Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

Hétfő, 1985. március 25. 3 Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az. időszakban végzi felelős munkáját, amikor népünk hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjetunió, amely a második világháború fő terhét viselte, a szövetséges hatalmakkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a japán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hősök emlékét, közöttük azokét a magyar kommunistákét, demokratákét, antifasiszta hazafiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban. és életüket adták a fasizmus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Magyarország ismét függetlenné vált; népünk történetében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelentőségű vívmányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolA beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedésének alapvető oka az Amerikai Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai e.s a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet nyugat-európai telepítésének megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai ürfegyverkezési tervek, amelyek a fegyverkezési versenyt a kozmikus térségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyengült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző társadalmi rendszerű államok közötti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az. hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszakkal, fenyegetéssel, nyomással beavatkoznak más országok népeinek ügyeibe. Az. elmúlt évek negatív nemzetközi fejeményei ellenére nem alakult ki közvetlen világháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet— nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között. A nemzetközi helyzet további- romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitikája. A szocialista közösség országainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvédését. A Varsói Szerződés Szervezete jelentős nemzetközi politikai és katonai tényező, a történelmileg kialakult katonai erőegyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés Szervezete az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintre való csökkentésére az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. Sajnálatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Északatlanti Szövetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javaslatokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására törekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érdekeltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fenyegető veszélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbra is érvényben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és többoldalú megállapodások, és működnek az európai biztonság és együttműködés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok gozó tömegek érdekeinek hű szolgálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát. vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984. december elején közzétette irányelveit, a kongreszszusi felkészülés alapokmányát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irányban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányainkat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend; népünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink forrása a kommunistáknak és szövetségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldozatos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben közvetlenül, a pártértekezleteken, küldöttei útján. A párt- és az irányelvek megtárgyalására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segítettek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkívüliek véleményének ismeretében dolgozhat, és határozhat a társadalom életének legfontosabb ügyeiben. küzdelme, amelyet a politikai-gazdasági függetlenségért, ennek megszilárdításáért, valamint a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A nemzetközi élet pozitív irányzatait erősítették az cl nem kötelezett országok mozgalmának imperialistaellenes fellépései. A világbéke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmaknak. A világpolitikai helyzet további alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet—amerikai tárgyalások az űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A jelenlegi helyzetben a szocializmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támogatása és a belső építőmunka társadalmi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehezebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok ellenére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST-tag-, államok párt- és állami vezetőinek 1984 júniusi moszkvai találkozóján született elhatározások kijelölik a szocialista gazdasági integrációban rejlő előnyök teljesebb kihasználásának útjait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kongresszusán meghatározott irányvonal. A szocialista közösség országaival összehangolt, aktív nemzetközi tevékenységünk középpontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadalmi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Bővültek a fejlődő, különösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolatainkat az eltérő társadalmi rendszerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámolási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondolkodó közvéleménye ismeri és elismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, kiszámíthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szilárd szövetségesei, más országoknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdekeit, a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista épitűmunkánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműködésének gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés erősítését, hatékonyságának javítását, formáinak, módszereinek folyamatos tökéletesítését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szocialista országokkal; nagyra értékeljük és hasznosítjuk építőmunkájuk tapasztalatait. A beszárholási időszakban — hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlődtek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rendszerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasági, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilárdításáért küzdő népekkel, A beszámolási időszakban a korábbihoz képest nehezebb feltételek közt folytattuk a szocialista társadalom építését. A nemzetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy teherpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszítéseit, nagy és eredményes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeji összefogást a szocialista célok jegyében, a létbiztonságot. A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellentétes és a közerkölcsöt sértő jelenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi rendünkben a dolgozók alkotó képességében meglevő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasszunk az irányításban és a végrehajtásban egyaránt, s határozottan lépjünk* lel az eszméinkkel és céljainkkal összeegyeztethetetlen megnyilvánulásokkal szemben. Társadalmi rendszerünk alapjai szilárdak. A termelőeszközök csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. Döntő fontosságú feladatunk, hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb'mértékben kihasználjuk a szocialista tulajdonviszonyokban rejlő lehetőségeket. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során jelentősen gyarapodott. A munka nélkül szerzett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kialakulását gazdasági 'és jogi szabályozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulajdonviszonyok alapján, a társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. * Rendszerünk stabilitása és fejlődése szempontjából meghatározó jelentősége van a munkásosztály szocialista elkötelezettségének, aktivitásának, helytállásának. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos feladatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése, és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban, közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának kialakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság — az aktív keresők 14 százaléka — a munkásosztály szilárd szövetségese. A mezőgazdaság magas szintre emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az értelmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előrehaladásunk részese. Ösztönözni és segíteni kell alkotóképességének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A keresők 18 százaléka alkalmazott. Munkájuk minősége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással ,van az egész társadalom közérzetére. A dolgozóknak mintegy 4 százaléka kisárutermelő, kisiparos, kiskereskedő. Hosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő kérdéseiben változatlanul megvan népünk túlnyomó többségének egyetértése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a korábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen a diktatórikus, elnyomó rendszerek ellen harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és érdekeltség elve alapján törekedett a kapcsolatok fejlesztésére valamenynyi, erre készségét mutató fejlődő országgal. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista épitőmunkájához minél kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érdekében. A párt és a kormány külpolitikájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonságban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hazai biztositéka továbbra is népünk bizalma és támogatása, nemzeti összefogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. körülmények között még inkább megnőtt a jelentősége, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az egység megerősítéséért. A nemzeti egység alapja, hogy egész népünk érdekelt a szocializmus építésében. A szövetségi politika folytatásának, a haladásunkért tömörülő erők összefogásának ösztönzést ad, hogy partunk figyelembe veszi a valóságos viszonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számbavételével, reálisan jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefogásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek a dolgozók millióit tömörítik, és egész társadalmunkat átfogják. Pártunk támaszkodik a szakszervezetekre, igényli részvételüket a politika kimunkálásában, elfogadtatásaiban és megvalósításában. A szakszervezetek erősítsek érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységüket, s igényeljék a kötelezettségek fegyelmezett teljesítését. Ez a fellétele annak, hogy befolyásuk fokozódjon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társadalmunk politikai és gazdasági erejének növelésére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a politika végrehajtásában való aktív részvételét. Az ifjúság szocialista szellemű nevelés:* és az vnálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intézményeinek segíteniük kell a fiatalok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell felelősségüket önmagukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkáspárt épít a magyar ifjúság hazaszeretetére, tudására, tettrekészségére, lelkesedésére. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, felelős cselekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítására. A jövőben még többet kell tennünk, hogy a felnövekvő nemzedékek azonosuljanak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség részt vesz a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. Fő hivatása, hogy megnyerje az ifjúságot szocialista céljainknak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és közvetítse problémáikat a párt- és állami szervekhez. Segítse elő politikai, szakmai fejlődésüket. Az ifjúsági szövetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Politikai munkája és egész tevékenysége gyakoroljon vonzó hatást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Nevelje tagságát, a fiatalokat szocialista hazánk szeretetére, felelős magatartásra és cselekvésre. A Hazafias Népfront eredményesen segíti a párt szövetségi politiKájának étjvó4 nyesítését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti összefogást. Ellátja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a Hazafias Népfront továbbra is vállaljon aktív szerepet a szocialista építést, a társadalmi viszonyok szocialista fejlődését szolgáló erőfeszítésekben, mozgósítson az ország előtt álló feladatok megoldására. Törekedjen arra, hogy munkája nyomán a társadalom minden osztályában és rétegében növekedjen a közéletben részt vevők száma. Segítse elő, hogy az országos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egyaránt minél többen nyilváníthassanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett íe(Folytatás a 4. oldalon.) Á nemzetközi helyzet, külpolitikánk Belpolitikai helyzetünk, társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése