Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

.- y Hétfő, 1985. március 25. Az MSZMP KB beszámolója (Folytatas az 5. oldalrol.) járultak hoz/a társadalmunk feladatainak megoldásához. Növekedett a kutatási ered­menyek felhasználása, a kutatók, tudomá­nyos testületek részvétele a politikai dön­tések kialakításában. Javult, de nem elég­séges a tudományok szerepe a társadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi jelenségek, a fejlődés átfogó problémáinak marxista értelmezése elma­rad a/, igényektől, s ez helyenként elmé­leti elbizonytalanodáshoz vezet. A közvet­len gyakorlati célra irányuló kutatási-fej­lesztési tevékenység növekedett, de a ku­tatás es a termelés kapcsolata nem éri el a kívánatos szintet es mértéket. Kedve­zőbb a helyzet, a mezőgazdaság és az ag­rártudományok. kedvezőtlenebb az ipar és a műszaki tudományok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlatban iga­zolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus természetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás sza­badságát. megbecsüli az eredményes mun­kát végző kutatókat. A következő években tovább kell nö­velni az igényeket a tudományos kutatás­sal szemben, vissza kell szorítani a ke­vésbe eredményes vagy eredménytelen te­vékenység támogatását. Elsősorban a tár­sadalmi. gazdasági és műszaki fejlődésün­ket meghatározó tudományágak fejleszté­sét kell segíteni. Távlati fejlődésünk szempontjából nagy fontossága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudomá­nyok művelőitől a valóság feltárása és a döntés-előkészítő tevékenység folytatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus—leninizmus elméletét a mi viszonyainkra, vállaljanak nagyobb szere­pet a mai magyar valóság elméleti es tör­ténei i tapasztalatainak marxista elemzé­sében. a társadalmi ludat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt továbbra is in­dokolt. hogy a kutatásfejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb iitem­Pártunk a munkásosztály forradalmi élcsapataként, a dolgozó nép pártjaként teljesítette a nép. a ha/a szolgálatában vállalt, kötelezettségeit; eredményesen irá­nyítottá és szervezte a szocialista építő­munkát. Vezető Szerepe érvényesül a tár­sadalmi elet minden fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása során a marxiz­mus—leninizmus tudományos elméletét követve, a társadalom reális helyzetéből kiindulva kez.deményezöcn lépett fel, meg­határozta. a szocializmus építésének soron következő feladatait. A vezető szerep ér­vényesítésének. a politika megvalósításá­nak fő módszere változatlanul a meggyő­zés. az eszmei ráhatás, az érvelés, a poli­tikai irányító, szervező tevékenység, a tömegek mozgósítása. Politikájának alakí­tásában és végrehajtásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a párt egy­sége a korábbinál nagyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet élező­dése. a gazdasági problémák és a társa­dalmi feszültségek a párt soraiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalanságot is okoztak. Növekedett azoknak a száma, akik a párt vezető szer­veinek egyes döntéseit nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt; kiállta az elmúlt évek nehéz próbáját. Tisztelet és megbecsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozat­készen szolgálják n párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel allatában egyetérteni, a valódi cgypég próbája a tett, a kommu­nisták kiállása a politika képviseletében s aktiv részvételük a végrehajtásban. A beszámolási időszakban fejlődött a párton belüli demokrácia, növekedett, a párttagság részvétele a politika formálá­sában. A kommunisták észrevételei, jelzé­sei, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párttestületek döntéseit. Javult, bár meg korántsem ki­elégítő mértékben, a párton holüli vita­szellem. A párt fórumain mindenki kifejt­heti véleményéi, elmondhatja észrevéte­leit. aggályait. A párt tagját megilleti a különvélemény fenntartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés kötelező végrehajtása alól. Az e téren ta­pasztalható lazaságokat meg kell szün­tetni. Feladatunk, hogv c gviriejűleg erő­sítsél, a jtartón i • <Kurei aiát < végrehajtásban a minden kommunistára kötelező fegyelmet. A pártban az a megítélés, hogy a Köz­ponti Bizottság es Szervei betöltik hiva­ben növeljük; közvetlen feladat a csök­kenés fékezése és a kutatás eszközellátá­sának megjavítása. A beszámolási időszakban tovább széle­sedtek népünk művelődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével össz­hangban további