Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 67. szám 1985. március 21. csütörtök Ára: ,80 forint MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott megyei tanács A Csongrád megye tanács tegnap, szerdán Szegeden ülést tartott. Dr. Petrik István. a tanácselnök általános helyettese köszöntötte a résztvevőket, a tanácskozás elnökségét, amelyben többek között helyet foglalt dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Szálkái Tóth István, a. Központi Népi .Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. és dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront, megyei titkára, a népfront elnöksége nevében indítványozta, hogy a tanács, munkássága es érdemei elismerése mellett, mentse fel tisztségéből 9zabó Sándort, a megyei tanács elnökét, akit. a megyei pártbizottság március 9-én első titkárnak választott. Dr. Petrik István javaslatára a tanács nyílt szavazással, március 20-i hetállva' felmentette Szabó Sándort tanácselnöki tiszte alól. Mivel a iúnius 8-i általános választásokat követő, alakuló tanácsülés választja meg az ú.i tanácselnöLakás és telek A testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről, valamint dr. Petrik István előterjesztésében a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1983— 84. évi munkájáról szóló beszámolót. Dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke, a népi ellenőrzés tevékenységét ismertette, majd előterjesztésekre, interpellációra került sor. A helyi tanácsok által választandó mégyei tanácstagok számának megállapítása a megyei tanács hatáskörébe tartozik. A testület a megyei tanácstagok számát a következőképpen állapította meg: Szeged megyei városi tanács 21, Csongrád 3, Hódmezővásárhely 7, Makó 4, Szentes 5 és valamennyi városi jogú nagyközségi, megyei irányítású nagyközségi, illetve nagyközségi és községi tanács egy-egy megyei tanácstagot választhat. Az Elnöki Tanács határozata értelmében Csongrád megyében június 8-án 81 megyei tanácstagot választanak. Nagy Sándor megyei tanácstag interpellációjára, amelyben az 55-ös számú fő közlekedési út ásotthalmi szakaszának veszélyességével foglalkozott. Balló Zoltán, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője a következő választ adta: A közúti igazgatóság a hiányzó „csúszós úttest" és vadveszélyt ielzö KRESZ-táblákat kihelyezte. A szóban forgó útszakasz fokozott ellenőrzésére és védelmére a balesetveszély miatt a szakemberek, figyelmét felhívta. A megyei tanács nagy ér-' köt. addig a tanácstörvény alapián a megyei tanácselnök általános helyettese — így dr. Petrik István — látia eL a tanácselnöki feladatokat is. A kormány nevében és megbízásából dr. Papp Lajos államtitkár méltatta Szabó Sándor tevékenységét. aki 1989 óta volt a tanács elnöke. Elismeréssel szólt arról, hogy Szabó Sándor a demokratikus, nyílt és humánus, emberi légkör megteremtésével hatékonyan segítette a testületet munkájában. Irányítása mellett szilárdabbá és egységesebbé vált a tanácsi vezetés, a helvi tanácsok pedig a kapott nagyobb önállóságot jól kihasználták gazdaságszervező feladataik ellátásában. Nagy István Kiss István. Ocskó Imre tanácstagok és dr. Petrik István a testület és a tanácsi apparátus nevében mondtak köszönetet tevékenységéért. Szabó Sándor megköszönte az elismerő szavakat. valamint, azt a bizalmat és segítséget. amit a megyei tanácstól kapott hivatali teendőinek eredményes elvégzése erdekében. ban a helykihasználás 1983 ban 110 százalékos volt. Az óvodák valamennyi igényjogosult gyermeket felvettek. A demográfiai csúcs elérte az iskolákat, így az 1984— 85-ös tanévben a diákok lét száma az általános iskolák ban 52 ezerre emelkedett. A tanulócsoportok magas száma miatt zsúfoltak az alma materek. Az eredmények között könyvelhető el a szegedi könyvtár és levéltár épületének átadása, létesítményekkel gyarapodott az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje. deklödéssel hallgatta a végrehajtó bizottság 1983—84. évi munkájáról szóló beszámolót. A jelentés megállapította, hogy a vb az elmúlt két évben nehezebb gazdasági körülmények és a módosult szervezeti feltételek között a párt- és állami szervek állasfoglalása alapján szervezte tevékenységét. Érvényesültek az országos célkitűzések. a központi elvárások és a helyi igenyek a vb munkájában. Nagyon sok olyan társadalompolitikai napirenddel foglalkoztak, amelynek intézkedései hatására városban és községben egyaránt komfortosabbak lettek az életkörülmények. A vb a beszámolási időszakban legfontosabb kereskedelmi-politikai feladatának tekintette az áruellátás színvonalának megőrzését. Ezt az igyekezetet az alapvető cikkeknél, elsősorban az élelmiszereknél siker koronázta. Azonban a vegyes ipari cikkek kínálata — termelési gondok és az import nehézségei miatt — nem javult. A kiskereskedelmi hálózat bővítése a korábbi évekhez képest mérséklődött. Számos kis alaDterületű üzletet bezárták. Kiemelt társadalompolitikai feladat volt a lakásépítés és ennek feltételeinek megteremtése. A hagyományos családiház-építés érdekében az állami telek kialakítására 1983-ban a vb 35 millió forint támogatást biztosított. Ezzel együtt a helyi tanácsok erre a célra minteev 110 millió forintot fordítottak. A mennyiségi telekkínálat kielégítő. Több mint .kétezer roortát feloldottak az Gazdasági körkép Nehéz időkben is növekvő export Csomagolás a paprikafeldolgozóban éoítési tilalom alól. Eredményes a gázhálózat-építés Az állami lakóházfenntartás javítása érdekében számos intézkedés született. A kommunális fejlesztések közül kiemelhető: a szegedi északi vízmű épitése, valamint a rókusi víztorony átadása. A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén tovább nőtt az elmaradás, annak ellenére, hogy jelentősek voltak a fejlesztések. Szép sikerként könyvelhető el a gázhálózat-építés, amely nem kis részben önerős lakossági hozzájárulásból történt. Két esztendő alatt négyezer háztartást kapcsoltak rá a gáz„c-aze-re A nagyobb arányú előrelépést az anyag- és jj keszulekluany akadályozza. Felgyorsult az energiaracionalizálás. A községek népességmegtartó képességének növelése érdekeben nagy arany ú volt az útépítés a kistelepüléseken. A községi burkolt utak aránya az 1980. évi 16 százalékról 29 százalékra növekedett. Két év alatt 29 faluban 36 kilométer burkolt út épült. A kulturális területen, ha szerény mértékben is. de jobbak lettek a körülmények. Az elmúlt időszakban kiemelt feladat volt az altalános iskolai ellátás, a gyermek- és diákétkeztetés körülményeinek javítása. A megye 201 tanácsi óvodájáVélemények, javaslatok E téma napirendi vitájában először Kovács Imre (Hódmezővásárhely) kért szót, s hangsúlyozta, a nehezebb körülmények ellenére is jól végezte munkáját a végrehajtó bizottság, örömmel vette tudomásul, hogy nőtt a társadalmi munka értéke, ami a jó szervezésnek / is köszönhető. Bárkai Mihályné (Baks) arról beszélt, hogy az idős korúak ellátása érdekében milyen erőfeszítéseket tettek a tanácsok. Foglalkozott az ügyfélszolgálat helyzetével, megjegyezte, kevesen veszik igénybe a nyújtott műszakokat. Balogh László (Csongrád) rámutatott arra. a járási hivatalok megszűnése után a területszervezési feladatokat eredményesen oldották meg. Link Mihály (Szeged) az önerős útépítéssel foglalkozott, és beszélt a népesedési helyzet kedvezőtlen jelenségeiről is. Dr. Czabarka János (Nagymágocs) hangsúlyozta: a szolgáltató vállalatok közül sokan visszaélnek monopolhelyzetükkel. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) a végrehajtó bizottság társadalompolitikai intézkedéseiről szólt. Vecsernyés Ferenc (Pusztamérges) rámutatott arra, hogy a közigazgatás átszervezését jól előkészítették. A felvetésekre dr. Petrik István válaszolt. A nepi ellenőrzés munkájának értékelésénél Négyesi Jánosné (Szentes), Binecz Sándor (Makó), dr. Csizmadia Sándorné (Hódmezővásárhely tanácselnöke). Leiéné Gonda Irén (Szeged), Katona István (Balástya), dr. Bartha László. a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kutiván Rezső (Szeged), Szálkái Tóth István kért szót. Az észrevételekre