nyilvánul meg. A társadalmi fejlődés egyre határozottabban állítja előtérbe az iskolai neve-lőmunkában a szocialista személyiség vonásaiban gazdag pedagógust. Az iskolai innovációs folyamatokban, a komplex iskolakísérletekben pedig különleges jelentőségük van az alkotó pedagógusoknak. Az életszínvonalnak ára van Szabó Gyula, a Láng Gépgyár állami díjas művezetője, Budapest küldötte emlékeztetett rá, hogy a Központi Bizottság 1974 márciusi ülésén tárgyalta a munkásosztály helyzetét és irányelveket fogadott el annak további javításáról. A kongresszusi előkészületek során, az egyéni beszélgetéseknél, a taggyűléseken és a pártcsoport-értekezleteken gyakran és kritikusan kerültek szóba a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok, észrevételek. — Elgondolkoztató a számonkérés — mondotta —, amit főként az idősebb korosztály ma nekünk szegez: „Nem ezt ígértétek a hőskorban és a hatvanas években, hanem sokkal szebb, sokkal jobb életkörülményeket, nyugodtabb öregkort." — Alapjában véve igazat kell adnunk a számonkérőknek — folytatta a hozzászóló. — Ígértünk. De az igazság az, hogy a célok akkor elérhetőnek, reálisnak tűntek. Ha egy kicsit is kitekintünk a világba, láthatjuk, hogy elért eredményeink nem lebecsülendők, nincs mit szégyellnünk, emelt fővel járhatunk. Legfeljebb azt vethetik szemünkre, hogy nem láttunk a jövőbe. A legnagyobb mulasztást akkor követtük el, amikora célok mellett ugyanolyan erősen nem hangsúlyoztuk, hogy a magasabb életszínvonalnak magasabb ára van, és ennek eléréséért jobb munkát kell végeznünk. Nem azt mondom, hogy keveset dolgozunk. Dolgozunk, fáradozunk mi éppen eleget, csak nem elég átgondoltan, ésszerűen. Fodorné Birgés Katalin: Dolgozzunk nagyobb felelősséggel Vállalati önállóság, érdekegyeztetés Gerezdes János, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár igazgatója, Győr-Sopron megye küldötte felszólalásában a beszámolónak ahhoz a megállapításához kapcsolódott, amely szerint nem kielégítő a műszaki fejlesztés. Ügy vélekedett, hogy e helyzet hatását külösen az exportorientált vállalatok érzik meg. Nem sikerült csökkenteni a technológiai lemaradást, az úgynevezett technológiai rés nem lett kisebb. — A munkamegosztásból adódóan természetes, hogy vannak, akiknek a szabályozók kidolgozása és azok betartásának ellenőrzése a feladata, ugyanakkor vanfiak, akik a végrehajtásban dolgoznak — hangsúlyozta. — Ez utóbbi munka hatékonyságának vizsgálata már kialakult, de a fejlődést befolyásoló szabályozóelemek hatékonyságvizsgálata még nem kielégítő. Ezért örömmel olvastam a beszámolóban: fordulatot kell elérni a műszaki fejlődés szerepének, jelentőségének társadalmi megítélésében. Ez legyen mind a végrehajtásában, majd a szabályozók megalkotásában részt vevők közös kötelessége. Az elkövetett hibákért pedig mindkét területen legyen arányos a felelősségrevonás. Az elmondottakkal azt szerettem volna erősíteni, hogy a hatékony munka követelménye ne csak a vállalatoknál, a gazdálkodó egységeknél, hanem az irányítás és a döntést hozó minden szinten erősödjék — tette hozzá. Befejezésül arról szólt, hogy Mosonmagyaróvár iparának dolgozóit áthatja a holnapért vállalt felelősség, tisztában vannak a velük szemben támasztott elvárásokkal, és igyekeznek azoknak megfelelni. Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, Békés megye küldötte elsősorban a vállalati önállóság, az érdekegyeztetés, a munka- és a lakóhelyi demokrácia problémakörével és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti magatartással foglalkozott. Hangoztatta: — Feladataink megoldásához demokratikus vezetésre és a demokráciával jobban élni tudó munkásokra van szükség. Szakszervezeti testületeink világosan látják, hogy valamennyiünk legfontosabb érdeke az ország gazdasági erejének növelése — mutatott rá. — Ennek érvényre jutását azonban csak úgy látjuk biztosítottnak, ha jobban felszínre kerül a gazdasági egységek érdeke és a munkások egyéni érdekeltsége. Mert ennek révén erősödhet felelősségük, aktivitásuk, tenni akarásuk. A felszólaló elmondta, hogy az érdekegyeztetést napjainkban még sok tényező akadályozza. Ezek között említette az önálló vállalatok és a gyárak, telepek közti viszonyt, az utóbbiak önállóságának korlátait. Az önállósodási törekvések ma még lassúak, és a gazdasági érdekek mellett a legnagyobb fékező erő a megszokás, illetve az, hogy nem kevés vállalatvezető akadályozója az önállóság kibontakozásának. Ezzel az MSZMP XIII. kongresszusának első tnunkanapja — amelyen Németh Károly, Kardos Ernőné és Varga Gyula elnökölt — véget ért. A tanácskozás ma, kedden, a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, valamint a szóbeli kiegészítések feletti vitával folytatódik. . .rfVr, irtljilíkttfeim nniwf.ll