erőfeszítéseket kell ten­ni a kulturális egyenlőtlenségek csökken­tésére. Kel kell lepni a közönség igényei­nek lebecsülésével, de az. igénytelenséggel szemben is. A társadalom és a kultúra viszonyában fontos szerepet tölt be az. irodalom és a művészet. Az. elmúlt években is létrejöt­tek színvonalas. szocialista, humanista szellemű alkotások, produkciók, melyek gazdagították a magyar kulturális életet, es határainkon kívül is megbecsülést sze­rezlek. népünknek. A közönség azonban joggal érzi. hogy az alkotások jelentős részében nem tükröződik eléggé szocializ­must. épitő népünk és az egyes emberek küzdelme, munkája, s ennek eredménye. A művészeti életben meghatározó sze­repe van az alkotóműhelyeknek, szövetsé­geknek, egyesületeknek es a kritikai fó­rumoknak. Egy részük azonban az utóbbi evekben nem tudott megfelelő szinten ele­get tenni feladatainak. Nem kielégítő az értekek szerinti tudatos válogatás, előfor­dulnak elvi-politikai engedmények, szer­kesztői tévedések. Egyes művészkörök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompolitikai illetékességét. Olykor indokolatlanul kapnak széles nyilvánossá­got kiforratlan kísérletezések, érdektelen, illetve a közízlést sértő müvek. Ezeken a tendenciákon a társadalom és a művészet, érdekéhen változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideológiai, a kulturális élet minden agá­ban. A part alapvető jelentőséget tulaj­donit az. alkotói szabadság biztosításának, nem szót bele az. egyéni ízlés, stílus kér­désébe. Támogatunk minden olyan törek­vést. kísérletet, amely hozzájárul a kul­túra humánus küldetésének teljesítéséhez, gazdagítja az embert, elősegíti múltunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellépünk a szocialista, hu­manista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az. ideológiai és kulturális feladatok megoldása az emberi tényezők kibontakoztatásának, társadal­munk további fejlődésének nélkülözhetet­len feltétele. tiisukut. Tartalmilag javult, szervezetileg korszerűsödött a különböző szintű pártbi­zottságok irányító, ellenőrző munkája. A budapesti, a megyei, a megyei jogú párt­bizottságok nagy önállósággal, felelősség­gel. hozzáértéssel, eredményesen irártyi­tották és ellenőrizték a területükön folyó politikai munkát. A pártirányítás rendsze­rvben is jelentős változások történlek. Megszűntek a járási pártbizottságok, me­lyek csaknem négy évtizeden át fortlos szerepet töltöttek be u párt és az ország eletében. Feladataikat a városi és a városi jogú pártbizottságok vették át. Politikánk elfogadtatásában, végrehajtá­sának szervezésében nagy szerepe van a partalapszervezeteknek. A beszámolási idő­szakban hatékonyabbá vált az alapszerve­zetek irányítása, tájékoztatása, közvetlen segítése, és kedvezőbbek lettek működé­sük tárgyi és személyi feltételei. Az alap­szervezetek felelősségteljes, eredményes munkát végeztek, de a fejlődés nem álta­lános, tevékenységük színvonalában na­gvok a különbségek. Nem kielégítő az alapszervezetek kommunista közösségeket formáló ereje, nevelő hatása. A termelés területén működő párt­szervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok megoldására kell felkészülniük. A párt politikájának helyi érvényesítése a kultúra, a művészet, a tudomány te­rületen dolgozó pártszervezetektől na­gyobb politikai érzékenységet, határozot­tabb kiállást igényel. A párttagságnak mintegy húsz százalékát tömörítő lakóte­rületi. körzeti alapszervezetek munkája fejlődött, egy részük azonban még nem tudja kellő színvonalon elvégezni felada­tait. Az irányító pártszervek fordítsanak mindenütt kellő figyelmet munkájuk segí­tésére. A pártrnlinkát meg kell szabadíta­nunk a formális elemektől, az önállóságot és a felelősséget háttérbe szorító indoko­latlan szabá Ij'ozás tói. A párt szervezetileg erősödött. Tablét­száina <171 ezer, mintegy 59 ezeróel több, mint a XII. kongresszus idején volt. So­raiban minden társadalmi osztály és ré­teg megfelelő arányban van jelen. Eredeti foglalkozás szerint a párttagságnak csali­nem háromnegyede, jelenlegi foglalkozás szerint több mint a fele munkás ós szö­vetkezeti paraszt, Kedvezően alakult a nők aránya. Emelkedett a párttagság poli­tikai, szakmai és általános műveltsége. A taglétszám növekedési üteme megfe­l"!