dr. Kakuszi László válaszolt Szeged élelmiszeriparának puszta felvázolásával is igen változatos étlaphoz jutunk. Sokféle terméket, hatalmas tömegben ontanak itt a feldolgozó gépsorok. A szalámi, a paprika már régóta nemcsak városunk. hanem az egész ország hírnöke a vjlág minden táján! Emellett a konzervek, a dobozos krémfehérsajt, a búza és a jó minőségű alföldi bor is vevőre találnak. Az ágazat exportja a termelést meghaladóan növekedett, bizonyítva. hogy a magas szinten feldolgozott termékeknek még a „túltáplált" nemzetközi piacokon is van keresnivalója. Természetesen akadályok is voltak szép számmal. Nem is lehetett ez másként két viszontagságos időjárású év után. A zöldség, gyümölcs és a fűszerpaprika gyenge terméseredménye visszahatott az érintett vállalatok gazdálkodására. Az élelmiszeripar jövedelmezőségét megítélni azért sem könnyű, mert a fogyasztói árak nagy része kötött, míg a felhasznált alapés segédanyagok értéke, valamint az egyéb költsegek a piac törvényei szerint mozognak. A jövedelmezőségükben sarokba szorított vállalatokat tönkretenni nem érdeke a népgazdaságnak, az exportjukra is szükség van. A támogatások, visszatérítések rendszere termékenként, vállalatonként anynyira eltérő, hogy a könyvelési mérlegek jókora magyarázattal hasonlíthatók csak össze. Szalámigyár és Húskombinát Hatalmas értékek fordulnak meg az itt dolgozók kezei között. Csak magas színvonalú, lelkiismeretes munkával tudják vevőikkel elfogadtatni, értékes termékeik révén megfizettetni az állattenyésztők fáradozásait. A szegedi szalámi még mindig márka, ezért bővítik a Maros utcai üzemet. A továbbhaladás érdekében áldozatokat is kell hozni. Az idén világbanki hitelből a vágócsarnokokat úgy alakítják át, hogy az igényes amerikai vevőknek is megfeleljen a technelogia, a higiénikus környezet. Az építkezés miatt az idei év visszafogottabb termelési eredményeket ígér. A környező vágóhidak besegítenek ugyan, de a szállítási költségek tetemesek. A feldolgozó üzemek zavartalanul működnek. a hentesüzletek választékán nem szabad meglátszani a gyárkapun belüli „felfordulásnak". Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat működését jellemezni hivatott táblázatunk magyarázatot kíván. Elsőként azt kell látnunk, hogy a vállalat a termelésen kívül kereskedik is. E két terület együttesen 3 milliárdos forgalmat bonyolít le. Ugyanakkor a megyei vállalatok mellett külön szervezet végzi a gabonaexportot. Így nem szerepelhet a mérlegben az innen vagonba rakott 30 ezer tonna búzáért járó, felső árakon számolt 110 millió forintos dollárbevétel. A tröszti szervezet bonyolult adminisztrációs csatornáin mégis visszacsordogálnak ezek a penzek is. A mérleg szerinti eredményt már ennek,- és több más nagyválla(Folytatás a 2. oldalon.) Bruttó termelési érték Szalámigyár Tejipari Vállalat Gabonaforgalmi V. Paprikafeldolgozó V. Konzervgyár Pincegazdaság 5 milliárd 186 millió forint 1 milliárd 565 millió forint 1 milliárd 408 millió forint 973 millió forint 792 millió forint 600 millió forint Rubelelszámolású kivitel Szalámigyár Konzervgyár Pincegazdaság Paprikafeldolgozó V. 743 millió forint 466 millió forint 89 millió forint 86 millió forint Nem rubelelszámolású kivitel Szalámigyár Tejipar Paprikafeldolgozó V. Konzervgyár 2 milliárd 214 millió forint 408 millió forint 255 millió forint 142 millió forint Mérleg szerinti nyereség Szalámigyár 255 millió forint Gabonaforgalmi V. 65.7 millió forint Paprikafeldolgozó V. 62,3 millió forint Konzervgyár 26 millió forint Pincegazdaság 24,5 millió forint Tejipari Vállalat 17,3 millió forint 1984. évi keresetszint Szalámigyár Konzervgyár Gabonaforgalmi V. Paprikafeldolgozó V. Tejipari Vállalat Pincegazdaság Jövedelmezőségi mutató Szalámigyár Paprikafeldolgozó V. Gabonaforgalmi V. Konzervgyár Tejipari Vállalat Pincegazdaság 61 ezer 646 forint 60 ezer 566 forint 57 ezer 688 forint 55 ezer 610 forint 55 ezer 255 forint 54 ezer 469 forint Nvcreség eszköz + bér 12 százalék 8,5 százalék 7.3 százalék 3,7 százalék 3 százalék 1.4 százalék