ő, de továbbra sem l;io1éc:itö a pá ráépítő munka egyes értelmiségi rétegek es a fia­talok között. Helyenkent még él a merev statisztikai szemlélet, ami miatt elutasíta­nak a párthoz őszintén, meggyőződésből közeledőket. Sok pártszervezet még nem jutott el annak a felismeréséig, hogy a párlépités nemcsak az. utánpótlást, hanem a párttagok folyamatos nevelését és a párt öntisztulását is jelenti. A párt és a tömegek közötti kapcsolat­nak es kölcsönös bizalomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége es szocialista életvitele. A Központi Bizottság ezért tartja fontosnak a Szervezeti Szabályzat­ban is a kommunisták kötelességeinek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevékenysége megsokszoroz­hatja a párt erejét, szélesítheti politikája megvalósításának tömegbázisát. A beszámolási időszakban javult a ká­dermunka. A vezetők többségükben meg­felelnek a velük szemben támasztott nö­vekvő követelményeknek. Az utóbbi évek­ben fokozódott önállóságuk, kezdeménye­zőkészségük. és érzékenyebben, gyorsab­ban reagálnak a gazdasági, társadalmi környezet változásaira. Ugyanakkor több­ször fel kellett lépni olyan jelenségekkel szemben, mint a hatalommal való vissza­élés. a jogtalan anyagi előnyök szerzésére törekvés, a szerénytelenség, az. önelégült­ség. a kritika megtorlása. A Központi Bizottság tudatában van. hogy a vezetői munka minden területen lényegesen nehezebbé, felelősségteljesebbé vált. Nagyra értékeli azoknak a vezetők­nek a munkáját, akik az átlagosnál többet teljesítenek, kezdeményeznek, képesek a tömegek megnyerésére és mozgósítására, s politikai és erkölcsi magatartásukkal is példát mutatnak. A pártszervezetek támo­gatják a kezdeményező, az. újat felkaroló. Pártunk aktív nemzetközi tevékenységet folytatott, hogy előmozdítsa a kommunista és munkáspártok összefogásának erősíté­sét, a közös célokért vívott küzdelem si­kerét. Tevékenyen részt vettünk a nem­zetközi kommunista mozgalom közös fóru­mainak, rendezvényeinek munkájában. Partunk képviselői több mint négyszáz, al­kalommal, összesen 85 kommunista, mar­xista—leninista párt vezetőivel folytattak megbeszéléseket. Több mint 50 nemzeti demokratikus párttal, nemzeti fölszaba­dító mozgalommal, továbbá szocialista, szociáldemokrata, illetve polgári párttal tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kommunista es munkáspártjai a szocializmus ultalános, közös törvényszerűségeit, egymás tapasz­talatait figyelembe véve és ezeket orszá­guk konkrét adottságaira értelmezve igye­keznek megtalálni a megfelelő formákat, amelyek alkalmazásával növelni lehet a gazdasági munka hatékonyságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az. elmúlt időszakban erősítették összefo­gásukat és az. élet minden területére ki­terjedő együttműködésüket. A tőkés országok kommunista és mun káspártjai figyelmüket olyan konkrét programok kialakítására összpontosítják, amelyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális problémákra, elősegí­tik a munkásosztály, a dolgozók kemény harcokban elért vívmányainak megvédé­sét. A szocialista orientációjú fejlődő or­szágok marxista—leninista pártjai további erőfeszítéseket tesznek az. öröklött elma­radottság felszámolásáért, az. új társa­dalom alapjainak megteremtéséért. Hely­zetüket. rendkivül bonyolult feladataik megoldását nehezíti, hogy az. imperialista támadás, á politikai, gazdasági nyomás, a kálonai fenyegetés közepette tevékeny­kednek. Ennek ellensúlyozása érdekében növekvő mértékben támaszkodnak a szo­cialista országok pártjainak tapasztala­taira. Hasonló módon építhetnek a szo­cialista közösség elvi és gyakorlati szoli­daritására más fejlődő országok kommu­nista pártjai is. amelyek rendkívül nehéz, -körülmények között, több országban meg ma is illegalitásban — helyenként fegy­verrel is — harcolnak népük szabadsága­ért. a nemzeti függetlenségért, a társa­dalmi felemelkedésért. A kommunista partok — a marxizmus —leninizmus elméletét, a szocialista for­radalom és építés általános törvényszerű­ségeit a nemzeti sajátosságoknak, a konk­rét feltételeknek megfelelően alkalmazva — önállóan határozzák meg politikájukat. Helyzetük különbözőségéből is adódik, hogy különféle megoldásokat tartanak célravezetőnek. A pártok között az elmúlt években lényegében folyamatos volt a v<­lemenycsere a szocializmushoz vezető le­hetséges utakról, illetve a létező szocializ­mus eddigi fejlődéséről, mai viszonyairól és távlatairól. Pártunk XII1. kongresszusa telclosség­teljes döntések előtt áll. Párttagságunk, népünk azt várja a kongresszustól, hogy reálisan, a közös munka eredményeit el­ismerve, a megoldatlan problémákat gon­dosan számba véve Jelölje ki szocialista épílümunkánk legfontosabb feladatait, s dolgozzon ki a következő öt évre előre­mutató, megvalósítható, mozgosító prog­ramot. a rendet és a fegyelmet megkövetelő veze­tőket. A káderpolitikai elvek következetes ér­vényesülésének továbbra is egyik akadá­lya a szubjektivizmus, a személyi össze­fonódás. a tényleges teljesítmény figyel­men kívül hagyása. A szükségesnél és a lehetségesnél kevesebb alkalmas fiatalt bíznak meg erőt próbáló és nevelésüket szolgáló feladattal. Egyes vezetők nehe­zen tűrik maguk mellett az önállóan gon­dolkodó és tevékenykedő munkatársakat. Káderpolitikái elveink érvényesítését szi­gorúbban meg kell követelni. A hatáskór gyakorlását olyan irányban kell tovább­fejleszteni. hogy fokozza a javaslattevők felelősségét, és ne sértse a választó, kine­vező szervek jogait. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szer­vezeti Szabályzata betölti szerepét, meg­felelő biztosítékot nyújt ahhoz., hogy a párt szervei és szervezetei rendeltetéssze­rűen működjenek, a párttagság eredmé­nyesen végezze munkáját. Az előterjesz­tett Változtatások nem érintik a párt szervezeti életének főbb elveit, de növelik a pártszervezetekkel és a párttagsággal szemben támasztott követelményeket. Ked­vezőbb feltételeket teremtenek a pártde­mokrácia fejlesztéséhez, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítéséhez. Bővítik a pártszervek, az alapszervezetek, a fe­gyelmi bizottságok jogait. önállóságát. Világosabbá, egyértelműbbé teszik az ál­lami szervekben és a tömegszervezetek­ben a párt irányító munkáját, az e terü­leten dolgozó kommunisták feladatait és felelősségét. Pártunk tevékenyen reszt vállalt az új elméleti-politikai kérdések megválaszolá­sában, a nézetkülönbségek tisztázásában, s ezzel a kommunista és munkáspártok közös fellépéséhez, nélkülözhetetlen telté­lelek megteremtésében. Támogatjuk a többoldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai helyzetének, követelmé­nyeinek. a partok köz.ölli viszony általá­nosan elfogadott normáinak, s amely eredmenyesen szolgálja a közös ügynek, a társadalmi haladásnak es a béke védel­mének sikerét. A beszámolási időszakban is fejlödnek kapcsolataink a Szovjetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett történelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásúhoz. A mag,vár—szbvjef. párt­közi kapcsolatok fötyamátffe'Tböviílésé jól szolgálta országaink politikai, gazdasági, műszaki-tudományos es kulturális együtt­működésének erősítését, népeink barátsá­gának elmélyítését. A kölcsönös törekvé­seknek megfelelően fejlődtek tovább pár­tunk kapcsolatai a többi testvéri szocia­lista ország kommunista és munkáspárt­jaival. A/, internacionalista szolidaritás jegye­ben erősítettük együttműködésünket a tő­kés és a fejlődő országokban dolgozó kommunista és munkáspartokkal. Igye­keztünk elérni, hogy kapcsolataink révén minél alaposabban megismerjük a létező szocializmus valóságát, és minél reálisab­ban ítéljék meg távlatait. Arra törekedtünk, hogy azokkal a par­tokkal is rendszeres maradjon az érint­kezés. amelyek tőlünk eltérő módon ítélik meg a kommunista mozgalomban vitatott kérdéseket. Tapasztalataink szerint az őszinte véleménycsere, a türelmes érveles erősíti a2 egymás álláspontjai iránti tisz­teletet, az egymás helyzetének megérté­sére való törekvés kölcsönösségét, javítja a pártok közötti összefogás feltételeit. Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellentétek nem zárják ki bizonyos alapvető érdekek egybeesését és ezzel összhangban a különböző politikai pártok, mozgalmak összefogását az embe­riség elölt álló legfontosabb kérdések megoldásáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések visszaszorításához fűződő közős érdekeink alapján — az el­múlt években is bővítettük kapcsolatain­kat a fejlődő országok nemzeti demokra­tikus pártjaival, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. A világ békéjének megőr­zése, a fegyverkezés korlátozása, a külön­böző társadalmi rendszerű államok kö­zötti együttműködés fenntartása érdeké­ben folytattuk a párbeszédet, a rendszeres véleménycserét a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal Ugyanezen célok szol­gálatában vettük fel a kapcsolatot több nyugat-európai lökés ország realista kül­politikai irányzatú polgári pártjaival is. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus erősítse meg a szocializmus, a. társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye melletti elkötelezettségünket; nyil­vánítsa ki pártunk szilárd elhatározott­ságát, hogv tovább halad előre a lenini úton. s népünk alapvető érdekeit képvi­selve folytatja áldozatos munkáját a fej­lett szocialista társadalom megleremte.se erdekében. (MTI) A párt helyzete és fejlődése A párt nemzetközi tevékenysége * • * t t

Next

/
Thumbnails
Contents